Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÄRA: 80 FTLLER 1973. JANUAR 4, CSÜTÖRTÖK L \PITNK TARTALMÁBÓL: A dolgozó nők megbecsülése (3, oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora '4 oldal) Tiszavasvári mozaikok (5. oldal) Sportjelentéseink (7 oldali Megkezdődött a magyar— vietnami együttműködési bizottság ülésszaka Tsz-elnökök és párttitl árok tanácskozása Mátészalkán Béke­megállapodást! Az óesztendő végén a washingtoni kormány fel­függesztette a VDK északi területeinek bombázását — ezután a VDK és a DIFK Párizsban tartózkodó kül­döttei lehetőnek tartották a megszakadt bizalmas tár­gyalások folytatását az új esz endő elején. A részleges bombázási szünet mutatja, hogy az amerikai imperializmust rá lehetett kényszeríteni a VDK északi területei ellen foly­tatott pusztító légitámadá­sok leállítására. Ha elemez­zük azokat az okokat, amelyek a Fehér Házat er­re a döntésre kényszerítet­ték, egyben megvilágítjuk azt is, hogyan lehet fokozni a nyomást az amerikai „hé­jákra” a következő lépés, a tűzszünet aláírása érdeké­ben. Az első ilyen ok nyil­vánvalóan a Nixonra nehe­zedő politikai-morális nyo­más: a nemzetközi és a hazai közvélemény követe­lése volt. A skandináv or­szágok — a svédek nyer­sen, a dánok és norvégok némileg árnyaltabban — megmondták, mégpedig jó hangosan azt, amit a nyu­gati partnerek többsége magában gondolt... De ennél is fontosabb volt az a nyomás, amelyet, a szocialista országok fejtet­tek ki a VDK fokozott tá­mogatásával. Súlyosan es­hetett a latba Brezsnyevnek az a kijelentése is, amelyet nem lehetett másként ér­telmezni, mint igen komoly figyelmeztetésnek: ha to­vább folyik a VDK bombá­zása és a békerendezés sza- botálása, akkor nem lehet előrelépni a szovjet—ame­rikai kapcsolatok fejleszté­sében. Ami a belső tiltakozást Illeti, ez már nem korláto­zódott az ellenzékre, vagy a haladó és a pacifista erőkre; a vártnál erősebb­nek bizonyult Nixon pártjá­ban is. A másik fő ok csakis az amerikai veszteségek növe­kedése lehetett. Azok a ra­kéták, amelyek legutóbb ér­keztek a Szovjetunióból, a szó szoros értelmében meg­tizedelték a támadó ameri­kai légi raj okát. A terror- bombázások legutóbbi ti­zenkét napjának mérlege az Egyesült Államok szemszö­géből rendkívül súlyos volt: száz pilótát vesztett és a lelőtt gépek értéke a Penta­gon szerint is meghaladta a 150 millió dollárt. Az amerikai veszteségek mértékét megmutatta a VDK néphadseregének újévi összesített jelentése is. amelyből kiderült: 1973 so­rán 732 gépet lőttek le Vi­etnam felett, köztük 54 lé­gierődöt is megsemmisítet­tek. A nemzetközi közvéle­mény és nem utolsósorban az amerikai nép azt sür­geti, hogy Nixonék végre vonják le a következtetést a „vietnamizálás” és a ka­tonai nyomás kudarcából, írják végre alá azt a meg­állapodást,. amelyben a múlt év októberében már megegyeztek. A Vietnami nép békét akar, de nem szabadsága árán. Támogatja ebben a világ béke- és sza­badságszerető népeinek. a haladás erőinek hatalmas serege, ideértve azokat az amerikai milliókat, akik megelégelték a szennyes há­borút. Szerda délután a Parla­ment delegációs termében megkezdődött a magyar— vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési bizottság III. ülés­szaka. A tanácskozáson a két delegációt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, illetve Le Thanh Nghi, a VDK minisztertaná­csának elnökhelyettese veze­ti. Áttekintik a II. ülésszak óta végzett munka eredmé­nyeit és megvitatják a to­A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői szerdán az új év alkal­mából jókívánságaikat fe­jezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadá­sán részt vettek Gáspár Sán­dor és Kisházi Ödön, az El­Az elmúlt év eredményeit mintegy 2300 közös gazdaság­ban veszik számba ezekben a napokban. Annyi máris bizo­nyos, hogy a tsz-ek az 1972- es esztendőt jó eredménnyel zárták. 1971-hez képest 7,3 százalékkal nőtt a bruttó ter­melésük, bruttó jövedelmük pedig 7,8 százalékkal lett na­gyobb és több, mint az eddigi legsikeresebb esztendőben, 1969-ben volt. A gazdaságok jövedelme lehetővé teszi a különféle alapok képzését; az üzemek 4,3 százalékkal növe­lik a részesedési, 16,3 száza­lékkal a fejlesztési alapokat, s így a jövedelem-felhaszná­lás arányai kedvezően ala­kulnak. A jó eredmények nyomán az egy foglalkozta­tottra jutó jövedelem 6—7 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél, ezen a téren azonban eléggé nagyok a különbségek a gazdaságok között. Az előzetes számítá­sok szerint a gazdaságok 10 százalékánál összesen csak­nem 1 milliárd forintos pénz­ügyi hiány várható, amelyet szanálási eljárással rendeznek majd. A zárszámadás jóváhagyása négy év óta a közgyűlés ki­zárólagos joga. Semmilyen szerv nem jogosult és nem köteles a közgyűlés előtt fe­lülvizsgálni a szövetkezet zárszámadását. A MÉM ille­tékesei azonban azt ajánlják, hogy az összeállított zárszám­adást jóváhagyás előtt a tsz- ek vezetői ismertessék a bankok munkatársaival és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek szakemberei­vel. Ezeken a konzultációkon meggyőződhetnek arról, hogy a zárszámadás tartalmilag és formailag megfelel-e a köve­telményeknek. A zárszámadások során a gazdaságokban kimutatást készítenek a közös vagyonról, kiszámítják a gazdálkodás eredményeit és átfogóan ér­vábbi együttműködés mód­jait. ★ Az együttműködési bizott­ság ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó viet­nami gazdasági küldöttség tagjai szerda délelőtt meg­tekintették a metrót. A de­legációt a két végállomás közötti utazásra elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke és Roska István külügyminiszter-he­lyettes. nöki Tanács helyettes elnö­kei, Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára, valamint Kepes Imréné, a Külügymi­nisztérium protokollosztályá- nak megbízott vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. tékelik, elemzik az egész évi tevékenységet. A zárszám­adással kapcsolatéi számszaki munka könnyítésére több, mint háromezer tsz-főköny- velő és számviteli dolgozó szá­mára az országban több he­lyen tanfolyamokat szervez­tek. A zárszámadást tárgyalt közgyűlés időpontját a gaz­daságok önállóan határozzák meg; az első közgyűlésekre már az év első napjaiban sor kerül és február végéig vár­hatóan mindenhol megtart­ják a közgyűlést. Az új esztendő első lé­nyeges, gazdasági és politi­kai jelentőségű tanácskozá­sára került sor tegnap, 1973. január 3-án délelőtt Mátészalkán, a városi film­színházban. A tanácskozást a megyei pártbizottság, a megyei tanács, és a területi tsz-szövetség szervezték, rendezték. A moziteremben a tsz-szövetséghez tartozó 38 termelőszövetkezet elnökei és párttitkárai, valamint a társulások vezetői és párt­titkárai, illetve az érdekelt járások pártbizottságainak és 'tanácsi hivatalainak képviselői gyűltek össze. Az elnökségben foglal, helyet dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhe- , lyettese. A tanácskozást Faggyas Jenő, a területi szövetség elnöke nyitotta meg, majd dr. P. Szabó Gyula tartott előadást Szabolcs-Szatmár megye élelmiszer-gazdasági munkájának 1972. évi ered­ményeiről, tapasztalatairól és az 1973. évi fontosabb feladatokról. Hangsúlyozta, hogy Sza­bolcs-Szatmár megye mezo- és élelmiszer-gazdasága 1972-ben jó eredményeket ért el, teljesítette feladatait, örvendetes, hogy 1972-ben elmozdult holtpontjáról és jelentősen fejlődött me­gyénkben a cukorrépa és a dohány termesztése. Külö­nösen vonatkozik ez a szatmár-beregi termelőszö­vetkezetekre. amelyek a megyei átlagnál is jobb eredményeket értek el. Az állattenyésztésről szólva elmondotta: 1972­ben a megye termelőszö­vetkezetei 70 ezerrel több hízott sertést értéicesítettek mint az előző esztendőben, ! vagyis: összesen 200 ezer I darabot. A szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése viszont minimális volt, az egy te­hénre jutó évi tejtermelés alig haladta meg a 2000 li­tert. A mezőgazdasági termelés műszaki színvonaláról szól­va elmondta, hogy 1972-ben a megye termelőszövetkeze­tei csak 600 új erőgépet vásároltak, pedig sokkal többre, évente legalább ezer új erőgépre lenne szükség. Javult viszont a műtrágya­felhasználás és a növény­védő szerek alkalmazása a termelésben. Elgondolkod­tató azonban, hogy a megye termelőszövetkezetei 1972- ben az öntözőkapacitásnak csak 40 százalékát használ­ták ki. Az 1973. évi feladatokról szólva dr. P. Szabó Gyula elmondotta, hogy a mező- gazdasági termelést — a népgazdasági tervvel össz­hangban — a megyében 2—3 százalékkal növelni kell. El­sődleges feladat továbbra is a zöldségfélék, a burgonya, a cukorrépa és a dohány termesztésének fokozása, valamint a takarrnányter- mesztés eredményeinek ja­vítása, különösen a szatmár- beregi tájegységben, ahol a takarmánytermesztés lehe­tőségei jók. A mezőgazdaság 1973-ban 10 százalékkal több műtrágyát kap. mint. tavaly. Az előadást kérdések és hozzászólások követték. Fel­szólalt dr. Tar Imre elv­társ is. Hangsúlyozta, hogy Az ipari szövetkezetek áruellátási és szolgáltatási tevékenységéről nyilat­kozott Rév Lajos, az OKISZ elnöke az , MTI munkatársának. 1972-ben a hazai boltokba került iparcikkek 16 száza­léka szövetkezeti üzemekből került ki. Az idei évre szá­molunk azzal, hogy az is­mert bérpolitikai intézkedé­sek nyomán elsősorban az ipari munkásság körében várhatóan növekvő vásárlá­si kedv nagyobb és válasz­tékosabb árualapot igényel. Ezért 6—8 százalékkal több árut szállítunk a belkereske­delemnek, mégpedig jobb minőségben, szélesebb vá­lasztékban. Ez azonban nem jelentheti az árak indoko­latlan emelését. — Számottevően növeli termelését a hazai fogyasztás számára a szövetkezeti fém- tömegcikk-, építőanyag-, papír- és műanyagipar, to­vábbá a kezmű- és a házi­ipar is. Különösen fontosnak ítéljük az úgynevezett hiány­cikkek körének szűkítését. A Belkereskedelmi Minisz­tériummal már korábban ki­alakított jó együttműködé­sünknek köszönhetően az ipari szövetkezetek rendsze­resen értesülnek arról, hogy mely cikkekből van hiány, s korszerű kis- és középüze­meink — adottságaiknál fogva — képesek arra. hogy ezek többségének gyártását gyorsan bevezessék. — Ipari szövetkezeteink 1973-ban tovább bővítik a lakosságnak nyújtott szolgál­tatásokat. Ez különösen vo­natkozik azokra az ágaza­tokra, amelyekben még ki­a gazdasági és a politikai feladatok szerves egységei képeznek. E feladatokat azonban csak úgy lehet ma­radéktalanul teljesíteni; ha a gazdasági és politikai vezetők valamennyi tsz-ta- got bevonják a munkába e# a vezetési problémák meg­oldásába is. Külön hang­súlyozta a szövetkezeti de­mokrácia erősítésének éa továbbfejlesztésének fon­tosságát. Több konkrét gazdasági eredmény és további fel­adat értékelése után a part megyei első titkára elmond­ta: Szabolcs-Szatmár megyé­ben a mezőgazda;.ági terme­lés dinamikus fejlődése , ’m a összhangban a tsz-tagolc jö­vedelmének emelkedésével, — 1973-ban egyik legfon­tosabb feladatunk az egésa megyében a termelőszövet­kezeti tagokról és alkalma­zottakról való fokozottabb gondoskodás, elsősorban tsz-tagok és alkalmazó':k kö­zösből sz —'mazó jövedelmé­nek emelése. Fontos, hogy a pártszervezetek és a part­vezetőségek is lsgvene.s ilyen irányban kezdeménye­zők — mondotta befejezésül dr. Tar Imre elv Lars, A tanácskozáson több kér­dés elhangzott, amelyekre az előadó részletesen válaszolt. elégítetlen igények jelentkez­nek, illetve ahol az igények­nek további számottevő nö­vekedése várható. Már ta­valy is a tervezettnél gyor­sabban növekedett a gépko­csi-, motorkerékpár-karban­tartás és javítás, az elektro­mos háztartási készülékek és az elektroakusztikai beren­dezések javítása, továbbá a mosás-vegytisztítás. Nem tel­jesítették azonban az ipari szövetkezetek lakáskarban­tartási előirányzataikat. El­sősorban Budapesten. Ez azonban nem a kapacitás- hiányon, hanem a tanácsi szervek mérsékeltebb pénz­ügyi lehetőségein múlott. Az úgynevezett hagyományos szolgáltatási ágazatokban, mint például a férfi- és női fodrászatban, kozmetikában, fényképészetben — egyes még ellátatlan területek ki­vételével — a lakosság igé­nyeit általában ki tudjuk elégíteni. E szakmákban te­hát a kulturáltabb kiszolgá­láson, az üzletek megfelelő karbantartásán a fő hang­súly. Újszerű szolgáltatásoki vannak elterjedőben; cso­magtovábbítás, kisebb szál­lítási feladatok ellátása vi­déken és a fővárosban egy­aránt. Bővül a személyi szol­gáltatások köre: egyedi meg­rendelésre készülnek búto­rok, háztartási felszerelések, fellendülőben a bútortisztí­tás, javítás. 1973-ban is foly­tatjuk az elmúlt évek bevált gyakorlatát; növeljük a fel­vevőhelyek számát, különö­sen az új lakótelepeken, a peremkörnyéki és vidéki — még ellátatlan — területe­ken, hogy mindenütt köze­lebb kerüljön a szolgáltatás a lakossághoz. kadar János és fock jenő fogadta a vdk MINISZTERELNÖK-HELYETTESÉT Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának *agja, a Minisztertanács elnöke január 2-án fogadta Le Thanh Nghi-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagját, a VDK minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttség vezető­jét. Képünkön; Kádár János, Fehér Lajos, Fock Jenő, a tol­mács és Le Thanh Nghi. (Kelet-Magyarország telefotó) Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit Készütnek a termelőszövetkezetek zárszámadásai (sz. j.) Jobb minőségű termékek, több szoigáltatás a lakosságnak Az OKISZ elnökének nyilatkozata YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom