Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

VILÁG AI, EGYESÜLJ ETEK I Magyarország AZ MSZMP. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXX ÉVFOLYAM. 26. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 1, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL: Emberek a VOR-ban (3. old a!) A rádió és a televízió jövő heti műsora Utazás az árak körül A labdarúgó NB III. tavaszi sorsolása (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Ai európai fegyveres erők és tégy vériét csőiként éséröl Kél milliárd forinMa! gazdáiltodiiafnalt a tanácsok 1973 ban megkezdődön a bécsi konzultáció Szerdán délután 4 órakor, a bécsi Hofburgban 20 ország képviselői tájékozódó megbe­szélésre ültek össze. Ezzel a találkozóval megkezdődött európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó sokoldalú konzul­táció. A megbeszélést követő­en. délután 5 órakor dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter a bécsi Hof­burg tanácstermének előcsar­nokában üdvözölte az európai haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalásokra megér­kezett küldöttségeket és jel­képesen átadta nekik a ren­delkezésükre bocsátott tár­gyalótermek kulcsait. 1973. január 31-én tehát megindultak az előzetes kon­zultációk egy olyan haderő- és fegyverzetcsökkentésről, amely az európai biztonságot szolgálja, mégpedig oly mó­don, hogy ugyanakkor nem_ károsítja és nem károsíthatja meg egyetlen résztvevő ország biztonságát sem. A több hetesre tervezett elő­zetes megbeszéléseken a bécsi sajtóközpont adatai szerint a következő 20 ország képvise­lői vesznek részt: Belgium. Bulgária, Csehszlovákia, Dá­nia, Görögország, Hollandia. Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország,' Nagy-Britannia, az NDK, az NSZK, Norvégia, Olaszország, Portugália. Románia, a Szov­jetunió, Törökország és az USA. A magyar küldöttséget dr. Ustor Endre nagykövet veze­ti. A konzultációknak először is saját résztvevőik köréről és státuszáról, valamint ügy­rendjükről (az elnöklés, a vita, a határozathozatal mó- . dozatai) kell megállapodniok, I hogy azután áttérhessenek az I európai haderők és fegyver­zet csökkentéséről később megtartandó érdemi tanács­kozás helyének, időpontjának, résztvevői körének, ügyrend­jének és napirendjének kér­déseire. A NATO-országokból Bécs- be érkezett delegációk ked­den megtartott „taktikai meg­beszélésükön”, amely termé­szetesen az amerikai nagykö­vetségen zajlott le. a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok részvétele ellen fog­laltak állást, mivel az „ve- szélyeztetné a megbeszélések titkosságát és hatékonyságát”. Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter viszont, aki ked­den tájékoztatta a miniszter- tanácsot a konzultáció előké­születeiről, félreérthetetlenül utalt egy „részvételi nyitás­nak” és ezzel Ausztria bekap­csolódásának lehetőségére. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke — kérésükre — szerdán fogadta Hoang Cuon- got, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követét és Huynh Van Thant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A vietnami diplomaták tá­jékoztatást adtak a vietnami háború megszüntetéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás aláírását köve­tően kialakult helyzetről. Át­adták a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak január 28-i felhívását, Mint ismeretes, a Szovjet­unió, Magyarország és más európai szocialista országok az utóbbi napokban úgy fog­laltak állást, hogy a bécsi elő­zetes konzultáción minden európai államnak — beleért­ve a semleges államokat is — jogot kell biztosítani a részvételre, ilyen, vagy olyan minőségben, amennyiben ezt óhajtja. Más kérdés, a prob­léma érdembeli vizsgálata, amelyen magától értetődően csak azok az államok vesznek részt. amelyek csökkenteni fogják fegvveres erőiket és fegyverzetüket, illetve azok az államok is. amelyeknek a területén csökkentés alá eső haderők helyezkednek el. Január 31-ével a leszerelési témakör megvitatásának te­hát egy újabb tárgyalási fó­ruma nyílt az osztrák fővá­rosban. valamint a dél-vietnami i'el- szabaditási frontnak és a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormánynak ugyanaznap megjelent felhívását, amelyek kinyilvánítják a, két kor­mánynak a megállapodás ma­radéktalan végrehajtására vonatkozó készségét. Fock Jenő a magyar kor­mány további támogatásáról biztosította a vietnami népet hazája újjáépítésében. Hang­súlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ságban vállalt tagságával hoz­zá kíván tárulni a párizsi megállapodások megvalósítá­sához. Fock Jenő vietnami diplomatákat fogadott Elektroakusztikai üzemet avattak Nyíregyházán Asztalos Lajos KGM-miniszterhelyettes az ünnepségen Szerdán délelőtt felavatták a Budapesti Elektroakuszti­kai Gyár nyíregyházi gyár­egységének új, elektroakusz­tikai cikkeket gyártó üze­mét. Az avatási ünnepségen megjelent Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszter- helyettes, Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a vasas­szakszervezet főtitkára, KáZ- lai Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkärä Az ÚNIVERSIL Szilikát­ipari Vállalatot a megyei ta­nácstól 1971 júliusában vet­te át a BEAG, akinek a Gazdasági Bizottság határo­zata alapján 1975-ig fel kell számolni két budapesti telep­helyét. Az akkor 500 embert foglalkoztató. 50 millió fo­rint termelési értékű válla­latot a BEAG 1975-re újabb 15 milliós termelésnöveléssel és 300 új munkahely terem­tésével vette át. A vállalat másfél év alatt 8 millió fo­rintos ráfordítással az első elektroakusztikai gyártó egységek letelepítését meg­valósította. Elkészült _ a transzformátor-, az alkatrész- gyártó- és szerelőműhely, a A VENDÉGEK MEGTEKINTIK AZ ŰJ ÜZEMET. (ELEK EMIL FELVÉTELE) ÜÜÍ Uj naovközségek : Ibránv. Oros. Uemeeser. Jánkma fis. Kölese, Homály. íarpa, Tyúkod • • Ülést tartott a megy ei tanács A megyei tanács szerdán Nyíregyházán ülést tartott. Elsőként dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke szá­molt be a tanácstagi javas­latok, interpellációk intézé­séről, majd a megyei tanács 1973. évi költségvetésének és fejlesztési tervének megvi­tatása következett. Dr. Czimbalmos Béla, ál. talános tanácselnök-heiyette:' fűzött szóbeli, kiegészítést a tanácstagoknak korábban írásban kiadott tervezethez. A megye tanácsai, tanácsi szervezetei 1973. évi költség- vetésének és fejlesztési alap tervének együttes összeg .< egymilliárd - kilencszáznyolc- vanhárommillió forint, amely meghaladja a negye­dik ötéves terv eredeti, erre az évre számításba vett előirányzatát. Ez rekord elő­irányzatnak számít, hiszei" tanácsaink egy-egy évre ilyen nagyságrendű, az ez év: ipar- és szolgáltatásfejlesztő si alapokkal együtt kétmilii- árd-egy százmilliós előirány­zattal még nem rendelkeztek A működési, fenntartás; előirányzatok 40.7 százaléka a kulturális, 28,8 százaléka az egészségügyi, szociális ágazaté. A megye tanácsai költségvetési jellegű kiadá­sainak 68,5 százaléka szol­gálja ilyen feladatok megol­dását, s e két címen több. mint hetvenmillió .forinttal nőtt a kiadási előirányzat. Külön is jelentős, hogy a társadalompolitikai szem­pontból rendkívül fontos óvodai helyek számát 1973- ban az eredetileg előirány­zott hétszázötven helyett to­vábbi ezernyolcszázzal, tehát összesen 2550 hellyel növe­lik, továbbá, hogy az általá­nos iskolai napközis csopor­tok száma a tervezett tizen­öttel szemben további ötven- nel összesen hatvanötté: emelkedhet. Ennek megfele­lően már 1973-ban túlteljesí­ti a megye a negyedik öt­éves tervben előirányzott óvodai helyek fejlesztéseit. A szociális és egészségügyi ágazat előirányzatai mögött kórházi ágy, orvosi körzet, szakorvosi óra fejlesztés gyógyszernorma emelés, egészségügyi gyermekottho­ni fejlesztés áll, s több le­hetőség a különböző forrná jú szociális ellátásra. Ez utóbbin belül 2,9 millió fo­rinttal növekszik az egyéni segélyezésre fordítható ősz- szeg. így a tanácsoknak na­gyobb lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos szociális prob- lémákat — öregek és mun­kaképtelenek, sokgyerme­kes. nehéz körülmények kö­zött élő családok, és a ci­gánylakosság érdekében — megoldjanak. Hangsúlyozták: e növekvő lehetőségekben szocialista gazdaságunk erő­södése, rendszerünk huma­nizmusa jut kifejezésre, ame­lyet a tanácsoknak nagy ta­pintattal, jól alakított helyi szociálpolitikával, és saját eszközökből történő álapki- egészítéssel is segíteni kell. Az 1973. évi fejlesztési alap előirányzatok részlete­sen, létesítményenként csak a megyei tanács keretei kö­zött megvalósuló beruházá­sokat, a helyi tanácsok me­gyei forrásból támogatott fejlesztéseit és a célcsoportos előirányzatokat rögzítik. Ezek közül az egyik legfontosabb a lakásépíti program. A ta­nácsok központi célcsoportos lakásépítési beruházásainak kötelező előirányzatát a kor­mány a megye részére mint­egy 321 millió forintban ál­lapította meg. Ebből Nyír­egyháza 200, Mátészalka 52.7, Kisvárda 25,2 millió forint­tal részesedik, míg a célcso­portos lakásberuházások töb­bi része Nyírbátorban, Tisza- vasváriban. . Záhonyban, Nagykállóban és Vásárosna- ményban valósul meg. A megyei tanács ülésén felhív, ták a figyelmet: ezeket a je­lentős, államilag támogatott lakásépítéseket jól egészíthe­tik ki a különböző vállalatok, szervek saját dolgozóik la­kásépítéseinek segítésével, sokat számíthat az új hitel­feltételeket figyelembe véve az OTP és lakásszövetkezeti építési program. Ezekkel együttesen lehet elérni, hogy Szabolcs-Szatmárban ebben a tervidőszakban is megfelelő számú lakás épülhessen. A lakásprogram megvaló­sítását segíti az az elhatáro­zás, hogy 1973-ban tovább folytatják Nyíregyháza víz­ellátásának és szennyvízke­zelésének javítását célzó fej­lesztési programot, amelynek végrehajtása közel három- százmillió forintot igényel. Ez rendkívül nagy megter­helést ró a tanácsra, de fel­tétele, hogy a város e szem­pontból kritikussá váló helyzetén javítsanak, és az 1974-ben épülő lakásokat is be tudják kapcsolni a víz. vezetékhálózatba. A megyei tanács 181,5 mil­lió forintos fejlesztési alap­jából 108 millió forintot — az előirányzat hatvan százi- lékát — a kulturális, egész­ségügyi ágazat fejlesztésére fordítják. Ez fedezetet biz. tosít többek között a kis- várdai kórház és a megyei rendelőintézet fejlesztésére, bővítésére, támogatható eb­ből az óvodai fejlesztési program, s megkezdhető a kereskedelmi oktatási köz-* pont, a megyei könyvtáp építése. Jó célt szolgállak a Patyolat, az iparcikkáruház, a nyomdaipar, a sütőipar fejlesztésére biztosított tag nácsi támogatások is. A költségvetési és fejlesz­tési terv feletti vitába’" Polca János, a megyei tanács számvizsgáló bizottsága, dr, Szeifert Gyula a tervgazda­sági, Pongrácz Ernő a szo­ciális és egészségügyi. Gál József az ifjúságpolitikai es oktatási bizottság vélemé­nyét, kiegészítését, javasla­tait mondta el, s felszólalta z továbbá a vitában Csongár Ferenc, Varga Gyula, Holló Ferenc és Poncsák Pál me­gyei tanácstagok. A megyei tanács költség- vetése és fejlesztési terve el­fogadása után az árvíz súj. tóttá területek lakóházainak, közintézményeinek, gazda, sági épületeinek újjáépítésé­ről készített jelentést vitatta meg a megyei tanács. Ezt követően elfogadták a tanács 1973. évi munkater­vét, jóváhagyták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervét. Nagyközségek szervezése ügyében döntött ezután a ta­nács: Ibrány és Oros közsé­gek, valamint Demecser, Jánkmajtis. Kölese, Rozsál y, Tarpa, Tyúkod közös taná­csú községek nagyközséggé nyilvánítását határozták eh Ez egyben azt jelenti, hogy a választás napjától a me­gye négy városában 110 ezer, 32 nagyközségében 232 ezer ember él, azaz a lakosság 57,7 százaléka intézheti hely­ben az őket érintő legfonto­sabb ügyeket, élhet olyan helységekben, amelyek fej­lesztése az életkörülmények (Folytatás * 2 oldalon) Kádár János a budapesti képviselők tanácskozásán Szerda délután — a bu­dapesti népfrontbizottság székházában — ülést tartott az országgyűlési képviselők budapesti csoportja. Megtár­gyalta a képviselőcsoport 1972. évi tevékenységéről, az országgyűlés testületi mun­kájában való részvételéről, a képviselők " választókerületi munkájáról, valamint az in­terpellációkról szóló beszá­molót, s azt elemző vita után — módosításokkal — elfogadta. Napirenden szere­pelt a képviselőcsoport idei munkájáról és 1973-ban ese­dékes tanácstagi választások­kal kapcsolatos tevékenysé­géről szóló tervezet is. A tanácskozáson felszólalt Ká­dár János, a főváros XIII. kerülete 39. számú választó, kerületének képviselője, aa MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára is. (MTI) A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ü’érc 1973. februárjában Varsó- államainak honvédelmi mi- szervei mindennapi tevékenyt ban tartja soron következő niszteri bizottsága. Az ülésen ségének kérdéseit vitatjá’s ülését a Varsói Szerződés tag- a Varsói Szerződés katonai meg. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom