Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
Mtä RgLOT-MW^ÄTiönSZÄe - 'f'ÄSÄfWAP? MEL'L’EKhtff im. atemstem ® TECHNIKA • Tudomány # TECHNIKA • Tudomány $ TECHNIKA • Az éghajlat és az ember Mihail Budiko ismert Le- nin-díjas szovjet tudós, a Vojejkov nevét viselő Központi Geofizikai Intézet igazgatója, a földi éghajlat fejlődési törvényszerűségeit vizsgálja. Érdekes prognózisok fűződnek nevéhez, tanulmányozta az embernek az éghajlatra gyakorolt hatását. A Novosztyi szovjet sajtóügynökség tudósítójával folytatott beszélgetése során Mihail Budiko számos, az éghajlat változékonyságával kapcsolatos problémával foglalkozott. — Mi okozza az éghajlat- változásokat? — Egyes földrajzi körzetek éghajlatára a földtengely hajlásszögének változása, valamint a kontinensek és az óceánok képződése hat. Valamikor Nyugat- Szibéria például tengerszoros volt, a sarkvidéket meleg tenger mosta, és az északi vidékeken jóval melegebb volt. — A Föld meteorológiai viszonyait a levegő hőmérséklete és páratartalma, a domborzati viszonyok és a napsugárzás határozza meg. Nagy vulkanikus kitörések után azonban a földre jutó napsugárzás csökkenhet: a földgolyót övező finom por akadályozza a napenergia továbbterjedését, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét. — 1968-ban obszervatóriumunkban összeállították a Föld termikus állapotának a bolygó visszaverőképessége változásától függő modelljét. Ha a sugárelnyelés mértéke a Földön mindösz- sze 1 százalékkal csökken, a bolygó átlagos hőmérséklete emiatt 5 fokkal lesz kevesebb. Ezzel egyidőben az északi féltekén a jégtakaró terjeszkedni kezd dél felé. 1,6 százalékos napsugárzáscsökkenés- esetén a jégtakaró kritikus szélességi íokoj. ér el, majd az Egyenlítő felé halad, éljégésítvfe az egész bolygót. — A Föld egyszer már közel volt egy ilyen kritikus helyzethez — a maximális jegesedés korszakához. Ekkor a jég mindössze 6 fokra állt meg a kritikus szélességtől. Ugyanilyen következtetésre jutott 1969- ben William Sellers amerikai klimakutató is. Számításai szerint a napsugárzás 2 százalékkal való csökkenésével a gleccserek elérnék az 50 szélességi fokot, ezután a teljes eljegesedés következik. — Ez a jelenség tehát fenyegeti a földi civilizációt? —• Nem. Én nem látom annyira sötétnek a jövőt. Ezen hipotézisek valóra váltásához több negatív tényező egybeesésére van szükség, aminek a valószínűsége nem nagy. .Az igaz, hogy az éghajlat változását vizsgálva nem vettük figyelembe az ember tevékenységét, ami ellenkezőleg emeli bolygónk hőmérsékletét. — Hogyan hat az ember az éghajlatra? — Az ember már az ókorban, amikor pusztítani kezdte az erdőket, hogy vetésterülethez jusson, megváltoztatta az éghajlatot. A növénytakaróval nem védett talajt a napsugarak jobban felmelegítik, ezért nedvességtartalma csökken. Észrevehető hatást gyakorolnak az éghajlatra a talajjavító munkák, a mesterséges öntözés, amely jelentős mértékben csökkenti a földfelszín és az alsó légrétegek hőmérsékletét. — A mocsaras területek kiszárítása az öntözéssel ellenkező hatást gyakorol a környékre. Nem közömbös az éghajlat szempontjából a nagy víztárolók jelenléte sem. A víztárolók kiegyenlítik a domborzati egyenetlenségeket, így fölöttünk a szél sebessége még a nyílt mezőkhöz képest is többszörösére nő. Az erdőtelep!- tés, köztük a mezővédő er dősávok gyengítik a homokviharokat és helyben tartják a hótakarót. — Nem teljesen világos a széndioxidgáz hatása a légkor termikus állapotára. Egyedül a kőszén elégetése körülbelül 5 milliárd tonna széndioxidgázt juttat a légkörbe, emelve a levegő hőmérsékletét. Az utóbbi 60—80 évben a széndioxid mennyisége a légkörben 10 —15 százalékkal nőtt. Ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, nagymértékben befolyásolhatja az éghajlatot. — Ma az ember által létrehozott összes energiaforrás teljesítménye eléri az egymilliárd kilowattot, és az energiatermelés évente további 5—6 százalékkal nő. Ha ez ilyen tempóban megy tovább, körülbelül 200 év múlva a termelt energia összmennyisége eléri a Föld által elnyelt napsugárzásét. — Tehát nem a bolygó lehűlése, hanem sokkal inkább felmelegedése várható? — Igen, ebben az esetben már konkrétabb prognózisok is készíthetők. Az obszervatóriumunkban készített számításokból kiderül, hogy az energiatermelés növekedési ütemének megtartásával és a fölös hőmennyiség bolygónkon ha. gyásával átléphetjük azt a Föld számára érvényes „hőküszöböt”, amikor a légkör hőmérséklete gyors emelkedésbe kezd. — A bolygónkra jutott, illetve termelt hőmennyiség egyszázalékos növekedése a sarkvidékek jegének erős olvadását okozhatja. A sarkvidék felmelegedése h" mérsékletemelkedést okoz a mérsékelt égövben és egy sor vidéken megváltozik a csapadék eloszlása is. Néhol jótékonyan emelkedik a hőmérséklet, máshol túl nagy lesz a hőség. — Mit válasszunk? — Az éghajlat ésszerű ‘ szábályozását. Nem lehet passzív szemlélőként maradnunk, mert ez komoly következményekhez vezethet. Mégpedig nem valamikor, hanem még a mai nemzedékek é’ ' " Egyeztetett javaslatokat kell kidolgozni az emuen tevékenység minden fontos területére, beleértve az éghajlatot. Az energetika fejlesztésének tervezését nemzetközi alapon kell folytatni. A profilírozott üveg az építészetben Gorkijban senki sem fordított különösebb figyelmet az új sportpalota építkezésére. Gyökeresen megváltozott azonban a helyzet^ a létesítmény átadása után. A város lakói esténként sűrű csoportokban mentek az Oka partján felépített sportpalotához, hogy gyönyörködhessenek a számtalan üveglapról visszaverődő fénymiriádban. A csodálatos fényhatás egy új építőanyagnak — a profilírozott üvegnek köszönhető. Az üveg arca és formája Az üveget már évezredek óta alkalmazzák az építészetben. Bármilyen is volt azonban az üveg — kicsi vagy nagy, átlátszó vagy színes, sima vagy érdes — formáját tekintve mindvégig síküveg maradt. Profilírozott üvegek építészeti alkalmazását főkép-. pen technológiai nehézsé. gek gátolták. A formákba való öntés különösen nehéz megoldásnak bizonyult — a szakemberek ezért a hevített üveg plasztikusságának ismeretében inkább a hengerléssel pórbálkoztak. Elő» szőr széles üveglapot hengereltek, majd a még forró anyagot profilírozó géppel munkálták meg. Ekkor azonban újabb nehézségek merültek fel — a különben könnyen elkészíthető profilszerszám anyaga vagy a túl nagy súrlódás, vagy pedig rossz hőállósága miatt nem bírta az igénybevételt. A probléma megoldására többször próbáltak sikertelenül grafitszerszámokat alkalmazni. A megoldást. végül mégis a grafit — Karélia földjének kincse — hozta meg. A profilírozott üvegelemek gyártástechnológiáját az Oka menti Dszerzsinszk- ben dolgozták ki. Különböző sűrítőanyagokkal próbálkoztak, és üvegblokkokat állítottak össze. A profilírozott üveget Bamaulban próbálták ki — Szibéria csikorgó fagyában, de Leningrad egyik metróállomását is az áj anyaggal burkolták. Az új építőanyagból hamarosan már napfényes baromfine- veldék és istállók is készültek — soha sem elegendő mennyiségben. Míg kezdetben csak Bor városában foglalkoztak. profilírozott üveggyártással, az elmúlt évben egyedül az Orosz Föderáció több, mint 1 millió négyzetmétert termelt. és 1972-ben már megközelítik a 2 millió négyzetmétert Az első szabadalom és a huszonhetedik Eseménynek számított, amikor az üzem először vitt külföldi kiállításra termékeiből — Romániába, mégpedig — az elemek kiváló szállíthatóságát bizonyítva — teherautón. Az edzett üveg ugyanis rendkívül szilárd. Három éve fogadták él Bor üveggyártóinak első szabadalmi bejelentését Belgiumban. Nemrég regisztrálták a huszonheted»-; két Franciaországban. Az új építőanyagot az NSZK- ban, Olaszországban, az USA-ban, Angliában, Norvégiában, Ausztráliában és más országokban is szabadalmaztatták, A profilírozott üveg jövője Az új építőanyag létrehozói 1970-ben állami díjat kaptak. Néhány év alatt a 180 milliméter széles hasábkonstrukcióról áttértek a 300 milliméteresre. Az építészek azonban még szélesebb profilokat kérnék. Ezen feladat megoldásához azonban már nem két-, hanem négyhengerű gépekre van szükáég. Ebben az esetben ugyanis a konstrukciók szélessége a korábbi konstrukciós szilárdság megtartásával két-három- szorosra növelhető. Színes profilírozott üvegek és armatúrával ellátott blokkok gyártását is tervezik. Grígorij Zaharaw KERESZT REJTVÉNV 1850. december 10-én halt meg Bem József honvéd tábornok, szabadsághős. Kossuth a Honvédelmi Bizottmány jobbszárnyának tiltakozása ellenére •»„ folyt, vízsz. 1., függ. 13Beküldendő sorok vízsz. 1.» függ. 13.» vízsz. 41., függ. 7» VÍZSZINTES : 13. Tojásfehérjével készített apró, kerek édes sütemény» 14. Távol-keleti ország fővárosa. 15. Lágy hangsor. 16. Svájci kanton. 18. Zűrzavar. 19. Román pénz. 20. Régi római pénz. 22. Kergeté. 24. Táncmulatság. 25. Könnyezik. 26. Orosz sűlymér- ték. 28. Rangjelző. 29. Lekvár. 30. Kettőzve: kelet-ázsiai eredetű, semleges hangú, gongszerű ütőhangszer. 31. P-vel a végén: az ötlet. 33. Hihetetlen dolog. 36. Nem érdekelte. 37. Képezi magát. 39. Alkotóművész. 40. Napilap. 41. Ezt a csatát Bem a túlerő miatt elvesztette. 42. Patak Pest megyében. 45. LZE. 46. Borocska. 49. Amerikában honos ezüstszürke színű ragadozó. 50. Sportversenyen: rajt. 52. Történelmi időszak. 53. Állami bevétel. 54. Kisgyermekek- köszönése. 55. Időegység. 57. Mutatónévmás. 59. Helyhatározórag. 60. Nyit. 61. A jégen vágják. 63. Zenei rövidítés. 64. Kétjegyű kerek szám. 65. Kínai államférfi. 67. Belső szerv. 69. Nemesgáz. 71. Fél háló! 72. Edény része! 74. Könnyű, rövid nyári nadrág fonetikusan. 76. Baranya megyei község. FÜGGŐLEGES; 2. Erősítő szócska. S. NOU. 4. Nyersszínű, fehérítetlen. 5. Eisteinium vegyjele. 6. Azonos mássalhangzók. 7. Súlyos sebesüléssel ide - emigrált Bem tábornok. 8. Beduin egynemű betűi. 9. Mint a 28. vízsz. 10. ML! 11. Király franciául. 12. Ürmér- ték rövidített alakja. 17. Mára- marosi kis folyó. 19. Hőemelkedés. 21. Balkezes. 23. Elmésség, szellemesség, humor. 24. Tor- bággyal egyesített község a Dunántúlon. 25. Részlet, hányad, ékezetcsere. 27. Az erő fizikai mértékegysége. 30. Tónusa, egynemű betűi. 32. Fegyver. 34. Télisportot űzött. 35. Angol kikötőváros. 36. A régit megváltoztató. 38. Ritka férfinév. 40. Az urak közül való. 43. Felső-sziléziai folyó. 44. Szeretek, latinul. 47. Folyó a SZU-ban. 48. A Fidzsi-szigetek egyik kis szigete. 50. Latyak. 51. Évszak. 54. Vissza: fog is van ilyen. 56. Gondol. 58. Névelővel, rovartojás. 60. Ha tanul, ökör lesz belőle. 62. Bicskája. 64. Halfajta. 65. Közlekedési vállalatunk. 66. Faüreg. 68. Tartalék. 70. Mássalhangzó fonetikusan. 71. Befejezetlen „ház”! 73. Napszak. 75. Azonos mássalhangzók. A megfejtéseket december 18- ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK E1LÍ! November 26-i rejtvény pályázatunk megfejtése; ,»Az ablak már próbálja milyen lesz majd jege» De lefut még a pára, napfény süt újra be.” Nyertesek: Göőz Ágnes, dr* Kiss Lászlóné, Kádár Lászlóné, dr. Pásztor Istvánná, Székely Elemérné nyíregyházi, Lengyel Leventéné apagyi, Kádár Kor- nélné baktalórántházi, Szakács Jolán komorói, dr. Székely Jó- zsefné nyírbátori és Szabó Já- nosné vencsellői kedves rejtvényfej tőink. A nyertesek részére fejenként 30 Ft értékű könyvsorsjegyet postán elküldtünk» «Mesterségük címere AZ ÁLLATORVOS A MENÖFEJ A GEBINES. (KISS ERNŐ RAJZAI!)