Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

ItELEf-MAefAlCRSZAS 9. <M* IffS. január Sí. Sóstó, Sóstóhegy és környékének betegellátása érdekében űj. gyermek- és felnőtt szakrendelőt építettek Sóstón. A közel két és fél millió forintos létesítményhez két szol­gálati lakás is épült. (Elek Emil felvétele) Még szükség van a Guszev-telepre Nincs távol — mégis messze van Lakónegyed Nyíregyháza délnyugati szélén. Nincs is olyan távol a városközpont­tól, mégis messze van, mert a közlekedés körülményes. Vasút és sorompóik állják útját a ritkán forduló autó­busznak, illetve gépko­csiknak. A negyed, — lakói számát tekintve jókora szat­mári falu. Létesítményekben gazdag Ezt a lakótelepet az ötve­nes évek második felében a lakásínség hozta létre. Ma azt mondjuk, hogy csak a kényszerűség teremthetett ilyen torzszülöttet. De ak­kor. 6 millió forintos átala­kítással csaknem 350 ott­hontalan családnak adott egy-, két-, illetve háromszo­bás komfortos (!) hajlékot. S amennyit már azóta ráköl­töttek!, Az úgynevezett kap­csolódó létesítmények dol­gában nincs rosszul el­eresztve ez a telep; 8 tanter­mes általános'iskolája, bölcső­déje, óvodája, önkiszolgáló élelmiszerboltja, fodrászata, javító-szolgáltató kirendelt­sége van. Látszatra tetját komplett lakótelep — az újak, a legmodernebbek is szegényebbek még e tekintet­ben —, de az épületek ere- ' detileg nem lakások céljá­ra készültek és ez a lényeg, a meghatározó. A Guszev, mert ha eddig nem is írtuk le, az olvasó tudja, erről van szó, az egyko­ri huszárlaktanya, költhettek rá milliókat mégsem ideális a jelenlegi státuszáén. Még­is lak'ást. kapni ott, — aki­nek semmilyen sincs — ma­ga a megtestesült szép álom. De ott élni évekig— hiszen lakva ismerkedik az ember — maga a gyötrelem. Aki csak teheti, s amint teheti, azonnal elköltözik onnan. A lakások nagy része gyakran cserél gazdát. S mindig úgy kezdődik, hogy aki megkap­ja á megüresedett bérle­ményt, örömmel költözik be­le. .. Még nagyon sok ilyen csa­lád él Nyíregyházán. Nem csupán a város belterületén. Hiszen a 43 külterületi tele­pülésen, a tanyabokrokban még ma is 16 ezer család él, s a bokortelepülések kö­zül 39 nem szerepel a táv­lati fejlesztési tervben. A megszűnő tanyákról az em­berek a városba költöznek, s nincs mindenki olyan helyzetben, hogy maga épít­sen, vagy vásároljon lakást. Róluk is gondoskodni kell. Csak állagmegóvás Mindezeket semmiképp sem lehetett figyelmen kívül hagyni, amikor először, még 1961 ben felvetődött: mi le­gyen a tjüszewel? Az ak­kor készült tanulmányterv 1966. októberében került a városi tanács végrehajtó bi-r zottsága elé. Ott hozták a határozatot, hogy átmeneti jelléggel fenn 'kell tartani még jó ideig a Gusaev-lakó- telepet. A lakóépületeket avultságük sorrendjében szanálják, illetve raktárak céljára hasznosítják. Azóta viszont 20-nál alig több la­kást számoltak fel, legutóbb az AMFÓRA Üveg- és Por­celánértékesítő . Nagykeres­kedelmi Vállalat telepének bővítésénél szanáltak laká­sokat. Tehát még ma is kö­zel 320 bérleményt kezel az IKSZV. Viszont az épüle­tekre csak állagmegóvás céljából költenek, nagyobb felújítást évek óta nem vé­geznek. Ez ugyan tovább rontja itt a lakáskörülménye­ket, ugyanakkor több év távlatában bizonyos önsza­nálást is eredményez. Elavult a közmű Legnagyobb gondot mégis a 30 éves, elavult közmű- hálózat okozza. Különösen a szennyvízcsatorna, amely a legkisebb gondatlanság kö­vetkeztében eldugul és visz- szalöki a lakásokba is a szennyvizet. Ezt a csatorna- rendszert az itt működő és állandóan bővülő nagykeres­kedelmi lerakatok, üzemek tovább terhelik, viszont karbantartására, tisztítására soha nem fordítottak gon­dot vagy pénzt, néhány éve annyit, hogy ma már nem az Ér-folyó vezeti le a te­lep szennyvizét, hanem be­kötötték a városi hálózatba. A közműfejlesztés a legpénz- igényesebb beruházás, ez itt annyiba kerülne, amit a vá­ros nem tud vállalni egy elsorvasztásra ítélt lakóne­gyedéért. Másfél évtizede a kény- szerűség hozta létre ezt a lakótelepet Tulajdonképpen ugyanez tartja életben ma is. és még jónéhány évig szükség ’ lesz rá. Az épülő, terjeszkedő új lakótelepeink, valamint a Guszev környé­kére települő ipar, a víz­mű II, sürgetheti, illetve se­gítheti e szükséglakónegyed felszámolását. Kádár Edit Kereslet és kínálat—Fiókpszichológiisok Pályaválasztási kiállítás Egyéves a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Már a harmadik évet vég­zi egy szakközépiskolában az a fiatalember, aki egy nat pon azzal jelentkezett a me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézetnél; segítsenek. Annak idején, amikor meg­kezdte tanulmányait, senki sem vette észre, még az or­vosi vizsgálaton sem derült ki, hogy színtévesztő. S most, hogy a gyakorlatok során a motorszerelésnél nem képes megkülönböztetni a vöröset a zöldtől, úgy érzi, kárba ve­szett a három év, inkább olyan pályát kellett volna választania, ahol majd dol­gozhat is. Vagy a másik eset. Nyol­cadik osztályba jár az a kis­lány, aki a betűvetést, a, raj­zolást a csuklójához erősített ceruzával próbálta, mivel mindkét keze fejét még óvo­dáskorban elvesztette, lerág­ta egy malac. Pályaválasztá­sa sokszorosan nehezebb lesz, mint társaié. Olyan esetek is vannak, amikor egy-egy diák a cél előtt akar meggyőződni, va­jon tényleg rendelkezik-e azokkal a képességekkel, amelyek választott pályájá­hoz szükségesek. Megerősí­tést, biztonságot vár, hogy jól döntött-e annak, idején. Persze ezek a ritkábbak, túl­nyomórészt vagy a teljes ta­nácstalanság, vagy a gyerek —szülő közötti ellentét ese­tén kerülnek az intézethez. Az első születésnap Jó néhány intézet már mű­ködött az országban, amikor a megyei megalakult. Az el­ső' szüietéenap« • lAagnagyobb eredménye, hogy ilyen rövid idő alatt a szakmailag jól felkészült munkatársak, va­lamint a legkorszerűbb mű­szerekkel felszerelt labora­tórium révén felzárkóztak az eredményesen és rendszere­sen működő intézetek sorába. A tizenegyes létszámúra ter­vezett intézetnél jelenleg 10 és fél állást már betöltötték. Többek között közgazdász, pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, orvos végzi itt az igen felelősségteljes mun­kát, ami egy-egy gyerek, em­ber életében a legfontosabb állomások egyike; tanácsot adni, segíteni az életcél meg­választásában, az egyén haj­lamainak, képességeinek fi­gyelembevételével, ugyan­akkor a népgazdasági érdek szem előtt tartásával. He­tenként két alkalommal pá­lyaalkalmassági vizsgálato­kat, egyszer pedig tanács­adást tartanak. Mintegy 150 fiatal kapott eddig tudomá­nyosan megalapozott felvilá­gosítást képességeiről, hajla­mairól, fele-fele arányban általános és középiskolások. Természetesen ez a szám igen kevés a tanácsra váró fiatalok számához viszonyít­va, hiszen több mint 10 ezer nyolcadik osztályos, illetve 2700 negyedikes végez eb­ben a tanévben a megyé­ben. Az intézet megalakulása tehát korántsem jelenti azt, hogy csökkent volna az isko­lák szerepe a pályaválasz­tásban. Mivel az intézet a tanácsra várók egy részét tudja csak megvizsgálni, ép­pen az iskolák feladata „megszűrni”, kik azok, akik­nek valóban szükségük van a vizsgálatokra. Ennek ér­dekében alakították meg az általános és középiskoláknál a pályaválasztási felelősök hálózatát. Mintegy 260 ilyen „fiókpszichológus” fog dol­gozni a 3 éves képzés után. Az ő feladatuk már jelenleg és a jövőben is beutalni a tanácstalan gyerekeket. Ha­vonta egy-két alkalommal a helyszínen, tehát a községi iskolákban is végeznek cso­portos tesztvizsgálatokat az intézet szakemberei. Elemzés, pedagógia, pszichológia Három területre tagolható munkájuk egyike a közgaz­dasági elemző munka. Ez is több részre oszlik, elemző, felmérő, statisztikai munká­ra. Vizsgálják a divatos és az úgynevezett hiányszak­mák iránti érdeklődést, a népgazdasági és a megyei érdek szem előtt tartásával, ezzel is segítve az intézet más irányú tevékenységét; a pedagógiai és a pszicholó­giai munkát. Tájékozódó jellegű , felmérés ^prán,. dg-... rült ki például, hogy hihe­tetlenül magas, mintegy hat­ezer a megváltozott munka- körülményű — régebbi szó- használattal : csökkent mun­kaképességű gyerekek szá­ma az általános iskolákban. Az ő érdekükben érdemes lenne elgondolkozni egy olyan munkahely létrehozá­sáról a megyében, ahol eze­ket a fiatalokat foglalkoztat­hatnák, képességeik csökke­nését figyelembe véve. Vagy egy másik példa a pályák iránti érdeklődés egyhangú­ságáról. Szűk körben mozog, a gyerekek csak azokat a szakmákat ismerik, amelye­ket környezetükben látnak. Egy nyíregyházi iskola 93 nyolcadikosából arra a kér­désre, hogy ki akar majd fizikai munkát végezni, mindössze három jelentkező akadt. Sajnos az ütemekhez, gyárakhoz szervezett ismer­kedő kirándulások is —ame­lyek a munka megszerette­tését célozzák — legtöbb­ször az ellenkező hatást váltják ki. A tanácsadás, egy fiatal érdeklődésének megállapítá­sa, ennek az érdeklődésnek a felkeltése, jó irányú befo­lyásolása pedagógustól, pszi­chológustól egyaránt nagy felkészültséget, szakmasze­retetei kíván. Hogyan segíti tehát az intézet egy-egy gye­rek pályaválasztását, pálya- irányítását ? Hatvaniéle vizsgáiért lehetőség A jelentkezéstől az utolsó elbeszélgetésig sokféle vizs­gálaton vesznek részt a gye­rekek, az orvosi alapvizsgá­lattól a csoportos tesztfel- adat-megoldásokon és a mű­szeres vizsgálatokon át az egyéni eredményközlő elbe­szélgetésekig. Több irányból próbálnak egy-egy hajlamot, tulajdonságot körbejárni. — mintegy 60 féle vizsgálati módszerből válogatva —, míg kialakul a végleges kép, s el­hangzik a tanács; milyen irányba érdeklődjön a fia* tál, milyen szakmacsoport iránt? Nem egy szakmát je­lölnek meg, hanem egy pá­lyacsoportot, amelyen belül több választás tehetsége?. Még a pszichológiai labor berendezése is azt az érde­ket szolgálja, hogy a fiatal minél otthonosabban mozog­jon, ne hasonlítson se igazi laboratóriumra, se orvosi rendelőre, de lakásra sem. A pályaválasztáshoz nyújt segítséget az intézet a 110-es szakmunkásképzővel . közös «rendezésben egy. kiállításon, amelyet január 22-én fél ti­zenegykor nyitnak meg a nyíregyházi városi művelő­dési központ Szabadság téri épületében. A naponta 9—18 óra köjött nyitva tartó kiál­lításon magnószalagokról hallgathatják érdeklődés sze­rint a különböző szakmák is­mertetését. Tanácsadást tar­tanak szülőknek, gyerekek­nek, pedagógusoknak. Tabló­kon szemléltetik például a divatos és a hiányszakmák iránti keresletet és kínála­tot. A január 29-ig tartó be­mutatón filmvetítést, minta­tanítást és pályaválasztási ankétot is tartanak, vala­mennyit a pályaválasztás egy-egy fontos területéről. Országos visszhangot kap a kiállítás. A Magyar Rádió január 25-én a Petőfi adó Kettőtől hatig műsorát teljes egészében a kiállításnak szenteli, közvetlen vonalat kiépítve innen sugározza négyórás műsorát, Baraksó Erzsébet >1 tárgyalóteremből i ... Zsaroló levél egy orvosnak Az orvos éppen a táppén­zes betegeket vizsgálta, ami­kor a postás helyett a posta vezetője vitte be a levelet. Fogalma sem volt, hogy mindez miért történt, de a postamester idegessége rög­tön elárulta, hogy valami rendkívüli dolog történt. Az­tán olvasni kezdett. „Kedves doktor! Ha úgy szereti az unokáját, mint ahogy beszélik, legyen olyan szíves szombaton este 9 órára 5 ezer forintot elhe­lyezni a presszó vécéjében a kagyló fölötti víztárolóba. Természetesen vízmentes ny- lontasakban. Figyelmeztetni szeretném, ha a zsaruk hal­vány nyomát is meglátom, unokáját csak megcsonkítom. Mert ha a második követelé­semet sem teljesíti, ami 20 ezer forint, úgy rövid idő alatt el kell búcsúzni unokájától. Bízom önben, Doktor, hogy tervem kettőnk között marad és nem követ el ostobaságot, hogy elkerülje a tragédiát, amihez ostobasága esetén megvan a biztos tervem. Vé­gezetül ne várja meg a máso­dik összeg kérését, mert azt már egy rokkant gyermekért fizeti, ha nem hisz nekem. Kár lenne. Szép gyerek. U. i.: A csúnya írásért és a helyesírási hibákért szives elnézését kérem,” Mire a levél végére ért, teljesen elfehéredett. Sok zsa­rolásról, gyermekrablásról hallott már a rádióbar, olva­sott az újságokban, de azok mind Nyugaton történtek, Magyarországon még nem volt hasonló eset. A posta­mester próbálta megnyugtat­ni, de maga is tudta, hogy egyetlen szülőt, vagy nagy­szülőt sem lehet megvigasz­talni, hiszen nem lehet tud­ni, milyen elvetemült zsaroló­val állnak szemben. Dr. Korompai Mihály ti- szalöki körzeti orvos — mert ő kapta a zsaroló levelet — természetesen a rendőrség se­gítségét kérte, aztán közösen dolgozták ki a teendőket. El­készítették a csomagot ny- lontasakban, úgy, ahogy azt „előírták” és az orvos a meg­adott időpontban bevitte a presszó vécéjébe. Másnap — vasárnapi nap volt — már délelőtt meg­kezdődött a forgalom. Jöttek, mentek a vendégek, ki kávét, ki féldecit, vagy éppen sört ivott, a vécébe azonban a csomag a helyén maradt. Délután 2 óra körül a megfi­gyelőknek gyanús lett egy fiatalember, aki délelőtt is el­töltött már egy órát a presz- szóban az apja társaságában. Most egy hasonló korú fiúval söröztek, aztán megérkezett hozzájuk egy harmadik fia­talember is. Négy óra körül azonban mindhárman elmen­tek. Már-már úgy tűnt, hogy ijeszgetés volt az egész le­vélhistória — hiszen a cso­mag még mjncjig a víztartó­ban volt —, amikor ismét megérkezett a presszóba a három fiú. Ismét sört ren­deltek, majd egy kis idő múl­va ketten kimentek a vécébe. Mikor visszajöttek, egyikük néhányszor a közelben ülő idegenekre nézett, akik nem­sokára el is hagyták a presz- szót. Ök figyelték addig ugyan­is, kik próbálkoznak meg a csomag kiszedésével és nem akarták, hogy a zsaroló gya­nút foghasson. Nem sokat kellett az utcán Ücsörögniük, mert néhány perc múlva a presszó vezetője szólt: megvan^ a tettes, aki még aznap este beismerte, hogy valóban ő akart pénzhez jutni a fenyegetés árán. Ki is volt hát ez az elvetemült fiatalember és hogyan sike­rült elfogni? A neve Kakócz Barnabás 19 éves tiszalöki la­kos, az erdő és fafeldolgozó vállalat anyagbeszerzője. Az ötletet az adta, hogy nem volt pénze — 2200 forint volt a havi keresete — és egyik este eszébe jutott, hogy van a körzeti orvosnak. Egy házban laktak, jó ismerősök voltak és Kakócz azt is tudta, hogy az ói-vos nagyon szereti unoká­ját, fizetni fog, csak ne tör­ténjen semmi baj. Szülei té­vét néztek, ő pedig megírta a levelet. Másnap dolgozni ment, de délelőtt kiment a faluba és a levelet bedobta a posta előtt lévő levélszek­rénybe. Aztán elérkezett a vasárnap. Délelőtt az apjával, délután a barátaival, Maros Endrével és Bodó Andrással volt a presszóban. Innen a sportklubba mentek és ott már elejtett néhány szót „Sok pénzünk lehetne, csak egy helyre oda kellene nyúlni érte.” Aztán visszamentek a presszóba. Nem sok pénzük volt és Kakócz még néhányszor elis­mételte a rejtélyes mondatot. — Nem hittek nekem — mondta a rendőrségi kihall­gatáson Kakócz — aztán ki­hívtam magammal a vécébe Bodót, hogy megmutassam ne­ki, hol a pénz. Felálltam az ülőkére és belenéztem a víz­tárolóba. Ott volt a nylonta- sak. A tasak valóban ott volt és Kakócz meg is próbálta kivenni, csakhogy oda volt kötve. Visszamentek és Ma­rostól egy bicskát kért, aztán ismét a vécébe ment. Amikor azonban megfogta a csoma­got, hogy elvágja a zsinórt, megszólalt a riasztócsengő. \ többit már leírtuk. Legfel­jebb még annak a magyará­zatával tartozunk, honnan tudta meg előbb a postames­ter mi van a levélben, mint a levél gazdája. A levelek szél- rakása közben feltűnt a post* vezetőjének, hogy a helyben feladott levél elüt minden más, eddig az orvosnak kéz­besített levéltől és épp, hogy csak le van ragasztva. Meg­mutatta az orvos menyének, aki a posta dolgozója és az arra gondolt, hátha apósát akarja valaki megrágalmazni, inkább felbontja és esetleg nem adja át a levelet. Amikor azonban elolvasta, rögtön rosszul lett, hiszen az ő gyerekéről volt szó. Kakócz Barnabás ügyét pénteken tárgyalta a nyír­egyházi járási bírógág dr, Pé­li-Tóth Sándor tanácsa én testi sértéssel és emberöléssel fenyegető zsarolásért 4 év szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést szigorított börtön­ben kell letölteni. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Balogh tone)

Next

/
Oldalképek
Tartalom