Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

41. atom Cltermi anziksz FIGYELMES PINCÉÉ ÍW.W-frAi5TA*fmS2*3 = -f^sÄftWATn jfnwTtftftt? ífH. laewfi» S A TÜRELEM HATÁRA Mit parancsol? Volt egy ülőhelyem... FIGYELMESSÉ® Talán ha ezen is megpróbálja— GYORS KISZOLGÁLÁS — Azt hiszem egy kicsit megvárakoztattam. (Ferter János rajzai) TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA Az építészet számítástechnikája Ma már annak emlegetése is közhely, hogy a számító­gépek bevonultak a minden­napi műszaki-gazdasági élet­be. Nap mint nap hallunk, vagy olvasunk legkülönfé­lébb alkalmazásukról. Most azonban egy látszólag ma­gától érthető, de mégsem közismert alkalmazási terü­letre hívjuk az olvasót, az úgynevezett számítógéppel segített mérnöki tervezés te­rületére. Persze még ez a részterület is hatalmas, így még ennek is csak arról a fejezetéről szólunk, amely az építészeti tervezéssel kap­csolatos. Informátorunk Be- rényi Miklós, a Számítás- technikai Koordinációs Inté­zet osztályvezetője. Rudak, keretek, lemezek — programok Az ún. számítógéppel se­gített építészeti tervezés, ha kis részterületnek is látszik a komputerek alkalmazásai között, valójában igen össze­tett, sokféle problématípust magábafoglaló terület. Min­denekelőtt azt kell világosan látni, hogy az építészeti ter­vezésben legalább két nagy „ágazat” van. Az egyik a szerkezetek, az épületek sta­tikai tervezését öleli fel, míg a másik az ún. funkcionális tervezés az épület külső és belső beosztásával, mond­hatnánk, a szerkezet hasznos kitöltésének megtervezésé­vel foglalkozik. A Számítás- technikai Koordinációs Inté­zet más intézményekkel (pl. az IPARTERV-vei) együtt­működve a szerkezettervezé­si problémák számítógépes megoldásával foglalkozik. Valójában még ez az építé­szeti tervezésen belüli rész­terület is számtalan egy­mástól különböző kérdés- csoportot foglal magában. Pl. igen fontos problémakör az ún. tartóknak a kereszt- metszet szerinti méretezése, keresztmetszetük pontos meghatározása azokból az adatokból kiindulva, ame­lyeket a statikus mérnök megkap; a tartók geomet­riai alakjából (pL egyenes vagy hajlított, kör, négy­szög vagy más egyéb kereszt-^, metszetű), a tartó anyagából (pL acél, beton), a várható igénybevételből és így to­vább. A számítógépi prog­ramnak pedig meg kell ha­tároznia a szükséges, vagyis a megfelelő méreteket (vagy pedig ellenőriznie kell a ki­induló adatok helyességét, azt tehát, hogy alkalmas-e a megadott méretű tartó a szükséges igénybevétel, ter­helés elviselésére.) Újabb problémát jelent az ún. rúdszerkezeti kérdé­sek megoldása. Itt már több ponton megtámasztott tartók vagy éppen ún. keretszerke­zetek statikai, tehát külön­ALMASZÜRET UTÁN féle igénybevételi számítá­sait kell programozni a szá­mítógép részére. — Megint más jellegű problémákat vetnek fel statikailag — és így a programkészítőknek is — a lemezek, a különböző összefüggő terhelésnek kitett felületek. Ezek a probléMá^ azonban mintegy lemezlM^ nítve, „kicsontozva” tartal­mazzák csak az építészeti tervezés végső célját az épület, a konstrukció, az ún. műtárgy létrehozását. Ez azonban természetes. Maga az épület statikája is mint­egy csak a majdani épület csontvázával foglalkozik. Elgondolható természetesen az is, hogy a számítástech­nikus kezében ezek a prob­lémák még tovább tipizálód- nak és természetesen átfo­galmazódnak a számítógépi programok igényeinek meg­felelően. Programkönyvtár —> építészeknek A számítógépek hasznossá­gát e területen mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a leggyakrabban előforduló statikai problémákra, főbb helyen, így az SZKI-ban is már kész programok állnak rendelkezésre, amelyekkel bármikor automatikusan megoldhatók, és a statikus tervezőmérnök megszabadul a fáradságos, kézi számítá­soktól. Sőt, az egyes probléma­körökön belül még sokszor ugyanarra a feladatra is több program, több számítógépes megoldás áll már készen. Ez viszont lehetővé teszi, hogy a közvetlen feladat megoldá­sán túl egyéb szempontokat is figyelembe vehessenek a felhasználók és ennek alap­ján döntsenek egyik vagy másik program mellett — Ezeket a programokat áztán összegyűjtik az egyes intéz­mények és különböző kiad­ványokban szélesebb körben is hozzáférhetőbbé teszik. — . Ehhez egyébként az egyes intézmények munkatársai szükség esetén még közvet­len megbeszélésekben is ad­nak segítséget. A feladat közvetlen megoldásán túl ugyanis a számítástechnikai kultúra magyarországi elter­jesztése népgazdasági érdek is. ÍH.) Kulcs a sarkvidék kincseihez Több mint félévszázad telt el azóta, hogy először indult szovjet akadémiai ex­pedíció a Kola-félszigetre. Az Alekszandr Ferszman akadémikus vezette kutató- csoport a sarkkörön túl, a Hibini hegységben hatalmas apátit és nefelin telepekre bukkant. Ezek a készletek fontos nyersanyagbázist je­lentettek a szovjet fosz­fát- és műtrágyaipar szá­mára, komoly segítséget nyújtva a mezőgazdaság ke- mizálásához. Később nefelin- ből alumíniumot, lúgot és cementet is előállítottak. Az' új nyersanyagfajták hasznosítására teljesen la­katlan vidékekre indult tu­dományos dolgozóknak, mér­nököknek, szakembereknek és munkásoknak mindent élőiről kellett kezdeniök. Több éven át geológusok, kémikusok és ásványkuta­tók vizsgálták a hatalmas területet, ismeretlen és alig tanulmányozott kőzeteket gyűjtöttek, kiderítették ere­detüket és felbecsülték a készleteket Az ércbányászok és az ércdúsító szakemberek a kitermelés és az osztályo­zás, valamint a nyersanyag további feldolgozása kérdé­sét tanulmányozták. Külföldön a Hibini hegy­ségben talált nagy apatit- telepek hírét szkeptikusan kommentálták. 1930-ban, a nemzetközi szuperfoszfát- konferencia egyik szaktekin­télye, bizonyos dr. Krügel így nyilatkozott: „A készletek előfordulási körzetében az éghajlat kedvezőtlen, ember aligha élhet meg arrafelé ... Szerintem a szovjetek büsz­ke reményei erősen meg­csappannak majd.” A kolini vegyigyár képviselője így írt: „Ezek a foszfort tok egyáltalán nem alkalmasak szuperfoszfát előállításá­ra.” És akkoriban nem volt ritka a fentiekhez hasonló vélemény. Az apatit koncéntrátum- má, majd szuperfoszfáttá va­ló feldolgozására alkalmas tehcnológiai aéma azonban a kedvezőtlen viszonyok elle­nére is elkészült Sőt, ham*, rosan elemi foszfort, foszfor- savat, kettős szuperfoszfA* tot ammónium- és riumfoszfátot takarmány«- és étifoszfátokat, orvosi pre­parátumokat és SOk máy foszforvegyületet is »iahk. tottak, ily módon szilárd helyzetet vívott ki magának a szovjet apatit a világpia­con. Az apatitbaa fc»unh«e$ foszforon kívül más kísér A- elemeket is felhasználnak: Először létesültek kompién nefelin feldolgozó sémákat alkalmazó gyárak, amelyek alumíniumoxidot, **&*&&% lúgot és cementet állítottak elő. Az Apatit nevű ércdú­sító vegyikombinát bányáit korszerű technikával szerel­ték fel, az érckitermelés va­lamennyi műveletét gépesí­tették, a szállítást pedig vil­lamosították. A Centralni] nevű nagy bányában nyttb- színi fejtés folyik. A dúsíté* üzem minőségi foszfát«lap- anyagot szolgáltat, az ap&t&> tot és a nefelint pedig (pré­ri zúzva állítják e!16. A kombinát állandóan fejlődik; az utóbbi években nagy teljesítményű ércbá­nyákat nyitottak, növelték az apatitkoncentrátum-tes^- melést. Kirovszk mellett AP&* üti néven újabb ipari köz­pont létesült — itt dolgozik az ércdúsító gyár. A kutatás első éveit® kezdve fejlődik az akadé­mia kola-félszigeti részleg» is. Ferszman akadémikus szerint a' félszigeten 59 gya­korlatilag hasznosítható ké­miai elem fordul elő. Fejlődik az energetika, ví­zi erőművek épülnek. A ki­lencedik ötéves tervidőszak­ban atomerőmű létesül a Kó­la-félszigeten. Nagyarányú út-, lakás- és kulturális lé­tesítmény építés is folyik ezen a fejlődő északi vidé­ken. Szemjon Volfkovie* akadémikus KERESZT REJTVÉNV mm Nézd, hogy felvág, mert exportra megy... (Ferter János rajza) IMS. december 1-én született Vörösmarty Mihály költőnk. A Honszeretet c. versében szakit a nemesi szemlélettel és a dol­gozók érdemét hangoztatja: „S nem csak dicsőké a haza — .. .folyt, vízsz. L, függ. 13., 21." VÍZSZINTES 8 13. Drágakő, kristályait néha briliánsnak csiszolják (+’). 14. Vallási szertartások összessége. IS. Clpőpasztamárka volt, fone­tikusan. 17. Egykori liberális politikus volt (Gábor). 18. Szi­dásban van! 19. Régi római pénz. 22. Régi aprópénzünk rö­viden. 23. Olyan, rövidebben. 24. Helyhatározó rag. 25. Járvá­nyok, orvosi kifejezéssel. 29. Mint a 19. vizsz. 30. Énekkar. 31. Könnyezik. 33. Vasúti berende­zés. 36. Csökkenti a hőmérsék­letét. 37 Nyitná. 39. Kor, kor­szak. 40. Német személyes név­más. 41. Bácsi. 42. Légi, idegen szóval. 43. Jászberénynél ömlik a Zagyvába. 45. Fájó zúzódás. 47. Operaénekesünk (Imre). 50. Időpont. 51. Fordított szám. 53. Kétjegyű mássalhangzó. 54. Ék­telen háromszázhatvanöt nap. 56 Mesterkéltség. 58. Női név. 60 Bizmut vegyjele. 61. Tanítás közepe! 63. Erős szélvihar. 66. Halfajta. 67. Ilyen konyha Is van. 69 A piros egyik árnyalata. 71. Divatszín. 72. Házőrző. 73. Fone­tikus mássalhangzó. 75. Értékes szőrme. 76. Dunántúli csatorna. FÜGGŐLEGES : J. Bebalzsamozott, kiszárított emberi tetem. 3. Ty-vel az ele­jén: község megyénkben. 4. önálló egynemű betűi. 5. Fejfe­dő 6. Földmunkát végez. 7. A pók is ezt teszi. 8. Vadász is van ilyen 9. Sír. 10. Titokban segít a felelőnek az iskolában. 11 Csukó. 12. Tüzet lokalizál. 15 Kirándulás <+’). 20. Volt külügyminiszterünk (Endre). 22. Gyakori magyar családnév. 25. Napszak. 26. Pinceszag. 27. Mu- tálás kezdete! 28. Kár betűi. 29. Riadó. 32. K-val az elején: ural­kodó 34. Az áru forintértéke. 35. Magasztos hangú költemény. 37. Állatok hizlalását elősegítő „élelem”. 38. NIL. 44. Égitest. 45. Ételízesítő. 46. Helyhatározó rag. 48. Régi török tiszti rang. 49. Dél-amerikai folyó (Kolum­bia—Venezuela). 51. Beszéd ré­sze. 52. Folyót átszelő épít­mény. 55. Látomás. 57. Régi betegsegélyző. 59. Hangszer. 60. Kutyanév. 62. Svájci szabadság­hős. «4. Becézett férfinév. 65. Lárva. 66. Három latinuL 88. Gyümölcsben van. 70. B-vel az NSZK fővárosa. 72. Mutatósző. 74. A világon még ma is szám­talan ember esik áldozatul az ilyen halálnak. A megfejtéseket december 11- Ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK ELI November l*-t nejtvénypály*. zatunk megfejtése: .. .színpadra áHf­tani az erkölcsi alapját vesztett magyar dzsentri világot, amelyet olyan jól Ismert. ^» Nyertesek: Fogarasl Józsefnél őzv. Jakab Istvánná, Ormos An- talné, Rochlitz Szllvesztemé, Tóth László nyíregyházi, Szász­falvi Mihály apagyl, Tóth Er­zsébet hodászi, Sánta Ferenc jánkmajtisi, Ráez Károlyné má­tészalkai és Miklós Domokosné tiborszállási kedves rejtvényfej- tőink. A nyertesek részére fejenként 38 forint értékű könyvsorsi»: gyet pestta r’lrPIrtWk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom