Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

# Újító vasutasok A VASÚTNÁL IS SZÁM­TALAN lehetőség adódik •olyan műszaki, illetve üzem. szervezési feladatok meg­valósítására, amely a minő­ség javulását eredményezi, növeli a nyereséget, s mun­kavédelmi szempontból is kívánatos. És ami a legfon­tosabb: a gyorsabb és ve­szélytelenebb közlekedés lebonyolítására is vannak elképzelések, amelyeket na­gyobb anyagi befektetés nél­kül, újítással meg lehet va­lósítani. A vasútnál is szükség van az újításokra, a gondolkodó munkavégzésre, hiszen megyénk vasútháló­zata — Záhonyt nem szá­mítva — korszerűtlenebb az országos átlagnál. Megyénk­ben kevés helyen — és kis mértékben — van gépesítve a rakodás, a pályafenntar­tási dolgozók többnyire el­avult technikai felszerelé­sekkel dolgoznak, az áruk ki- és berakását, valamint elszállítását sem mindenütt végzik kellő szervezettség­gel, a nagyobb állomásokon a; rossz szervezés és irányí­tás következtében személy- vonatok érkezése előtt is tolatnak, s e miatt mi uta­sok is bosszankodunk, mert az ilyen tolatások esetén a jelzőnél kell hosszú percekig ácsorognunk. A korszerűtlen technika és a rossz szerve­zés áldozatokat is követel: elég gyakori a vasúti bal­eset megyénkben. A FELSOROLT PROBLÉ­MÁK is közrejátszottak ab­ban, hogy a Szakszervezetei? Megyei Tanácsa a közel­múltban a vasutas dolgozók újítási mozgalmáról tár­gyalt. Itt elmondták, hogy a. szakszervezet területi bi­mttsága nemrégiben meg­vizsgálta a vasutas szak- szervezeti bizottságok újí­tással kapcsolatos tevékeny­ségét. A területi bizottság intézkedésére minden na­gyobb szolgálati helyen újí­tási felelősöket jelöltek ki, s az újítási felelősök több­ségét tanfolyamra küldték. Záhonyban és Nyíregyhá­zán újítási ankétokat is tar­tottak. Az említett két állo­máson szép eredményeket értek el a vasutasok az újítások terén. De például Mátészalkán, Komorón, Eperjeskén az utóbbi 2 év­ben egyetlen újítást sem vezettek be. Egy dolgozót sem lehet újításra kötelezni, de a vasút vezetőinek kö­telességként kellene törődni az újítási mozgalommal. A jövőben kötelességük is lesz a vezetőknek az újítómoz­galommal való törődés, mert az SZMT javaslatára a szakszervezeti bizottságok fegyelmi eljárást kezdemé­nyezhetnek azokkal a ve­zetőkkel szemben, akik nem tartják be az újítási sza­bályzatban előírtakat. Szük­ség is van a vezetők ser­kentésére, jobb hozzáállásá­ra, hiszen a vasútnál Is hosszadalmas és bürokrati­kus az újítási javaslatok el­bírálása, s az újítók elisme­rése sem mindig megfelelő És ezek a tények befolyá­solják az újítók kedvét... VANNAK JÖ PÉLDÁK IS. A nyíregyházi állomás, a nyíregyházi villamosvonai- főnökség, a záhonyi vonta­tási főnökség és a záhonyi rakodási főnökség dolgozói hasznos újításokat vezettek be az elmúlt 2 évben. A ki­váló ifjú mérnök. kiváló ifjú technikus mozgalomban a záhonyiak különösen jól szerepeltek az elmúlt év­ben : szakdolgozatukkal a megyei versenyen első he­lyezést értek el, és ugyan­csak az övék lett a SZOT és a KISZ KB első díja is. A szakdolgozat nyomán beve­zetett szervezésnek és mun­kavégzésnek nagy hasznát veszi a MÁV. Nyíregyházán tavaly 19, az idén eddig 27 újítást vezet­tek be a vasutasok. Záhony­ban a múlt évben 21, az idén pedig 33 újítás lett be­vezetve. Az említett 2 ál­lomáson tehát nőtt a dol­gozók újítási kedve. A TÖBBI SZOLGÁLATI és munkahelyen is rész­letesebben kellene ismertet­ni a dolgozókkal az újítási feladattervet, amely tartal­mazza mindazokat a mű­szaki és szervezési problé­mákat, amelyeket csak újí­tással lehet megoldani. Ezek az újítások növelhetik a ter­melést, ésszerűbbé tehetik a forgalom és a műszaki munkák szervezését, kultu­ráltabbá tehetik az utazást és biztonságosabbá a vasúti közlekedést. Az SZMT meg­határozta a vezetők és az újítók további feladatait is, s hasznos javaslatokat is tett az újítómozgalom fel­lendítésére. A vasút vezető­inek és az újítóknak érde­mes ezeket a feladatokat teljesíteni. Érdemes ezeket a javaslatokat megszívlelni, mert az új és ésszerű mun­kavégzésnek a vasút is hasznát veszi, s az ilyen munka nekünk, utasoknak is kedvez. Nábrádi Lajos IEGYZET A termelés árnyoldalai „Massai is megtörténi már, hogy beremegett a marógép, elkapta és kivágta a munkadarabot. Amíg az én balesetem meg nem tör­tént, erről senki nem szólt nem figyelmeztettek. Talán azért, mert szégyelltek, hogy velük is előfordult hasonló eset, vagy azért nem szóltak mert közömbösek.” Közömbösség. nemtörő­dömség, figyelmetlenség mulasztások vezetők és dol­gozók részéről. A termelés árnyoldalai, amelyek időn­ként csak kisebb bosszúsá­gokat. máskor tragédiákat okoznak. Bogáti János ese­tében — aki a fent idézett sorokat mondta — a nemtö­rődömség tragédiához veze­tett Egy 30 éves fiatalem­berről van szó, aki a Kis- várdai Bútoripari Vállalat­nál tanulta az asztalos­szakmát, majd két évig ka­tona volt, s 1972. július 25- én állt ismét munkába. Ok­tóber 21-én a délutáni mű­szakban történt a baleset. Marógépen szekrénylábakat csapozott, az anyag ned­ves, görcsös volt, beszorult a munkadarab és a gép be­remegett. Bogáti János le akarta állítani a marót, de amíg jobb kezével a kap­csológomb felé nyúlt, a ma­rótárcsák kivágták az anya­got, s á fiú bái keze feje összezúzódott. A csonka csukló átkötött pulóver ujjábán vonzza a pillantást, s az ember meg­próbál a károsult gondola­taival lépést tartani. „Lehet hogy én is hibás voltam” ex a mondat is szerepelt a lassú szavakkal formált vé­leményben, csakúgy mintáz ..Ha nem olyanok a körül­mények. nem történik sem­mi.” A körülmények. Idézzük ezzel kapcsolatban a jegy­zőkönyvben írott határoza­tokat. „A délutáni műszakot addig nem lehet tovább megtartani, amíg üzemveze­tőt nem alkalmaznak. A gép üzemeltetéséhez bizton­ságosabb sablont kell ké­szíteni. A munkadarab megmunkálásakor csak a szükséges számú marótárcsa lehet a tengelyben.” Ezeket az intézkedéseket már végre is hajtották, már megvál­toztatták a ..körülményeket”. Kérdés viszont, hogy az in­tézkedéseket miért nem le­hetett korábban, a baleset megtörténte előtt végrehaj­tani, hiszen közismerten nagy volt a marógépnél a balesetveszély. Beszélgettünk a fiatalem­ber jövőjéről is. A baleseté után érthetően nagyon el volt keseredve. Tragédiájá­ban vigasztalta az, hogy az üzemből sokan felkeresték De lehet-e vigasz, hogy meg- ! látogatták. Vagy az, hogj' 70 . ezer forintot kapott a biz- ‘ tosítótól. Mindezek nem pó­tolják az elveszett bal kezet. Természetesen Bogáti János továbbra is dolgozni fog. irodai munkát kínáltak fel neki, s ezért tanul, képzi majd magát. így nem kilá­tástalan a jövő, bár hozzá­tette, soha nem vágyott irodába, az asztalosszakmát szerette és szereti. Mért kellett erről a bal­esetről ilyen hosszan, rész­letesen írni? Azért, mert az utóbbi időben sajnos sok a Bogáti Jánoséhoz hasonló baleset megyénkben. A ro­hamosan fejlődő iparral, a veszélyes gépek üzembe ál Irtásával, a munkahelye:; számának gyarapodásával sokasodtak a testi épsége' fenyegető veszélyforrások is. Ennek ellenére ki kell je­lenteni, az ipari fejlődés­nek nem szükségszerűen velejárója a balesetek szá­mának növekedése. A bal­eset megelőzhető, elkerül­hető, ha időben megszüntet­jük az olyan körülménye­ket, amelyek a fiatal aszta­lossegéd tragédiáját is okoz­ták. S. E. Van megoldás! Kovács száki alaposan felöntött i garatra. Tehet- t te, meri a gyógyszergyár­ban, ahol dolgozott, hektó­számra állt a tiszta szesz, s zabtaposó lónak a leg- éberebb rendész sem köt­heti be a száját. A műve­zető azonban kiszúrta: — Kovács! Azonnal jöj­jön az irodába! Bementek, a művezető folytatta: — Az istenit magának! Mindenáron le akár buk­tatni? Most haza kellent küldenem magát! És egy­szer bizony isten megteszem! Akkor pedig lőttek a pré­miumának. Én elhiszem hogy szereti a tintát. Igyor smcnnyi belefér. De a szentségit! Csak a gyárka­pun kívül. Én nem veszem észre, ha ki is viszi azt a nyavalyás szeszt. De itt meg ne lássam részegen! Megértette? Kovács szófogadó ember volt. A következő napon gondosan megtöltött egy csatosüveget. De csak a ka­puig vihette. — Gyere csak be a mo­tozóba, Kovács elvtárs! — mondta az egyik portás. — Ejnye, ejnye... hát szabad ezt? Most mit csináljak ve­led? Húsz éve dolgozunk együtt, csak nem adlak át a rendészetnek? Miért csi­nálod ezt velem? Jó, jó szereted az italt. Tudom, hogy van es. De miért vi­szed ki a kapun? Bent annyit ihatsz, amennyi be- lédfér, ott van előtted. Pont velem akarsz kitolni? Meg ne lássam még egy­szer, hogy szeszt viszel ki a kapun! Kovács szaki megvakarta a fejebúbját. Most mitévő legyen? Bent sem ihat — kint sem ihat... Másnap ismét teletöltöt- te a csatosüveget. „Na jól van” mondta a művezető. „Megfogadta az öreg, amit mondtam neki.” De Kovács csak az öltö­zőig vitte az üveget. Ott beült egy sötét zugba, és szépen elszopogatta az italt. Kissé tántorgott, amikor ki­ment a gyárkapun. „Mégis­csak derék ember ez a Kovács”, mormogta a por­tás. „Inkább bent issza meg az adagját, semhogy bajba hozzon minket.” Gőz József Nem törvény a szűk esztendő Az alma szabolcsi tudósainál Sokat tudnak már a ker­tészek a híres szabolcsi jo­natán termesztéséről, de még mindig vannak — s lesznek is — olyan titkok, amelyekre csak a hosszú és fáradtságos kísérletezés és kutatás deríthet fényt. Év­tizedekig tartotta magát az a felfogás, mely szerint egy kiemelkedően gazdag al­matermést sovány, kieső év követ. így tartották tör­vényszerűnek. Száz oldal tapasztalat Vajon így van-e? Szabol­csi kutatók, elsősorban dr. Pethő Ferenc kandidátus és munkatársai: dr. Bubán Ta­más tudományos munkatárs és Zatykó Imre kutatási csoportvezetők ennek a fel­fogásnak üzentek „hadat”. Pethő kandidátus immár húsz éve végez kísérleteket. Munkatársai tíz-tíz eszten­deje foglalkoznak az alma­termesztés e titkának meg­fejtésével. Végeredményben e „felfe­dezések” eredményei kerül­nek tollúkból hamarosan egyetemi tankönyvbe. Vár­hatóan a jövő év végén je­lenik meg a korszerű, leg­újabb kutatási eredménye­ket összegező tankönyv, melyben e szerzői hármas száz oldalnyi terjedelemben írja meg az almatermesztés­sel kapcsolatos összes, lé­nyeges tudnivalókat. E feje­zet felelős, szerkesztője dr. Pethő Ferenc, az ismert szaktekintély. O fogja össze, irányítja ezt a munkát. Ezen az ország számára is jelentős munkán dolgoznak most a Kertészeti Kutató Intézet újfehértói kutatóál­lomásának kutatói. E meg­bízatás kétségtelenül fém­jelzi a szabolcsi kutatók munkáját. És mindenféle szerénytelenség nélkül meg­állapíthatjuk: ha az egye­temen tanuló végzős ker­tészmérnökök „átrágják” magukat azorf. 'á száz olda­lon, amely az almatermesz­tés legújabb kutatási ered­ményeit is közli majd, á ezi alkalmazzák a gyakorlatban is, csak hasznára válhat majd az egész népgazdasá­gunknak. Lehetetlen lenne arra vál­lalkozni, hogy több évtized száz oldalba sűrített munká­járól számot adjunk. Csu­pán nehány újdonság köz­lésére vállakozhatunk. Er­ről kérdeztük a három szer­zőt, a kutató-kísérletező hár. mast. Elmondták, hogy a virágképzésről és az alma termésszabályozásáról szó­ló rész lesz az, ami csak­nem teljesen új a készülő egyetemi tankönyvben. S ezt az újfehértói tapaszta­latok, s a nagyüzemi kísér­letek alapján írták, s írják meg. Kistermelők, szakemberek eddig úgy tartották, hogy az alma virág képződése július 10-ig következik be. Kutatá­saik, kísérletezéseik ered­ménye, — s ezt a gyakorlat is igazolta — hogy az alma vlrágképződésének két pe­riódusa van. Égjük a virág­zást követő hat héten be­lül következik be, a másik pedig augusztus közepétől a tenyészidőnek a végéig. .4 felfedezés haszna Hogy mi e kísérleti-kuta­tási eredmény jelentősége, gyakorlati haszna a gyü­mölcstermelő gazdaságok­ban? Egyik az, hogy a kö­vetkező évi termés alapját, az idei virágképzést befo­lyásolni tudják. Ehhez tér. mésaetesen tudni kell. hogy mikor van a virágképzés ideje. Vagyis az ezt követő korai időszakban kell be­avatkozni; olyan eljárásokat alkalmazni, ameljtek a vi­rágképzést befolyásolhatják. Ennek kétféle módja lehet­séges. Egyik az, hogy a vi-, rágképzést, erre alkalmas, hatékony vegyszerekkel közvetlenül befolyásolhat­ják. így a rekordtermésű években lehetőség5'van a vi. rágképzés serkentésére, ki­hagyó években pedig a vi­rágképzés mérséklésére. A másik mód a vegyszeres gyümölcsritkítás, melyet ha megfelelően végeznek el. az alkalmazás esztendejé­ben sem okoz terméSCStfk. kenést. ............... S talán meg .nagyobb .szenzáció lesz a tankönyv­ben a virágképzés második periódusának újrafelfede­zéséről való közlés. Ez meglepte még a szakembe­reket is. Különösen ami a virágképzés mértékére vo­natkozik ebben az időszak­ban. Az Ujfehértón végzett kísérleti munka során kide­rült, hogy az őszi virágképző­dési, periódusban a virágkep- ződés mértékét az almaszü- ret idejének megválasztásá­val tudják leghatékonyabban befolyásolni. Ennek tudatában és 1Ü» méretében most és a jövő­ben még nagyobb jelentősé­ge van annak, hogy gj'ü- mölcsöseinkben a szürete­lést optimális időpontban kezdjék meg és minél előbb fejezzék be. Különösen nagy termés esetében fontos a gyors szüretelés. mert így a következő esztendőben is számítani lehet átlagos ter­mésre. Ellenkező esetbed nagy terméskiesés követke. zik be. E tudományos-kísér­leti eredmény sikere azt bi­zonyítja, hogy megdőlt a régi hiedelem, mely szerint egy gazdagon termő eszten­dőt • feltétlenül egy sovány esztendőnek kell követnie. Egyenletes termés Ez a szabolcsi kutatók si­kerét példázza. Kísérleti ás üzemi eredményeiknek Sza- bolcs-Szatmárban azért van és lesz különösen nagy je. lentősége, mert ez a tájegy­ség adja az ország almaex- portjának több. mint a fe­lét. Nem is szólva arról, hogy az évenkénti termés- ingadozások milyen mérték, ben veszélyeztették a gazda­ságok termelésének haté­konyságát. Kétségtelen, hogy a most készülő egyetemi tankönyv, ben ez lesz az egyik „cse­mege”. Elsajátításától, meg­ismerésétől és főleg az al­kalmazásától várható al- máskertjeink évenkénti tér- mésének az egyenletessé?«. S ez gazdaságonként is. s a népgazdaságnak, is főbb ke­mény valutát fog jelenteni. Lényégében ezzel az ered. -.otennyel„jár. majd a szabói- esi .kutatók sok éves. kitar­tó fáradozása, munkája. En­nek szellemében íródik az a száz oldal, amelyet egyete­misták, gyakorló kertészek olvashatnak, tanulmányoz­hatnak majd tollúkból e tankönyvben Farkas Kálmán Több feladatot vállalnak Akik a KISZ KB vörös vándorzászlóját kapták ■- Amit itt lát, szinte kivé- nélkül a KISZ-esek mun­kája — atott a rendezett parkra. a betonutakra Csordás Sándor nevelőta­nár, a Tiszavasvári MüM. 115. számú Szakmunkás- képző Intézetben. Több évns, 600 ezer forint értékű társadalmi munkával tüntet­tük el a bejárat melletti sze­métdombot, a sáros ösvénye­ket, a bozótot és telepítettünk helyére füves angolparkot, széles, tiszta utakat, az épü­letek mögött sportpályákat. Megszűnt a mocsár, a környe­zet is intézetjelleget adott a szakmunkásképzőnek. A következő lépés a kollé­gium korszerűsítése volt. A kastélyon azonban sokat vál­toztatni nem lehetett műem­lékjellege miatt, de a kápolná­ból mégis könyvtár, KISZ- klub lett és a szakkörök ott­honává vált. Néhány tanuló­szobát is újjá varázsoltak, a hálókat pedig kényelmesebbé tették. Festették, kijavították a szekrényeket — így min­denkinek jutott egy fél oldal, a munkaruháknak pedig kü­lön szekrény. A szervezettebb munka megindulhatott, illetve foly­tatódhatott. A kollégiumi kö­zösségek jó alapjai lettek az osztályok KlSZ-szervezetei- nek, de vigyáztak arra is, hogy a kintlakók ne érezze- nek hátrányokat. — Az mindenki számára természetes, hogy a kollégis­ták több feladatot vállalnak magukra, hiszen a közös, ben­ti élet nagyobb követelmé­nyeket állít eléjük — mond­ta Csordás Sándor. De a KISZ-munkában nem teszünk különbséget kollégisták és nem kollégisták között. Órák után „nem zárjuk be a kapu­kat”, a közös akciók, korrepe­tálások, szakkörök mindenldi várnak. Az elsősök egy része még bizonytalanul mozog, az el­telt 3 hónap kevésnek bizo- nyult ahhoz, hogy megtalál­ják helyüket. Nem mindenki tud egyformán könnyen beil­leszkedni a közösségbe. Ig> ezen a területen van nagy szerepe a KlSZ-alapszerveze- teknek. Jól bevált hagyo­mány a felsősök patronálása. Már az első taggyűlésükre meghívják az elsős testvér­osztályokat. Ismertetik mun­katervüket, beszámolnak a ta­valyi eredményekről, akciók­ról, saját példájukon mutatják meg azt, hogy ők hogyan kezdték. Ez a közös munka klubdélutánokon, szakkörök­ben tovább folytatódik. Azonban januárban már az elsősök is ideiglenes munka­tervet készítenek, mellyel tu­lajdonképpen egy önálló szer­vezeti élet kezd kialakulni. — Az új alapszervezet ele­inte 7—11 tagú. Vezetőséget választanak és Igyekeznek az év végére 15—20 tagra növel­ni a létszámot. Időközben jut idő egymás megismerésére is. Ki az aktívabb, milyen ko­molyan veszi a tanulást, mennyire hallgatnak rá osz­tálytársai. A tagfelvételné! ezek alapján döntenek. A tagfelvétel feltételeit is önállóan határozzák meg. Nem lehet KISZ-tag az, aki­nek fegyelmi büntetése van. sokat számít a tanulmányi eredmény, mert a bukásra ál­lókat sem veszik fel. Igaz, először hárman segítik a gyengébb tanulót, de ha tá­mogatásuk hatástalan. nem adnak KISZ-megbizatást szá­nára. A tisztségviselők megvá­lasztásánál a közösségi akti­vitás a döntő. A tagfelvétel kis ünnepséget jelent, A „fel­vételizőt” mindenki megisme­ri — hiszen hagyomány, hogy fehér ingben, nyakkendősen jelenik meg az órákon. Ä szakmunkásképző inté­zetben Laskai Károly, a KISZ-pártösszekötő tanár — A közös munka, a jó kapcsolat mindkét szervezet­nél elengedhetetlenül fontos. Könnyű helyzetben vagyunk, mert azok az osztályfőnökök, akik egy-egy alapszervezetet patronálnak, egyben pártta­gok is. Taggyűléseken így szinte kivétel nélkül napiren­den szerepelnek a fiatalok oktatásával kapcsolatos kér­dések. A KISZ keretein be­lüli nevelés. A csúcsvezető­ség képviselőit rendszeresen meghívjuk az őket is érintő témák megbeszéléseire. Ter­vezzük. hogy az osztályfőnö­kök mellett egy-egy régebbi párttag is segíteni fogja az alapszervezetek munkáját. Sikeres akcióikat, eredmé­nyeiket bizonyítja a KISZ Központi Bizottsága elismeré­se — vörös vándorzászlóval tüntették ki az intézet alap­szervezetét. A kitüntetés újabb lendületet adott a szervezet életében a közös munkához. Balogh bili* t <*fe*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom