Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

W?3. Január 88 ItfiLSrf-WAeYAROlSZÄÄ Edzőcsarnok Nyíregyházának 178 millió forint sportlétesítmények beruházására — Sajtó­tájékoztató az MTS-ben Az MTS-ben megtartott csütörtöki sajtótájékoztatón dr. Harangozó Ede, az MTS OT elnökhelyettese az új sportlétesítményekről és az idei beruházási tervekről szá- molt be, majd a soron követ­kező nagy jeges versenyekről közöltek részleteket az MJSZ képviselői. Dr. Harangozó Ede beveze­tőben az 1972-ben elkészült sportlétesítményekről beszélt, majd kiemelte, hogy ebben az évben is hatalmas lendülettel folynak majd a tervezett lé­tesítmények építkezéseinek munkálatai, amelyeknek be­ruházási költségeire 178 mil­lió forintot fordítanak. Ennek 50 százalékát a központi sportlétesítmények kiadásai teszik ki. Ezek közé tartozik az 1966-ban elkezdett Császár uszoda továbbépítése, hogy 1975-re végre át tudják adni rendeltetésének a korszerű, 50 m-es fedett medencét, amely feszített víztükrével hasonló lesz a müncheni olim­pia uszodájához. A Népstadion területén, a metróállomás közelében kez­dik meg osztrák licenc alap­ján az 50 m átmérőjű kör­csarnok létrehozását, amely elsősorban a labdajátékok, emellett azonban a birkózás, az ökölvívás, a cselgáncs és a súlyemelés otthonául is szol­gál majd és az eseményektől függően 600—1500 néző be­fogadására lesz alkalmas. Jól haladnak az előkészületek az evezőspálya létrehozására is, bár ennek telepítési helye még nem eldöntött — első­sorban a Palota-szigetre gon­dolnak, de az sem lehetetlen, hogy megvizsgálják a velen­cei-tavi lehetőségeket is. Sor kerül a balatonfüredi vízitelep terep- és partrende­zésére, Budapesten a Sport- csarnok mellett emeletes ví- vócsarnok építésére, amely­nek üzembe helyezését 1974- re tervezik. Bitumenes kézi- labdapálya (ugyancsak a Nép­stadion területén), a Sport- csarnok kazánházának re­konstrukciója, valamint a ta­tai, a dunavarsányi és a mátraházi edzőtáborok fej­lesztése még a nagy program része, amelyből egyet már megvalósítottak: a közelmúlt­ban adták át rendeltetésének a Millenáris műjégpályáját befedő G rabon a-sá trat. Az 1973-as beruházási prog­ramba tartoznak a nagy egyesületek (FTC, Vasas, Honvéd SE, MTK, Spartacus, DVTK, BVSC, BSE és VM Egyetértés) pályáinak, edző­csarnokainak megkezdődő, vagy folyamatban lévő épít­kezései, továbbá vidéken sportcsarnokok (Kecskemét, Győr, Salgótarján, Debrecen, Kaposvár, Szolnok, Tatabá­nya), edzőcsarnokok (Kiskun­halas, Békéscsaba, Kazinc­barcika, Dunaújváros, Székes- fehérvár, Esztergom, Nyír­egyháza, Szolnok, Balassa­gyarmat. Székesfehérvár és Gyöngyös) létrehozása, vala­mint az uszodahiány felszá­molásának elősegítésére Bu­dapesten több fedett műanyag tanmedence létesítése. Az egyéb beruházások közé tar- tózik a tagozatos kollégiumok sportlétesítményekkel való ellátásának támogatása, a diáksporttelepek fejlesztésé­nek segítése körülbelül 295 millióval, ezenkívül a Magyar Testnevelési Főiskola teljes rekonstrukciója, amely j ugyancsak 1973-ban kezdődik meg. Kézilabda NB II. A tavaszi bajnokság sorsolása A megyei labdarugó-bajnokság félévi bizonyítványa Megyei I. osztályú labda­rúgócsapataink bizonyára kiértékelték félévi szereplé­süket és elkészítették azt a tervet is, melynek megvaló­sítása esetén az általában mérsékelt teljesítményeket igazoló félévi bizonyítványo­kon majd javíthatnak. Nem lesz talán érdektelen még egyszer alaposan szem- ügyre venni azt a bizonyít­ványt, amely hű tükörképet nyújt a csapatok első félévi teljesítményéről. Százalé­kokban határozzuk meg a hazai pályán, idegenben és az egész őszi szezonban nyújtott átlagteljesítménye­ket a csapatok őszi sorrend­jében — három hasábban. 1 Kisvárda 10© 58 80 2. Nyírbátor 92 50 68 3. Fehérgyarmat 78 30 57 4­Nyh. Építők 58 5 b 57 5. Vásárosnaménj 78 36 57 S. Nagyhalász 75 31 50 7. Nagy kálié w 3S 46 8. Nyh. Dózsa 57 36 46 9. NYVSC «2 25 46 to Tyúkod 58 43 50 i: Vyírmada 71 14 43 t? ialkány 56 17 39 a: íyírbogdány 57 21 39 14 Jyh. MEDOSZ 43 21 32 »5. Vagyecsed 60 21 38 Tyúkodnak máris jobb a szá­zalékos teljesítménye négy előtte álló csapaténál, s ha az elmaradt Nagyecsed el­leni mérkőzésen legalább 1 pontot szerez, úgy négy hely- lyel juthat előre, éppen így van esélye Nagyecsednek is egy hellyel, vagy nagyon jó esetben hárommal előbbre lépni. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a táblázaton a veszélyes zónát mgr a.fele­dik helytől jelölhetjük meg. Nyilvánvalóan mipcjenkí igyekszik javítani félévi bi­zonyítványán, mert dicséret az őszi teljesítményért csak a Kisvárdai Vasast és a má­sodik helyezett Nyírbátori MEDOSZ fiatal csapatát il­leti, a 3—6. helyen álló együttesek a középcsapatok kategóriáját képezhetik csu­pán, mert eddigi szereplé­sükkel többet nem érdemel­tek ki, s ha a hetedik hely- tyel már a veszélyes zóna kö- vetkezik, akkor megyei I. osztályú csapataink őszi sze­replésével valóban nem le­hetünk elégedettek. Annál nagyobb harc várható éppen ezért a kiesés elkerüléséért, sok érdekes mérkőzés — re­mélhetőleg . szín vonal'-emel­kedéssel. ■■•... Az erőviszonyok • kiégvén" lítettsége ugyanis ezúttal egyáltalán nem jelent egyet a szurkolók által is óhajtott színvonallal. Lelkiismeretes felkészüléssel azonban sokat lehet tenni az ügy érdeké­ben. Dr. Miski László A Magyar Kézilabda Szö­vetség szervezési bizottsága elkészítette az 1973. évi NB Il-es nő kézilabda-bajnokság sorsolását. Megyénk együt­tesei területi beosztás szerint továbbra is a Keleti csoport­ban szerepelnek. Érdekes a csoportbeosztás, hiszen há­rom újonc csapat — Lenin- városi MTK, Debreceni Ki­nizsi, Bp. Papirfeldolgozó SK — kapott helyet a Keleti csoportban. S az is említésre méltó, hogy a 12 fős me­zőnyben négy fővárosi együt­tes vesz részt. Megemlíten­dő még a tavaszi sorsolásról, hogy a két megyei csapat rangadójára április 22-én — a harmadik fordulóban — kerül sor Nyíregyházán, ami­kor a Tanárképző a Máté­szalkai MEDOSZ-t fogadja. Az NB Il-es női kézilab­da-bajnokság Keleti csoport­jának tavaszi sorsolása a kö­vetkező: I. ford, április 8: Debrece­ni Kinizsi—Budapesti Volán, Egri Dohánygyár—Sajószent- péteri Üveggyár (SÜMSE), Nyíregyházi Tanárképző- Budapesti Mechanikai Mérő­műszergyár (MMG), Lenin- városi MTK—Budapesti Pa­pírfeldolgozó, Budapesti Csa­var SK—Mátészalkai ME­DOSZ, Debreceni Közút— Salgótarjáni BTC. II. forduló, április 15: Sal­gótarján—Csavar SK, Máté­szalka—Leninváros, Papír- feldolgozó—Tanárképző, Bp. MMG—Eger. SÜMSE—D. Ki­nizsi, Bp. Volán—D. Közút. III. ford, április 22: D. Kinizsi—Bp. MMG, Eger— Papírfeldolgozó, ' Tanárkép- ző—Mátészalka, Leninváros —Salgótarján, Csavar SK— D. Közút, Bp. Volán—SÜM- SE. IV. ford, április 29: Csavar SK—Bp. Volán, D. Közút— Leninváros, Salgótarján— Tfanárképzö, Mátészalka— Éger, Papírfeldolgozó—1>. Ki­nizsi, Bp. MMG-—SÜMSE. V. ford, május 6: D. Kini­zsi—Mátészalka, Eger—Sal­gótarján, Tanárképző—D. Közút, Leninváros—Csavar SK, SÜMSE—Papírfeldolgo­zó. Bp. Volán—Bp. MMG. VI. ford, május IS: Lenin­város—Bp. Volán, Csavar SK—Tanárképző, D. Közút— Eger, Salgótarján—D. Kini­zsi, Mátészalka—SÜMSE, Papírfeldolgozó—Bp. MMG. VII. ford, május 20: D. Kinizsi—D. Közút, Eger— Csavar SK, Tanárképző— Leninváros, Bp. MMG—Má­tészalka, SÜMSE—Salgótar­ján, Bp. Volán—Papírfeldol­gozó. VIII. ford, május 27: Ta­nárképző—Bp. Volán, Lenin- város—Eger, Csavar SK—D. Kinizsi, D. Közút—SÜMSE, Salgótarján—Bp. MMG, Má­tészalka—Papírfeldolgozó. IX. ford, június 3: D. Ki- nizsi—Leninváros, Eger—Ta­nárképző, Papírfeldolgozó— Salgótarján, Bp. MMG—D. Közút, SÜMSE—Csavar SK. Bp. Volán—Mátészalka. X. ford, június 10: Eger— Bp. Volán, Tanárképző—D. Kinizsi, Leninváros—SÜMSE, Csavar SK—Bp. MMG, Köz­út—Papírfeldolgozó, Salgó­tarján—Mátészalka. XI. ford, június 17: D. Ki­nizsi—Eger, Mátészalka—D. Közút. Papírfeldolgozó—Csa­var SK, Bp. MMG—Lenin­város, SÜMSE—Tanárképző, Bp. Volán—Salgótarján. * i Kisvárda, Tyúkod 1—1, míg Nagyecsed 2 mérkőzés­sel játszott kevesebbbet az őszi szezonban, mint a többi csapatok, elmaradt mérkőzé seiket a tavaszi szezon kéz dete előtt fogják minden bi zonnyal lejátszani. A kisvár dai csapat így is magasan vezet a többiek előtt, míg eggyel kevesebb mérkőzésből Felszabadulási sakkemlékverseny Nyíregyházán Idén ismét megrendezésre kerül a már hagyományossá váló felszabadulási emlék- verseny. Jó alkalom új> mi- lősítés megszerzésére, erő­sítésre, és a minőségi fej­ődés szempontjából jelentős Uomás. Rendezője a Sza- ,olcs-Szatmár megyei Sakk­szövetség. Elnök: Tiszai Kál- nán. Tagok: Dévényi Sámu­el, Krokovai Károly, Nemes László. A verseny színhelye, Tanácsköztársaság tér 16. sz. Január 22-én 17 órakor a versenybíróság megejtette a sorsolást, és Bökönyi Imre versenybíró jelt adott az in­dulásra. A meghívott ver­senyzők által rangos me­zőny gyűlt össze. 4 mesterjelölt: Mile Jó­zsef, Szilágyi Sándor, Kovács Mihály, ifj. Szabó Szilárd. 4 csillagos I. osztályú ver­senyző: Dr. Szabó Szilárd, Kondor Sándor, Győri Lász­ló, Péter László. 4 I. osztályú versenyző: Benicsák János, Bodor Lajos, Polgár István, Vass Géza. A 12 fős mezőnyben talál- | juk a tavalyi győztest, Pé-1 tér Lászlót is. Forduló min-! den nap 17,30-tól 21,30-ig szombat és vasárnap kivéte­lével. A verseny február 9-én fejeződik be, az első három helyezett értékes tárgyjuta­lomban részesül. Hradeczky Tamás A világ sportja — sorokban SIDNEY Shane Gould, a müncheni olimpia legeredményesebb női úszója is ott lesz Los Angelesben a február 17— 18-i nemzetközi versenyen. Az ausztrál sportoló több számban indul. Mint isme­retes, erre a viadalra kapott meghívást Patóh Magda és Kaczandér Ágnes (s. DÜSSELDORF A jégkorong Bajnokcsapa­tok Európa Kupája negyed­döntőjének visszavágóján a Düsseldorfer EG 5:3 (2:1,1:1, 2:1) arányban győzött a ju­goszláv bajnok Olympija Ljubljana ellen. Az első mérkőzést is a nyugatnéme­tek nyerték, így bekerültek az elődöntőbe. LOS ANGELES Steve Smith amerikai rúd­ugró nem fogadta el a pro­fesszionalista szövetség aján­latát, hogy szerződjön hoz­zájuk két évre 20 ezer dol­lárért és versenyenként 5 ezer dolláros díjazásért. A 21 éves kaliforniai egyete­mista kijelentette. még „amatőr” tervei vannak, el­sősorban Montrealra készül. STOCHOLM 10:10 arányú döntetlen eredménnyel végződött a Svédország—Írország ököl­vívó-mérkőzés. A SPORTÁGAK TÖRTÉNETÉBŐL (28.) SÍZÉS A mai sílécek ősét már a jégkorszak embere használta közlekedési eszközként. A kutatások során olyan kez­detleges hótalpakra akadtak amelyek nagy és ovális fe­lületük révén lábra csatolva járás közben megakadályoz­ták a mély hóba süppedést. A skandináv ősök sietésé­ről a nyelvtudomány és az irodalomtörténet is hírt ad. valószínűleg ebből az időből ered a ski (nálunk: sí, sí­zés) elnevezés. A norvégia Frognerseteren símuzeumá- ban egy 2500 esztendős meg­lepően modern vonalú sílé­cet őriznek. A sísport leglátványosabb ága az ugrás, norvég erede tű Közel 120 évvel ezelőt próbálkoztak először vele r Telemark (norvég falu) kör nyéki síelők, de csak ötven évvel később került sor nyilvános bemutatóra. Óriási érdeklődés nyilvánult meg a síugrás iránt és gomba mód­ra szaporodtak az ugróklu­bok. A síugrás annyira nép­szerű lett Norvégiában, hogy egyes versenyek nemzeti ün­nepnek számítottak és sokáig szokásban volt. hogy ezeken a versenyeken az első ugrást a trónörökös végezte. Európa délibb fekvésű ál­lamaiban csak a múlt szá­zad vége felé vált ismertté a sízés, főleg a sarkutazásokról szóló leírások révén. így ho­nosodott meg a sí a közép­európai hegyvidékeken, ahol a meredek lejtők az ún. al­pesi számok (a lesiklás és műlesiklás) kifejlődésének kedveztek. Az első „módszeres” alpesi síző Zdarsky lilienfeldi föld- birtokos volt, aki egy hosszú botra támaszkodva ívelt jobbra-balra a lejtőkön. Ezen a nehézkes technikán előbb Bilgeri változtatott, amikor először alkalmazta a két rö­videbb botot. Az 1920-as években SchneMa: alakította ki a modern alpesi technika alapját, az Arlberg-techni- kát A nemzetközi alpesi ver­senyek minden számában — műlesiklás, óriás műlesiklás és lesiklás — elsősorban Auszt­ria, Franciaország, Svájc és Olaszország versenyzői ve­télkednek. A futó- és ugró-, tehát az ún. északi verseny­számokban az északi népek és Szovjetunió versenyzői szerepelnek jól. Magyarországra Chernél István kőszegi ornitológus hozta el a síelés hírét és az első síléceket 1891 decembe­rében. Chernél hosszú időt Norvégiában töltött madár­tani kutatásokkal, ott ismer­kedett meg a síeléssel. Ha­zatérte után bemutatta tu­dományát a kőszegi lejtő­kön. majd 1897-ben kiadta „A lábszánkázás kéziköny- vé”-t, amelyben összefoglal­ta a síelésről szerzett isme­reteit. 1896-ban már meg­rendezték az első sífutóver­senyt Magyarországon. A következő években szá­mos egyesület szervezett sí­szakosztályt, 1913-ban pedig megalakult a Magyar Sí Szö­vetség. A felszabadulás után a Mátrában, a Bükkben és a Börzsönyben lesiklópályák létesültek, egyik-másiknál felvonó is van. Ugróink a mátraházi nagysáncon és a János-hegyi műanyag sáncon edzhetnek. Sísportunk azon­ban — elsősorban a termé­szeti adottságokból eredően — nem játszik jelentős sze­repet a nemzetközi porondon. A sízés az I. téli olimpia (1924 Chamonix) óta vala­mennyi téli olimpia műsorán szerepel. A magyar verseny­zők az 1932-es és 1956-os olimpiai versenyeket leszá­mítva, valamennyi alkalom­mal képviseltették magukat. A magyar sísport az említett többszöri olimpiai és világ- bajnoki szereplés ellenére még I—VI. helyezést sem tudott elérni. Világbajnok­ságokat kétévenként rendez­nek. A síversenyek fajtái: le­sikló-, műlesikló, óriás mű- lesikló, futó-, ugró-, északi és alpesi összetett versenyek. A futóversenyek távja fér­fiak részére 15, 30 és 50 km, a nőknél 5 és 10 km. A leg­fiatalabb sífutó versenyszám a biatlon, ami sífutásból és céllövésből áll. A futó és i grószámokat együttesen északi versenyeknek neverák, mivel elsősorban az északi (norvég, svéd, finn) népeknél honosodtak meg. A lesiklás­nak három fajtája van: le­siklás, műlesiklás és óriás műlesiklás. Ezeket a számo­kat összefoglaló néven alpe­si számoknak nevezzük. A síugrás kívánja a legna­gyobb bátorságot, és a leg­látványosabb versenyszám. A síző szinte repül a levegő­ben. A sírepülésben nyilván­tartott leghosszabb ugrást — 165 métert — a jugoszláviai Planicán érték el. A sízés egyike a legegész­ségesebb sportágaknak. Té­len, pormentes levegőben és csakis szabadban űzhető. Ezért megfelelő hóviszonyok idején sok ezren hódolnak — ha nem' is versenyszerű­en, csak kedvtelésből, túra célzattal — ennek a szép és hasznos sportágnak. Kovács György Beszéljünk a szabályokról Még néhány hét és ismét benépesülnek a labdarúgó­pályák, pattogni fog az „örök” bőrlabda, szurkolók serege köszörüli a torkát, megszólal a játékvezetők sípja és elindul útjára a labda. Megkezdődik az 1972—73. évi labdarúgó-bajnokság ta­vaszi idénye. Eldől majd, hogy kik lesznek a bajnokok, mely csapatok jutnak ma­gasabb osztályba és melyek lesznek a kiesők. Tavasszal mindig élesedik a küzdelem, feszültebb a légkör. ügy gondolom, nem árt a mérkőzésekkel kapcsolatos néhány dologra felhívni a figyelmét a sportköröknek, játékosoknak, szurkolóknak és játékvezetőknek egyaránt. Sok vitás kérdést lehet megelőzni, sok zöld asztal melletti döntést lehet elke­rülni, ha sportköri vezetők, játékosok, szurkolók, játék­vezetők egyaránt ismerik a játékszabályokon kívül mindazon rendelkezéseket, melyek a labdarúgással kap­csolatosak Lássuk tehát most ezeket* A mérkőzések játékveze­tői, partbírái kötelesek leg­alább 45 perccel a kitűzött kezdési idő előtt megjelen­ni a pályán, hogy elegendő idejük legyen a mérkőzés kezdete előtti teendők ellátá­sára, az esetleg szükséges in­tézkedések megtételére. Ha a kiküldött játékvezető nem jelenik meg idő: I te mérkőző csapatok kötelesek rá 30 percet várni. Ha a kiküldött játékveze­tő nem jelenik meg, akkor a mérkőző sportkörök szük­ség-játékvezetőt kérhetnek fel. Szükség-játékvezető­ként felkérhető a kiküldött partbírák egyike, vagy a pá­lyán lévő más játékvezető, de felkérhető játékvezető! képesítésijei nem rendelkező más egyén, sőt olyan sport - ,ember is, aki tagja valame­lyik mérkőző sportkörnek. Amennyiben játékvezetői képesítéssel nem rendelkező egyént kérnek fel, akkor a kiküldött partbírák nem kö­telesek a mérkőzésen mű­ködni. A szükség-játékveze­tőt ugyanolyan jogok és kö­telességek illetik meg, mint a hivatalosan kiküldött já­tékvezetőt. A szükség-játék­vezető felkérésére vonatko­zóan a két sportkör képvi­selője és két tanú által alá­írt írásos megállapodást kell készíteni a mérkőzés meg­kezdése előtt. Ezt a megálla­podást a szükség-játékvezető köteles a játékvezetői jelen­téséhez csatolni. Előfordulhat, hogy a ki­küldött partbírák maradnak távol a mérkőzéstől. Emiatt általában nem szabad a mér­kőzést elhalasztani. Ilyenkor a mérkőző csapatok ajánlja­nak egy-egy alkalmas sport­embert a partbírói teendők ellátására. Ha a partbírófe távolmaradása miatt ae egyik, vagy mindkét csapat nem akar kiállni a mérkő­zésre, a játékvezető 5 pere várakozási idő után állapítsa meg, hogy a mérkőzés elma­radt, s jelentésében az ösz- szes ezzel kapcsolatos ese­ményről számoljon be! Előfordulhat, hogy a mér­kőző csapatok egyike, vagy mindkettő nem kellő lét­számban (minimum 7 fő) je­lenik meg a játéktéren. Ilyenkor a játékvezetőnek várnia kell az előírt 30 per­cet és amennyiben e várako­zás idő leteltéig valamelyik csapat nem rendelkezik a minimum 7 fő játékossal, ak­kor a játékvezetőnek le kell igazolnia a jelenlévő csapa­tot és megállapítani, hogy a mérkőzés elmarad. Jelenlé­vőnek az a csapat tekinthető, amely az előírt minimális létszámban és megfelelő fel­szerelésben játékra kész. Lengváry Józeuf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom