Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

1973. Január 25. RELET-MAGYARORSZAO 9. oMaf! A szolgáltatás Csengerben Szobafestő, fodrász kerestetik... A különböző ipari szolgál­tatások jó minőségű és idő­ben történő elvégzésének a megszervezése különös gon­dol jelentett az 1970-ben újjáalakult nagyközségi kö­zös tanácsnak. Köztudott, hogy a tanácsválasztások után a járás megszűnésével tanácsi lag hét községet csa­toltak Csengerhez. A most következő választások után C^engerújfalu nyolcadikként csatlakozik a községhez. A lakosság létszáma így jó­val tízezer fölé fog emelked­Sok ig. kevés is.. — Több, mint tízezer em­ber nyolc településen köz­igazgatásilag is gondot je­lent. A lakosság igényeit ma­radéktalanul kielégíteni aka­ró ipari szolgáltatás a jelen­legi viszonyok között még több gondot, problémát okoz. Kétségtelen, hogy jóval előbbre vagyunk a szolgálta­tások területén, mint 1970- ben, de tennivalónk e terü­leten lesz a jövőben is — mondja Jenei Lajos, a nagy­községi közös tanács elnöke A jelenlegi szolgáltatási körképet a következőkben rajzolja meg a nagyközségi tanács elnöke: — Az ipari szolgáltatások egyik részét a Porcsalmán székelő Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet vég- zi el. Csengerben kihelyezett szakipari — televízió, rádió, lakatos, órás. cipész — rész­lege működik. Végez bizo­nyos ipari szolgáltatást az ÁFÉSZ is. A szolgáltatások nagyobbik felét a Csenger közigazgatási területére ki­adott hetvenegy ipari, vagy működési engedéllyel bíró kisiparos végzi. — Mindez együtt kevés, vagy sok? — Ha azt nézzük. hogy településeink kisebb, na­gyobb távolságra vannak egymástól, akkor semmi­képpen sem sok. Bonyolítja még a helyzetet, hogy egyik településünkön ilyen, a má­sik helységben pedig amo­lyan szakmájú kisiparos ta­lálható. Van olyan telepü­lésünk, ahová eddig még kisiparos nem kért műkö­dési engedélyt. Jelenlévő té­nyező az is, hogy a volt csen- geri járás községeinek egy része ma is Csengerrel ol­datja meg ipari szolgáltatá­sai zömét. Van konkurrencia Érdekes jelenség, de a te­levízió- és a rádiójavító szakmában, valamint a mo­torszerelésben az ipari szö­vetkezet munkahiányra pa­naszkodik. Ottlétünkkor há­rom televízió, és néhány rá­dió várt csupán javításra a szerelőműhelyben. Ez annál is érdekesebb, mert a csen- geri posta 1038 televízió- és 931 rádiótulajdonost tart nyilván. Megtudjuk a vegyesipari szövetkezet műhelyében azt is. hogy véleményük szerint az új készülékek üzembizto- sabbak mind a garanciális időn belül, mind pedig azon túl. Elmondják a szerelők, hogy a lakosság is hozzászo­kott, megtanulta a készülé­kek és a háztartási kisgépek szakszerű kezelését. Keve­sebb a "készülékeket elrontó kontár. Ez érezteti hatá sát a javítószolgálatban. A tanácselnök sok vonat­kozásban örül az így kiala kult helyzetnek. Vélemé nyét a következőkben sum­Gépesílés, út malmok, raktárai A. gabona felvásárló és feldolgozó vállalat idei terveiből A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat a me­gyében, a mezőgazdaság­gal közvetlen kapcsolatban lévő ipari és kereskedelmi vállalatok között egyik leg­nagyobb forgalmú cég. Á múlt évben több, mint egy­milliárdos értékesítést bo­nyolított le. Ezen belül, a termelő gazdaságoknak mintegy 600 millió forintot fizetett ki. A vállalatnál elkészült az 1973. évi intézkedési terv. Egyes részei mind a szövet­kezeti és háztáji gazdaságokat, mind a közvetlen fogyasztó lakosságot érdekli. Fő feladatként szerepel a vállalat idei intézkedési ter­vében: szinten tartani az áltatában jónak mondható 1972-es év eredményeit. Ezen túlmenően még jobban ki­használni a kívánkozó lehe­tőségeket, a vállalati fejlesz­tés eszközeit. Növelni kíván­ják a kukorica- és naprafor­gó-felvásárlást. Nagyobb vá­lasztékban készítenek ba­romfi- és sertéstápot, s ál­talában jobban ellenőrzik a táptakarmányok minősé­gét. Nagyobb mértékben ter­jesztik ki az elárusító háló­zatot a saját raktáraknál, továbbá *sz-ek és ÁFÉSZ- ek közvetítésével Egyenle­tesebb és jobb minőségű lesz a lisztellátás — ígérik. Le­hetővé teszi ezt a kisvárdai malom üzembe helyezése amely Közép-Európa legkor­szerűbb malmai közé tarto­zik S rövidesen elkészü Nyíregyházán is az új, ‘ma gas szintű malom. Jelentős anyagi erőt. két­millió forintot fordít idei a vállalat a termények táro­lásának : a vitására, korszerű' sítésérr Eszel tovább gyor- íml az átvétel, a termelők kevesebb időt töltenek szál­lítással. Csengerben, Vásá- rosnaményban, Nagykálló- óan, Tiszavasváriban és Má- riapócson újabb raktárakat telepít a vállala*. Ezeken kí­vül deszka szükségraktára­kat építenek egyes átvevő­telepeken, rövidebb, három— négy hónapos tárolásokra. Megkezdik Nyíregyházán egy ezervagonos gabonasiló épí­tését. Fokozzák a vállalati gépe­sítettséget, Elsődlegesen a a szárítókapacitást növejik. (Sok gondot okoz, hogy esős időben nem lehet biztonság­ba helyezni a nedves gabo­nát.) Sor kerül ez évben- — különösen a nyírbátori és a fehérgyarmati járásokban — több szárítóüzem bővítésére. Másutt' részben új gépekei állítanak be, részben a mag­lévőket csoportosítják át hatékonyabb üzemelésre. A vállalatnál évente kö­rülbelül 100 ezer vagon ter­ményt kell „mozgatni”. A legnagyobb szervezési mun­kát a rakodások és szállítá­sok igénylik. A jobb haté­konyság érdekében meg­kezdték a vasúti rakodók kiépítését, a gyors vagon­ürítés céljából. Nyíregyházán február hónapban készül el — másfél milliós beruházás­sal — egy vasúti rakodó acélsiló. (Hasonló már a múlt évben készült Kisvár­dán.) Fehérgyarmaton mintegy álmilliós értékben nagy kapacitású tisztító géprend­szer kerül beszerelésre. A vállalati költségszintet javít­ja, hogy az ömlesztett szál­lítások eddigi évi kétezer vagonos tételét, • háromezer vagonra növelik. (ab.) 4 tárgyalóteremből Különös kegyetlenséggel... A bíró a sértettet szólította. Az ajtó kinyílt és egy idős embert vezettek be. Ketten is segítettek neki, míg leült. Csak hangokat hallott, sem a bírót, sem a vádlottat nem látta, mert a múlt év au­gusztus 21 óta vak. Kiszúrták mind a két szemét. A tettes Gebri Péter 19 éves ófehértó: segédmunkás volt. És ha a; ok nem is, a közvetlen előz mény itt is az ital, a pálink;: volt. Gebri Nyírbátorba akart menni azon a napon motor- kerékpárral, a motorja azon­ban elromlott. Javítgatta eg' ideig, aztán betért a közel­ben lakó A. Kiss Istvánékho pálinkát inni. Míg Kiss István egyik ismerősével beszélge­tett, Gebri t Kissné szolgált» ki. Két féldecit ivott, aztá még kért egy harmadikat is és közben beszélgettek. Geb- rin — aki ezt megelőzően is ivott már — mát érződött a ital hatása és az apjáról kez­dett beszélni, aki két hónap­pal azelőtt öngyilkos lett. A község italboltjából kitiltották és Kissékhez járt inni. Gebri szidni kezdte az idős házaspárt, hogy apja ide hordta még azt a kevés nyug­díját is és biztos itt van a takarékbetétkönyve is, amely­ben 52 ezer forint volt. amit a balesetért kapott. Kiss Ist­ván — akin szintén érződött az ital hatása — sem hagyta magát, papírokat szedett elő, hogy bizonyítsa; még Gebri apja tartozik neki. A vesze­kedés addig fajult, hogy Kiss, a házigazda kituszkolta a fiút a lakásból. Gebri visz- < /.a ford ult és megfenyegette, hogy ha nem kerül elő a be- átkönyv, kiszúrja a szemét. Kiss erre egy lábast kapott fel és1 azt hajította a fiú után. Gebri Péter ezek utón nem hazafelé vette az irányt, ha­nem a disznóólhoz ment. ahol Kiss István 80 éves felesége "tette a disznókat. Felkapott ,'g.y karót és az asszonyra tá­madt. Megütni azonban nem sikerült, mert Somogyi Mi­hály — aki még Gebri előtt ment Kissékhez pálinkát inni — kivette kezéből az ütőszer­számot. A zajt Kiss István is meghallotta a konyhában és kikiabált Gebrinek, hogy hagyja békén a feleségét. Gebri el is jött onnan, né­hány pillanat múlva pedig „segítség” kiabálásra rohant a konyhába Kiss felesége és Somogyi Mihály. A látvány borzasztó volt: Kiss hanyatt feküdt a földön, az egész la­kás csupa vér volt, Gebri pe­dig a fekvő ember mellén ül­ve két kézzel ütötte ahol érte. Somogyi kirohant az utcá­ra, egy asszonyt a , rendőrsé­gért, küldött, egyet pedig se­gítségért. A közelben sikerült is két fiatalembert találni, akik leszedték Gebrit az idős emberről és kihúzták a lakás­ból. Mindkét keze könyökéig véres volt, de semmilyen ütő-, vagy szúrószerszámot. nem láttak nála. Hogy mi történt egész pontosan, azt csak az orvosszakértők vizs­gálatából sikerült kideríteni, mert Gebri nem mondta, Kiss István pedig csak az elsíj ütésre emlékezett. Ezt pedig egy boxgyűrűvel ütötte Gebri, mégpedig Kiss szeme közé és amikor a2 ütéstől hanyatt esett, folyto- gatni kezdte. Mikor így sen» tudott meg semmit a taka» rékbetétkönyvről, elővette a bicskáját és kiszúrta mindkét szemét. Aztán tovább ütötte, míg a két segítségül hívott fiatalember ki nem húzta aa udvarra. A megyei bíróság dr. Raika Sándor tanácsa — a váddal egyezően — különös kegyet­lenséggel elkövetett ember­ölés kísérletében mondta ki bűnösnek Gebri Pétert . ás kilenc év szabadságvesztésre ítélte, amit (egyházban kell letölteni, mellékbüntetésként pedig 5 évre eltiltotta a köz­ügyek gvakorlásától. A bíróság enyhítő körül­ményként értékelte Gebri korát, büntetlen előéletét, va­lamint azt. hogy Kiss István is provokálta őt azzal, hog* szidta őt is, családját is, c* hogy nemrég elhunyt ap.ci adósságait tőle követelte. A] ítélet kihirdetése után as ügyész súlyosbításért, a vád- tott és védője enyhítésért fel- ’ebbezett. Másodfokon a Lc-g« felsőbb Bíróság dönt. (balogh) — Az ipari szolgáltatások területén a kisiparosok és a szövetkezetiek között kiala­kult a konkurrencia. Ez na­gyon jó a lakosságnak. így a távolabbi községek javítá­sát is záros határidőn belül végzik el, és juttatják haza a készülékeket. Itt már nemcsak a kisiparos megy el este egy jó műsor közepette megjavítani a meghibásodott készüléket, de néha a szö­vetkezet embere is. A javí- tások időbeni teljesítését ha nem is nagymértékben, de zavarja a sokszor jelentkező alkatrészhiány. A morál: jó Ezzel úgy gondolom, be­széltünk a kisiparosok mun­kamoráljáról is. Az utóbbi két évben bírságot nem kel­lett kiszabni. Adófizetési kö- telezettségeiknek — egy-két esettől eltekintve — határ­időre tesznek eleget. Ipar- szerűen űzött kontárkodással évek óta nem találkoztunk. — Melyek a legtöbb ki­adott engedéllyel rendelkező szakmák? — Tizenkét kőműves és tizenkét szekérfuvarozó iparengedélyt adtunk ki. Jól állunk a lakatos, a rádió, a televízió, vízvezeték-szerelő szakmák területén. — Hol szorít a cjpő? — Lehetne több szoba­festőnk. fodrászunk.' Meg kellene oldani a kéménysep­rő vállalatnak, vagy a ve­gyesipari szövetkezetnek az olajkálvhák garanciás és garancián kívüli javítását. Nekünk, a tanácsnak is hol az egyik, hol a másik cég ügyes kezű embere javítja me? az ólaikályháinkat, szí­vességből. Van százharminc­öt gépkocsi a közigazgatási "erületünkön. Ezek szervize- ’ésének és. javításának g le­hetőségéről is kellene gon­doskodni. •— Milyen ritkaságszám­ba menő kisiparossal dicsek­szenek ? — Van egy javító-foltozó drótostótunk, egy kötólverő, hálókötőnk és_egy teknővájó kisiparosunk. — Mit szándékozik tenni a tanács a csatolt községek­ben jelentkező egyes szol­gáltatási tevékenység hiá­nyának a megszüntetésére? — Az első fokú iparható- 6ági jog leadásával a köz­ségnek lehetőségé van új ipari, vagy működési enge­délyek kiadására. Ha van ioari. vagy működési enge­délyt kérő személy és a KIŐSZ-tói hoz javaslatot, mi a működési engedélyt szinte az esetek száz százalékában kiadjuk. Ezt kívánja a la­kosság érdeke. Sigér Imre A kiállított gazdag szemléltetőanyag a legjellegzetesebb szakmákból ad Ízelítőt. új száma Megjelent a Delta Már az első négy napon nagyszámú nézőközönség te» kintette meg a városi művelődési házban megrendezésre került megyei pályaválasztási kiállítást. Az általános isko­lák és középiskolák tanulói csoportosan tekintik meg a? egyes szakmákat bemutató anyagot. Az öngyógyítás kockázatos vállalkozás, s az ellenőrizet­len gyógyszerszedés sok ve­szélyt rejteget. A gyógyszer nélküli autogén tréning azon­ban olyan öngyógyító eljárás, amit az orvosok is helyesel­nek. A jóga eredményeit hasznosító módszert és ered­ményeinek élettani magyará­zatát részletesen ismerteti a Delta Magazin új száma. Ve­zető cikkében beszámol a KGST-államok részvételével kiépített egységes számítógép­rendszerről, a továbbiakban ír az optikai adattárolás fej­lődéséről, az autóipar 1973-as újdonságairól és a növényter- mesztésben forradalmat je­lentő mikrobiológiai eljárá­sokról. Bemutatja a műhol­dakról készült legszebb Föld­fotókat, valamint az új nem­zetközi „képnyelv”, a közért- hetőségre törekvő új stílusú jelzőtáblák sok érdekes válto­zatát. Cikket közöl a neoli­tikus kor emlékeit feltáró bul­gáriai ásatásokról, az ejtőer­nyőugrás technikájában el­ért új eredményekről, vala­mint a sportoló nők szexvizs­gájáról és a vizsgálatot szük­ségessé tevő fejlődési rendel­lenességekről. A lapot a szo­kásos módon a hírek, infor­mációk, tudományos újdonsá­gok serege, lexikon- és talál- mányrovat. valamint 100-nál több — javarészt színes — fotó teszi teljessé. Az 1972-es számok részletes tartalom­jegyzékét külön mellékletben csatolják az idei első szám­hoz. Bemutatásra kerültek azok a műszerek is, amelyek • Pályakezdő fiatalok reflexeit, kombinációs képességeit vizs. ;álják és más alkalmassági vizsgálatra szolgáló készülékek, (Elek Emil felvételei) Segítség a pályaválasztáshoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom