Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
világ proletárjai, egyes Öljetek! BCXTX ÉVFOLYAM. 301. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 22, PÉNTEK LaTVHK TAKTAY.MflB OK« Ülést tartott a Minisztertanács (5 oldal} A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata (5. oldal} Napirenden a húsprogram megvalósítása (6. oldal} A sportpályákról jelentjük (7. oldal} \ Ünnepi ülés Moszkvában a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján Csütörtökön délelőtt pontosan tíz órakor Nyikolaj Pod- Oornij szovjet államfő nyitotta meg Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső íanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából összehívott kétnapos ünnepi ülését. A kongresszusi palota ragyogóan kivilágított hatezer férőhelyes színháztermében jelen voltak az SZKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai, a Szovjetunió és az Orosz- országi Föderáció parlamentjének képviselői, akiket az SZKP. a Legfelső Tanács elnöksége és a minisztertanács hívott meg az ünnepélyes alkalomra. Ott voltak a szovjet politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élet vezető személyiségei, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselői. Az ülésről a szovjet rádió és televízió valamennyi csatornája helyszíni közvetítést adott. A tévéközvetítést az Intervízió hálózata is átvette. A színpadon, amelyet erre az alkalomra a Szovjetunió hat^imas térképével, Lenin portréjával és a szövetséges szovjet köztársaságok címereivel díszítettek fel, kétszáz tagú elnökség foglalt helyet. Az elnökségi széksorok közül az elsőben volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizonyságának főtitkára. Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács elnöks gmek elnöke. Alekszej Koszigin miniszterelnök. valamint az SZKP Politikai Bizottságának többi tagja. Ugyancsak az első sorban kapott helyet Alekszej Sityi- kov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és Jadgar Naszriggyinova, a Legfelső Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára, Valentyina Tyereskova űrhajóspilóta. Az elnökségben ültek az SZKP Politikai Bizottságának póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesei, miniszterek, a hadsereg és a flotta vezető tábornokai és tengernagyai, a szövetséges szovjet köztársaságok párt- és állami vezetői. Ott voltak a díszünnepség elnökségében a szocialista országokból érkezett párt- és állami delegációk vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár Jánossal egy sorban foglalt helyet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Közoonti Bizottságának első titkára, miniszterelnök. Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszter- elnök, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, és Gustav Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Jelen volt az elnökségben Urho Kaleva Kekkonen finn államelnök és a Szovjetunióval szomszédos vagv baráti viszonyban lévő más államok párt- és állami küldöttségeinek vezetői, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számce kiemelkedő személyisége, a nemzetközi szakszervezeti és békemozgalom, a nemzetközi ifjúsági és nőszervezetek vezető személyiségei. Magyar részről a jubileumi díszünnepségen megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a párt- és állami delegáció tagjaként tartózkodik a Szovjetunióban. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az évfordulóra Moszkvába érkezett magyar szakszervezeti delegáció vezetője, Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a KISZ küldöttségének vezetője, Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a párt- és állami delegáció tagja, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a magyar nődelegáció vezetője, Veres József, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke, az M3ZBT delegációjának vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST- képviselőjének helyettese. Megnyitó beszédében Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke elsőként a 11 szocialista országból érkezett párt- és állami delegációkat üdvözölte, majd a Szovjetunióval szomszédos, vagy baráti viszonyban lévő országok hivatalos küldöttségeit és a „harmadik világ” országaiból, illetve a tőkésországokból érkezett haladó személyiségeket köszöntötte. A Szovjetunió himnuszának elhangzása után Nyikolaj Podgornij átadta a szót Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának. Brezsnyev mintegy három és fél órás ünnepi beszámolót tartott. Leonyid Brezsnyev beszéde a Szovjetunió helyzetéró!« feladatairól A Szovjetunió megalakulása közvetlen folytatása volt a nagy októbernek, amely új korszakot nyi'ott meg az emberiség fejlődésében. A Szovjetunió létrejöttében gyakorlatilag testet öltöt* a naav Lenin eszméje: a sz\- bad nemzetek önkéntes szövetsége — mondotta Leonyjd Brezsnyev. A Szövi e*unió fél évszázados története — a szovjet szo^alista állam keretei között egyesült valamennyi nép megbonthataTan egysége és barátsága létrejöttének története. A Szovjetunió fél évszázados tör*énete — a szo- c!alf«*a forradalomban született és ma a világ egyik legerősebb hatalmává vált államunk páratlan növekedésének és sokoldalú fejlődésének története. Ez a fél évszázad a Szovje*unió zászlaja alatt tömörült köztársaságok. az országban élő nemzetek. nemzetiségek felnövekedésének és igazi gazdasági. politikai és kulturális felvirágzásának történe*e. Az összes szovjet népek alapvető érdekei, a szocializmusért vívott harc logikája szükségessé tette országunkban az egységes soknemzetiségű szocialis*a állam megalakítását, — folytatta Brezsnyev. — Ahhoz azonban, hogy egy ilyen állam létrejöjjön, szükség volt a párt szervező szerepére, helyes politikájára, céltudatos tevékenységére. A kommunista pártnak megvolt az ehhez a politikához szükséges elméleti alapja: a nemzeti kérdésre vonatkozó marxista—leninista tanítás. Ez a *anítás a szocialista forradalom elméletének fontos alkotó eleme. Sajátos viszonyai következtében Oroszországban különösen éles volt a nemzetiségi kérdés, — mondotta Leonyid Brezsnyev. — A cári Oroszország kizsákmányoló osztályai szándékosan szí- *ották a nemzetiségi viszálykodást és ellenségeskedést, követve az elnyomók által mindejp korszakban alkalmazott „oszd meg és uralkodj” elvet. Jóllehet a cári Oroszország abban az időben az egyik legnagyobb hatalom volt, mégis az imperialisták fosz*ogatták. Ilyenformán a szovjetek országa előtt felmerült egyfelől az országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti, a bizalmon, barátságon, testvéri együ*tműködésen alapuló elvileg új kapcsolatok kialakításának kérdése, másfelől nemzetközi vonatkozásban a fiatal szovjet állam megvédésének és nemzeti függetlensége biztosításának Kérdése. Pártunkra az a feladat várt, hogy elvégezze azt amit nem voltak képesek és ma sem képesek megtenni a legfej- let*ebb, demokratizmusukkal dicsekvő kapitalista államok. Hiszen tény az, hogy a nemzeti kérdés napjainkban is rendkívül éles az Egyesült Államokban, Kanadában, Belgiumban, nem is szólva Nagy-Britanniáról, ahol az angol imperializmus évek óta kegyetlen háborít visel Észak-trország népe ellen, amely harcra kelt jogaién* — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Az ország népeinek egyesülése egy egységes szövetségbe, az egységes soknemzetiségű szocialista állam megteremtése hallatlan lehetőségeket tárt fel hazánk, társadalmunk gazdasági és kulturális fejlődése előtt. Mintha még a történelem menete is meggyorsult volna — mondotta Leonyid Brezsnyev. Hasonlítsuk össze az 1972-es esztendőt a háború előtti 1940-es évvel. Csupán ez alatt az időszak alatt a Szovjetunió ipari termelésének Pártunk jól tudta, hogy a nemzeti elnyomás és egyenlőtlenség valamennyi következményének felszámolásához nem elegendő megszüntetni a nemzetek közötti jogi egyenlőtlenséget, ha nem gyakorlatilag is véget kell vetni a köztük lévő egyenlőtlenségnek. E feladat megoldása lett a párt egyik fő politikai célkitűzése — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. összegezve az elmúlt fél évszázad valóban hősi eredményeit, joggal jelenthetjük ki, hogy a nemzeti kérdést abban a formájában, amelyben a múltból maradt ránk teljesen megoldottuk, véglegesen és visszavonhatatlanul megoldottuk. Ez olyan eredmény, amelyet jogosan helyezhetünk egy sorba a Szovjetunió új társadalma építésében elért olyan győzelmekkel. mint az iparosítás. a kollektivizálás, vagya kulturális forradalom volt. Országunkban létrejött és megerősödött a dolgozó emberek nagy testvérisége, akiket nemzeti hovatartozásuktól függetlenül az osztályérdekek és célkitűzések közössége egyesít, kialakult a történelemben eddig még nem tapasztalt kapcsolat, amelyet mi jogosan a népek lenini barátságának nevezünk. A párt Lenin kezdeményezésére a nemzetiségi peremvidékek fokozott gazdasági, kulturális és társadalompolitikai fejlesztésére összpontosított« erőfesz!tévolumene 14-szeresére növekedett. Ma a szovjet ipar egyetlen hónap alatt több terméket állít elő, mint az egész 1940-es évben. A lakosság reáljövedelme 1940- hez arányítva több mint négyszeresére növekedett, több mint hétszeresére növekedett a kiskereskedelmi áruforgalom. Az országban ma 4,7-szer annyi orvos, 6 és félszer több főiskolai és középiskolai végzettséggel rendelkező állampolgár vau, mint 1940-ben volt seit — mondotta Leonyid Brezsnyev. A párt tudta, hogy ezt az irányvonalat gyakorlatilag csak akkor valósíthatja meg, ha az ország fejlettebb vidékei és mindenekelőtt az orosz nép, az orosz nép munkásosztálya nagy és sokoldalú segítségben részesíti a múltban elnyomott nemzeteket és népcsoportokat Ezt a segítségnyújtást, a komoly erőfeszítésekre és mondjuk meg őszintén, áldozatokra való készséget a nemzetiségi peremvidékek elmaradottságának felszámolása és gyors fejlesztése érdekében Lenin hagyta az Fél évszázados tapasztalatunk fényesen igazolja azokat a lenini eszméket, amelyek a hatalmas központosított népgazdaság előnyeiről szólnak a szétaprózott gazdasággal szemben. Valamennyi köztársaság gazdasági lehetőségeinek és természeti kincseinek egybeolvasztása meggyorsítja mindegyikük fejlődését, a legkisebbét és a legnagyob- bét egyaránt — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Az eltelt fél évszázad alatt végbement mélyreható és sokoldalú társadalmi- politikai változások alapján társadalmunk minőségileg új szintre emelkedett. Nálunk megszilárdult éa reális oroszországi proletariátusraj mint legfontosabb internacionalista kötelezettséget. És az orosz munkásosztály, az orosz nép becsülettel teljesítette ezt a kötelességet. A Szovjetunió fennáP'sa alatt Kazahsztán ipari termelésének volumene hatszázszorosára, Tádzsikisztáné több, mint ötszázszorosára, Kirgiziáé több, mint négyszázszorosára, Üzbe- gisztáné majdnem kétszáz- negyvenszeresére és Türkmenisztáné több, mint százharmincszorosára növekedett Nem kevésbé kiemelkedő- ek Kazahsztán és a közép- ázsiai köztársaságok kulturális fejlődésének eredményei sem. A fejlődés gva- korlatilag teljesen megszüntette az írástudatlanságot ezekben a köztársaságokban. A lenini nemzetiségi politika alapján az egész szovjet nép megfeszíted munkája révén elértük, hogv a régi Oroszország számára oly megszokott fogalom, mint az elmaradt nemzetiségi peremvidék, megszűnt. A szocialista rendszer, a népek közötti barátság és testvériség, nagy lehetőségeket tár fel a gyorsabb fejlődéshez azokban a köztársaságokban, és vidékeken is, amelyek már a forradalomkor a gazdasági fejlettség viszonylag magas szintjén állt. valósággá vált az embe-els új történelmi közössége, a szovjet nép. Ez a közösség az ország életében végbement mélyreható objektív változásokra épül, mind anyagi, mind szellemi tekintetben, arra, hogy országunkban szocialista nemzetek keletkeztek, és fejlődnek, amelyek között új típusú kapcsolatok alakultak ki. Minél intenzívebb az egyes nemzeti köztárs gok gazdasági és társad aim' fejlődése. annál szembetűnőbben nyilvánul meg egész életünk internacionalizáló- dásának folyamata. (Folytatás a 2. oldalraj A soknemzetiségű szocialista állam megalakulásának jelentősége Újszerű kapcsolat: a népek lenini barátsága A szovjet társadalom minőségileg új szintre emelkedett LEONYID rrvvomyev ÜNNEPI BESZÉDÉT MONDJA (Kelet-Magyarország telefotó)
