Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

«. oldal KELET-MAGYARORSZAG im. február 5 w Újdonságok ^ Judományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Ml ÍGY CSINÁLJUK A gyepgazdálkodás eredményei, gondjai Szatmár-Beregben Mielőtt elindultunk ponto­san feljegyeztük a szamokat A szatfnár-beregi tájegység­ben jelenleg összesen 24 ezer hektár gyepterület ván. Majdnem mind ősgyep. A telepített gyep a/, összesnek csak öt százaléka. Az ösz- szes gyepnek 25 százaléka vi­szont elhagyott szántó. A gyepterületek nagyobb ré­sze a vásárosnaményi és a . fehérgyarmati járásokban ta­lálható. A mátészalkai já­rásban kevés a gyep. főleg a legelő. A 24 ezer hektár gyepterületnek jelenleg mindössze 10 százalékén in­tenzív — korszerű — a gyep­gazdálkodás. A tájegységen jelenleg 67 ezer szarvasmarhát tartanak, ebből 24 600 a tehén. Még­pedig: a közösben 7800, a háztáji gazdaságokban 16 800 a tehénlétszám. A tervek és lehetőségek szerint 1980-ig a tehénlétszártt mintegy 30 ezerre növelhető, körülbelül fele-fele arányban a háztáji­ban és a közösben. Illetve: a háztájiban a tehénlétszám csökkenése, a közösben lé­nyeges emelkedése várható. A tájegységen a szarvasmar­ha-sűrűség sokkal nagyobb, mint megyei, s még na­gyobb, mint az országos át­lagban. Ezeket a számokat JózSa Endre, a Saatmár-belegi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára ismer­tette, majd azt is elmondta, hogy a Viszonylag nagy állat- sűrűséggel nincs összhang­ban a takarmány termesztés, se területileg, se korszerűsé­gét tekintve. Általában ke­vés sí“ takarmány és különö­sen elmaradott a gyepgaz­dálkodás. Márpedig a legna­gyobb lehetőségek, takarmá­nyozási tartalékok éppen a gyepgazdálkodás korszerű­sítésében vannak. De mégis... Az utóbbi években elkezdő­dött valami, ami nagyon fon­tos. Elsősorban: változás a mezőgazdasági üzemi veze­tők szemléletében. És elkez­dődött a gyakorlati tliunkals — a gyepgazdálkodás kor­szerűsítése —.se munkának Vinczeffy Imre professzor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára az élharco­sa. szervezője, segítője és ba­ton tója. Vinczeffy professzor kísérlete Vinczeffy professzor orszá­gosan ismert és elismert, ki­váló elméleti és gyakorlati szakembere a korszerű gyep- gazdálkodásnak. Legutóbbi látogatása során elkísértem a vásárosnaményi járásban és beszélgettünk a gyepgaz dálkodás jelentőségéről ál tálában, de az eddig végzett munkáról, a kisari. szatrhár- csekei, csahold és kispalád i termelőszövetkezetekben el­kezdett kísérletekről is. A professzor azonban az egész Szatmár-Bereget ismeri. a legelőket különösen, hiszen kutatásainak, tudományos tevékenységének központi té mája a gyep. Igazán fárad­hatatlan harcosa a gyepgaz­dálkodás korszerűsítésénél; minden tőle telhetőt meg tesz érte az egyetemen és a üzemekben egyaránt. A egyetemen, például, az ide külön csoportot szervezett — 12 hallgató részvételével — hogy speciálisan is jól képzett gyepgazdálkodási szakembereket küldhessen az üzemekbe. Ezek a hallgatók vállalták. hogy a kötelező egy félév helyett öt félévei' át tanulják a korszerű gyep gazdálkodást, annak mindé összefüggésében. Elhatározz suk. feltett céljuk, hogy ta­nulmányaik elvégzése Utál Csak olyat) üzembe mennek dolgozni, ahol a gyepgazdál­kodást bízzák rájuk. Ä pro­fesszor égj7’1' célja és ter­ve: tovább növelni a spe­ciálisan képzett gyepgazdál­kodási szakemberek számát. — Ez is egy lépés előre — mondotta a professzor. — Speciálisan képzett szakem­berek nélkül ma már sem­mit sem lehel a kor köve­telményei szerint elvégezni. Márpedig, ha meg akarjuk valósítani a kormány által is meghirdetett szarvasmarha - tenyésztési programot — előbb a takarmánytermesz­tés. azon belül a gyepgaz­dálkodás korszerűsítését kell biztosítani. Kukorica és gvep Ez az állattenyésztés két fő takarmánypillére. A szatmár-beregj tájon meg különös hangsúlyt és szere­pet kap a gyep, mert na­gyok a lehetőségek. Ha ezen a vidéken korszerűsíteni,tud­juk a gyepgazdálkodást —az olcsó. jól jövedelmező szarvasmarha-tenyésztés leg­fontosabb feltételét biztosít­juk. A gyep a hústermelés­nek ugyanúgy bázisa, mini a tejtermelésnek... A kísérlet három -változa­tú. három irányú. Egyik: az ősgyepek feltörése úgy, hogy nagy adagú. hektáronként 520 mázsa istállótrágyát és 260 kiló vegyes hatóanyagú műtrágyát szántanak bele. Az így feltört területet megfe­lelő fűmagkeverékkel újra bevetik, majd biztosítják az új gyep növényvédelmét, sza­kaszos legeltetést, illetve: a tűtermés egy részének gépi betakarítást széna, vagy sze­li ázs (fűsiló) formájában. A másik kísérleti kombináció: a gyep feltörése, de istállótrá­gya nélkül, csak hektáron­kénti 380 kiló vegyes ható­anyagú műtrágyával. A gye­pet ez ésetbeft is újra telepí­tik és a korseerű követelmé­nyek, szerint gondozzák, le­geltetik, illetve: a fű egy részét betakarítják. A har­madik kombináció: nyitott tárcsával a gyepterület tár­csázása. hektáronként 360 ki­ló vegyes hatóanyagú mű­trágya adagolása és a terület felülvetése fél adagú fű­magkeverékkel. Van egy ne­gyedik kombináció is, de az csak a zsombékos gyepekre vonatkozik. (A szatmár-bere­gi tájegységen 8000 hektár­nyi zsombékos gyepterület van.) Az ilyen területeken e’. kell Végezni a zsombékii — a zsombékok széttüráí... és terítését —. majd meg­felelő fűmagkeverékkel ve­tik be az elmunkált terűié-' tét. Az említett kísérletek 1970-ben kezdődtek. — Mi az eddigi tapaszta­lat. melyik módszer mutat­kozik legcélszerűbbnek, leg­olcsóbbnak, tehát leggazda­ságosabbnak? — kérdeatem Vinczeffy professzortól. — Más területeken végzett kísérleteim eredményeit is figyelembe véve, de már a szatmár-beregj kísérletek alapján is én a tárcsázási módszert tartom legjobbnak. Elsősorban azért, mert az a legegyszerűbb és a legol­csóbb, s a végeredmény egy­forma. A szántásban újrate­lepített gyepek az első és a második évben ugyan több fűtermést adnak, mint a tárcsázott terület, de a har­madik évben a fűhozam mennyisége kiegyenlítődik, így legfontosabb a műtrá­gya ás a felülvetés. Ugyanez vonatkozik azokra a gyepte­rületekbe is. ahol zsombék- irtást kell végezni, természe­tesen a már említett műtrá- gyaadaggal és felülvetóssél. 150—200 mázsás lűhozam A mezőgazdaságban ma- "ipság minden korszerűsítés ■»ngetég pénzt igényel. Mi­korra térül meg a gyepek korszerűsítése? Vinczeffy professzor mosolyogva felélt á kérdésre. — Számoljunk — javasolta, s már mondta is a számokat Az említett módszerekké. korszerűsített és müveit gye­pek öntözés nélkül átlago­san 120 mázsa sz-énaértéket; adnak hektáronként, öntő- zéssel azonnal 150 mázsa hektáronkénti termés bizto- ■ sítható. néhány év múltán ’ meg 200 mázsa. Fontos azon­ban a korszerű technológia ! pontos alkalmazása. Egy má- j zsa széna, ha betartják a ' termesztési és betakarítási technológiái, átlagosan 14 százalék nyersfehérjét tartal­maz. Tehát: többet, mint a borsószem, vagy a lucerna. Hét-nyolc mázsa szénaérték­ből (legyen az Zöld fű, sze- názs, vágj7 száraz széna) te­hát egy mázsa nyersfehérje biztosítható. Egy mázsa nyersfehérje Világpiaci ára jelenleg 24 dollár, vagyis: 1440 forint: Egy mázsa széna önköltsége intenzív gyepgaz- dálkodással 50—60 forint, így egy mázsa hyersfehérje tehát 400 forint költséggel biztosítható. Az ősgyepek je­lenleg hektáronként 20 má­zsa körüli szénaértáket te­remnek. A továbbiakban könnyű kiszámítani, hogyan térül meg a gyepek korsze­rűsítési költsége, ha figye­lembe vesszük a következő­ket: a terméshozam öntözés nélkül is öt-hatszorosára nő, öntözéssel tízszeresére. A je­lenlegi gyep nyersfehérje­tartalma átlagosan is csak 8—10 százalék. Egy mázsa nyersfehérje előállítása — korszerűsítés után — csak 400 forint az 1440 forintos jelenlegi behozatali árral szemben. És a nyersfehérjé­ért valutával kell fizetni. — Könnyű tehát megérteni — mondotta a professzor —, hogy a gyepgazdálkodáfl-kor­szerűsítése minden energiát megérdemel, mert a költsé­gek a nyersfehérjében gyor­san, egyetlen év során visz- szatérülnek. A gépi betakarí­tás korszerűsítésére fordított összeg szintén Vissza térül egy év alatt. De amit az állatte­nyésztés jövedelmével hyer- het a gazdaság — azt most nem számítottam. A legelő, a szetlázs és a réti széna ugyanis a legjobb takarmány, ha szakszerűen termesztjük a füvét és gondos a betakarí­tás. Ráadásul korszerűen mű­velt gyepbázissal a húster­melés és a tejtermelés egy­aránt előnyösen biztosítható \z öntözési lehetőségek A fehérgyarmati, mátészal­kai és vásárosnaményi járá­sokban 6000 hektáron bizto­sítható a gyepek öntözése. Ha megépül a Tisza II. víz­lépcső és megduzzad a Tisza, tovább lehet növelni a vízki­vételt a Túrból, Szamosból, Tiszából, Krasznából. Ké­sőbbre tervezik ezen a vi­déken a keleti övcsatorna -megépítését is. Összesen te­hát — a távlati tervek sze­rint — a három járásban 9000 hektárnyi gyep válik öntözhetővé. Elengedhetetle­nül szükségesek azonban a betakarító gépsorok is, ame­lyekből már az idén hat ter­melőszövetkezet vásárol egvet-egyet. De az ismerte­tett korszerűsítési program teljes megvalósítása során ötven-hatvan ilyen gépsort kell vásárolni és üzemeltetni. Mindez ma még elsősor­ban ösak terv, program, te­hát lehetőség. Megvalósítá­sához azonban a tyukodi, tar- pai, csengeri, szatmárcsekei, kispaládl. beregdarócl. fül- pösdaróci és a barabási ter­melőszövetkezetek már hoz­zákezdtek. Terveket készíte­nek a nagyecsedi. kisari. csahold, lónyai és a csarodá- tákosi tsz-ek is. Mert olyan feladat ez is. mint a többi. Hozzá kell kezdeni, folytatni kell türelmesen, kitartóan és akkor az emberi munka és áldozat árán végül maradék­talanul megvalósul. Szendrei József Gazdag rendezvénysorozat Szabolcsban a mezőgazdasági könyvhónapon Megtartották a rendező szervek — a megyei tanács művelődésügyi és mezőgaz­daságai osztályai, a megyei művelődési központ, vala­mint á megyei könyvtár és á járási könyvtárak — a februári mezőgazdasági könvvhónap előkészítő ta­nácskozását. Az idei, egy hónapig tartó eseménysoro­zat mottója az lehetne, hogy a mezőgazdasági dolgozókhoz — a növénytermesztőtől az agronómusig — minél köze­lebb kerüljenek a mezőgaz­dasági szakirodalom termé­kei. hogy a mezőgazdaságról szóló könyvek hasznos segít­séget adjanak a mindenna­pi munkában a dolgozók szervezett képzéséhez, vala­mint az önképzéshez. A februári mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes me­gyei megnyitóját február 7- én délután 3 órakor a nagy- kállói Zöld Mező Tsz-ben tartják, ahol dr. P. Szabó Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyi­tója után szakreferátumok hangzanak el. Már ezen a megnyitón előtérbe kerül a szakkönyvek szerepe a me­zőgazdaságban. Ugyanis a könyvesboltok és a könyvtá­rak anyagából szakkönyv­bemutatót, illetve -vásárt rendeznek. Az tervezik, hogy a Balkányi Állami Gazda­ság kertészete a megnyitón virágkiállítást mütal be. Aznap este Mátészalkán a Szatmár-beregi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségénél szakkönyvekkel kap­csolatos tanácskozásra kerül sor. ahol 87 szövetkezeti ké­zikönyvtár könyvállományá­ról és könyvtárfejlesztéséről tárgyalnak a járási hivatal művelődésügyi osztálya, a járási könyvtár és a szövet­séghez tartozó tsz-ek képvi­selői. Ennek a tanácskozás­nak, valamint a hasonló jel­legű községi rendezvények­nek az a célja, hogy a me­gye termelőszövetkezetiében a szükséges alapképzésben kapjon nagyobb szerepet a mezőgazdasági szakirodalom, s hogy a kézikönyvtárakban valóban „kéznél” légyenek a könyvek. Minden községben lesz al­kalom a könyvhónap során olyan rendezvényekre, ame­lyeken a közös cél helyi fel­adatait megbeszélhetik. Já­rásonként több író—olvasó találkozót szerveznek a me­zőgazdasági szakirodalom neves íróinak részvételével. A kisebb, községi rendezvé­nyek mellett nagyobb jelen­tőségű szakmai tanácskozá­sokra is sor kerül. Az Agrár- tudományi Egyesület nö­vényvédő szakosztályának rendezésében február 6-án, 2Ö-án, illetve március 6-án neves szakemberek tartanak előadásokat a növényvéde­lemről és az ezzel kapcsola­tos témákról. Az előadások színhelyén, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán is rendeznek kiállításokat szakkönyvekből. Szintén a mezőgazdasági főiskolán tart­ják azt a tanácskozást, ame­lyen a mezőgazdaságban al­kalmazott gépekről hangzik el előadás. A vásáröshamé- nyi kertbarátok klubjában pedig a gyümölcstermesztés­sel foglalkozó előadásra ke­rül sor. A fácán tenyésztése és vadászata Néhány évszázaddal ezelőtt a fácán csak a kiváltságos uradalmakban, vadaskertek­ben díszlett. Ezt szó szoros értelemben mondhatjuk, mert inkább csak díszmadár­ként ismerték. Lényegében e században vált magyar kis­vaddá és a magas hegyek ki­vételével elterjedt az egész országban. Magyarországon többféle fácánfajt ismerünk. A leg­régebbi fácánunk az ún. cseh fácán, amely viszonylag kis termetű, jól repülő állat; a XVIII. század elején rend­szeresen vadászták az euró­pai királyi vadászterülete­ken. Igen ellenálló éghajlati viszonyainkkal szemben. Sokkal díszesebb az angol zöld hátú galléros fácán, amely tulajdonképpen kínai faj. Mutatós galléros fácán­faj még a mongol, a japán és a formozai fácán. Vala­mennyi megtalálható nálunk is, mint vadmadár. Igen ,iól kereszteződnek egymással a különböző fácánfajok, éppen ezért tiszta fajban már alig láthatók, általában kereszte­zett példányok ismeretesek. A felsorolt vadászfácánokon kívül még számos díszfácánt ismerünk, közöttük a király- fácánt, az aranyfácánt és a* ezüstfácánt. Ezek azonban nálunk csak az állatkertek lakói. Bár a kírályfácánt külföldi vadaskertekben va­dásszák. a rtii éghajlati vi- szöhyaink mellett alig sza­porodik, tenyésztésével nem érdemes vadászati céllal fog-, lalkozni. A fácán könnyen elcsava­rog. nehéz egy-egy vadász- területen megtartani, ebben azonban a vadászok is hibá­sak. Mikor kóborol el a fá­cán? Ha nem tetszik neki a hely. ha nem etetjük meg­felelően és amennyiben túl­zottan sok kakast hagyunk meg. A fácán több nejű ál­lat, egy-egy kakasnak pár­zás idején valóságos háreme van. Az őszi kilövésnél árra kell törekedni, hogy kakason­ként 5—6 tyűk maradjon ta­vaszra. Miután a ragadozók is a tyúkokat pusztítják, esetleg 6—7 tyúkot is meg­hagyhatunk a veszélyeztetett területeken. Ha sok a kakas, elverik egymást, elcsatan­golnak és továbbállnak. Nem kevésbé fontos a rend­szeres etetés, amelyet már októberben el kell kezde­nünk búzaocsuval. cirokmag­gal, kölesmaggal. illetve megfelelő keverékkel. Állan­dóan friss eleségre van szük­ség. lehetőleg úgy. hogy a táplálék nagyobb része ke­rüljön az etetőbe, kisebb ré­sze az ösvényekre, hogy ne egyszerre falják fel, hanem az élelem után sétálva meg­maradjanak a területünkön. Igen fontosak a környezeti tényezők. Eleve csak olyan helyen létesítsünk fácánost, ahol megvannak ennek a feltételei, illetve azokat meg tudjuk teremteni. A fácános­nak sűrű és üde talajúnak kell lennie, ahol megtalálják a szükséges állati táplálékot. A sivár, száraz, homoktala­jon keltkezett akácos nem alkalmas fácánosnak. Gon­doskodnunk kell át éjszakai, felgallyazáshoz megfelelő fákról is. Erre kitűnően al­kalmas a feketefenyő. Ugyan­így gondoskodnunk kell a fácános erdő mellett külön­böző, táplálékot nyújtó nö­vényterületről. Igen jó] be­válik a 10—15 méter széles­ségben vetett seprőcirok, amit még erdei tisztásokra is vethetünk. Célszerű a lővo- nalakba, tisztásokra csicsó­kát, pohánkát és kölest is vetni. Végül Igen jó, ha a fácános közelében lucerna- föld található, mert az abban élő apró rovarfélék csemegét nyújtanak a fácánnak. A párzás (dürgés) március­ban kezdődik, majd április­ban kezdenek tojni. Egy-egy tyúk 8—12 tojást rak a föl­dön kialakított kezdetleges fészekbe. Gyakran több tyúk is tojik ugyanabba a fészek­be. A 24—28 nép Után kike­lő csibék először kizárólag hernyókkal, rovarokkal táp­lálkoznak, mérhetetlen hasz­not hajtva a mezőgazdaság­nak. A kis fácánok hamar nőnek és igen életrevalók. Ennek ellenére komoly fá­cánost csak a mesterséges fácántenyésztéssel lehet el­érni. Az élve befogott fácán* tyúkokat reptetőkbe telepí­tik, letojatják. a tojásokat kikeltetik és a csirkéket fel­nevelik. Ezt kiegészítheti a tojásgyűjtés a szabadban, de ez csak alárendelt szerepet játszhat. A röptetőnek olyan környezeti tényezőkkel kell rendelkeznie, mint amilyent a természetben igényel a fácán (árnyékos, megfelelő víz stb.) A keltetésre régeb­ben házi tyúkokat használ­tak, ma természetesen a mesterséges keltetés került előtérbe. A mesterségesen nevelt fá­cánok, vagy áttelepített fá­cánok kihelyezése mindig éjjel történjék, a tavaszi időszakban. Igen jó környe­zetet válasszunk, sok eleség- gel megrakva. így válik le­hetővé a fácán vadászata, amelyik igen nagy élményt nyújt. Lehetjük kereső, haj­tó és lőálíásos vadászattal egyaránt. Egyik legkedvel­tebb vadászati águnk a fá­cánvadászat, maga a fácán egyike legszebb vadmadara­inknak és egyben konyhánk csemegéje. Ugyanakkor a fogoly mellett egyik leghasz­nosabb ma-dara a mezőgaz­daságnak; szakszerű nevelé­sével és mesterséges tenyész­tésével érdemes foglalkozni. Több növényvédő szer ára csökkent A hazai mezőgazdaságban a terméshozamok növelésére egyre nagyobb mennyiségben használják a korszerű nö­vényvédő szereket. Az idén a tavalyinál egyharmadával több gyomirtó és rovar­ölő szert hoznak forgalamba, s 1973-ban először a hazai üzemek nagyobb mennyiségű kémiai anyagot állítanak elő, mint amennyit külföldről im­portálnak. A növekvő termelés lehető­vé tette, hogy az üzemek csökkentsék a termelési költ­ségeket. s így néhány növény­védő szert alacsonyabb terme­lési áron szállítanak a keres­kedelemnek. Az AGRO­TRÖSZT Vállalatai ennek megfelelően a kereskedelmi árakat Is mérsékelték. Hétféle termék árát szállítottak te, ezeket a termelők már az új árakon vásárolhatják meg. Harminchárom százalékkal csökkentették a 25 kilós cso­magokban forgalomba hozott Safidon vegyianyag árát, míg az egy kg csomagolású Safidon árát 30 százalékkal mérsékel­ték. Olcsóbb lett a Satecid és átlagosan 10 százalékosan ke­rül kevesebbe a különböző súlyú csomagokban árusított Fundazol. Két import növény­védő szer, a Karmex és a Gu- sabhiofi árát is leszáll^ üták 5 6, illetve 27 százalékkal. Az árleszállítás csökkenti a termelők költségeit, annál Is inkább, mert nagy mennyiség­ben használt és alapvetően fontos gomba-, gyom- és ro­varirtó szerekről van szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom