Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

KSt-w-wAcrrAHORSzAe — polgásí vfitm,»» W». %m*är SB. Szovjet globális rakéta. A japán városok atom­bombázása a második világ­háború során az Egyesült Államok hidegháborújának kezdetét jelentette, s a vé­res háborút az idegek há­borúja váltotta fel. A szov­jet kormány világosan látta a békére leselkedő vesze­delmet, s határozott és gyors intézkedésére a szovjet tu­dósok és mérnökök hala­déktalanul hozzáláttak az atombomba előállításához. A hatalmas erőfeszítés eredményeként 1949. augusz­tus l-én a Szovjetunió fel­robbantotta első atombom­báját, majd 1953. augusztus 12-én — az amerikaiakat hét hónappal megelőzve — az első hidrogénbombát is. Ebben az időszakban az atomfegyvert a légierő esz­közeként kezelték, amellyel az ellenség hátországát és csapatait lehet bombázni, a hagyományos bombánál lé­nyegesen nagyobb hatásfok­kal. Az Egyesült Államok nagy sietve kidolgozta a lé­gi-atomháború elméletét és hozzálátott a hadászati lé­gierő fejlesztéséhez. A légi­erő jelentőségét józanul ér­tékelve azonban megállapí­tották. hogy a repülőgépek a légvédelmi eszközökkel könnyen sebezhetők, alkal­mazásukat az időjárási viszo­nyok is erősen korlátozzák. E problémák csak akkor ol­dódtak meg, amikor a ra- kéta vált az atomtöltet hor­dozójává. Vj fegyver- rendszerek A Szovjetunióban valósí­tották meg első ízben az atomlőszereknek a rakéták­kal való egyesítését, s létre- hozták az új fegyverrend­szert, a rakéta-atomfegyvert A rakéta-atomfegyverben az atomlőszerek hatalmas pusztító ereje szervesen ősz- szeforrt a rakéták korlátlan hatótávolságával és nagy sebességével, viszonylagos sebezhetetlenségével és ma.» nőverező képességével. 4t fejlesztés eredményeként napjainkban már olyan ren­deltetésű rakétafegyverek léteznek, mint a hadászati, hadműveleti-harcászati, nem is beszélve a különböző ti- pusú támadó- és védőraké­tákról. A rakétafegyverek megjelenése azonban távol­ról sem jelenti azt, hogy az összes többi célba juttató eszköz elvesztette volna je- lentőségét, mivel a légierő napjainkban ismételten új, soha nem látott eredménye­ket tud felmutatni a repülé- si csúcsmagasság, a repülési sebesség, valamint a hatótá­volság vonatkozásában. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a harcá­szati atomfegyverek létreho­zása a tüzérség szerepét is megváltoztatta, s az nap­jainkban az atomtöltetek célba juttatásának eszköze is lett. Döntő tényező Világosan ismerte fel ezt a tényt az Egyesült Államok volt nemzetvédelmi minisz­tere, Robert McNamara, aki 1965-ben a szenátus katonai bizottságának tett beszámo- lójában hivatalosan is beis­merte, hogy a szovjet hadá­szati rakétáknak azok a csapásai, amelyek néhány óra alatt 200 amerikai vá­rost sújthatnak, 149 millió embert pusztítanának el és megsemmisítenék az ország ipari potenciáljának több, mint kétharmadát, Angol tu­dósok arra a következtetés- re jutottak, hogy ha Angli­ára négy darab egy mega- tonnás bombát dobnak le, azok legkevesebb 20 millió embert ölnek meg pillanatok alatt, a többit pedig később. Megváltozott harci módszer Az atomfegyvereknek ha­talmas méretű pusztító ere­je értelemszerűen hatást gyakorol a harc módszerei­re, és alapvető hatást tud gyakorolni a fronthelyzet alakulására is. Mindez azt eredményezné, hogy a csa­patok egymás elleni harca a második fázisa lehetne a háborúnak, mivel már az első atomcsapások olyan súlyos veszteséget okozhat­nak az ellenségnek, hogy ez a továbbiakban képtelen lenne lényeges ellenállásra. Ezért a szemben álló felek A Polgári Védelem című képes folyóirat. 1972. 24. szá­mában közük a „Polgári vé­delem a rakéta-nukleáris háborúban” című cikk má­sodik folytatását. Sok gya­korlati tapasztalatról szá­mol be az óvóhely-szakszol­gálat országos kiképzésének néhány résztvevője. Cikket közölnek a műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgá­lati alakulatok személyi ál­lománya gyakorlati kikép­zésének előkészítéséről. Az idei első számban sza- bolcs-szatmári riportokat, tudósításokat is közölnek, így a TITÁSZ mátészalkai arra fognak törekedni, hogy az atomcsapások nyomán gyorsan előrenyomuljanak és kihasználják az atomcsapá­sok közvetlen pusztító és lélektani hatását. Ez termé­szetesen nem fog könnyen menni, mivel a radioaktív anyagokkal erősen szennye­zett, a rombolt és lángokban álló körzetek leküzdése még akkor is hagy problémát okoz, ha az előnyomulás nem ütközik a védőcsapa­tok szervezett ellenállásába. Előtérbe kerülnek tehát a harckocsik és a páncélozott csapatszállító járművök, amelyek páncélzata kellő­képpen véd az előbbiekben ismertetett tényezőktől, s segítségükkel viszonylag gyorsan át lehet jutni az atomrobbanás körzetén. Az atomfegyverek megje­lenése alapvetően megvál­toztatta a háború formáit, módszereit, körülményeit. A tudatos fejlesztések eréd- ményeként lehetővé vált hogy a hagyományos csövei tüzérség is képes legyer atomfegyverek kilövésére célba juttatására. Az atom fegyverek hordozóeszközei nek! sokrétűsége ellenér azonban továbbra is az atomrobi. inófejjel ellátott interkontinentális rakéták tekinthetők a leghatásosabb fegyvereknek, megsemmisí­tő hatásuknál, valamint az egész földre kiterjedő ható- távolságuk miatt. munkatársainak gyakorlatá­ról számolnak be, rövid portréban mutatják be dr. Nagy Istvánt, a mátészalkai járási hivatal egészségügyi osztályvezetőjét, ismertetik a tejipari vállalat munkáját, bemutatják a borbányai út­törő polgári védelmi szak­kört, s beszámolnak közö-i sen üzemeltetett oktatási bázisokról. Beszámolnak a polgári védelem országos pártaktíva értekezletéről. Hatályos jogszabályokat kö­zölnek, és ismertetik a pol­gári védelem 1973. évi újí­tási feladattervét. ON. L.) LAPSZEMLE Cikkek §zabolc§i'ól KÖZVETLEN IRÁNYÍ­TÁS : Művelet, amelynek so­rán a lőfegyver csövének a találathoz szükséges állását úgy adják meg, hogy az irányzóvonalat állandóan a célon tartják. Az irányzóvo­nalat meghatározhatja a né­zőké közepét és a célgömb csúcsát összekötő egyenes (mechanikus irányzék); meghatározható optikai úton is, optikai irányzókkal, irányzó távcsővel, illetve lövegtávcsővel. A közvetlen irányítást akkor alkalmaz­zák, ha a cél a tüzelőállás­ból látható. KRITIKUS TÖMEG: A maghasadásra és a láncre­akcióra képes anyagok faj­tájától. tömegétől, térfogatá­tól, sűrűségétől és a súly­egységre eső felületétől füg- gően meghatározott olyan legkisebb hasadóanyag­mennyiség. amelyben lánc* . reakció már létrejöhet. Mi- vei a kritikus tömegben a láncreakció a spontán be­hatoló neutronok hatására is megindul, az atombomba hasadó anyagát a kritikus tömegnél kisebb, úgyneve­zett szubkritikus tömegekben helyezik el, és csak a robba­nás pillanatában egyesítik. KUPOLA: A harckocsik, vagy más páncélozott harc- járművek egyik, rendszerint öntött acélból készült, fon­tos szerkezeti eleme. A jár­műtestre golyóskoszorú köz- beiktatásával szerelik fel. s ily módon elektromos úton, vagy kézierővel körben forgatható. A kupola fő fel­adata a harcjármű fegyve­reinek rögzítése és irányít­hatóságuk, valamint védett­ségük biztosítása. A harcjár­mű parancsnoka számára esetenként külön kupolát alakítanak ki. A kupolában a fegyverzeten kívül (löveg, Géppuska) rendszerint az "ányzó-, a távmérő- és a nbilizáló készülékeket, vá­rni ni a rádiót helyezik el. \ körforgó kupolát az úgy- ; evezett forgó áramközvetí- ő útján látják el energiá­val. LÁGY LESZÁLLÁS, sima leszállás: az űrkutató eszköz ütközés nélküli leszállása az 'elegen égitestre, úgy, hogy közben hasznos terhe nem sérül meg. Ha az - égitestnek van légköre, a lágy leszállás ejtőernyő segítségével tör­ténhet. Számottevő légkör nélküli égitestre (pl. a Hold­ra) a lágy leszállást rakétás fékezéssel végzik. A polgári védelmi szak­szolgálatok, szakszolgálati alakulatok parancsnoki ál­lományának az általános polgári védelmi ismeretek­ből való felkészítése az 1972-es kiképzési év felada­ta volt, 1973-ban tovább növekednek a kiképzési fel­adatok. Ez egyaránt vonat­kozik a megyei, városi, já- .rási polgári védelmi és szak­szolgálat-parancsnokságokra, valamint az általános pol­gári védelmi kiképzésben részesült parancsnoki állo­mányra. Végre kell hajtani valamennyi szakszolgálati alegység parancsnokainak szakkiképzését, valamint szer­vezni és irányítani a szak- szolgálatok beosztott állo­mányának kiképzését. A szakszolgálati alegység­parancsnokoknak részt kell venniük a szakszolgálataik sajátosságainak megfelelő szakkiképzésen, és végre kell hajtaniuk a saját be- osztottaiknak az általános polgári védelmi ismeretek­ből való felkészítését. Ilyen kettős feladat hárul az ön­védelmi szervezetek pa­rancsnokaira és az üzemi dolgozók differenciált polgá­ri védelmi kiképzését végző előadókra is. E többrétű kiképzési fel­adatok megoldása megkö- veteli minden szintű pa­rancsnoktól az alapos, kö­rültekintő, tervező, szerve­ző, előkészítő munkát. A megyei, városi, járási szakszolgála t-parancsnoksá- goknak a kiképzések terve­zésénél feltétlenül figyelem-, be kell venniük az üzemek, vállalatok, termelőszövetke­zetek termelési sajátosságait, (idénymunkáit), hogy a ki­képzési feladatok végrehaj­tása ne akadályozza a ter­melőmunkát. Sok olyan üzem van, amelyeket min­den szintű kiképzés érint. A parancsnokok szakkiképzé­se, a szakszolgálati alakula­tok és üzemi önvédelmi al­egységek, valamint az üze­mi dolgozók általános pol­gári védelmi kiképzése is. Az ilyen üzemekben a ki­képzések ütemezését feltét­lenül úgy kell tervezni, hogy minden szintű kiképzés más-más időre legyen beál­lítva. hogy egymást ne fed­jék. A foglalkozások levezeté­sére való felkészülés és ve­zetése: Minden parancsnok az ál­taluk vezetendő kiképzések­hez a parancsnoki kiképzé­seken az alapvető tárgyi és módszerbeni ismereteket el­sajátították. A megtartandó foglakozásokhoz az alapvető irodalmakat az illetékes pa­rancsnokságok idejében ki­küldik, illetve biztosítják a foglalkozásvezetők részére. A kiképzéseken a pa­rancsnokok és előadók ah­hoz. hogy a hallgatók fi­gyelmét le tudják kötni az egész foglalkozás idejére, a foglalkozást színesen, több­oldalúan, érdekesen kell megtartsák. Ilyen foglalkozá­sok jó felkészülésére a meg­határozott kötelező irodalom kevés, ezért szükséges, hogy a foglalkozás tárgyához kap­csolódó más szakirodalmak­ból, segédanyagokból tudá­sukat bővítsék. Az ilyen szakirodalmat minden vá­rosi, járási szakszolgál ;f és üzemi polgári védelmi pa­rancsnokság biztosítani tud­ja. Igén sok hasznos mód­szertani segítséget nyújt a „Polgári Védelem” című lap rendszeres olvasása, vagy a Honvédségi Szemle című fo­lyóiratban megjelent, polgá­ri védelemmel kapcsolatos írások. Mindezeken kívül csaknem minden tárgykör­höz kapcsolódó filmekkel es diafilmekkel rendelkeznek a városi, polgári védelmi pa* rancsnokságok. amelyeket a kiképzések idejének egybe­hangolásával a csoportokhoz tudnák biztosítani. így pél­dául az általános polgári vé­delmi ismeretek című se- gédanyagban az 5. fejezet 2—3. tárgyköréhez szorosan kapcsolódik „A szakszolgá­lati alakulatok és önvédelmi alegységek együttműködése** című film. Vagy az I. feje­zet 1. tárgyköréhez ,,A pol­gári védelm a korszerű há-t borúban” című film. Ezentúl célszerűen fel lehet hasz-* nálni az előadások során a foglalkozások tárgyköreihez ' kapcsolódó szem]éltető, okta­tótáblákat, valami nt más kiképzési eszközöket, ame­lyek megfelelő mennyiség* ben állnak minden szak* szolgálat rendelkezésére. Az 1973-as év kiképzést feladatait az elmúlt éveké­hez hasonlítva azt /látjuk, hogy nagyobbak a követel­mények, azonban a parancs­noki áliomány gondos kivá­lasztása és körültekintő felkészítése biztosíték arra, hogy a meghatározott ki­képzési feladatokat eredmé­nyesen tudjuk végrehajtani. Bak Tibor KERESZT REJTVÉNV VÍZSZINTES: 1. Megf. 17. Kitalált. 16. Név­ős trikó. 19. Kevert vibrál. 21. Keleti nemzet. 23. Latin tehát -ele. 25. N-nel tengeri tündér. 26. Rövid rétes!. 27. Megf. 31. Visz- sza: föld egyik sarka. 32. Radon is oxigén. 33. Alkoholos tojás- koktél. 34. Hibátlan, papírra ve^d. 36. Vissza: hiányos indián- csónak. 37. AÉ. 30. Helyhatáro­zó. 39. Nem egészen kerek! 41. Ö-K 22. Életbiztosítás. 44. Egy kocka testen 12 van. 45. Nem normális. 47. Ékhibásan helyet foglal. 49. Jód Stroncium Fősz- for. 51. Egyiptomi isten foneti­kusan. 54. Részvény Társaság. 55. Meghatározott helyre papírra vetni. 57. Vissza: Dnyeper és Dnyeszter köze. 58. Utcának rö­vid. 60. Filmfényérzékenység- jelölés. 61. Végnélküli fűszergyö­kér. 62. A előtt római ezeregy- száz. 64. Megf. 66. BEU. 67. Vissza: német tojás. 68. AN. 69. Ékhibás állóvíz. 70. Bór és hid­rogén. 72. Egyik szülő. 73. Bá­csika. 75. Féljg ellenszenves. 77. Kozmetikai márka. 79. Sörény. 80 Pl. teába cukrot keverek. 81. Vissza: kárt okoz. 82. Két I kö­zött Sulfur. 83. Gyermeksírás. 84. Közepét ki ÜTI! 85. Lárva pá­ros betűi. 87. Hiányos zab! 80. Kevert int. 89. Maró folyadék. 91. Névelős mezőgazdasági ter­mék. 92. Okirat. FÜGGŐLEGES: 1. Béke istennője a mitológiá­ban. 2. Kevert kotló. 3. Vissza: .E-el a végén pingáló. 4. Kerek szám. 5. Esztendő. 7. Helyhatá­rozó. 8. Terhet vesz fel. 9. Be­teg birka. 10. Mutatószó. 12. Büntetését tölti. 13. Vissza: téli ruhadarab. 14. Bőrén tapasztal­ja. 15. Kevert líbus. 16. Mint a vízsz. egy. 17. Megf. 20. Megí. 22. Névelős arcszín. 24. Hármas. 28. Autómárka. 29. Dédelget. 30. Papírra vet. 33. Hiányos egyip­tomi paraszt. 35. Megf. 38. A vi­rág porzója mellett van. 40. Még ... a nép. 43. Angol. 45. Megf. 46. Szabolcsi község. 48. Bántalmaz. 49. Női név. 50. Megf. 52. Sűrű rovátka. 53. Gyilkos A! 55. Vissza: névelős téli sporteszköz. 56. Vissza: sváj­ci város. 59. ZE. 60. Csonka máj! 03. Megf. 65. Megf. 68. Névelős ital zsargonban. 70. Féldrágakő. 72. Kevert háta. 74. Kevert mó­di. 76. Női név. 78. Hajnal isten nője az ógörög mítológiábar 84. Sporteszköz is. 86. Világtalar 88. IT. 90. Hazai rádió-tv-gyái Megfejtőink figyelmébe: A helyes megfejtést sorrend ben összeolvasva a vízsz. 27.. függ. 20., függ. 65., vízsz. i. függ. 17., vízsz. 60., függ. 63.. függ. 40., függ. 35., függ. 50.. vízsz. 64., függ. 33., függ. 45. adja. A megfejtést január 27-*g le­het beküldeni a Polgári Véde­lem megyei parancsnokságára (4400 Nyíregyháza, megyei ta­nács). Előző mellékletünk rejt­vényének helyes megfejtése: .,A polgári védelem alapvető felada­tai az ország lakosságának egyé­ni és kollektív védelmére való felkészítése.” Egy-egy könyvet nyertek: Kés­márki István, Berki László, Gö- römbei Lívia nyíregyházi. Kása János nyírbátori, Balogh János- né mátészalkai, Molnár Lászlóné és Bakk Zoltánná fehérgyar­mati, Köblös András tiszavasvá- ri, Orosz Károly dombrádi és Tisza Bertalan nagykállói ol­vasóink. I f. öSáa? Atomfegyverek a háborúban Kiképzési módszerek Egyértelműen megállapít­ható tehát, hogy az atom­fegyver a fegyveres küzde­lem döntő tényezőjévé. a háború menetét és kimene­telét számottevő mértékben meghatározó tényezővé vált. Megjelenésével a csapatok harci ereje elsősorban hadá­szati méretekben növekedett meg, s lehetővé teszi a ha­dászati vezetés számára, hogy az alsóbb szervektől függetlenül hathasson a há­ború menetére, mielőtt még a szárazföldi haderő, a légi­erő és a haditengerészet fő erői harcba lépnének. Mind­ez azt jelenti, hogy az atom­fegyver kedvező körülmé­nyek közötti alkalmazása olyan fölényt biztosíthat, amely már eleve eldöntheti a háború sorsát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom