Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
tm FeSruIr 5. IffftFT MAG'YAR0P«7^rf S. oMal Építőanyag-ipar A talpra állás évei NEM A TERVEZETTNEK és nem a szükségletnek megfelelően növekedett az építőanyag-ipar termelése” — állapította meg a párt Központi Bizottsága novemberi ülésén hozott határozatában. Az ötéves tervben előirányzottnál egy százalékkal kevesebbet termelt az építőanyag-ipar 1972-ben, az építőipar viszont 3,5 százalékkal többet. Mechut- n ikusan nem vethető össze e két adat — hiszen az építéshez sokféle más terméket is fölhasználnak, s a szorosan vett építőanyagok előállítása annak, hogy napjainkban is eléggé szétaprózott az építőanyag-ipar vállalati szervezete. (359 ipartelep közül mindössze 29 munkáslétszáma .haladja meg az 500 főt, de 233 olyan von, ahol száz alatt marad; 42 vállalatból 19 termelési értéke nem éri el az évi 100 milliót stb.) Tény ugyanakkor, hogy a fejlesztés e területen rendkívül eszközigényes — hétköznapibban; drága —, mert például az orosházi üveggyár évi 10 millió négyzetméter kapacitású síküveg üzeme egymilliárdnál költséggel már épül az új, nagy teljesítményű cementgyár... Biztató tényekben tehát nincs hiány. Sajnos, gondokban, kétségekben sincsen. Hullámok hátán táncoló ladiknak tűnik az építőanyagipar. 1961 és 1971 között nézve például a termelése — 5 és + 15 százalékos eltérésekkel ingadozott, egyik évről a másikra, ami meghökkentően sok. 1971-ben mindössze két százalékkal növekedett a teljesítmény, de az egy foglalkoztatottra jutó termelés változatlan maradt. 1972-ben nem homogén terület -V-, de jelzi, hogy mint hosszú évek óta, úgy tavaly sem volt összhang a tényleges igények és a termelés között. A talpra állásra tehát nagy a szükség. A harmadik ötéves terv az építőanyag-ipar termelésének 25—30 százalékos növekedését írta elő. Ezzel szemben a tényleges bővülés 23 százalékot tett ki; az alsó határt sem érte el. Ugyanakkor az építőanyagok iránti fizetőképes kereslet a számítottnál is nagyobbnak bizonyult. A cement-előállítás öt év alatt mindössze 16 százalékkal emelkedett, az importált mennyiség már a felhasználás egyharmadára rúgott, falazóanyagokból. tetőfedő árukból, csempéből kimondottan rossz volt az ellátás. Sokféle adósság gyűlt össze az iparág számláján, érthető, indokolt volt ezek után a negyedik ötéves tervről szóló törvényben megfogalmazott feladat; „Az építőanyag-ipart kiemelkedően gyors ütemben kell fejleszteni. Jelentősen javuljon és váljék kiegyensúlyozzottá az építőipar és a lakosság építőanyag-ellátása; ennek alapvető forrása a hazai termelés legyen.” Régi tartozások törlesztése kezdődött meg ezzel. A világszerte gyorsan fejlődő iparág hazánkban ugyanis jó ideig a mostohagyermek kenyerét ette. NEM KAPTA MEG A SZÜKSÉGES fejlesztési eszközöket, csupán a hatvanas évek elején épült fel az első, valóban nagy kapacitású cementgyár, s ez a magyarázata Kisvárda lakosainak a száma rövidesen négy szovjet családdal gyarapszik. Bár ők ideiglenesen költöznek a városba, de ha elmennek, akkor jön helyettük más. Foglalkozásuk: olajátadó. A Barátság II. kőolajvezeték fé- nyeslitkei szivattyúállomásán dolgoznak. — Nagyon jó — szól a csoport vezetőjének, Vlagyimir Tokarevnek a válasza a lakásról. A partner, a Kőolajvezeték Vállalat rendezte be a két- szoba összkomfortos lakásokat. Ellátta háztartási gépekkel. tv-vel, rádióval, gondoskodik a fenntartásukról, így van ez a szomszédos országokban is. — Már gyakorlatunk van a külföldre járásban — mondja. — Öt és fél ezer kilométer hosszú a vezeték- rendszer, ami visz olajat Csehszlovákiába, Lengyel- országba és Magyarországra Eddig a magyarok a Barátság I. vezetéken, a csehszlovák leágazásról kapták az olajat. 1974-től már teljesen ezen a vezetéken érkezik az olaj. Hogy egy-egy időszakban mennyi jöjjön, arra nemzetközi megállapodás Tan, Legutóbb az első netöbbe került. E kiadásokat azonban nem takaríthatjuk meg. Éveken át sokféle termékből — húzott síküveg, falburkoló csempe stb. — a hazai előállítás többszörösét kellett behozni, s mivel a szocialista országok hasonló gondokkal küzdenek, az import egyre növekvő részéért tőkés devizával kellett fiugyan nyolc százalékkal több cement készült — a behozatal még így is túlhaladta jóval az egymillió tonnát! — de csökkent az égetett cseréptermelés, visszaesett a kő- és kavicsipar árukibocsátása, s az iparág egésze végül is csak három százalékkal bővítette menyiségi eredményeit tavaly. Ugyanakkor gyorsan nöIGEN NAGY PONTOSSÁGOT IGÉNYLŐ MUNKA az öntödei mintakészítés. Képünkön: Baranyai József és Hardi József a kisvárdai öntöde lakatosa radiátormintát készít. (Hammel József felvétele) Bakta nem hagyja Falugyűlések után a volt járási székhelyen zetnünk. A jövőt tekintve, ez járhatatlan út. Nem egyszerűen a hazai termelés mennyiségi növekedésének szorgalmazásáról van szó, hanem az egész építőanyag-ipar szerkezeti átalakulásáról, sőt, az egyes területek — a kőbányászattól a hő-, hang- és vízszigetelő- anyag-iparig — termékszerkezetének átrendeződéséről is. így például nagyobb' szilárdságú cementfajták előállításáról. a modern útépítés megkövetelte különleges zúzott kövek —az ún. kubiszti- kus kőfajták — termelésének növeléséről. S más iparágakról szintén, hiszen az építőipar egyre több kohászati, vegyipari stb. terméket használ fel; összesen 80 ezer különféle árut! LÉPJÜNK NAGYOT: idén, a népgazdasági terv szerint az építőanyag-ipar termelése öt százalékkal kell, hogy növekedjék. Ezen belül a cement előállítása — az új beremendi gyár segítségével — 15—16 százalékkal bővül. A bátaszé- ki cserépgyár — évente 51 millió cserép és 47 .millió tégla — szintén termelni kezd, várhatóan munkához láthat az orosházi síküveggyár, Hejő- csabán 4,5 milliárd forintos vekedett az azbesztcement tetőfedő pala, mérsékelten az égetett tégla termelés, ugrásszerűen a falburkoló csempe — 1971. november: 80 ezer. 1972. november; 214 ezer négyzetméter — előállításai. A fölemelkedés kezdő mozdulatai ezek, így válik érthetővé — de nem mindig indokolttá — ellentmondásosságuk, INTÉZKEDÉSEK SORA ENYHÍTETT a feszültségeken — tavaly 10 millió c> '11 árra] csökkenhetett az építőanyag import, 1971-től teljes egészében a vállalatoknál hagyták az amortizációt, megkülön- böztetet hitelpolitikai elbá- násban részesülnek stb., de úrrá lenni a gondokon csak maga az iparág képes. Egyenetlenségtől mentes termelési eredményekkel, műszaki fejlesztéssel, rekonstrukciókkal, az üzem- és munkaszervezés — más területekénél is alacsonyabb — színvonalának erőteljes javításával. E bonyolult feladatok végrehajtása teszi lehetővé, hogy az építőanyag-ipar teljesítménye — a Központi Bizottság állásfoglalására emlékeztetve — e tervezettnek és a szükségletnek megfelelően növekedjen már az idén s még inkább s következő esztendőkben. Vmm (M.) Aki ma Baktalórántházára először érkezik, megérezheti, hogy olyan helyen jár, amelyik már volt „valami”. Az árnyas utcák, a központ szép üzletsora mind erről árulkodik. Ha aztán hallgatni kezdi az embereket, mintha egy árnyalattal több lenne az „észrevétel”. Megszűnik a kisvárdai vasútvonal, kevés az üzlet, és így tovább... Fejlődik, vaj»y visszafe;!tídik ? Mi hát a valódi helyzet? Fejlődik, vagy visszafejlődik a volt járási székhely ? Legjobb iránymutatóul a Bak- talórántházi Nagyközségi Közös Tanáos, tehát a volt székhely, és a két szomszéd- falu, Nyírkércs és Nyírjákó egyesült közös tanácsa kínálkozott, ahol éppen a tanács- tagi beszámolók és falugyűlések statisztikáját készítette ott jártunk alkalmával. A három községnek egy híján ötven tanácstagja van jelenleg. (Körzet ötvennégy van, de négy tanácstag elköltözött és egy lemondott.) Baktán 35, Jákón 10 és Kéressen 9 a körzetek száma. — Negyvennégy tartotta meg tanácstagi beszámolóját — összesíti Bárdi Sándor titkárhelyettes. Megjelentek összesen 673-an. összesen öt- ezerhétszáz lakosa, három és fél ezer választója van a nagyközségnek, de itt minden családban van legalább négy választó, miért menjen el Vezeféképílők — vendégségben gyedévre Ufában volt egy megbeszélés, legközelebb márciusban Prágában lesz hasonló értekezlet. Minek kell az olajat átadni, hiszen az úgyis jön „magától” a vezetéken, — merül fel a gondolat. A választ Tokarev adja meg: — Minden napra megvan a terv, hogy mennyi kőolaj jöjjön a vezetéken. Két- óránként ellenőrizzük a mennyiséget, ha kevesebb jött, akkor telefonálunk Lvovba — ott van a diszpécserközpont — hogy növeljék a mennyiséget. Aztán vannak minőségi mutatók is. A szabvány szerint megvan, hogy mennyi szennyeződést, vizet. sót. egyéb ásványi anyagokat tartalmazhat a kőolaj. S nekünk ez a legnagyobb feladat: hogy jó minőségű kőolajat adjunk. Lassan teljes létszámú lesz í csoport. Február elején érkezik meg az utolsó család, s a nyolc fős üzemelő létszám így meglesz. Ugyanis mindenütt a férj és a feleség is dolgozik, mindketten olajátadók. — Akkor nyolc lakás kellene, ha csak az egyikőjük dolgozik — magyarázza Tokarev. — Tudjuk, hogy mindenütt gond a lakás, ezért a többi szocialista országba is így megy együtt a férj és a feleség. — Az egyik családban kétéves kisgyerek is van. Rá ki vigyáz, amikor az édesanya dolgozik? — Két-három gyerek nem számít. Bárki vigyáz a másik gyerekére. Kicsi a csoport, megértésnek kell lenni egymás között. Tokarev és egy másik társa december 24-én érkezett Magyarországra. Hogy szokta meg a magyar környezetet? — Vártak bennünket a szivattyúállomáson. Nagyon szívesen fogadtak, szinte rögtön otthon éreztük magunkat. Csak egy a baj; tolmács nélkül nem tudunk beszélgetni. De hamarosan ezen a kis nehézségen is változtatni fogunk. — Hogyan? — Megtanulunk magyarul. Amikor majd elutazunk, akkor már fele részben magyarok leszünk — tréfálkozik. A csoportvezető igen agilis ember. Már a'i első hetekben felkereste a községi vezetőket, járt Kisvárdán a pártbizottságon, megígérte, hogy tájékoztatja őket arról, hogyan élnek, a pártszervek pedig segítik őket. ha valamilyen problémájuk akad. — Mit láttak eddig Magyarországból ? — Nem sokat. Most nincs idő elmenni sehová, mert kevesen vagyunk. Aztán első a munka, most kezdődik igazán, hogy mindennel megismerkedjünk. Majd tavasszal, akkor más lesz. Megérkezik a Szovjetunióból a kocsink, el tudunk menni mindenüvé. Megígérték, hogy a Kőolaj- vezeték Vállalat központjába, Siófokra is elmehetünk, ott fogunk üdülni a Balaton, partján. — De mégegyszer: előbb a munka — mondta búcsúzóul is Vlagyimir Tokarev. Lányi Bolond mindenki ? A résztvevők számát beszorozva, az érdekelt családok nyolcvan százaléka képviseltette magát a nép legkisebb sejtjeiből, a családokból. Egyébként hét falugyűlés is volt, a két faluban' egy- egy és az anyaközségben ötfelé. És egy réteggyűlés a Flóra-tanyán — hogy a kintieket ne kelljen behívni. Középületek új hivatása És most érkezünk a statisztika ' legérdekesebb -részéhez. összesen hatvanhat közérdekű javaslatot tettek a választók, amit a tanácstagok csoportülésein még követett 32 bejelentés. Mik ezek? Vasút, megszűnése, ugyanakkor a Nyíregyháza felé vezető sínpálya korszerűsítése. Útépítés, a kottyanok kijavítása, járda, közvilágítás sűrítése. És feltűnő hevességgel egy bölcsőde indítása. — Lám, ez teljesül is — mondja a titkárhelyettes. A volt járásbíróság épületéből — három lakás ellenében megkapták a megyei tanácstól — iskola, napközi lesz és ott bölcsőde is. Egymillióba kerül, nyolcszázezer már megvan az átalakításhoz, még idén megnyílik. (Mi lett a többi középülettel? A volt pártházból egészség- ügyi épület, a volt rendőrkapitányságból gyermekotthon.) A tisztasági fürdő nehezebb ügy. Van egy mélyfúrású kút, meleg a vize, arra álmodozzák a fürdőt a lakosok, még vikendtelepet is köréje. De a víz nem eléggé forró, magától sem jön fel, most vizsgálják szakemberek a lehetőségeket. Vízmű 22 millióért A vízmű viszont idén meglesz. összesen 22 millióba kerül, ehhez 18-at a megyei tanács ad — tudták meg a választók. Még ez évben minden ház udvarán, egy méterre a kerítéstől megindulnak a vizek a csapokból. Onnan aztán ki-ki bevezetheti a lakásba is. Egyelőre csak Bakta. de öt községre tervezik. Érdekes, hogy az ötödik már kívül is esik a járáson, Petneháza Kisváráéhoz tartozik, de a kilométerek könyörtelenek, át kell lépni a közigazgatási határokai a csövekkel. Ennek örültek a választók. Viszont nagyon sürgették a* ÁFÉSZ bolthálózatának kiterjesztését, mert van akinek nem mindegy, hogy két kilométert kell gyalogolnia a bevásárlásaihoz. Érdekes, hogy lakosai nem hagyják el a nagyközséget.' Még, aki máshol kapott új állást is, itt maradt, innen jár dolgozni. Változatlanul nagy a lakáséhség — beszélik tovább a* észrevételek. Három év alatt a gimnázium mögötti. > volt vásárteret beépítették —• méghozzá, miVel itt csak ilyenre lehet építési engedélyt adni — emeletes magánházakkal. Arra sétáltunk a beszélgetés után, jólesik né*- ni, milyen takaros, jól beosztott, kulturált életet jelentő kis házak ezek. Sok alatt még a garázs is 0I4' van... A választó sürget De a választó sürget: új házhelyeket kell kiszakítani. Mert Baktán ma, ha a fiatalok összeházasodnak, nem húzzák meg már magukat otthon, rögtön új fészket szereznek. Nagyon tanulságosak voltak ennek a beszélgeléssoro- zatnak a mondatai. Azt. jelzik, hogy Baktalórántháza nem vált „halott kisvárossá”, amiért néhány hivatal elköltözött és az ügyintézők serege nem jár már ide. Sőt, máris sok dologban — vízmű, házépítés — kezdi felülmúlni járási székhelykorát. Ahogyan egy beszélgető- partnerünk mondta a kellemes étteremben: „Bakta nem hagyja magát.” A mondanivaló világos a* eddigiekből. Bakta jó barátja nemcsak a baktaiaknak, hanem a két leány községnek Is. Nyírkércs és Nyírjákó nem bánták meg, hogy hozzá csatlakoztak. Ilyenkor általában a központi község kap többet a közös pénzekből a központi létesítmények fenntartására. Itt fordítva történik: a két kis falu a nagy központi székhelytől többet kap vissza utakban, óvodákban és egyebekben, mint amennyit ő ad. Egy volt járási székhely, egy ilyen nagy község ezt megengedhet magának. Nem rosszabb itt élni, mint máshol, ezért maradnak itt az emberek és ezért nem fejlődik vissza m volt székhely. Geszfcelyi Nagy Zoftaa t
