Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

KtSt/fiY-M AG Y AHORSZ AS VASÁRNAPI MELLEKEN SWS. mrt&r Ä fi. «Mal A MILITARISTA — Vadászni megy? Akkor in gyilkos! INDIÁN FILM TÉVÉSZERELEM @ TECHNIKA ® Tudomány ® TECHNIKA ® Tudomány ® TECHNIKA S Tudomány Forrongó vulkánok 1973. január 24-én drámai hír járta be a világsajtót: lzland szigetétől délre, Vestman- naeyjar városka hatezer lakóját óriási erejű vulkáni kitörés tartja rettegésben. A városka Heymaey-szigeten fekszik, nem messze Iz- land partjaitól. Közelében van Surtsey vulká­ni szigete, amelyik néhány évvel ezelőtt a tengerből nőtt ki és születésétől kezdve film­operatőrök rögzítették a vulkáni működés minden epizódját. A mostani kitörés azonban emberéletet veszélyeztetett és így ftlmoperalörök helyett inkább tűzoltók, menlőosztágok és önkéntes csapatok dolgoztak éjt nappallá téve. A vul­kán kráteréből forró hamueső zúdult a város házaira, vastagon beborítva az utcákat. A for­ró por sorban gyújtotta föl a házakat, az első jelentések mintegy 30 ház égéséről tudósítot­tak, majd ezek száma rövidesen 100 fölé emelkedett. A szorult helyzetben a városka mintegy 5000 lakóját lzland szigetére menekí­tették. A városban a hivatásos mentőoszta­gokon kívül mintegy 500 lakos maradt, akik megkísérelték a házakból kimenteni a búto­rokat és a kikötőben levő halászhajókkal el­szállítani. Izzó hamu és láva A vulkán oldalában 27-én este újabb krá­ter keletkezett, amelyen keresztül óriási tö­megű izzó hamu tört a magasba. A geológu­sok számításai szerint keddtől vasárnapig mintegy 200 ezer köbméter vulkáni por hul­lott a kis szigettelepülésre. Ennek keleti ré­szeit a fekete vulkáni por mintegy 4 méter vastagságban borította be. A finom por mel­lett izz.ó lávabombák is egyre gyakoribbá vál­tak, amelyek áttörték a tetőket és bezúzták a vulkán közelében fekvő épületek ablakait. Azok a házak is összeomlottak a törmelék nyomása alatt, amelyek nem gyulladtak ki. Hogy a mentőosztagok munkáját megkönnyít­sék, buldózerekkel kotorták el a hamut a leg­fontosabb utakról, amelyeket azonban a friss hullás csakhamar újra betemetett. A kráter körül a megmerevedő lávából 130 méter ma­gasságú új kúp képződött. A hígan folyó lá­va, amelyik körülbelül másodpercenként 100 köbméter anyagot jelent, a tengert is elérte és óriási gözoszlopokat emelt a jeges víztükör fölé. A január 31-én közzétett geológiai véle­mény a Vestmannaeyjart borító vulkáni anyag mennyiségét már 4 millió tonnára be­csülte. A vulkán krátere fölött pedig becslések szerint 10 km magasságba tört a füstfelhö. Az izlandi kormány az egész világ segítségét kér­te a hajléktalanná váltak megsegítésére. Első­sorban kész elemekből összeállítható házakra van szükség, hiszen a sarkközeli éghajlaton a január elviselhetetlenül viharos és hideg. A hatóságok lzland déli partjainál új város fel­építését tervezik. A kráter mellett képződő kúp időközben 170 méter magasságba nőtt, az izlandiak gyorsan nevet is adtak neki. Kirk- jufellviznek, Templomhegynek nevezték el. Vulkánok a tenger alatt A sziget vulkánja egyébként ősidők óta nem működött, kialudt vulkánnak vélték. Az alvilág azonban ezen a tájon sokszor rácáfolt már az emberi számításokra. Maga lzland szi­csan egy új, 160 méter magasságú. 400 méter átmérőjű kráter keletkezett. Az állandó rob­banások 500—600 méter magasra lövellték a hatalmas kőzettömböket. A láva később már nem a főkráterből, hanem az alacsonyabban felnyíló mellékkráterekből ömlött. Különösen kataszrofális volt lzland történetében a La­ki-vulkán 1783. évi kitörése. Ez az úgyneve­zett hasadékvulkánok közé tartozik. A Laki 25 kilométer hosszú hasadékán 12 és fél köbkilométernyi láva ömlött ki és mintegy 3 köbkilométernyi laza vulkáni törmelék röpült a magasba. Ez volt a történelmi idők legna­gyobb hasadékvulkáni kitörése. A láva 500 négyzetkilométernyi területet borított el, a visszahulló vulkáni törmelék pedig nemcsak a szigetet, hanem a távoli környéket is befed­te. Az eget hónapokon keresztül sötétítette el a porfelhő és a rossz látási viszonyok miatt szüneteltetni kellett a halászatot. Ez pedig az egyik legfőbb élelmiszerforrástól zárta el a lakosságot. A kitörés, az éhínség és a járvány a sziget lakosságának ötödrészét elpusztítot­ta. Megsemmisült a szarvasmarha-állomány fele, a juhállomány négyötöde és a lóállo­mány háromnegyed része. lzland gejzírjei lzland szigete közel 1000 kilométerre fekszik Európa partjaitól. A fősziget nagyobb, mint Magyarország egész területe, a mostoha életkörülmények miatt azonban lakossága mindössze 192 ezer. A sziget nagy részét jég­mezők és vulkáni sziklák alkotják. Mivel a növényzet igen gyér, a kövek egyeduralma különösen nyomasztó. A vulkanizmussal kapcsolatban rengeteg a meleg forrás és a gejzír. A gejzír viszonylag rövid életű, szakaszosan működő hévforrás. Leglátványosabb a Nagy Gejzir, amely három méter vastag vízoszlopot dob óriási magasság­ba. A kitörés időpontjában mindig nagy tö­meg állja körül. lzland számára a vulkánok, a hőforrások azonban nemcsak idegenforgalmi látványos­ságot jelentenek, hanem az ott élők minden­napi életének is nélkülözhetetlen tényezői. Hiszen lzland az Északi-sarkkörön fekszik, s bár a Golf-áram következtében éghajlata eny­hébb, mint a hasonlóan északon fekvő szá­razföldi területeké, a hűvös nyár a kultúrnö­vényeknek nem kedvez. A szabadban elvetett növények csak nyomorúságos termést adnak, így érthető, hogy a meleg forrásokat meleghá­zi kertészetekben hasznosítják és segítségük­kel még szőlőt és ananászt is termelnek. A meleg források egyúttal a modem lakások tö­kéletes távfűtését is lehetővé teszik. A termé­szetes forró gőz pedig távoli perspektívában a végtelenül olcsó, és gazdaságos vulkáni erő­művek építését segíti elő. Éppen ezeknek a vívmányoknak a következménye, hogy a la­kosság a XX. században erősen szaporodott. Az évszázadokig elszigetelt normann eredetű lakosság ősi hagyományai gyorsan halvá­nyodnak a modern élet tónusai mellett. Iz- land az ellentétek országa, ahol az alvilág tüze küzd a sarki jéggel. Az ember harcol az alvilág ellen, de egyúttal fel is használja annak füzét, így teremt magának kényelme­sebb életet. Juhász Árpád A szívinfarktus Nyugalom, nyugalom és megint csak nyu­galom — ez mindig elengedhetetlen követel­ménynek számított az infarktus gyógyításá­nál. Dr. Gejtlovszkij páciensei között minden­féle szívbeteg akad a csekély szívbántalomból lábadozóktól a szívizominfarklusban szenve­dőkig. Ám szó szerint néhány napba telik csupán, és mindnyájan újra járni kezdenék, sőt később még futni is tudnak. Hogyan? Futni? — csodálkozik az olvasó. És itt kell megmagyarázni, milyen betegekről van szó. Szemjon Jefimovies páciensei — ku­tyák, szívbajuk pedig nem magától fejlődött ki, hanem mütétileg idézték elő a permi or­vostudományi intézet központi tudományos kutató laboratóriumának patofiziológiai osz­tályán. A stenocordia és az infarktus teljes tudományos értékű modelljeit „hozzák létre” itt. Sz. J. Cejtlovszkij M. R. Mogendovics professzor tanítványa. E tudós neve jól is­mert az orvostudomány világában. Nevéhes fűződik azoknak a reflexeknek a felfedezése, amelyek segítségével az agy állandó kapcso­latot tart az izmok és a belső szervek között és módosíthatja az életfontosságú szervek egész rendszerének működési rendjét. De térjünk vissza dr. Cejtlovszkij infark* tuseseteire. Épp az ő kísérletei igazolják az említett elméleti feltevéseket. A fiziológiai funkciók mutatóit egyidejűleg regisztráló kor­szerű készülék kimutatta: a betegségek sú­lyos időszakában a szív épp a reflexek segít- ségével csökkenti az izomzat aktivitását, mintegy védve magát a túlterheléstől. Mi­helyt azonban elmúlt ez az időszak, újra meg­élénkül az izmok tevékenysége. Miért ne menjünk hát az emberi Szervezet működésé elé — gondolta a tudós —, amikor az az egyensúly helyreállítására törekszik, miért ne használjuk fel a kellően adagolt mozgást a szív életműködéseinek, a véredények ru­galmasságának és szilárdságának fokozására szolgáló eszközként? A mesterséges infarktusokra Cejtlovszkij nem tért rá rögtön. Kezdetben mesterséges stenocardiát, jelentéktelen szívsérüléseket idé- zett elő az állatokon. A kutyákat hosszasan készítik elő a mű­tétre. Némelyikükkel fokozott igénybevétellel járó edzéseket tartanak különleges pályá- kon, amelyek segítségével az állatok futásá­nak gyorsaságát és időtartamát szabályozzák. Másokat pedig szűk ketrecekben tartanak, amelyekben a mozgás lehetősége igen korlá­tozott. Mihelyt az állatok magukhoz térnek a műtét után, mozgásra ösztönzik őket. Meg­változik az edzőpályákon végzett munka rendje, megfigyeléseket végeznek arra vonat- kozólag, hogyan reagál az olyannyira külön­böző fokú megterhelésre azoknak a kutyák­nak a szíve, amelyek előzőleg edzéseken vet­tek részt és azoké a kutyáké, amelyek csekély mozgással járó életmódot folytattak. — És mi következik mindebből? — kér­dezem tréfásan Szemjon« Jefimovicstól. — Mindnyájan elfuthatnak az infarktus elől? — Minden azon múlik, mikor kezdenek futni és milyen gyorsan — feleli a tudós. Feltárni az infarktus idején a szervezet­ben végbemenő folyamatokat, megállapítani, mikor a legcélszerűbb a gyógyításhoz aktív mozgást alkalmazni — ezért folynak ezek a kísérletek. gete a vulkánosság klasszikus területe. Az At­lanti-óceán északi része a földtörténet har­madidőszakának elejétől kezdve több, mint 60 millió éve rendkívüli vulkáni tevékenysé­gek színhelye volt. Erről tanúskodnak Skócia, a Faröer-szigetek, Grönland, Svallbard és a Ferenc József-föld bazalttömegei is. Az em­beri történelem idején a vulkánosság lzland szigetére korlátozódott, csupán a magas észa­kon, Jan Mayen szigetén volt még- jelentékte­len vulkáni kitörés. Svallbardon viszont csak a meleg források jelzik a mélyben lévő félig kihűlt tömegeket. lzland szigetén a vulkánosság a déli és keleti területeken összpontosul. A dél-iz­landi vulkáni terület szegélye nyugat felé a tengerbe nyúló övét formál. Ennek valameny- nyi vulkánját nem is ismerjük, mert a Vatna- jükurl jégmezeje 8500 négyzetkilométernyi te­rületet teljesen eltakar. Csak akkor döbben­nek rá az izlandiak a jég alatti tűz világára, amikor a jég alatt rejtőző vulkánok hirtelen kitörése nagy tömegben egyszerre olvasztja meg a jeget. Ilyenkor a megolvadó jég zúgó áradata a tengerpartig tör előre, megsemmi­sítve minden útjába eső emberi létesítményt. Vulkánkitörések a múltban Nem véletlen tehát, hogy Verne Gyula főhőse lzland szigetét választotta a föld kö­zéppontjába teendő utazás kiindulópo-v ! \ul. lzland legismertebb vulkánja az 1447 * er magas Heklá. Kúpját láva és vulkáni por, úgynevezett tufa építi fel. 1104 óta mintegy 20 hatalmas lávaömlést zúdított a környező sík­ságokra. Múlt századi legnagyobb kitörése 1845-ben volt, amikor a kirobbant vulkáni por Németország égboltozatát is elsötétítette. Századunkban már kialudtnak vélték, 1947. március 29-én, reggel 7 órakor azonban min­den előzetes jel nélkül heves robbanás kísé­retében működni kezdett. Ez azért is meglepő volt, mert a vulkánok kitörését általában mindig jelzik különböző ia’°k. így például az izlandi Trölladyngj? 1862. évi kitörése előtt már évekkel több, mini 100 km-es kör­zetben megromlott a levegő a felszínre törő mérges gázok következtében és ettől a ma­dárvilág igen sokat szenvedett. A Hekla mű­ködése egy telj*« «"'ifi ‘acWU. Ez »latt a •»*&­KERESZTREJTVÉNY 1473. február 19-én született Kopernikusz, a világhírű len­gyel csillagász. Beküldendő sorrendben: vízsz. 3., függ. l. és 17. sorok. vízszintes: 1. Végleges, rögzített. 3. Ko­pernikusz fő művének címe, mely nyomtatásban csak halála után jelent meg. 11. EG. 12. Gyomai nyomdaalapító. 13. Bó­dult. 14. Tok végek! 15. Bá­mészkodva, lassan megy. 18. Hahotázó. 20. Jugoszláviai folyó magyar neve. 21. Vízi állat. 23. A lószőr talaja! 24. Szerez kö­zepe! 25. Operáció. 26. Lóver­seny. 27. A sort betűi. 29. Hajó része. 30. Tárolásra használt tok. 31. Ügy jelzője is lehet. 32. Nya­kába borul. 35. Levegő, latin eredetű szó. 36. Elődje. 37. Azo­nos mássalhangzók. 38. Isten latinul. 41. Szerencsét hozó tár­gyad. 44. Sál betűi. 46. Hangok is vannak ilyenek. 48. Öra be­tűi. 49. Fordítva: marhahús­rész. 51. Baloldali olasz író, fes­tő, publicista (Carlo 1902). 52. Folyó a SZU-ban. 53. Szovjet repülőgéptípus a H. világháború­ban. 54. Többfelé irányuló. 56. MÓÖ. 57. Zala megyei községből való (—’). 58. Becézett női név. 60. A must. . bor lesz belőle. 61 Bankban van! 62. Délszláv nemzeti tánc. 64. Pest megyei községbe való. 65. Nobelium vegyjele. 66. Rágós névmás. FÜGGŐLEGES: 1. Engels elméletét forradalmi tettnek nevezte, amellyel a ter­mészetkutatás kinyilvánította függetlenségét — innen számítódik tulajdonképpen a természetku­tatás (folyt. függ. 17.). 2. Va­rázslata, bűvölete. 3. Női név. 4. Zug párja. 5. A patak gyerme­ke 6. Igerag. 7. Pásztoristen, az ógörög mitológiában. 8. Káin testvére. 9. Zeneszerző és hege­dűs utolsó előtti kockában TT — T. 10. Az ár tette a gáttal. 12. Elegyít. 16. Letiltja az eladást. 17. A függ. 1. folytatása. 19. . . fakó! 21. Gép, ház, kamra, kocsi is van ilyen. 22. Élete. 28. Tömegesen megjelenő pusztí­tó rovar. 30. Volt köztársasági elnökünk (Zoltán). 33. Gyógy­ital. 34. Visszafelé sem mozdul meg! 39. ízléses, választékos, idegen nyelven. 40. Ekcéma. 42. Halogén elem. 43. A munka alól kibújó. 44. Rádióállomás. 45. A rendelés érvénytelenítése. 47. Kockázat. 50. A ceruza belének anyaga. 55. Hibáztat. 57. Lett főváros. 59. Háziállat névelővel. 60. Kicsinyítő képző. 63. ÖG. 64. Helyhatározó rag. A megfejtéseket 1973. február 26-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Február 4-i rejtvénypályáza­tunk megfejtése: . . .döntő fordulatot jelentett a II. világháború to­vábbi menetében. Nyertesek: Bodnár Ilona, Bod­rogi Lászlóné, Gégény Józsefné, Lakatos József, Szathmáry Er­zsébet nyíregyházi, Czövek Zsu­zsa apagyi, dr. Mező Lajosné kisvárdai, Kántor Sándor mező- ladányi, Mátrai Zoltánné nyír­bátori és Szikszay Gyuláné nyír- bogdányi kedves rejtvényfej» tőink. A nyerem én y kön.v veiket postán elküldtük. t i TÉLI UDVARLÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom