Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

1973. február 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3. oldal Megyénk és az egyetem A Nyíregyházi Gumigyár ibrányi részlegében két műszakban 80 asszonyt és leányt fog» lalkoztatnak. Munkájuk nyomán készülnek többek közeiÜ autószőnyegek, előszobafalak, gyermekpelerinek, ruhavédő zsákok. (Elek Emil felvétele) Boldogulás Pócspetriben MINDEN TIZENNÉGY TAGRA EGY SZAKEMBER „SZOCIALISTA EGYÜTT­MŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS”. Ezt a címet viseli az a do­kumentum, amelyet a napok­ban írtak alá megyénk veze tői és a Debreceni Agrár tudományi Egyetem vezető Terveket rögzítettek. Ugyan akkor a szerződés létrejötte már több évi jó kapcsolato* jelez, amelyeket tovább ki válnak javítani, alakítani. A szerződés három fő té­ma koré csoportosítja a meg- oldásra váró feladatokat: a szakemberképzés és tovább­képzés, valamint a termelés­fejlesztés és tanácsadás. Amikor a mezőgazdasági mérnökképzés témájáról szóinak, alapvetően közreját­szik az a természetes tény, hogy a végzet! fiatal szakem­berek túlnyomó része szíve­sen vállal állást azon a vidé­ken, ahonnan származik. A megye érdeke tehát: több, jól képzett mérnök dolgozzon a közös gazdaságokban, s en­nek egyik módja, hogy a megye területéről arányosan, több fiatal kerüljön az egye­temre. Nem elvtelen engedmény­ről van szó, hogy alacso­nyabb pontszámmal, gyen­gébb képességű fiatalokat ve­gyenek fel, csak azért, mert olyan megyéből jelentkeztek, amellyel szocialista együtt­működési szerződése van az egyetemnek. Éppen ebben a szerződésben rögzítik: a me­gye középiskoláiban figye­lemmel kísérik a tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók legjobb képességű gyerme­keinek tanulmányait. A kö­zépiskolák harmadik osztá­lyát végző e» a mezőgazda- sági mérnöki hivatás iránt érdeklődő középiskolai tanu­lókat egyhetes látogatásra vi­szik az egyetemre, s közö­sen gondoskodnak az ered­ményes felvételi felkészítés­ről. SOKOLDALC KAPCSO­LATOT KIVANNAK kiala­kítani az egyetemen tanuló — főleg szabolcs-szatmári — diákokkal. Egyrészt ösztön­díjakkal, másrészt olyan té­mákkal és lehetőségekkel kí­vánják a megye közös gazda­ságaihoz kötni a hallgatókat, amelyek mindkét fél számá­ra hasznosak. A megyei ta­nács szakemberei évente fel­mérést készítenek azokról a gazdaságokról, ahol szívesen fogadnának gyakornokokat, akik esetleg ott később le is telepedhetnének. Főként V. Klimovics: Intézetünk kollektívája ki­tünően viselkedik. Mi vol­tunk a kezdeményezők, az élenjárók. Hogy miben? Elsőnek határoztuk el, hogy „nem fogjuk kínozni az állatokat, a madarakat, a bo­garakat”. És ezt kérem be is tartottuk. Hírünk eljutott a televízióig. Egy adásban szinte áradoztak rólunk. És ki volt az első, aki elhatároz­ta. hogy megtanulja a Tejút­rendszertől 42 fényévre lévő csillagocska nomád lakóinak a nyelvét? Természetesen. mi! A mi kedves kis kollektívánk. Er­ről még az újságok is be­számoltak. Mi szerveztük az „Éjfél után nem ordibálunk-huli- gánkodunk” mozgalmat is. ilyen gazdaságokból gyűjtik azokat a témákat is, ame­lyek kidolgozása diplomadol­gozat keretében hasznos le­het. Az egyetem szakemberei segítenek abban, hogy a fel- ■ ajánlott témákat az arra leg­alkalmasabb egyetemi hall­gatók kezébe adják. Hasonló­an segítenek más jellegű kap­csolatok, Így társadalmi ösz- töndíjszerződések megköté­sénél. A jövendő munkahe­lyüket kereső egyetemi hall­gatóknak pedig a megyei tanács segítségével megfele­lő állást, olyan típusú sza­bolcsi gazdaságot ajánlanak, amely a haltgató szakosodá­sának, terveinek legjobban megfelel. Ugyanilyen fontos az ag­rárszakemberek továbbkép­zése. A gyorsan fejlődő tu­domány és technika ezt min­denkitől megköveteli, de megyénkben — a sok kedve­zőtlen talaj adottságú szövet­kezet miatt — különösen fontos. Az egyetem szakte­rületéhez tartozó tanfolya­mokra, továbbképzésekre, amelyeket tsz-elnökök, fő- agronómusok, főkönyvelők, üzemgazdászok részére ren­deznek, meghívják a sza­bolcs-szatmári gazdaságok szakembereit. Főként elő­adókkal és szakmai útmuta­tásokká' segítik a megye te­rületén folyó szakember-to­vábbképzést, s közreműködik az egyetem a fiatal mező- gazdasági mérnökök megyei találkozójának megrendezé­sében is. A megyei tanács ugyanakkor intézkedéseivel elősegíti a mezőgazdasági szakemberek továbbképzé­sét, ösztönzi az azokon való részvételt és anyagilag is tá­mogatja azt. Mindezeken kívül a ma­gas színtű tudományos ku­tatómunkához, az egyetem szellemi kapacitásához mért. ugyanakkor a megye számá­ra is jelentős feladatok meg­valósításához közösen te­remtenek feltételeket. így például az egyetem termelés- fejlesztési intézete és szak­tanszékei tanácsaikkal, konk­rét tervezőmunkával elősegí­tik a tudományos eredmé­nyek és a bevált, újszerű ter­melési tapasztalatok megyé­ben történő gyakorlati al­kalmazását. Ennek keretében különösen nagy gondot for­dítanak a Szamos—Tiszaköz és az Ecsedi-láp térségének komplex fejlesztésére. Ebben már korábban is együttmű­ködött a tanács az egyetem szakembereivel. Ebben eleinte sokan nem hittek. A hitetlenkedők szá­mára speciális összejövetelt rendeztünk. Éjféli 24 óráig énekeltünk, zajongtunk, de éjfél után egy mukkot sem hallattunk. Fedor Fedorics, az igazga­tónk nyilatkozott a rádiónak is. Elmesélte, hogy milyen mély némaságról tettünk ta­núbizonyságot. ( Kezdeményezéseinkért a trösztnél is tisztelték kollek­tívánkat. Minden negyedév végén prémiumot kaptunk. Újévkor pedig elnyertük a vándorzászlót is. Két évig le- győzhetetlenelc voltunk. Bé­kességben éltünk. Ám Szundovszkij nem tar­tott ki a végsőkig. Az egyik gyűlésen szót kért. És kapott is. Kiment a szónoki emel­jO LEHETŐSÉGEK NYÍL­NAK arra, hogy a közép- és hosszú távú vállalati tervezés­be. az üzemi meliorációs ter­vek és a gyepgazdálkodás fejlesztési terveinek kidol­gozásába az egyetem szerve­zett keretek között, tartósan vegyen részt. A megye számára kiemel­kedő jelentőségű lehet, hogy a végrehajtó bizottság kéré­sére az egyetem kiváló fel­készültségű szakembereket jelöl ki azokba a megyei bi- zottságokba, amelyeknek fel­adata az élelmiszer-gazdaság fejlesztési koncepciójának ki­dolgozása, a megvalósítás elemző értékelése. Az egye­tem bekapcsolódik a megye számára fontos olyan kutatá- si feladatok megoldásába, amelyhez megfelelő érdeklő­désű és felkészültségű szak­emberekkel rendelkezik. A vb az ilyen fejlesztő-kutató munkát a feltételek megte­remtésével — alkalmas terü­letek, üzemek, gazdaságok kijelölése — támogatja. En­nek célszerű szervezése ér­dekében az egyetem képvi­selteti magát a megyei tu­dománypolitikai bizottság­ban. Egyszerű, természetesnek tűnő dolgokról van szó: a megye érdeke kívánja, az egyetem számára kedvező. Éppen ebben rejlik a szerző­dés alapvető jó hatása. Az egyetemen elméleti és gya­korlati munkához éppen a szomszédos megye kínálja az élő példát, az a megye, amelynek nagy szüksége van a segítségre, arra, hogy avatott kezű szakemberek vezessék be a legkorszerűbb termelésszervezési eljárá­sokba a tanulni kívánó sza­bolcsi szakembereket. Mind­ez egybevág azzal a törek­véssel, hogy egyetemeik, ku­tatóintézeteik ne csak kife­jezetten elméleti, hanem a napi munkából, a jelenkor fontos szakmai kérdéseiből válasszanak témát kutatása­ikhoz. Olyan témákat, ame­lyek az elméleti haszon mel­lett már most, a kutatások idején, a gyakorlatban is ka­matoznak. A MEGYE ÉS AZ EGYE­TEM SZERZŐDÉSE jókor született: most dolgoznak ki jó néhány távlati tervet, ame­lyek készítésébe már az egyetem is bekapcsolódhat, ezzel megvetve az alapját annak, hogy a szerződés már az aláírás évében közös eredményeket hozzon. , Marik Sándor vényre, ivott az igazgatónak ódakészített pohár vízből és eképpen kezdett szónokolni: — Azt ajánlom, hogy a kö­vetkező negyedévre vegyük fel vállalásaink közé azt is, hogy munkahelyünkön néha dolgozunk is, hogy ne felejt­sük el egészen a munka fo­gásait! Meghűlt mindnyájunkban a vér. A gyűlésünkön ugyan­is ott voltak a tröszttől és képviseltette magát a sajtó is. A főnökség kitörő tapssal fogadta az indítványt. Az újságírók jegyeztek a note­szeikbe. Nekünk pedig ez­után nem volt más választá­sunk, mint megszavazni az új vállalást. Most aztán nyögjük is. Majdnem minden nap ne­künk is úgy kell dolgoznunk, mint mindenki másnak. És ráadásul kizárólag a fizeté­sért. Jutalmak, prémiumok nélkül. Már-már hasonlítunk egy normális, hétköznapi kollek­tívára. Fordította: Sigér Imre Aki titkot vagy különleges szerencsét keres a pócspetri Béke Tsz eredménye mögött, előre elkészülhet a csalódás­ra. A gyenge termőhelyi adottság, a néhány aranyko­ronás nyírségi buckás határ sem téveszthet meg. Mégis a petri tsz-gazdák jómódú emberekké váltak a szövet­kezetben. Nem sajnálták tíz áldozatot A magyarázatot Paszter­nák József elnök is azzal kez­di: nem mindig ez volt a helyzet. Fokozatosan, de min­dig biztosabban jutottak előbbre. Attól kezdve, hogy jó képességű szakembereket „gyűjtenek” és tartanak meg. Ez az egyik legfontosabb kulcsa a boldogulásnak. Hat évvel ezelőtt még egyetlen felső végzettségű szakembere sem volt a közös gazdaságnak. Olyan is volt az eredmény. A tagság elé­gedetlenkedett, a biztosabb kereset reményében sokan vállalták az ingázást. Most: a 307 dolgozó tag közül minden 14-re jut egy szakember. Az 1450 hektáros gazdaságban (830 hektár a szántó) 22 felső- és középfo­kú szakember tevékenyke­dik. A tsz nem sajnált áldo­zatot is vállalni értük. TöJ<b saját ösztöndíjas, mint So­mos József főagronómus, Vincze Erzsébet, Bényei Il­lés, Holp György és Konzili János. S egy gépipari tech­nikus még mindig tanul a tsz segítségével. A tsz köz­ben öt, egyenként kétszobás, összkomfortos szolgálati és egy garzon (egyszobás) laká­sért is áldozott. Külön be­rendezett pihenőszobát tar­tanak a tanyaközpontban Herczku György állatte­nyésztő agronómus részére. A csodált „uborkafa» Jónak tartják a szakember- gárda és általában a vezető­ség fiatal korát. Viccesen mondja az elnök, hogy a fő­könyvelő, a főagronómus és az ő együttes életkoruk sem éri el a 90 évet. A szakem­berek ugyancsak 30-an alu­liak. így mondja az elnök: — A jobb eredményekért tűzbe megyünk. A szakemberek pótlására, megbecsülésére ma már több helyi példa ismert. Egyik a búza esete. Jó műtrágyakom­bináció és adagolás után holdanként csak 1 mázsa többtermés is 100 ezer forin­ton felüli bevételt jelent. Tavaly pedig egyenesen olyan dolog történt, ami a legmerészebb gondolkodású ♦agokat is meghökkentette. Két fóliasátor alatt, fűthető környezetben korai palánta­nevelést valósítottak meg. Büszkeség hatotta át a petri tsz-tagokat, amikor érdeklő­dő látogatók érkeztek hoz­zájuk tapasztalatszerzésre. Különösen az öregek csodál­ták az „uborkafát”. (A ker­tészmérnök karóra futtatott fel néhány uborkatövet. Pá­ratlanul szép és bőséges ter­mést hoztak.) Most, télen is hasznosítják a fóliasátrakat. Primőr zöld­hagymát nevelnek a zárt. fűtött helyen. Az idén to­vábbi két sátort készítenek el. Végső cél hat sátor fel­állítása, pontosan fél hektár területre. Értékes eredmények Megvolt a zárszámadás, el­készült a vezetőség 1972. év­ről szóló beszámolója. Ebből néhány adat: A növénytermesztés 9 millió 900 ezer forint hoza­mot adott. 2 millióval több az előző évinél. A kertészet bevétele csaknem megduplá­zódott, több, mint 4 millió forint. Hasonlóan jó ered­ményt hozott az almatermés, 92 százalék exportminőség­ben (!). Terven felül értéke­sített a tsz kövér marhát, sertést; a húsjelleg vezet a juhászatban is. Egy kiló mar­hahúsra 29,12, sertéshúsra 23 forint az önköltség. Az épitőbrigád 374 ezer fo­rint tiszta hasznot juttatott a közös kasszába. A 36 nőt ál­landóan foglalkoztató (44 órás munkahéttel), papír- zsákragasztó melléküzemági tevékenységből 96tí ezer fo­rint bevétel származott. Az állóeszközök értéke az előző évi 11-ről 13 millióra, a forgóeszközöké 6,5-ről 7,4 millió forintra növekedett. Az elosztásra kerülő bruttó jövedelem, nem egészen 1000 forint híjával 15 millió. Fej­lesztési tartalékra 3,9 millió jut. A részesedési alapot 110 ezer tízórás munkanap-fel­használással teremtették meg. Az egy munkanapra ju­A napokban tartotta éves küldöttgyűlését a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ. Az ülé­sen beszámoltak a szövetke­zet múlt évi eredményeiről és ismertették az 1973-as fel­adatokat is. Kitűnt, hogy a múlt évben jelentősen bő­vült a szövetkezet üzletháló­zata, az áruválaszték és a szövetkezeti tagok létszáma is nőtt 300-zal. A munkaver­senyben 4 bolt nyerte el a kiváló egység címet. Tavaly a mátészalkaiak az ország 9 ÁFÉSZ-ével kötöttek együtt­működési megállapodást, s a kölcsönös segítségnyújtás hasznára vált a szövetkezet­nek. ' Az idei tervek ismertetésé nél a többi között elmondták hogy a szövetkezet dolgozói — főleg Mátészalkán — 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek év végéig, tó részesedés 91 forint (5 forinttal több az előző évi-, nél), s az égy dolgozó tagra jutó évi átlagrószesedés 21 ezer 214 forint. Egy hónap állaga: 1770 forint. A 307 dolgozó tagból a 35 éven aluliak száma kerek száz. Szakmunkás-képesítés­sel rendelkeznek ötvenen. A múlt esztendőben felvettek 41 új tagot, többségében fia­talokat. 131 nyugdíjas és já­radékos idős tag részére 58 ezer forint értékben adott a xsz különböző juttatásokat. Kölcsönös megbecsülés Nem félnek már a szakem­berektől a kis nyírségi falu szövetkezetében. Még csak elvétve sem lehet hallani szót ellenük. A közreműkö­désükkel elért eredmények — melyek még korántsem maximumok — bizonyíta­nak. A szakemberek sem pa­naszkodnak. Javadalmazásuk függvénye munkájuk ered­ményességének. A terven felüli nyereségből külön ré­szesedés, prémium jár. A legfrissebb üzemmérnö­ki diplomája Vincze Erzsé­betnek van. (ö is a tsz ösz­töndíjasaként tanult.) Beosz­tása kertészgyakornok. Egye­dül lakja a szolgálati gar­zonszobát. melyet a tsz ren­dezett, bútorozott be. Duna­újvárosból került a kis nyírségi szövetkezetbe. Véle­ménye talán a tsz minden szakemberéé. Mindjobban megszokja, megszereti Pócs- petrit, a termelőszövetkeze­tet. Ugv érzi, észreveszik, be­csülik munkáját. És őt ma­gát is. Ez feledteti a falusi környezetet. Távolság pedig nincs ma már. Asztalos Bálint a szövetkezeti tagok létszá­mát pedig kétszázzal növelik. Javul a szövetkezet áruellá­tásának színvonala. Az idén Mátészalkán, az Ifjúság té­ren ABC-áruházat, a Marx Károly, a Fürst Sándor és a Hajdú utcán pedig élelmi­szer-pavilont nyit a szövet­kezet. De segíti a forgalom- növekedést, illetve az ellátást a nemrég bővített nyírmegy- gyesi bolt és a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat új, kor­szerűsített boltja is. A ház­hoz szállítás, a darálás, a kölcsönzés és az egyéb szol­gáltatások mellett új szolgál­tatást vezet be a szövetkezet. A nyírmeggyes! tsz-szel koo­perálva az ÁFÉSZ hamaro­san a tartós fogyasztási cik­kek javítását is vállalja. Az új szolgáltatáshoz a szövet­kezet boltjai felvevőhelyül szolgálnak. Merész felajánlás Bővül Mátészalka üzlethálózata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom