Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

fffíS. Január T3, IELET-MASYAR0RSZAÖ §. <M* Öt forint és ami mögötte van Az eddigi 3,60 helyett öt forintot fizetünk egy liter ta­sakos tejért. Az áremelés té­nye — a párt Központi Bít zottsága 1972. novemberi ülé­se nyomán — közismert. In­dokai kevésbé. Magyarázatért azonban nem az állami tejiparhoz fordul­tunk, nehogy úgy véjje vala­ki. hogy egy állami intézke­dés indoklását egy ugyancsak állami — tehát elkötelezett monopol vállalattól reméljük. Inkább a kissé hosszú nevű Tsz-tej Együttműködési Ifo- dától kértünk adatokat. Az iroda a mozgékony, élelmes, apró termelőszövetkezeti tej­üzemek koordináló és érdek­képviseleti testületé. Műkö­dési kőiébe $z országos ellá­tásnak kb. nyolc százaléka tartozik. Magyarországon addig — általában — súlyos yafiags téssel járt a tehéntartás. Akadtak ugyan gazdaságok, amelyek — korszerű üzem­mel — megtalálták sztjrnítú- sukat a régi árak mellett is, de nem ez vplt a jellemző- A termelést a legtöbb helyen tudták volna fokozni, de mi­nek? Mert például ha egy gazdaság rendbéhozatta lege­lőit. akkor ugyan több lett a takarmány és így a tej is, ám a legelőre fordított költ­ség nem térfalt meg teljesen, tehát csupán a ráfizetést nö­velték a korszerűsítéssel! Most a tej termelői ára évi állagban 5,15 forint lett lite­renként. Ez már olyap ősz- szeg, hogy a közepes gazda­ságok is megtalálják szállí­tásukat, érdemes jobb text­ileket vásárolni, ájkgifffgSgW) istállót építeni, a takarmány- termesztést korszerűsíteni — ezaz több tejet vinni a piacra. A fogyasztót azonban ez az indoklás nem elégithöti ki. Azt mondja: adjanak a tgrr melönek .többet, a különbsé­get meg .fizesse az állam- Voltak is ilyen szándékok, de megbuktak azon a tényen, hogy a forgalomba kerülő tej­nek jelentős hányadát még ma is a háztáji és a kisegítő gazdaságokban termelik. Mi történt volna, ha a termelői árat emelik, a fogyasztói ár viszont változatlan mgrad? Bolond lett volna a termelő, ha megissza azt a tejet, ame­lyet a sajgt tehene adott! Jobban járt volna, ha a tel­jes mennyiséget elviszi a tej- begyűjtőbe, ott megkapja az öt forintot, azután elmegy a boltba és megveszi saját fo­gyasztásra a tejet 3,60-ért! Egyéb megfontolások mellett, ez is szükségszerűvé tette a tej árának emelését. A fogyasztók széles köré­nek az állam megtéríti ezt a többletkiadást, a családi pót­lék, a nyugdíj emelésével, stb. (Ez a magyarázata an­nak is, hogy a tej fogyasztói ára emelkedett a legjobban, a vajé, a sajté kevésbé. Vaj | és sajtot ugyanis alig-alig készítenek otthqn, tehát ez a termelői ellenérdekeltség Itt nem, vagy alig jelentkezik.! Tévedés azt hinni, hogy az állam most már a piaci vi­szonyokra bízta a tejforgal­mat, a költségvetést ea a termék többé nem érinti. Ki­derül ez abbol? há a tarrneVh és fogyasztói ár^t összeha­sonlítjuk. A tej tizein a 3,6 százalék zsírtartalmú tejért 5.15 forintot ad. A fogyasztói tej zsírtartalma psgk 2,6 szá­zalék, tehát a tejüzem ki­vesz minden literből 8 gramm vajat, ami mintegy 40 fillért „hoz a konyhára”- Még így is nagyjából ugyan­annyiért kapja a fogyasztó a boltban a tejet, mint amenv- nyiért a tejüzem a majorban felvásárolta. a tej kezelése azonban költséges dolog. Száz. liter tej­ben ugyanis íj? liter víz van, csupán a többi zsír, a fehérje, az egypb értékes anyag- (Fél­reértés ne essék, ezt a vizet nem beleöntik a fejbe, hanem vegyileg ennyit tartalmaz a kifejt tej.) Tehát a szervezet számára nélkülözhető;!.o anyagok «fellett hatalmas súlytöbbletet kell az üzembe beszállítani, ott hűteni, pasz­tőrözni, kezelni, tasakolni. ki­szállítani. Mindehhez jön még a kereskedelmi haszon, mert a bolt az ár tizenhárom szá­zalékát kapja azért, mert tá­rolja, hűti, eladja a tejet. Ezeket a községeket az öt­forintos eladási ár sem fe­dezi. Az Öt forintból kerek 50 fillér maga a polipack tasak, amelyben hazavisszük a te­jet és közben szidjuk az ipart, hogy a zacskó kívülről zsíros, kiszakad, stb. A töké­letes megoldás az impregnált papírtasak, az úgynevezett tetrapack —“éték ""Szögletes, ' jól tájolható, hűtés nélkül eltartható dobozok — eljárás lenne, de ez a fogyasztói árat további 80 fillérrel emelné meg! Az állam tehát továbbra is dotálja a tej fogyasztói árát. A tejipar — az állami is, a szövetkezeti is — lite­renként másfél-két forint ál­lami támogatást kap azért, hogy p tasakos tejet öt fo­rintért, a kannatejet 4,50 forintért vehessük meg. A dotációból a tejipar nem gaz dagszik meg, mert a nagy költségek miatt az állami tej­iparnak haszna alig van. A szövetkezetinek valamivel több. de ezt elsősorban a rövidebb szállítási távolságok teszik lehetővé. Végeredményben az öt fo­rintos tej is hat és fél — hét forintba kerül. A különbséget az állami költségvetés fede­zi. (F.) A tíz legnagyobb tűz Gyermekjáték, gondatlanság, dohányzás, rövidzárlat a leggyakoribb okok között A Szábolcs-Szatmár me­gyei tűzoltópar-ancsnokság el­készítette az 1972-es eszten­dő íúzstatisztikájál- Ezek szerint emelkedett a tűzese­tek száma, az 11)71-es év 404 tüzével szemben tavaly 435 volt megyénkben- A tűzesetek során meghalt ki­lenc felnőtt, 27 pedig meg­sérült,' köztük eg.v gyermek. Az elpusztult háziállatok száma meghaladta a négy­százat­Gyermekjátékból A legtöbh tűz — 246 —a me$őgazd§ság területén ke­letkezeit, több. mint 2 mil­lió 300 ezer forint kárt oko- 20U. Ezután a lakóházakban keletkezett tüzek következ­nek, 117-nél 267 ezer fo­rint volt az anyagi kár. Az ipar területén 28-szor pusz­títottak a lángok, a közle­kedésben pedig tízszer, va­lamivé] több, mint 200—200 ezer forint kárt okozva. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy 304 tűz reggel 6 és 18 óra között keletke­zett. Ez részben a gyermek? játékokból eredőekkel ma­gyarázható. Az elmúlt év­ben 109 alkalommal okoztak tüzet a gyerekek, 19-szer többször, mint az előző 1971-es esztendőben. Ebből 82 esetben egytől. hatév...-. korú fink voltak a tettesek! Eigyelmeztető: a vizsgála­tok sprán kiderült, hogy 84 alkalommal a szülők a tűzgyújtó eszközt nem el­zárt helyen tartották, ezzel elősegítették a tűz keletke- • zését. Doliánv/am rövidzárlat Az év legnagyobb veszélyt jelentő tüze is gyermekjá­tékból keletkezett. Június 20-án Penészleken a Vas-' vári Pál utcán ütött ki tűz Tóth Józsefnénál, ahonnan a lángok továbbterjedtek hat másik portára is. Több lakóház és gazdasági épület tetőszerkezete, nagy meny- nyiségű szálas takarmány és szalma égett. Használhatat­lanná váltak különböző gaz­dasági felszerelések is. A tűz következtében négy sze­mély első és másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Az anyagi kár 190 ezer fo­rint volt. A keletkezési okok között második helyen a dohány­zás áll. Az 51 ilyen ok púi eredő tűz 518 ezer forint kárt okozott. Három esetben a kár meghaladta az 50 ezer forintot. Július 16-án a fényesjitkei Gárdonyi Géz? llarátjától lopott A szabálysértési butaság ügyeiből Orgazdaság miatt indult eljárás K. J.-né nyíregyházi lakos ellen. A gyermekkorú A. E. 6'a. osztályos tanuló 3? iskolá­ban E. P. iskalatársától e£y Junoszt gyártmányú karórát lopott- A gyermek a lopott karórát aznap este elvitte K. J.-néhoz, aki azt a gyermek­től elfogadta és azért ötven forintot adott, holott követ­keztethetett arra, hogy az óra lopásból származik. En­nek ellenére a gyermekkorú A. E.-t az óra származásáról nem számoltatta el. Ezzel az asszony orgazdaságot köve­tett el, amelyért 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési hatóság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az elköve­tő az ptóbbi két éven belül szabálysértés miatt bírságol­va nem volt. Három kiskorú gyermek eltartásáról, egye­dül a férj keresetéből gon- deskodíH- A fentiek egybe­vetésével 300 forint pénzbír­sággal sújtották K. J.-nét. A szabálysértési hatóság tárgyalta T. K. MÁV-alkai- mazott, nyíregyházi lakos ügyét, aki hivatalos személy akadályozása következtében valósított meg szabálysér­tést. A nyíregyházi városi rend­őrkapitányság által tett fel­jelentés alapján a hatóság megállapította, hogy augusz­tus 14-én 20 órakor szolgá­latban lévő rendőr őrmester a hozzá beosztott honvéddal együtt a nyíregyházi állo­máson, a bisztró ajtajúban V. J. nyíregyházi lakossal szem­ben hivatalos intézkedést tett. A hivatali kötelességü­ket szabályosan teljesítő hi­vatalos személyeket T. K. megakadályozta intézkedé­sükben. A szabálysértési ha­tóság 400 forint pénzbírság­gal sújtotta. ★ S. J. nyíregyházi lakos, al­kalmi munkás azért került a szabálysértési hatóság elé, mert barátja pénztárcájából 500 forintot ellopott. A rendőrségi nyomozás adatai szerint S. J. 1972. jú­lius 11-én napszámosként B. M. nyíregyházi lakos, fuva­ros kisiparos mellett dolgo­zott. Fuvarozás közben B. M. a Mező utca végén meg­állt a stráfkocsival, azzal, hogy a Széna téri italbolt­ban italt fogyasszon. S. J. a stráfkopsinál maradt és amíg B. M. aa italboltban tartóz­kodott, barátja kabátjából a zsebében lévő pénztárcából 500 forintot ellopott. A hatóság súlyosbító té­nyezőként állapította meg, hogy az elkövető a nyilván­tartás tanúsága szerint az utóbbi két éven belül sza­bálysértés miatt már volt bírságolva. Az elkövetett szabálysértés tehát jelentős társadalmi veszélyességgel bír és nagvmérvű is. A fentiek egybevetésével az elkövetőt 1800 forint pénzbírság kiszabásával súj­tották, amely meg nem fize­tés esetében elzárásra vál­toztatható át. Farkas Pál Tsz, júhus 17-én pedig a tibprszáUási y.i Élet Terme­lőszövetkezet területén a Ia­hen álló, illetve a learatott kalászos termény gyulladt meg, eldobott cigarettavégtpi. A kár 50, illetve 90 ezer fo­rint volt. November 24-én a tiszabezdédi Kossuth Ter- meiőszövetkezet gépszerelő műhelyében ugyancsak do- jápyzáshói keletkezett tűz, Jt) ezer forint kárt okozva. Az elektromos rövidzárlat 2g esetben okozott tüzet, több, mint 250 ezer forint kárral. A legnagyobb ilyen eredetű tűz július 16-án a Fe}só-tiszai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság nyn-belte- ki üzemegységében pusztí­tott. Az egyik garázsban lé­vő QÁZ típusú gépkocsi nem volt áramtalanítva, így rö­vidzárlat keletkezett. A ko­csi és a garázs nagy része elégett. A kár 51 ezer forint volt. 22 villámcsapás Meglepően magas a vil­lámcsapásból keletkező tüzek szátps Szahoipsban. Tavaly 22 voíj, 230 ezer forintos kárral. A legnagyobb má­jus lö-én a sonkádi Uj Élet Termelőszövetkezet gépmű­helyében volt, ahol több, mint 8Q ezer forint kár ke­letkezett. Magas a szándé kosán előidézett tüzek szá­ma is! Az 1972-es évben 24- szer keletkezett így tűz, az anyagi kár meghaladta a 330 ezer forintot. Az eszten­dő legnagyobb anyagi kár­ral járó tüze is gyújtogatás­ból eredt. December 7-én, a vasmegyeri Micsurin Terme­lőszövetkezet juhhodályát gyújtották meg, 20Ó darab állat pusztult el a lángok­ban. A kár 300 ezer forint volt. Széken kívül sok tűz ke­letkezett még a tüzelőbe­rendezések szabálytalan használatától, húsfüstölésből, kéményből kipattanó szikrá­tól, tűzveszélyes folyadékkal való tűzéíesztésből. olaj­kályha és gáztűzhely mű­szaki meghibásodásától. nyílt láng száhaiytalan használa­tától, szabadban való tüze­léstől, valamint sugárzó hő­től­Szikra olajban Az éy legnagyobb tíz tüze közül —r a fent elsoroltak, mellett — égy-egy tűzveszé­lyes folyadékba pattanó szikrától, a tűztávolság be nem tartásától és műszaki meghibásodásból keletkezett. Február 12-én a mezőladá- nyi Rákóczi Termelőszövet­kezetben nyitoft edényben tűzveszélyes folyadékban al­katrészt mostak. Ezzel egy időben — 1,5 méter távol­ságra hegesztést végeztek. A hegesztésnél keletkező szik­ra a tűzveszélyes folyadékba pattant. A kár 56 ezer fo­rint volt. t Március 25-én Nyíycsaholyban Z. G. kuko­ricaszárat égetett az udva­rán, nem tartotta be a tűz­távolságot, így a szeles idő­ben rövid percek alatt négy gazdasági udvarra terjedtek át a lángok. A tűz követ­keztében 86 ezer forintos kár keletkezett. Április 7-én a záhonyi MÁV csomópont LAZ típusú autóbusza gyul­ladt ki — műszaki meghi­básodás miatt. Szerencsére személyi sérülés nem tör­tént. A kár azonban 182 ezer forint volt. A szomorú statisztikai adatok figyelmeztetőek! Fo­kozottabb gondossággal va­lamennyi tüzet meg lehetett volna elásni, a tűzrendészeti szabályok pontos betartásá­val. B. B. Fekete tollú fehér madár NAGY SIKERŰ, SZÍNES SZOVJET FILM Valamikor a gólya nem madár volt, hanem ember. Az emberre isten egy zsákot bízott, hogy dobja be egy szakadékba. De az ember kíváncsi vplt és kinyitotta a zsák száját. A zsák tele volt a gonoszság jelképével, fér­gekkel, csúszómászókkal. Az ember akkor sietve újra be­kötötte a zsákot és bedobta a szakadékba. De a férgek kimásztak és elszaporodtak, hogy elárasszák a világot. Az isten így szólt: „hünte- tíshől fekete tollú fehér ma­dár leszel és mindaddig nem válsz újra emberré, amíg nem szeded össze a világban elterjedt sok gonoszságot.” Azóta nehéz az ember küz­delme a tisztátlansag ellen. Az 1971. évi moszkvai nem­zetközi filmfesztivál arany­díjas filmjében meséli el az anya a régi legendát fiának, aki gyerekéssze} mindenért, a szegénységért, az éhezésért a gólyát okolja, mert ő ,.szállítja” újra és újra az éhes gyerekeket. A lírai történet Bukoviná­ban játszódik Í939-tql 1949- jg, egy sokgyermekes család életéről szól. s a szovjet filmművészet egy rendkívüli szépségű alkotása. A film drámaiságát új utakon ke­resik az alkotók, döbbenetes, megrázó képi ábrázolással és mégis romantikusan. Ma­ga a film cselekménye, csak a látvány sodrásában hat igazán. Filozófiája ősi dolgo­kon tépelődik, és egyetemes érvényű gondolatokat hagy a nézőben: az élet értelme, az ember meFÚ.iu'Úsa, önmagá­val és démonaival vívott küzdelmében. A film rendezője, Jurij Iljenko, már ismert a kö­zönség előtt, mint operator az „Elfelejtett Ősök ärpygi’! című alkotásból. 1968-ban rendezett először, ,,Ivana Kupala..címmel filmet. amikor egy Gogol-témát dol­gozott fel az arany hatal­máról. Itt is kitűnt férfias, meghökkentő erqteljességé­vel. Művészetét elismerték, de vitatkoztak vele a szí­neknek tudatos dramatur­giai alkalmazása miatt. Uj filmje azonban már osztat­lan sikert aratott nemcsak a fesztivál, de a széles közön­ség előtt is. Néhány külföldi lapvéle­ményből idézünk: „Iljenko kiszélesíti a tprténelemábrá­zolást és különféle magatar­tások szintézisében mutatja be fp áramlatait. Az egyé­nek érzelmeinek ábrázolásá­ban költői hatást ér el, és romantikus erővel mutatja be a láncait széttörő, a re­mény felé siető embert.” „Az erőteljes képi költé­szet, az áradó líraiság és az emberszeretet kifejezésére törekszik.” „A rendező kere si és felfedezi azokat az esz­közöket, amelyek nem csak magát az életformát tudják bemutatni, hanem annak mély filozófiai és költészeti lényegét.. .” „.. .képeit jele­netenként lehetne idézni és úgy tekinteni őket, mint képzőművészeti alkotáso­kat.'' „A tehetséges ukrán filmművész filmjének képi nyelve a VII. moszkvai nem­zetközi filmfesztivál arany­díját kapta Damiano Damia- ni olasz és Kaneto Shindo japán rendezővel együtt.” A színes panoráma és szé­lesvásznú szovjet-ukrán fil­met Jurij Iljenko és Ivan Mikola.icsuk írta, a rendező Jurjj Iljenko. Főszereplői: Larisza Kadapsnyikova. tvan Mikplajcsuk. Bogdán Sztup- ka. Jurij Mikplajcsuk, Mi­hail Iljenko és Dzsemma Firszova. A hazánkban is nagy sikert aratott szovjet filmalkotást január 13-tól láthatja a közönség a nyír­egyházi Krúdy moziban. (X) Januári folyóiratokról Társadalmi Szemle A folyóirat vezető cikkét, — amely a Központi Bizott­ság novemberi ülésének ál­lásfoglalásával foglalkozik —- Henke Valeria, a Politi­kai Bizottság tagja, a Társa­dalmi Szemle főszerkesztője írta Egységes értelmezés, kommunista kiállás, közős cselekvés címmel. Faluvéqi Lajos pénzügyminiszter az 1978. évi népgazdasági ter­vet és költségvetést elemzi írásában. A folyóirat teljes terjedelmében közli Friss István Iparfejlesztés és gaz­daságpolitika című előadá­sát, amely a tavaly decem­beri ipargazdasági tudomá­nyos konferencián hangzott el. Dr. Csizmadia Ernő Élelmiszer-gazdaságunk a X. kongresszus határozatainak megvalósítása ódán címmel írt tanulmányt. A Szemle rovatban jelent meg négy vezető pártmunkás nyilatko­zata a Központi Bizottság novemberi határozatáról. A Társadalmi Szemle nem, zetközi kérdésekkel foglal­kozó cikkeit Kereszty Andruy és C. Tóth Béla írta: előbbi a két német állatán kapcso­latainak alakulását tekinti át, utóbbi az európai bizton­sági konferenciát előkészítő helsinki tanácskozás eddigi menetét ismerteti. A tudo­mányos-technikai forrada­lom című sorozat keretében Gerle György g környezet­védelem fontosságára hív fel a figyelmet. A folyóirat- részletesen ismerteti a* SZKP ejpiéleti és politikai folyóiratának, a Komirm- nyisztnak két, gazdaság kérdésről szóló cikkét. Bt, zám henke tollából pedig érdekes tájékoztatást e$ elemzést kapunk az úgyne­vezett frankfurti iskola ide­ológusainak nézeteiről, 1 azok bírálatáról. Pártáiét A folyóirat most megje­lent számában Pórdi Imre \ gazdasági fejlődés hosszútá- vú tervezése című cikkében a távlati tervezés, fejlődés változó feladatait és feltéte­leit, valamint a gazdasági fejlődés fő irányát és a tervezőmunka további fel­adatait elemzi. Grósz Ka* roly A tények erejével című írásában a tavasszal esedé­kes tanácsválasztásokkal foglalkozik. A szerző utal rá, hogy a tanácsi választó- sokra való készülődésnél fontos feladat a választók körében tudatosítani a Központi Bizottság novem­beri állásfoglalásának célját, elveit, hangsúlyozva. hogy a határozat a munka, a cse­lekvések programja. A po­litikai agitáció konkrét mon­danivalóját, helyi érvanyagát) — hangsúlyozza a cikkíró — természetesen a pártszerve­zeteknek önállóan kell meg­jelölniük. A Központi Bi­zottság anyagából azokat is­mertessék, magyarázzák, amelyek az érdekelt község­ben, üzemben, városban ak-t tuálisak, az emberek érdek­lődését kiváltják; nem he­lyes az áltglá.nosi politikai kérdéseket eröltetetten ősz- szekapcsolni a helyi felada­tokkal­A vezető szervek munká­jába enged betekintést a párt összetételével és a tag­felvétellel foglalkozó cikk. A kommunista vezetők ma­gatartásának kritériumaivá# foglalkozik Herczeg Károly Vezetői magatartás — poli­tikai állásfoglalás című cikke. Több fräs acj jó segít­séget a partmunka időszerű kérdéseinek megértéséhez illetve a propagandisták munkájához. (-*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom