Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-27 / 22. szám
I MTS. Január ST, Xu ' I M fEGYZE T Legyen partner a KISZ A KISZ-fiatalok egyéves munkáját értékelték a napokban az ifjúsági szövetség megyei bizottságának ülésén. Az eszmei-politikai nevelőmunka és a szervezeti élet eredményeinek összegezése mellett jó eredményekről adtak számot a gazdasági építőmunka segítéséről is. Sokrétű kezdeményezésről, jó ötletekről van szó, s nem becsülhető le az iparban dolgozó közel 400, s a mezőgazdaságban dolgozó 300 ifjúsági brigád kollektív munkája, ereje sem. Jelentős a két és fél ezer szabolcsi építőtáborozó: tavaly a legtöbb diákot mozgósító megye éppen Szabolcs-Szatmár volt. A jó teljesítményt pedig az jelzi, hogy több, mint 1 millió forint értékű munkát végeztek. Az értékelésnél elismerést kaDtak a védnökségek- a Barátság II. kőolajvezeték fé- nyeslitkei fogadóállomásának építkezéseinél a napi teljesítmények mellett összesen mintegy 7000 óra társadalmi munkát is végeztek, vagy a Tisza II. KISZ-védnökséggel énülő öntözőfürtjeinek legjobb szabolcsi résztvevői éppen a napokban veszik át kitüntetéseiket. Elismerést váltott ki az „Ültessetek annyi fát, ahány évesek vagytok” akció, amelynek keretében KISZ-esek és úttörők 487 hektáron telepítettek erdőt, s több. mint 600 hektáron végeztek erdóápolást — amely- lyel országosan az ötödik helyet szerezték meg. Néhány nagyüzemben újabb lendületet kaptak a helyi védnökségek. Mindezek növelik a fiatal szakemberek, pályakezdő munkások tekintélyét. A nagyüzemekben már gyakorlat. hogy a fiatalok munkájának elismeréseként — a KISZ képviselőit bevonják az üzemi élet irányításába. Sajnos, 1972-ben is alig sikerült javítani a helyzeten a középes kisüzemekben és az ipari szövetkezetek nagy többségénél is nagyon ritka, hogy az ifjúságot, az ott dolgozó fiatalokat érintő intézkedések előtt a KISZ-vezetőség véleményét kikérnék. Csak részben szolgálhat magyarázatul: nem, vagy csak alig működnek ilyen helyeken az alapszervezetek, így nem is tekinthetők partnernak a vezetők részéről. Az Ilyen ma-’ gyarázat azonban nem fogadható el, hiszen éppen a gazdasági vezetőknek, a párt- szervezeteknek kellene segíteni, hogy a KlSZ-szerveze- tekben a fiatalok közéleti tevékenysége kibontakozzék, s nekik segíteni: olyan fiatalok tanulják meg mellettük a vezetés, a körültekintő döntések fortélyait, akik ott, abban az üzemben, szövetkezetben kamatoztatják majd. Mert a már említett megyei adatokon kívül jó néhány más is bizonyítja: a fiatalokra lehet számítani. A kiváló mérnök, közgazdász, technikus mozgalmakban a pályaművek során tucatnyi jó kezdeményezés, a vállalat, szövetkezet életében Is jól hasznosítható ötlet, úiítás látott napvilágot. Vagy például a szakdolgozatok országos oálvázatán a helyezések mellett egy országos első díiat is hoztak Szabolcsba a fiatal szakemberek, két dolgozatot pedig miniszteri díjra tartottak érdemesnek. De a Szakma ifjú mestere mozgalom — amelyet szintén a KISZ szervez — szakmai, tudásbeli eredményei is üzemeinket gazdagítják, s a közel ötszázas versenyzöeárda indokolja, érdemes odafigyelni: a szakmában kiváló, tenni akaró ifjú szakemberek akarnak bizonyítani. Ezt a tenniakarást, ezt a fiatalos lendületet pedig jó ügy szolgálatába kell állítani, hogy megmutathassák, mire képesek a szakmában, a munkában a fiatalok. De ezek mellé párosulni kell a megbecsülésnek, bíztatásnak a gazdasági vezetők részéről, amely nélkül mit sem ér a sok jó kezdeményezés. M. S. « Az EDOSZ megyei bizottságának ülése A lakosságot legközvetlenebbül érintő témákról tárgyalt szerdán az idei munka tervezése kapcsán az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöksége: azoknak a nagy szabolcsi gyáraknak szak- szervezeti feladatairól, amelyek a megye lakosságának a legtöbb kenyeret, tejet, húst, konzervet szállítják. Néhány részkérdés a? ÉDOSZ értékeléséből: az üzemekben működő szak- szervezetek alapvetően segíthetik a gazdasági célok megvalósítását a munkaver - seny-mozgalom célszerű, gondos szervezésével. Hozzájárulhatnak, hogy a jó szakmunkásokra, a termelést közvetlenül irányító műszakiakra támaszkodva az üzem- és munkaszervezés tömeg- mozgalommá szélesedjen. Ennek során jó segítőtársra találhatnak abban a közel kétszáz brigádban, amely tavaly már úgy dolgozott, hogy elnyerhette a megtisztelő szocialista címet. A szakszervezeteknek kezdeményező szerepe lehet a „Dolgozz hibátlanul'1 munkarendszer bevezetésében és alkalmazásában. Az ÉDOSZ megyei bizottsága javasolja, hogy a vállalati szb-k ebben is teremtsenek széles körű lehetőséget a szocialista brigádok kezdeményezőkészsége kibontakozásának. A gazdasági munka segíté se mellett elemzően foglal koztak több más olyan téma val is — köztük a bérekkel — amelyek a munkásokat érintik közvetlenül. Az élelmezési ipari üzemeknél tavaly hét vállalat összesen 5,8 millió forint soron kívüli bér- fejlesztést hajthatott végre, s ennek hatására némiképp csökkent az átlagkeresetek elmaradottsága az országoshoz képest. Azonban az egyes rétegek között még nem sikerült megfelelően alakítani a bérek arányát; a megye élelmezési ipari üzemeiben is a fizikai munkások és a művezetők keresetét szükséges gyorsabb ütemben emelni, s ezt fogják szorgalmazni a szakszervezeti bizottságok is. Az ÉDOSZ megyei bizottságának ülésén azzal is részletesen foglalkoztak: vajon a szakszervezetek hogyan működhetnének közre annak érdekében, hogy az azonos képzettségű, azonos teljesítményt nyújtó és azonos munkakörülmények között dolgozók valamennyi vállalatnál közel azonos mértékű keresettel rendelkezzenek. A szakszervezetek az idén is változatlanul kiállnak amellett, hogy az átlagosnál nehezebb körülmények között végzett, a több felelősséggel járó szakmunkát az átlagosnál nagyobb anyagi elismerés kövesse. További fontos témát jelez, hogy az ÉDOSZ megyei bizottsága még 1973. első fél évében részletesen elemzi a megye élelmiszeripari üzemeinek munka- és balesetvédelmét. A húsipari vállalatnál pedig a szociális és egészségügyi ellátás gondjait, terveit vizsgálják. AI.MAFAM11TSZÉS SZABOLCSBAN. Szabolcs-Szatmár negye 22 000 hektár gyümölcsöskertjében javában végzik az almafák ápolását. A kedvező idő lehetővé tette, hogy az idén a gazdaságok, termelőszövetkezetek jóval korábban lássanak munkához. A Kemecsei Állami Gazdaságban 55 000 jól termő almafát kell megmetszeni. Ebből már 10 000 darabbal elkészültek. (Elek Emil felvétele) JAJ, AZ A BUSZMENETREND Városfejlesztés Kisvárdán VÍZMŰ. EMELETES HAZAK. Ul SFORT TELEP Kisvárda 1970-ben lett várossá, s azóta fejlődésének üteme még gyorsabb. Ha belepillantunk az ez évi város- fejlesztési tervekbe, igazolódik a megállapítás. Az 1973- as évben néhány nagyon fontos közlétesítmény építését kezdik el, vagy fejezik be a már korábban elkezdettek E t r • r f t gy ev — es jo víz! Elsősorban az új vízmű építését említik — a Kisvár- dán élőknek ez a legfontosabb — hiszen az emberek évek óta isszák a sárga színű, rossz ízű vizet. A munkát 1968-ban indította a tanács, ez év augusztus húszadikán megkezdődnek a próbaüzemelések és 1974 január elsejétől már az új vízmű szolgáltatta vizet ihatják Kisvárdán. Az ugyancsak a tanács által 1972-ben elkezdett szennyvízcsatorna építését, melynek beruházási ér- téke nyolcvanhatmillió forint, az elmúlt évben megalakult víz- és csatornamű társulat vette át. A csatorna építéséhez a tanács harminc- millió forinttal járul hozzá. Eddig már a tervezett kilenc és fél kilométer gerincvezetékből három és fél kilométert lefektettek. A szennyvízelvezető hálózat megépítése elősegíti a fiatal város iparosodását. Jelentős összeget költenek 1973-ban is lakásépítésre. Egy ötemeletes, nyolcvan- négy lakásos tanácsi értéke- sítésű épülettömbön kezdtek munkához a város központ- jában. Az új eljárással, alagútzsaluzással készülő épületből három szint falazását fejezték már be. Szinte ezzel egyidőben indultak meg egy ugyancsak nyolcvannégy lakásos épület munkálatai. A lakásokba május elején, illetve december végén költözhetnek be — a tervek szerint. Itt a központban kezdtek hozzá a Kisvárdai Építő- és Szerelő- ipari Szövetkezet dolgozói egv huszonegy lakást és két üzlethelyiséget tartalmazó ház építéséhez. Az építést decemberben kellene befejezniük, de ha az eddigi ütemben halad, későbbre tolódik az átadás ideje. (Az építő- és szerelőipari sző- vetkezet dolgozói ugyanis 1972 nyarán kezdtek hozzá az építkezéshez és még csak az alapozási munkákat fe- jezték be). Rossz utak Hepehupásak, rosszak az utak Kisvárdán, s még 4—5 kilométeres szakaszon földes a járda. Ezért a következő három évben egymillió 249 ezer forintot költenek az aszfaltozásra. További hatmillió forint a megrongálódott utak korszerűsítésének költsége. Ezekhez a munkákhoz áprilisban kezdenek Asszonygondok árvízországban hozzá és a terv szerint már novemberben az új utakon közlekedhetnek majd a járművek. Jegyzetek a fehérgyarmati járás női foglalkoztatásáról Utoljára, de nem utolsósorban említjük az egészségAmikor ehhez a beszélgetéssorozathoz kezdtünk, csak néhány új, nőket foglalkoztató fehérgyarmati üzem belső ügyeivel szerettünk volna megismerkedni. A szavak és gondolatok, melyeket a leginkább érdekeltekkel cseréltünk. elvezettek sokfelé, egyebek között az autóbuszmenetrendig is. De menjünk sorjában. Minden második héten — albérlet A Fehérgyarmati Ruházati es Szolgáltató Ipari Szövetkezet tavasszal új üzemcsarnok építésébe kezd. Több milliós beruházása százötven nőnek ad majd munkát ez év decemberétől. Amikor beszélgetni kezdtünk Tóth Mihály főkönyvelővel és Kondor Anna munkaügyissel, éppen megérkezett az építési engedély: márciusban munkához lát a testvér szatmárcsekei szövetkezet építőbrigádja a kijelölt telken. Vajon érdemes-e most, hogy az egykori árvízország székhelyén már a HÓDIKÖT is megjelent, kétszáz nő dolgozik a sportpályán berendezett egykori szükséglakásokból átépített ideiglenes üzemben, de gyorsan épül a végleges gyár is és hatszáz. főleg nődolgozónak is képes munkát adni. Nézzük a létszámot: jelenleg 138 munkásnő van és tizenhét alkalmazott a központban. Ezenkívül 26 bedolgozó szétszórva egy sor szatmári kis faluban. Legtöbb Tarpán: ott kilencen végzik otthon a munkát a szorgalmas Simon Kálmánná vezetésével. Panyolán már Dézsi Istvánná vezetésével csak hatan. Penyigén és Fülesden ketten-ketten. Aztán egy-egy bedolgozó itt- ott. De ezeken kívül 178 ipari tanulója van a szövetkezetnek. Igaz, ezek közül negyven a nagydobosi gyermekotthon állami gondozottja, akik nemigen fognak Fehér- gyarmatra jönni dolgozni. De a többi „igazi” helybeli vagy környékbeli kislány és fiatalasszony, közöttük nem is kevés a vidékről bejáró. Amíg iskolába járnak, még csak hagyjan. De amikor leteszik a vizsgát, két műszakba kell állniuk. És Fehérgyarmatról este tíz után, amikor a második műszaknak vége van, már nem indul autóbusz a falujuk felé. Mi a megoldás? A szövetkezetnek ahhoz, hogy keresetet tudjon adni dolgozóinak, kihasználhassa drágán épített épületeit, gépeit, nélkülözhetetlenül szüksége van a második műszakra. Vita a menetrendről Nézegetjük az autóbusz- bérletekhez adott költségtérítési listát. Hatvannyolc dolgozó jár be jelenleg busz- szal. Ezenkívül ötvenhárom ipari tanuló. Közülük csak Penyigéről 16-an. De Náb- rádról, Vámosorosziból, Tur- istvándiból — és hogy a legtávolabbit is említsük: Kispaládról és Botpaládról is hatan. A paládiak listáját külön is megnéztük: Radács Sándor férfiszabó a férfiszabászatról haza tud menni, mert mire a mértékutáni bezár, még van járata. De a nők: Barta Etelka, Tóth Ti- bomé, Erdődi Lajosné és a többiek örökös közlekedési gondokkal küzdenek. Hogy oldják meg? Ketten rokonoknál. a többi albérletben. Bár nem leány álom a zsúfolt autóbuszokon utazni Kispalád és Magosliget felé, nem könnyű napi három órát buszon ülni sem, mégis minden este otthon lehet havi kétszáz forint körüli összegért a nődolgozó. Nem lehetne ezt elérni? Akik jelen voltak az elmúlt év végén megtartott menetrend-értekezleten, azok tanúk rá, hogy hasonló második műszakos gondokkal küzd a városiasodó, iparosodó járási székhely többi üzeme, a téglagyár, a Metri- pond is és hamarosan ugyanilyen problémái lesznek a HÖDIKÖT-nek is. Mindenütt ugyanaz a kérés: legyen olyan járat, amelyikkel a második műszak dolgozói haza tudnak menni. Tömören: van itt még munkaerő bőven, csak legyen ipari üzemhez igazított közlekedés! Az Autóközlekedési Vállalat — mivel a kérést már nem először szögezték neki — kénytelen-kelletlen azzal válaszolt, hogy amennyiben a járat negyvenszázalékos kihasználását biztosítani tudják az üzemek, megindítja. Kérte, mérjék fel az igényeket. A közlekedési dolgozó is ember Ez a válasz már valami, bár nem egészen megnyugtató. Ugyanis az esti járat jövendő utasai nem állnak tömegestől este tíz után az autóbusz-végállomáson: indul-e hát, vagy nem? Egyszerűen nem jönnek dolgozni a két műszakos üzemekbe, majd csak akkor, ha lesz esti járat. Egyébként felveti a közeljövőben ugyanezt a kérést a járási művelődési központ is, mely sűríteni akarja vonzó programjait, éppen most kezd nagyon nívós hangversenysorozatot. Miért ne jöhessen be az a járási lakos is, akinek nincs gépjárműve? És hogyan menjen előadás után haza? Persze, az AKÖV-öt is meg lehet kissé érteni. A kocsik több, mint fele elavult, selejtezni való. Ezen talán valamit segít a most tervezett saját javítóműhely. De van egy emberi része is a nehézségeknek. A járatok általában késő este érkeznek meg a falusi végállomásokra. ott éjszakáznak a személyzettel együtt (ha nem ottaniak, szobát vesznek ki számukra, rendszerint segít a tanács is) és onnan indulnak korán reggel a járási székhely felé. Hogy érjenek „haza” éjfélkor, ha hajnalban indulniok kell. Ezt senki sem kívánhatja tőlük. Az élet azonban követeli a korszerűbb menetrendet, ha dolgozni is kell a megszervezésén. Nemcsak az esti kijárással van baj. Szatmár- csekén. aki este hatkor ott van, másnapig ottrekedt. Es így tovább, olyan községekben. melyek harminc kilométernél távolabb esnek a legközelebbi vasútállomástól. El kellene már most kezdeni segíteni nekik: ne legve- nek ennyire elvágva a világtól. Geeítelyi Nagy Zoltán ügyi, kulturális és sportlétesítményeket. Nő a szórakozás! lehetőség, s bizonyos mértékben az idegenforgalom is a létesítendő várszínpaddal. Az ötszáz embert befogadó szabadtéri színház felépítéséhez szükséges ösz- szeg felét, mintegy 400 ezer forintot társadalmi munkával „keresik” meg. Cj mentőállomás Az uj kórház mellé ot kocsiállásos mentőállomást építenek. Ez azt jelenti, hogy egy segélyvivő kocsival több lesz, és nem kell az utcán parkírozniuk a mentőknek. Az állomást a későbbiekben szeretnék továbbfejlesztem 8—10 kocsiállásosra. A sporttelep létesítése»'« szánt két és fél millió forint helyett csak félmilliót tudnak biztosítani, s még egymillió forint értékű társadalmi munka várható. A tenisz-, kézi-, kosárlabda- és futballpálya ebben az ötéves tervben fejeződik be. A sportolók számára fedett edzőteret csak a következő ötéves terv ígér. <b. U Egy hónap múlva gépk ocsinyereménybelétliönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénz. tár egy hónap múlva, február 26-án és 27-én Budapesten rendezi a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek idei első, sorrendben 47. sorsolását. A húzáson az október 31-íg váltott és a január 31-én még érvényes 5000 és 10 000 forintos betétkönyvek vesznek részt. A kétnapos sor. .soláson több, mint 560 nye- remén.vautó talál gazdára. A következő, májusi sorsolásra egyébként január 31-ig váltható 5000 es 10 000 forintos gépkocsi - nyereménybetét- kónyv. (MTI)
