Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

1Í72. 3ecew15fr t. « "VM Uj termék : a kefir Városellátó tejüzem épül Nyíregyházán 1 ejpor-különletiesséQek a megyeszékhelyről A már termelő nyíregy­házi tejporgyár mellett épül a megyeszékhely új városel­látó tejüzeme, amely előre­láthatólag a jövő év novem­berére készül el. Az új üzem sokkal korszerűbb lesz, mint a jelenlegi Moszkva utcai telep. Teljesítőképessége kő. zel háromszorosa lesz, mí­nusz 15 Celsius-fokos mély­hűtő kamrája lehetővé teszi a tejtermékek minőségének tartós megóvását, a dolgo­zók is sokkal jobb munka- körülmények között tevé- kenvkedhetnek majd. Vásár, lói szemmel nézve jobb lesz az innen forgalomba kerülő minősége és nagyobb lesz a választék is. liatvaoiéie sajt Az új létesítmény elkészü­léséig azonban még a Mog^k va utcáról kapjuk 3 min­dennapi tejet. A régi üzem­ben jelenleg napi 47—50 ezer liter tejet dolgoznak fel. Ebből a mennyiségből 30— 40 ezer liter, literes és fél­literes pasztőrözött tej forr májában kerül a boltokba, ezer liter iskolatej, hatszáz liter kakaó. 15 mázsa vaj, 4—500 darab joghurt és 2—300 liter tejszínhab, va­lamint a megmaradt tejből félzsíros túró készül. A nyá. ri begyűjtés elérte a 70 ezer litert is. Akkor a kereske- del mi igények kielégítése mellett a felesleges mennyi­ségből ipari kazeint állítot­tak elő. melyet ragasztó­anyagként értékesítettek az Országos Bőripari Vállalat­nak. A tejtermékeket Nyíregy­házán és környékén hozzák forgalomba, de a vajból bő­ven jut Budapest és Miskolc ellátására is. A begyűjtőhe­lyekről kevés juhtejet is kap az üzem. ezt azonban to- vábbszállítják Mátészalkára, ahol kétféle sajt készül be­lőle — exportra- A többi, boltokban kapható tejtermé­ket, a „Túrórudit”, a gomo- lyatűrót, a csemegetúrőt, a paprikás, az uborkás-papri- kás és a hagymás-paprikás sajtot, valamint a félzsíros túrót és a cukrozott tejszín­habot a mátészalkai üzem állítja elő. Emellett a sajtok­ból még a társvállalatoktól is vásárolnak, a Borsod, a Vas és a Baranya megyei Tejipari Vállalattól. Igv je­lenleg 33—40 > le dobozos és 20 féle vágotí sajt között vá­logathatnak a vevők. Meofczűnik a kisvárdai tejüzem Decemberben újabb rész­szel bővül a nyíregyházi tej­üzem ellátási körzete me­gyénkben. A kisvárdai tej­üzem ugyanis megszűnik. 50 falu begyűjtőhelyéről 30- ból a megyeszékhelyre, 20- bó] pedig Mátészalkára szállítják majd a tejet. Ez­zel együtt egészen Záhonyig a Moszkva utcai üzem látja el a közösségeket. Pedig az üzem kapacitásánál jóval több tejet dolgoznak fel így is. ráadásul a dolgozók mun­kakörülményei sem a leg­jobbak. Ezt a gondot csak az új városellátó üzem fel­épülése oldja meg. A je­lenlegi rekonstrukciója nem lenne gazdaságos. A gondok ellenére azon­ban jövőre új termékkel is jelentkeznek a piacon, Az 1973-as év első három hó­napjában megkezdik a jog­hurthoz hasonló, kefir el­nevezésű tejtennék gyártá­sát. A kefir már eddig is kapható volt a boltokban, az igényeknek megfelelően, Budapestről szállították Sza­bolcsba. A városellátó tejüzem el­készülésével, valamint a már termelő tejporgyárral együtt valóságos tejfeldolgo­zó kombinát termel majd az Orosi út mentén. Reméljük, ezze} javulni fog a termékek minősége, választéka. Emel­lett a tejipari vállalat kel­lemes „meglepetést" is tarto­gat a vásárlók számára. A sovány és zsíros tejpor gyár­tásán kívül, kjs csomagolás­ban, tejpor-különlegessége­ket is előállítanak majd Nyíregyházán. Ennek meg­valósítása érdekében több éves szerződést kötöttek a Mosonmagyaróvári Tejipari Kutató Intézettel Tejpor minden alkalomra A tervek szerint natúr-, presszó-, ízesített, kakaós, ká­vés. diétás, habzó és jég­krém tej port is gyártanak, s hoznak majd forgalomba. A kutatóintézet vállalta, hogy elkészíti az egyes termékek gyártási technológiáját, amit természetesen a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tej­ipari Vállalat rendelkezésé­re bocsát és laboratóriumi szinten bemutatja a termé­kek előállítását. ..A tejpor­gyár pedig megteremti a tárgyi és személyi feltétele­ket. A szerződés szerint 1973- ban kezdik el a nagy üze­mű gyártást ezekből a tej­por-különlegességekből. Egy év múlva, 1974-ben mgr egy pár termékkel jelent­kezni is szeretnének az üz­letekben. (b. d.) Könnyűipari tanácskozás Csütörtökön Nyíregyházán, a megyei tanács sóstói ok­tatási központjában a köny. nyűipar aktuális közgazda­sági témáiból tájértekezletet tartottak. A megyei tanács javaslatára rendezett érte­kezleten — amely első az országban — részt vettek Békés, Borsod-Abgüj-Zemp­lén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmér és Szolnak megye, valamint Debrecen és Miskolc taná­csainak ipari osztályvezetői, helyettesei és közgazdasági csoportvezetői, A résztvevő­dr. yei két a megyei tanácson P. Szabó Gyula, a’ me, tanács elnökhelyettese fo­gadta. üdvözölve Bakonyi Györgyöt, a Könnyűipari Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetőjét és munkatársait. Az értekezle­ten egy rövid általános tá­jékoztató után konzulta­tív formában megvitatták a tanáesi területi irányítás é.s a minisztérium ágazati irá­nyítás közötti kapcsolatot, a következő évek fejlesztési tennivalóit a könnyűiparban TISZTA, KÉNYELMES Újabb 900 nyíregyházi lakáéba vezetik be a gázt n / Decemberben lesz hat éve annak, hogy Nyíregyházán megkezdődött a földgázszol­gáltatás. Először, 1966-ban az északi lakónegyed négy­száz lakásába vezették be a gázt, ekkor még csak konyhai használatra. Az elmúlt hat év alatt a fogyasztók száma lényege­sen növekedett, jelenleg több, mint négyezerhatszáz fogyasztót tartanak nyilván, s ennek közel felében 3 fű­tés is gázzal történik. A város gázfogyasztását jel­lemzi ez az adat: októberben 1 millió 850 ezer köbméter gázt használtak, ez átlago­san 3200 köbméter fogyasz­tást jelent óránként. Egyre több épületet kap­csolnak be a gázszolgáltató hálózatba. Októberben újabb 135 lakásban kezdhet, ték meg a főzést, illetve a fűtést földgázzal. Ebben az időben a Kun Béla út lakó­házainak bekötésén dolgoz­nak. A TtGÁZ Szabolcs- Szatmár megyei kirendelt­ségének javító-, szerelőbri­gád,ja az elmúlt hónapokban a Jósáváros északi részének, a KISZ-lakótelepnek. a Honfoglalás, Botond és If­júság utcának térségében dolgozott, Itt a lakók már egv éve várták a gázszol­gáltatást. Az elosztóveze­tékek szeptemberre elké- izültek, a műszaki átadás a hónap végén megtörtént, a üzemi próbákhoz október 2-tőJ kezdték hozzá. Novem­ber 7-ig ö$ lakótömb kivé­telével — ahol műszaki hi­ba volt — befejezték a be­kötéseket, A földgázórtékesítés nö­vekedésével párhuzamosan megnőtt a TIGÁZ szolgálta­tási feladata, elsősorban a javítási tevékenység. Külö­nösen a fűtési szezon meg­indulása előtt hárul rájuk nagy feladat, mert ilyenkor mindenki igyekszik készü-. lékét meg javíttatni, átnézet­ni. Nem ritka, hogy a hiba- bejelentések száma naponta eléri a 40—50-et is. Ünnep- és vasárnapokon az ügyeleti szolgálat gondosko­dik ari'ól, hogy a bejelentett nagyobb hibákat rövid időn belül kijavítsák. A palackos gázt már többségében a peremkerüle­tekben használják, ahol a földgáz bevezetése még nem lehetséges. Évről évre emel­kedik az igénylők 6záma. A töltőállomások hiánya miatt 1970-ben korlátozták a PB-s gáz mennyiségét. így például az októberben be­érkezett 330 igénylést példá, ul csak 1975-re tudták visz- szaigszolni. 1975-bep várha­tóan a korlátozást feloldjáK. és nem esak korlátlan mennyiségű gázzal rendel­keznek majd, de a beköté­seket is rövid időn belül el­végezhetik. S mi várható a jövő év­re? Pécsik László, a kiren­deltség igazgatója: Az Inczé- di sor és a Kert utca házai­ban kezdjük meg a gáz be­vezetését. Ezzel, s a várt* más területein végzett be­kötésekkel együtt a jövő év­ben körülbelül újabb 900 la. kásban nyújthat meleget a földgáz. (b. k.) GÉPESÍTETT ADATFELDOLGOZÁS A Szabolcs-Szat- már megyei ipari szövetkezetek közül elsőnek a Mátészalkai Vegyesipari Szövetkezet adminisztrációjában vezették be a gépesített könyvelést. A korábbi tizenkét fővel szemben az adatfeldolgozó gépek segítségével mindössze öt fő végzi a szövetkezet könyvelési munkáit. (Elek Emil felvétele) Első dsjas jelmondat Beszélgetés az úttöt öparlament szabolcsi résztvevőivel Befejezte munkáját a IV. országos úUüröparlameiit, a Székesfehérvárott megren­dezett négynapos ülésen 243 küldőit vett részt. Megyén­ket 17 úttörő képviselte. Ha­zaérkezésük után a küldött­ség tagjaival beszélgettünk. Milei Lajosné — a KISZ megyei bizottságának mun­katársa— a küldöttség egyik vezetője volt. — Vass Lajosnéval. a me­gyei úttürűszövetség elnök­ség) tagjával vezettük a sza­bolcsi küldöttséget. A mi feladatunk „csak” a vezetés volt. Az úttöFŐparlament va­lóban az úttörők parlament­je. ök üléseztek, vitatkoz­tak és tették meg javasla­taikat. Azt azonban elmond­hatom, hogy a szabolcsi út­törőket méltóan képviselték a megválasztott küldöttek. A tíz járási és hét városi küldött között utazott Bor- bás Sarolta, a nyíregyházi 2. számú gyakorlóiskola tanu­lója, — Munkánk értelmét dr. Kálmán György — művelő­désügyi miniszterhelyettes — fogalmazta meg zárszavá­ban: „javaslataitoknak dön­tő szerepe lesz határozatok létrehozásában.” Tehát prob­lémáinkat, kéréseinket az országos fórum előtt el­mondhattuk. A felnőttekkel sok kérdésben egyetértet­tünk. A határozatok gyakor­lati megvalósításában döntő szerepünk lesz. Nehéz mun­ka vár ránk, de vállaljuk. Milyen élményekkel tért haza Lehóczkv Pál. az V. számú iskola tanulója? — Az elhangzott javasla­tokat. felszólalásokat á Paj­tás című újságunk egy kü­lön számában közölni fogja. Székesfehérvári tapasztala­tainkat, élmén5reinket szinte nem lehet szavakkal kifejez­ni. A sajátos szabolcsi gon­dolatok felvetése és megvi­tatása mellett emlékezetes lesz számunkra, hogy a szek­ciónk esatakiáltása — ezer­éves Fehérvár, ezer ' ötlet innen száll — elnyerte az első díjat. Ugyanis a jel­mondatot mi, szabolcsiak fo­galmaztuk. — Több és rendszeresebb úttörőfoglalkozást kértünk — kapcsolódik be a beszél­getésbe Bodnár Katalin, a Nyíregyházi 12. számú Álta­lános Iskola tanulója. — Az ezzel kapcsolatos javaslatain­kat elmondtuk. Ügy érzem, hogy sok kérdésben megér­tésre találtunk. Legna­gyobb elismerést Szász Fe- renctöl — a Magyar Úttörő- szövetség főtitkárától — kaptuk: „Alkalmasak vagy­tok, hogy több jogot kapja­tok, mert jogaitokkal tudtok élni.” A bizalmat, a lehető­séget megkaptuk; bizonyíta­ni nekünk, úttörőknek kell. A IV. országos úttörőpar­lament befejezte munkáját. De csak a „parlament”. A vezetők. a gyerekek tovább folytatják a megkezdett munkát. <M> Fácán! lőttek, bíróság elé kerültek A bökönyi Kossuth Szak- szövetkezetben dolgodnak kertésztechnikusként a 19 éves Tóth Péter és Taskó László. Munka közben ész­lelték, hogy a fácánok éj­szakára a szövetkezet al­máskertjének fáira teleped­nek. Kedvük támadt egy kis vadászatra. Tóth Péter ez év augusztusában 600 forin­tért cseh turistáktól vásárolt egy légpuskát. A kertészet­ben dolgozó segédmunkások közül a fiatalkorú K. G. szerzett egy lőszernyamó szerkezetet, mellyel ólomle­mezből maguk készítettek a légpuskához lőszert. Ezután csatlakozott hosaájuk még a fiatalkorú T. L. és 1972. október IS-én tsadaezm in­dultak. Az első kiruccaná­suk állítólag nem járt eredménnyel. Másnap vásá­roltak agy zseblámpát és es_ te újra vadászni indultak, amikor a komplett felszere­léssel hat fácánkakast és két fácántyúkot lelőttek. Tudták, hogy „tilosban jár­tak”, mert a zsákmányt jó) elrejtették az aktatáskában. Hazafelé már a legközeleb­bi vadászatot tervezgették és már a szájukban érezték a másnapi fácánpecsenye ízét, amikor összetalálkoz­tak a körzeti megbízott rendőrrel. A rendőr felfi­gyelt Taskó „ügyetlenségé­re", mivel é nem Fejtette el jól a zsákmányt és kilógott o. táskából a fácán farka. Az intézkedő rendőr lefog­lalta a zsákmányt és a fegyvert, a vadakat átadta a sértett vadásztársaságnak, a vadorzók ellen pedig meg­indult a büntető eljárás. A nagykállói járásbíróság Tóth Pétert 5 hónapi húsz- százalékos, míg Taskó Lász­lót 3 hónapi tizenöt százalé­kos bércsökkenéssel járó ja­vító-nevelő munkára, a fia­talkorú T. L-t ezer, míg a családfenntartó ugyancsak fiatalkorú K. G-t hatszáz forint pénzbüntetésre ítélte. A fegyvert, lőszert és a lő­szert előállító szerkezetet el­kobozta. Az ítélet jogerős. TV. Pálfy Ferenc járási vezető ügyész A4 cg jegyzés Üzlet és kuli ura Tavaly novemberben né­hány fiatal kezdett szervez­kedni. Nem azért, mintha szabad idejükben egyebet nem tudtak volna csinálni, inkább azért, mert vannak olyan fiatalemberek is, akik túlnőttek az ..én saját problémám” bűvös körén, mert iskolában, munkahe­lyen. KISZ-ben megismer, kedtek az egyszerre hálás és hálátlan „másokért is tenni” fogalmával. Amikor az engedély is megvolt, az­zal a minden kezdetre jel­lemző lelkesedéssel és büsz­keséggel kezdték toborozni az ifjúságot, hogy majd ml megmutatjuk, milyen klubot tudupk csinálni. És csinál­tak. Nem rosszabbat mint a többi. beleértve az örök közömbösöket, s a három ember helyett is húzó veze­tőket. Egyikük sem kapott egyetlen fillért sem azért, mert vették a fáradságot, hogy hetenként háromszor űrt álljanak a ruhatárnál, ajtónál; ne zavarják a be­tévedők a beiratkozott klub. tagok programját. Olyan nyíregyházi munkahelyeket, iskolákat kerestek fel leve­leikkel. vagy személyesen, ahonnan úgy érezték, gaz­dagíthatják a klub tagságát, így lett a vendéglátóipa 'i vállalat ifjúsági klubja a város fiataljai egy részének — segédmunkástól a főis­kolai hallgatóig — szabadidő­otthona. Hogy telt ez a szabad idó* Volt este, amikor csak magnóval. Volt, hogy költő mondta el verseit, festőmű­vész ismertette a modern képzőművészeteket. régész a legújabb ásatásokat, film­klub mulatta be díjnyertes kisfilmjeit, irodalomtörténész beszélt drámáról, irodalom­ról. Ugyanolyan vegyesen szerkesztették a programo­kat, mint bármely más klubban. Illetve annyival jobban, hogy a napokban befejeződött megyei klubve­télkedő 98 klubja közül az első helyet és a vele járó hatezer forintot nyerték eL Közösségi életük, munká­juk, felkészült gárdájuk ré­vén. S most, amikor ered­ménye van az egy év mun­kájának, nem tudják a pénzüket felhasználni, mert már a vetélkedőben elért győzelem idején „illegalitás­ban” voltak. Ugyanis egyszer valaki ki­találta, hogy az a bizonyos bortanya, ahol másnapon­ként a klubfoglalkozásokat tártják, miért ne lehetne mindennap a fiataloké? S jött az ötlet. Mivel jó klubból j$ megárt a sok, a közbeeső napokon legyen disc-jockey műsor. A le­mezbemutatóknak ez a leg. Újabb — hazánkba érve ugyan erősen megszelídült — nyugati hóbortja, még min­dig igen magas hangerő-tel­jesítményével azokat is be­hozta az utcáról, akik a klubba nem jártak. Ez is eredmény, mindenesetre hasznosabb, mint a lógás. Csakhogy a disc-joekey ter­jeszkedett; a klubnapokra. A klubot bezárták. A lemezbemutatók a ma­guk nagy közönségével nyíl. ván sokkal jövedelmezőb­bek, mint a szerényebb lét­számú klub. Ital dolgában persze a klub sem volt egy hófehérke, mert bár a leg­több asztalon cola sorako­zott, de ha valaki sört, vagy bort kért, kapott, a rövid italt meg lehozhatta a Co­lumbiából. Azt persze nehéz ellenőrizni, vajon beiratko­zott klubtagok ittak-e ott töményét, vagy olyan plusz egy fő, akit valaki vendég­ként behozott. Kár, mert könnyebb lenne helyet kérni egy jó klubnak, ha alapsza­bályukban „szeszmentesek"- nek nyilvánították volna, vagy nyilvánítanák magukat. A megoldás valószínűleg mégsem várat soká magára, hiszen most már bátrabban kérhetnek — mint a megye jelenleg legjobb klubja. Igaz, így is nehéz üzletet és kultúrát közös nevesére hozni. BaraieSe 6aeM fnpi €r t « * -'1» T ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom