Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

•BT!, február 19. KELCT-MAGTARORSZAG 5. dMst Közmű, áruház, iskola, kórház, diákotthon, óvoda... Folytatódnak a járulékos építkezések Biztonságosabb energiaellátás * Uj fogalom: az újra villamosítás _ Nyíregyházán, a Jósaváros új házainak nagy részébe már beköltöztek az új la­kók, de a további építkezé­sek során még elkészülő la­kásokhoz tovább építi a szükséges közműveket a Ke­let-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az időjá­rás szinte egész télen át kedvezett ennek a munká­nak, úgy hogy a víz-, szenny­víz-, a gáz- és a távbővezeté- kek és egyéb közművek épí­tése jelenleg is terv sze­rint halad. Lényegében ennek a vá- rosrésznek a szennyvizét is befogadó, az egész város ilyen irányú problémájának megoldását teszi majd lehe- tővé a Kótaji utcán épülő újabb szennyvízderítő. A vál­lalat itt már a vasbeton mű­tárgyak építését is elkezdte. Elkészültével a jelenleg üze­melő, korábban épült szennyvízderítő kapacitása megduplázódik majd. A megyeszékhely városfej­lesztésében nagy fontosságú, Nyíregyháza vízmű II. mun­káit is megkezdte a napoké ban a KEMÉV. Annak a nagy átmérőjű csőszakasz­nak a lefektetéséről van szó, amely majd a Nyírtelek— Belegrád határában megépült Nyíregyházán már a 60-as évek közepén is súlyos la­kásgondokkal küzdöttek. Az iparosítással egyidőben több száz, sőt, több ezer lakást kellett építeni, hogy a szak­emberek ide települjenek, a szabolcsi szakemberek pedig ne vágyjanak el szűkebb ha­zájukból. A 60-as évek ele­jén a Nyíregyházi Konzerv­gyár építésével egyidőben 50 „szolgálati" lakást is épí­tett a városi tanács. A fél­száz lakás építé ;ét a kon­zervgyár 5 mii’io forinttal támogatta. Ezért a gyúr ve­zetői a lakásokra egyszeri bérlőkijelölési jogot kaptak a tanácstól. A vezetőség azt remélte, hogy a lakásokkal „kötni” tudja a szakembere­ket, illetve ki tud alakítani egy igazi törzsgárdát. A vezetőség elképzelése csak félig vált valóra. A lakásokat 1964-ben 50 szak­ember között osztották szét, de 25 szakember azóta már búcsút vett a gyártól. Akik maradtak, becsületesen dol­goznak, ők képezik a törzs­gárdát, munkájukra, hűsé­gükre a jövőben is számít­hat a gyár. Van közöttük al­kalmazott, művezető és gép­kocsivezető. A szakemberek fele visszaélt a bizalommal. Volt olyan mérnök, technikus és szakmunkás, aki beköl­tözés után néhány hónappal vagy 1—2 évvel később be­adta a felmondását. Közü­lük többen a megyét is el­hagyták. A miértre kerestük a vá­laszt azok között, akik csak a gyárat hagyták el, de a megyét nem. Az egyik szak­ember így válaszolt: „Csu­pán azért jöttem ehhez a vállalathoz, mert itt maga­sabb beosztásba helyeztek és fizetésem 200 forinttal több.” Ez az ember üzemvezető volt a gyárban, új munkahe­lyén pedig hamarosan osz­tályvezető lett. ö tehát fő­leg egzisztenciális okok miatt hagyta el a gyárat — a la­kást nem. Ezt pedig aligha fogadhatjuk el nyomós ok­ként. Mindenkinek jogos igé­nye, hogy többre vágyik, ez esetben viszont a plusz 200 forint nem jelent többletet. Sőt! Ugyanis a 60-as évek­ben a szóban forgó lakások érték” közel 200 ezer forint volt Tehát ez az ember is köze' 900 ezer forintot ka­pott a gyártól. Uj munka­helyén mintegy 00 évig kell dolgoznia azért, hogy a havi mélyfúrású kutak vizét szál­lítja majd a városba. Ugyan­csak Nyíregyházán megkezd­ték egy újabb távhő gerinc­vezeték megépítését. A mun­kát jelenleg a Holló utcában végzik, ahol a távhőcsatorna betonozásánál tartanak. A mintegy 4 és fél kilométeres gerincvezeték — amely a másik meghibásodása esetén a tartalék szerepét is ellát­ja — az erőműtől indul majd és a Bethlen Gábor utcán át, a megyei tanács épületé­nek háta mögött, a Holló ut- cából éri el a Kossuth utcai OTP-lakásokat. Az új veze­ték építésére 24 millió forin­tot irányoztak elő. Szinte nyári tempóban folytatják a Szabocs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Nyíregyházán, a Mártírok terén és a Zrínyi Ilona utcában készülő két új áruház építését. A lénye­gében téliesítést is alig igénylő munka jelenleg mindkét helyen az első színt szerkezeti része, annak beto­nozáshoz való előkészítése. Az aprólékos munkát igény­lő vasszerkezet-szerelés és a zsaluzás éppen akkorra fe­jeződik be, amikor a betono­zást. a külső időjárási ténye­zők már egyáltalán nem be­plusz 2n0 forintból kiteljen a lakás ára... Egy fiatalember ipari ta­nulója volt a gyárnak. Ké-' sőbb csoportvezetőnek léptet­ték elő. Munkáját megbe­csülték. Bizonyítja ezt az is. hogy kétszer kapott kiváló dolgozó kitüntetést és ugyan­csak kétszer fizetésemelést. A fiatalember a gyár segítsé­gével szerzett diplomát az egyetem levelező tagozatán. A diploma megszerzése után köröli-e’ül 2 héttel felmond­ta munkaviszonyát. A lakás­ról persze nem mondott le. Döntését így indokolta: „A gyárban nem tudtak azonnal végzettségemnek megfelelő munkakört biztosítani és én azonnal végzettségemnek megfelelő munkakörben kí­vántam dolgozni.” 1—2 éven belül ez a fiatalember is megtalálta volna számítását a gyárban. Uj munkahelyén nem több a fizetése — pe­dig már diplomája van. Per­sze új beosztása tekintélye­sebb. Fizetése nem növeke­dett, de tekintélye igen. 1969-ben is fizetett a gyár a tanácsnak a bérlőkijelölési jog megszerzéséért. Ekkor négy szakember' jutott lakás­hoz a gyár segítségével. Kö­zülük egy röviddel a beköltö­zés után — köznyelven szól­va — kalapot emelt a gyár­nak. Ő arra hivatkozott, hogy beosztásában nem volt kellőképpen kihasználva, ke­vés volt a fizetése és nem engedélyezték neki a to­vábbtanulást, mondván, hogy „a gyárnak nem diplomásra, hanem műszerészre van szüksége.” Uj munkahelyé­ről eljárhat a főiskola le­velező tagozatára, itt fize­tése is több. Csakhogy távo­zási szándéka már akkor is fennállt, amikor még nem utalták ki neki a lakást. Persze a 25 között több olyan dolgozó van, akinek távozása részben, vagy tel­jesen indokolt, aki a lakás kiutalása előtt még nem tud­ta, hogy távozásra kénysze­rül. De a távozók többsége ugródeszkának használta a gyárat. És ezt a jelenlegi, a hűséges dolgozók bánják leg­jobban. Mert most is égető a lakásgond, mert a mai és a holnapi szakembereknek iá szükségük lenne lakásra, azoknak az embereknek is kellene a lakás, akik adnak is „valamit valamiért”, akik­re távlatokban is számíthat a gyár. Nábrádi Lajos folyásolják. Tavasszal már gyors ütemben folytatódhat majd a felsőbb szintek szer­kezeti részének felépítése. A nagyobb munkák egyike még Nyíregyházán a tanár­képző főiskola további építé­sének IV. szakasza, melynek során a tornacsarnok és a 300 személyes diákotthon el­készítésére kerül sor. A di­ákotthonnál a szerkezeti rész építése befejeződött, s már a belső munkákon dol­goznak. Ugyancsak folytatja a munkát a SZÁÉV a Sar­kantyú utcai új iskolák és az óvoda építésénél. Az itt épülő új óvodát szeptember­re már át is adják rendelte­tésének. A hidegebb idő beálltával csupán a kisvárdai kórház egyes, kényesebb részeinél hagyták abba a munkát. Az itt épülő 11 emeletes épület szerkezeti részénél ugyanis jóvátehetetlen károkat okoz­hat egy váratlanul bekövet­kező, erősebb lehűlés. Az alapozási munkák el­kezdésével, még januárban sor került Nyíregyházán á Mü. M. 107-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új oktatási központjának építé­sére. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő- és Szerelő Válla­Igazgatósági ülést tartott a Szabolcsi Tsz-ek Beszerzési és Értékesítési önálló Közös Vállalkozása (SZATÉV) nyír­egyházi székhelyén. Az igaz­gatóság az iroda vezetőivel a hamarosan közgyűlés elé ke­rülő beszámolót vitatta meg, annak szem előtt tartásával, hogy az 1971-ben alakult vállalkozás 82 taggazdasága a múlt évben további 19-cel erősödött. így jelenleg 101 taggazdasága van a megyei szintű közös vállalkozásnak. A vállalat beszerzési ter­vét az elmúlt évben 185,5 százalékra teljesítette. Az értékesítési terv 42 millió 350 ezer forintot írt elő, s a tény 92 millió 828 ezer fo­rint. Ami a beszerzéseket illeti, A fiú beismerte, hogy megszúrta apját és bűnösnek is érezte magát. Aztán meg­kérdezték tőle, miért tette. És a válasz: „Mert nagyon szerettem a macskákat”. A 17 éves Lakatos Béla va­lóban ezért szúrta meg egy 10 centis konyhakéssel az apját. Pedig ahogy elmond­ták róla: nem volt rossz gye­rek, igaz, hogy nem volt munkahelye, de alkalmi munkákat vállalt otthon, Nyíribronyban, vagy éppen az apjának segített, akinek 2000 forintos sertéspásztori fizetése csak nagyon szűkö­sen volt elég a kilenc gye­rek eltartásához. Nyilván hozzájárult ehhez az is, hogy fiatal kora ellené­re mindössze 4 osztály el­végzéséről volt iskolai bizo­nyítványa, a többit nem kellett elvégeznie: túlkoros­sága miatt felmentették. Ez a tény már önmagában is következtetni enged arra. hogy Lakatos Béla nem ké­pes olyan józanul mérlegelni bizonyos dolgokat, mint más, de az orvosszakértők véle­ménye is az volt, hogy cse­lekményének mérlegelésé­ben korlátozott. De mi is történt tulajdon­képpen? Még a múlt év ok­tóberében kukoricát tört egyik ismerősének Lakatos Béla. Délben hazament, hogy megebédeljen, de a szüleit nem találta otthon, éppen a faluban voltak vásárolni. Mikor hazamentek, az anyja akkor kezdett az ebédfőzés­hez. Míg a paprikás krumpli készült. Lakatos Béla kért lat az alapozási munkákat azóta is folyamatosan végzi, s így a 20 milliós beruházás­sal készülő létesítmény építé­se terv szerint halad. A téli munkához szükséges felkészüléssel folytatja az ÉPSZER Csengerben egy 8 tantermes iskola építését. A májusban átadásra kerülő épületben már a belső mun­kán dolgoznak az építők. Nyíregyházán a Centrum Áruház belső átalakítási munkáit végzik, ugyancsak benti munkán — gázszerelés­festés — dolgoznak az Oszo­ló utcai üzletházakban. Egy áruház villany-, gáz- és szellőzésszerelésén dolgoznak Berettyóújfaluban. Bár az enyhe idő eddig kedvezett az építőiparnak, a vállalatok felkészültek a hi­degre is. Jelentős mennyisé­gű fagyásgátló szert tároltak, gondoskodtak a téliesített munkahelyek fűtéséről, nem feledkeztek meg a dolgozók ellátásáról sem. A jó felké­szülés és a kedvező időjá­rás következtében mindhá­rom vállalat fagyszabadság nélkül foglalkoztatja az em­bereket, s így a terv szerint meghatározott valamennyi munkánál jelentős előnyöket értek el a téli hónapokban. megbízatások alapján töb­bek közt 30 új teher-, 26 személygépkocsi és 39 külön­böző típusú pótkocsi köz­vetítését bonyolította le a vállalkozás. Beszerzett eze­ken kívül 40 mezőgazdasági erőgépet, kombájnokat, sze­menként! kukoricavetőket, tárcsákat és növényvédelmi gépeket. A gabonaaratás se­gítésére, a megyében öt he­lyen szervezett bizományi alkatrészlerakatot. E helye­ken 5 millió forint értékű le- rakattárolást bonyolított az AGROKER Vállalattal. Jelentős műtrágyaszállítást is közvetített a vállalkozás. S ugyancsak a tavalyi ered­ményekhez tartozik a meg­bízó gazdaságok részére épí­egy kis szalonnát, mert lát­ta, hogy a szülők azt is hoz­tak. Míg evett, a krumpli is elkészült, de még nagyon meleg volt, ezért édesanyja letette a földre, hogy faüljön. Csakhogy észrevették ezt a kismacskák is. Az egyik oda­ment előbb, szagolgatni kezdte, aztán beleevett. Meglátta ezt Lakatos Béla édesapja. Lakatos Sándor is és olyan mérges lett, hogy belerúgott a macskába, az­tán megfogta mind a kettőt és kivitte az udvarra. Lakatos Béla uí ablakon nézte, mi történik a két macskával. Látta, hogy az apja először földhöz vágja, aztán elvitte a WC-hez és belefojtotta őket. Először sírni kezdett, aztán — mint elmondta — olyan mérges • lett, hogy amikor az apja be­lépett a lakásba, nekitámadt. Az apja sem hagyta magát, ő is visszakiabált, erre a fiú nekiugrott. Torkon ra­gadta, a szekrényhez lök­te, aztán kivette farzsebé­ből azt a konyhakést, amivel néhány perccel azelőtt a sza­lonnát ette és beleszúrta az apjába. A szúrás nem volt elég: tovább hadonászott és még két kisebb sérülést oko­zott. Azért nem szúrkálhatott tovább, mert a kés pengéje kitört a nyeléből. Az apja sem nézte tétle­nül, hogy a fia szúrkál, ő is elővette kését, hogy védje magát. Három helyen ő is eb találta fiát, de a sérülések gyógyulási ideje még a 8 na­pot sem érték el. Mikor La­Éppen egy évtizede, hogy kigyultak a fények Aporlige- ten, s e nyírségi kisközség villamosításával kimondhat­tuk a bűvös mondatot: be­fejeződött Szabolcs-Szatmár megye villamosítása. Ez, a megyénk további fejlődése szempontjából kétségkívül történelminek mondható esemény azonban nem jelen­tett teljességet, a lakások- nak mindössze 60—65 száza­lékában volt akkor még vil­lany. Napjainkban viszont az azóta súlyos milliók beruhá­zásával végzett hálózatbőví­tési munkákkal elértük a háztartások 87 százalékos villamosítottsógát. A fenn­maradó 13 százalék: a na­gyon széttagolt külterületi és tanyatelepülések, ahol még hiányzik a hálózat. S hogy a bővítési munka lelassult, érthető, hiszen ezeken a te­rületeken esetleg csak né­hány családért kell százez­reket költeni. Annak ellenére — vagy éppen azért?! —, hogy még e téren is van költeni-, illetve tennivaló, mert még be sem fejeződött a teljes villa­tőanyagok beszerzése. Csak a cement 7300 tonnát tesz ki. De számottevő a falazó-, te­tetőfedő és egyéb építőanya­gok közvetítése. Első teljes esztendejében jól használta ki a vállalko­zás a kertészeti termékek többcsatornás értékesítési lehetőségét. Közreműködé­sével növekszik a megyében az exportkihasználás. A ter­melő gazdaságoktól felkínált gyümölcs- és zöldségféléknek 64 százalékát közvetítette ex­portra, a különbözeti 36 szá­zalékot belföldi értékesítésre. Felkínált burgonyát 497 va­katos Béla érezte, hogy ő is megsérült, ledobta a késnye­let és kirohant a lakásból, öt a rendőrség, apját pe­dig a mentők szállították el, mert a fiú szúrása olyan sú­lyos volt, hogy életét csak az operáció mentette meg. A tárgyaláson — mint már leírtuk — a fiú azzal véde­kezett, hogy nagyon szerette a macskákat, a védelem pedig azt kérte, hogy bű­nösségét erős felindulásban elkövetett emberölési kísér­letnek minősítse a megyei bíróság dr. Rajka Sándor ta­nácsa, Ezt a kérést nem fo­gadta el a bíróság, erős fel­indulásról ugyanis csak ak­kor lehet szó, ha az ok mél­tányolható és ha a sértett magatartása jogilag indokolt, erkölcsileg pedig elítélhető. Azt nem is kell magyarázni, hogy Lakatos Sándor — az apa — cselekedete semmi­képp nem nevezhető annyira provokatívnak, hogy ezt kés­sel kelljen megtorolni. A bíróság ezért a váddal egye­zően emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek Lakatos Bélát és ezért 2 év szabad­ságvesztésre büntette. A bün­tetést a fiatalkorúak börtö­nében kell letölteni. Enyhítő körülményként értékelték a büntetlen előélet és a fiatal kor mellett azt is, hogy La­katos a cselekmény mérlege­lésében korlátozott volt. Az ügyész súlyosbításért, a vád­lott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt. (balogh) mosítás, mégis megszületett egy új fogalom; az újravil- lamosítás. Szükségszerű kö­vetelményként, mert hihetet­lenül gyors ütemben növek­szik megyénkben a villamos- energia-fogyasztás. Évente az emelkedés országos átlagban 8 százalékos, Szabolcs-Szat- márban viszont 18 százalé­kos. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóságához tartozó területen — nagyjából a sza­bolcsi részen — akkora ma a fogyasztás, mint öt eszten­dővel ezelőtt az egész me­gyében volt. Vagy nézzünk egy másik hasonlító példát: Nyíregyházán napjainkban csupán a fürdőszobákban működő villanyboylerek több áramot használnak, mint amennyi az egész város ener­giafogyasztása volt a század- forduló után. A IV. ötéves tervben 14 százalékos fo­gyasztásnövekedéssel szá­molnak a háztartásokban Nyíregyházán. Az életszínvo­nal jelentős emelkedésére utalnak ezek az adatok. Az ipari fogyasztók energia- igényének növekedése mutatja az iparosodás üte­mét, de a termelékenység alakulását is, hiszen minél jobban kihasználják a gé­peket az adott üzemben, an­nál nagyobb az energia-fel­használás. Ezzel összefüggés­ben elgondolkoztató. hogy még az elmúlt években ug­rásszerűen felszökött az ipar villamosenergia-fogyasztá- sa, 1972-ben 2 százalékos csökkenés volt tapasztalható 1971-hez képest. Ezzel együtt sem ellent­mondás, hogy a korábban kiépített vezetékhálózat ne­hezen bírja már a fokozódó termelést. Ugyan a nyíregy­házi üzemigazgatóságnak még nem kellett elrendelnie fogyasztáskorlátozást. vi­szont ha bárhol nagyobb fo­gyasztó lép be, például egy új üzem, akkor feltétlenül új hálózatot kell építeni, még ha van is régi vezeték azon a területen. Néhány éve hozzákezdtek a villamoselosztási távlati tervek készítéséhez. Már ren­delkezésre áll a megyét át­fogó terv, valamint a városo­ké, a nagyobb- községeké és folyamatosan dolgoznak a többi település ilyen vonat­kozású feldolgozásán. Ezek a tervek a települések távla­ti fejlesztési tervére, valamint a tapasztalati számításokra épülnek, s elkészítésükhöz a legkorszerűbb módszereket, Réldául a számítógépek mun­káját is igénybe veszik. így közelítő pontossággal kiszá­mítható az egy lakásra jutó villamosenergia-felhaszná- lás növekedése, az iparfej­lesztés következtében kiala­kuló energiaigény, 15—20 éves távlatokban is. Termé­szetesen ezeket a terveket minél távolibbak, annál többször átdolgozzák az adott helyzeteknek megfelelőbben. Az évről évre folyamato­san végzett rekonstrukció a már üzemelő hálózatnak a megnövekedett igényeknek megfelelő átépítését jelenti, így nagyobb keresztmetsze­tű vezetékek építéséből, a ré­gi berendezések, készülékek korszerűbbre cseréléséből áll. Ez nem csupán megfele­lő egyenletes feszültséget, hanem biztonságosabb villa­mosenergia-szolgáltatási eredményez. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága az utóbbi években Nyíregyházán és szinte valamennyi községben is végzett ilyen munkákat. Két éve például Tiszalök és Tiszadob átfogó, nagy re­konstrukcióját végezték el. Az idén a többi között Tu- zsér és Komoró községek hálózatát korszerűsítik, Nyír­egyházán pedig a déli ipar­negyedben egy alállomás építésével a környező üze­mek energiaellátását teszik biztonságossá. Kádár Edit Csak a gyárat hagyták el - a lakást nem t Kétszázezer forintos „ jutalom” — Havi kétszázzal többért — Minden második lakást hiába SZATÉV: Beszerzési és értékesítési segítség 101 mezőgazdasági üzemnek gonnal továbbított. (asztalos) A tárgyalóteremből Megszúrta az apfát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom