Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

W72. december 13. tCELEC IJAGYARORSZA«? 5. o!ía!--------------------------------------------<"■ ------­> Énekkari hangverseny Kodály Zoltán emlékére MAGYARORSZÁGON, DE SZERTE A VILÁGON, ahol és akik szeretik a szép és értékes muzsikát, ezekben a napokban egy név fénylik fel előtt ink: Kodály Zoltán ne­ve. öt éve múlt, hogy eltá­vozott tőiül}!;, de ..Nem hal meg az. ki milliókra költi dús élte kincsét. ámbár napja múl" írta Arany Já­nos. S ez így vap! Itt él kh­z' ‘tönk a zenében, az gltala g Ijtöft és megmentett nép­dalokban, ^z ’ ifjúságnak szánt pedagógiai művekben, s a mindenki hangszerére irt zenében: az énekkarokban. Az általa gyújtott láng he­vítette és lelkesítette az éne­keseket és hallgatóságot azon az énekkari emlékhángver- senyen. melyet a megyei művelődési kqzppnt decem­ber 17-én rendezett a nagy­termében Kodály tiszteleté­re. Valóságos tárlata volt ez a hangverseny Kodály ének­kari műveinek, kezdve a ki" cs nyék enyszólarnü gyer­mekdalaitól a Magyarok­hoz” kanon több száz főnyi monstre kórusáig. Kodály kórusai fariak írnokban felölelik a gyermek- jálékdalokat. a magyar tör- tineiom korszakait, magyar kották müveinek énekkari feldolgozását. Érdekesen és szemléltetően — Kodály: ..Visszatekintés" című köte­téből idézve — mutatott rá ezekre és konferálta be az egyes számokat Tarczai Zol­tán. q tanárképző főiskola tanszékvezető tanára. Ked­ves és bájos jelenség volt a tanárképző főiskola I. sz. gyakorlója második zenei osztályának kórusa Gönczy Tiborné fanárnő vezefgse7 vet. Az egyszólamú kis dal- csokrpí tiszfán és. szénen énekelték a gyerekek. Ko- v ics l.ászlóné vezetésével a IV. számú 'általános iskola zgfipi tagozatának épekkaba énekelt "a tőlük" megszokott igénye? és jó 'felkészültséget • mutató szép előadásban. Jól hangzott az Ábécé nóta elő- a^i}sa a két typpipita kísére­tével. Mijypn egyszerű kis fpü. s milyep nagyszerűen ftngzik! NEM HIÁBA IRT KO­D.uLy' az ifjiisúghak oly szívesen. Ez az ifjúság ön­feledt jó ke Ívvel, lelkesedés­sel énekli . Kodály kprusait. Az ..Tfjií zenebarátok” kó­rusában vannak olyan ta­gok. akik több énekkarban is részt vesznek- Néni za­varja őket az iskolái túlter­helés. mert amíg énekelnek, leiekben megújplnak, fel­Rendclct íi luukayezt-iőU képzéséről , Megjeleni az építésügyi és v i fejlesz.ősi miniszter rendcícté az építőipari mun­kavezetők 'képzéséről. Az új intézkedés szerint alapfokú m .nkavezptői vizsgát tehet az az ötéves szakmai gya korjattal és általános isko­lai ' végzettséggel rendelkező szakmunkás, aki megfelel.' e’ 'készítő tanfolyamon veti részt. Ezt követőén, három­éves munkavezetői gyakor­lat alapján középfokú mun­kavezetői előkészítő tanfo­lyamon bővítheti szakisme­reteit. s a sikeres vjzsga után főmunkavezetői mun­kakör betöltésére jogosult. A rendelet intézkedik az alap- és középfokú munka­vezetői , vizsgára előkészítő tanfolyamok vállalati szer­vezéséről. a tanfplyami költ­ségek fedezéséről. Kimond­ja. hogy a munkavezetői vi/sría eredményes letételé­ről bizonyítványt ad az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, illetve a köz­lekedési építőiparban a KPM a . víz-építőiparban pedig az OVII. A rendelet felsorolja, hogy hatályba lépése előtt szerzett munkavezetői képe sítések közül meh’eket le­het prost ^ltjpfokú, illetve középfokú munkavezetői képesítésnek minősíteni. frissülnek s az ének szárnya­kat ad nekik a tanulásban is. Ez a kis vegyeskar na­gyon szépen énekel és olyan tisztán, hogy példát vehetne tőlük sok felnőtt énekkar. Karnagyuk Gebri József. Kodálynak az egyházi jel­legű kompozícióihoz sokan félnek hozzányúlni. Pedig ezek nagyon szépek, mű­vészetének igazi kincsei. 'Jól tette a Vasvári Pál gimná­zium leánykara és kitűnő karnagya, Fehér Qttóné hogy előadatía a UQ. genfi zsoltárt, mely egy nehéz tör­ténelmi kor dokumentuma, s melyet nagyon' szépen, tisztán, jól érthető szöveg­kiejtéssel adtak elő. A „Ka­rácsonyi púsztortánck című mpvet a két fuvolával, illet­ve' piccolóyal falán többet kellett volna összepróbalni. De hát az idő egyeztetése és a „túlterhelés" bizonyára itt is közbeszólt. Nagyra értékelendő, ha a gimnáziumok szűkre szabott énektanítási lehetőségeik mellett olyan énekkart tud­nak kiállítani, mint a Zrínyi Iloné gjrnpáziüm leánykara. Gönczy Tibor karnagy veze­tésével meggyőzően tolmá­csolták Kodály leánykarait. Vehdégónekkar tette még színegehbp a dalosban.,ver­senyt. A miskolci „Rónai Sándor" müv'elődésj központ vagyeskara énekelte Kodály néhány nem könnyű vegyes­karát Reményi János kar­nagy vezetésével. K Uöndsen tetszett az „öregek” című kórus nagyon szépen kidol­gozott, átélt előadása. Más­kor is szívesen hallgatnánk őket. A TANÁRKÉPZŐ FŐIS­KOLA KÓRUSÁT hallgatni mindig élrnény. most is az volt. A 130—X-fO főnyi egye­sített női jcarnák három szá­mát files András. Gebri Jó­zsef és Fehér öltő vezényel­tek. Élmeny volt hallgatni az impozáns kórust,. a tisz­tán csengő női hang 1 at, a nagy tömeg darára is fino­man kidolgozott előadást. Befejezésül — mint lenni szétfőtt — a „Magyarokhoz" című kánont énekeli "l egyesített női karok Remé­nyi dános vezényletéval.' Ez, a mű ' Nyíregyházán először 1937. május 2-án hangzott fel a régi színház színpadán és karzatain felállított több száz főnyi énekestől e sofok írójának vezényletével. Az­óta sok-sok év telt el, de aktualitásából mit sem vesz­tett, lelket és szívet megrá­zó ereje még fokozódott. A közönség itt sem tudott be­telni egyszeri meghallgatá­sával. hanem meg kellett is­mételni. Hiszen nem is lehet elégszer ismételni és éne­kelni, hogy „szabad nép tesz csuda dolgokat!” SZÉP VOLT. ÉLMÉ NYÉKBEN GAZDAG ez a Kodály-emlékest, melynek előtte az épület külső talán emléktáblát helyeztek el Kodály 1920 os itteni előadá­sa emlőkére. Vikár Sándor Eddig hittem és vallot­tam, hagy az öregig elő­nyei nagyon ■ vitathatók. Sőt: nincsenek is előnyei. Jfq azonban belein nyílallta- tqit egy kicsit az öregség derűjéből egy nagyon okos. öreg barátom, aki hajdaná­ban jó módban és a Gal­léré hegynek fügét is meg- termö déli oldalába épített tornyos villájában élt. A pontyot csak vörös borban főzette, a töltött káposztát pedig pezsgőben. Szellemi ékben is dús életet élt va­lamikor. hogy úgy mond jam: az élet ütőerén tartotta a kezét- Pompás cikkekben szállt síkra Darwin eln}é- late melleit az egykor ..Van voltlesz” hetilapban minden híres nöl ismert Nizzái Alaszkáig. Egyszó­val: irt. élt és szereteti ttajd az új életben arany néniéin legitffflt a magas latról s eltelt fölötte né hány évtized. S ma épper vele találkoztam„ össze. Ta pintatlanul jött ki a szá­mon: HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN Magyar Nemzet viz ciao hazai radial A Gumiipari Kutató Inté­zetben elkészült' az első ha­zai gyártmányú radiál gu­miabroncs, amely az osztrák Serpperit-cég technológiá­jának sikeres átvételét bizo­nyítja. "Ez az új termék lesz majd a nagyszabású Sem­perit-program harmadik ké- sziiménye. A sikeres labo­ratóriumi kísérletek után 1874-ben kezdik majd meg a Cqrdaticnál épülő ú] üzemben a radiál abroncsok gyártását. A budapesti új gyárat Nyíregyházán követi majd a nagy teljesítményű radiál abroncsgyár. ahol évente 300 ezer abroncs ké­szül. (November 2S.) Magyar Hírlap IVf kg f irt szegény dohány Hazánkban is folynak kí- sá letek a dohány nikotin- tartalmának csökkéntésére^ A magyar kutatók az or­szágszerte elterjedt szabol­csi dohányból válogatták ki azokat a töveket, amelyek­ben az adagosnál lényege­sen kevesebb a nikotin és ezeket több éves munkával eíszaporították. Az eredmé- •nyes próbák után a nikotin- szegény szabolcsi dohány megfelelő állami minősítést szerzett. ahhoz, hogy na­gyobb területen termesszék. Idén körülbelül kétezer hóidról törték le az ala­csony nikotintartalmú do­hány leveleit. A szállít­mányt különleges gonddal kezelik, első lépésként a Dohányipari Kutató Intézet laboratóriumaiban vizsgál­ják meg: vajon lesz-e biz­tosíték arra. hogy valóban sokkal enyhébb-e az ' ilyen dohányból készült cigaretta. (December 5.) * ** 11 *1 \ y*3- ? \ s Magyar Hírlap • Őj gyemu'hr 'iUi intézet éltül Nyíregyháza módéra vá­rosrészében épül' már az új megyei gyermekvédő inté­zet. Tizenkétmillió forintos költséggel a jövő év szep­temberére készül el. Három épületben 120 gyermeket helyeznek majd el — az óvodás korúaktpi a tizen­nyolc évesekig. Minden kor­osztály és a fiúk és a lá­nyok számára jtülön haló. tanulószoba' és társalgó épül. Külön helyezik el a gyógy­pedagógiai és az utógondo­zó részleget. Külön munka­szobát és vizsgálótermet kap a pszichológus, f1"1:::em­ber 7.) Magyar Ifjúság Beregi hímzések Fotóval illusztrált írásban mutatják be a beregi hím­zésekét az 'ifjúsági lapban. „A Beregi Múzeumban őriznek egy lóheremintás, kék térítőt, amelynek meg­kapó hímzésmintája te­kinthető a beregi kereszt­szemes hímzés ősének” A múzeumban azt is felje­gyezték, hogy ez a XVII. században készült hímzés János kovácsné keze mun­kája." — írják. Ezen a tá­jon az évtizedek során ki­alakultak a beregi kereszt­szemes jellegzetes motívu­mai — a páfrányos. a pá­vaszemes. a tarpai tulipános és a nagyságos fejedelem kelengyéjéről vett Rákópzi- minta. A beregi hímzések mellett a tarpai szőttesek fekete-sárga, fekete-fehér, dús motívumú darabjaiból falvédőket, térítőkét, dísz- párnahuzatokat. asztali fu­tókat készítenek a szövet­kezet asszo" ! (November 24.) * Esti Hírlap Mikszátli, a különtudósító A hetvgnedik kötethez kö­zeledik1 az Akadémiai Kiadó kritikai Míkszáth-kiadása A 67. kötet megelőzte a 66-at, amelyik a közelmúlt-, ban jelent meg és főleg Mikszáth Nylrcj. mázáról küldött tudósításait, karco- latait tartalmazza. Köztük 27. eddig feledésbe merült írást, amelyeket a kritikai kiadás sajtó alá rendezése­kor tárlak fel. Mikszáth a tiszaeszlári perről is tudó­sított: a perben egyébként Mikszálhot igazi író mód­jára az emberek cselekede­teit; vallomásait' befolyáso­ló. mozgató lélektani rugók izgatlak. Egyébként Mik­száth a perrel kapcsolatban ellent tudott állni' a beío- lyáüoláínak. egyértelműen elutasította az antiszemita hecckaropányt. Mindez a kötet írásaiból és jegyzet- anyagából ” i'"’l kivehető. (November Koctárs l / l.öltö kemulalúsu Nagy alakú borítékot bo- :ott a posta egy ismeretlen szabolcsi tanyáról. Az újabb küldemény' megerősí­tett véleményemben: ismét költő szól „Kelet felől”. Szőllpsi Zoltán még csak 26 éves, de életútjától kitelnék néhány átlagos mozgalmas- ságú emberélet. Költői vilá­ga: képek végtelen sora Legtöbb verse nem is ipás, mint — Illyés Gyulával szólva — „egy marék költői kép”. A képek pontosak, élés vonásúak, mégis — kü­lönös módon — hángulatok- kal hajnak. Nem kész költő Szöllősi Zoltán (o maga sem tartja magát annak), de minden emberségéből és tehetségéből adódó lehető­sége megvan a költővé éréshez — írja többek kö­zött a Kortárs munkatársa, majd kpzlik a Megérkeztem; Vasárnap. Állókép és Kará­csony című verseket. (Nő­nemben szám). Figyelő Almáikértjeiuki öl Kétség és remény a sza­bolcsi ajmúsk eltekben cím­mel elemző írást közölnek a Figyelőben, gazdaságpoliti­kai hetilapunkban. A cikk­ben felölelik az almásker­tek rekonstrukciójának ter­veit, á hűtőházakkal kap­csolatos gondokat, az al­matermesztés gépesítésének mai problémáit, az arak és az önköltség összefüggéseit. A számos figyelemre méltó szakmai fejtegetés mellett egy érdekes adat: a szabol­csi jonatán kedvelt, jelleg­zetes magyar termékké vált a külpiacokon is: az alma- exportból származó deviza- bevételünk nem kevesebb a híradástechnikai cik’-ek exportjának értékénél. (No­vember S.) Esti Hírlap fit lóros Az új városok sorában Nyírbátort is bemutatja az Esti Hírlap: „Magyarország dohány termő területének központja a Szabolcs-Szat- már megyei, 11 ezer lakosú Nyírbátor olajipari üzemmel, s az ország egyetlen gyer­tyagyárával. A Báthorjak ősi birtoka volt. Református templomát Báthori István erdélyi vajda kezdte épít­tetni az 1780-as évek köze­lében. A templom melletti harangtorony négy fiator­nyos faépítmény. Harangja 1640-ben Eperjesen készüit. A középkori kolostor, ille­tőleg a későbbi minorita rendház helyén rendezték be a Báthori István Múzeu­mot (November 28.) Muzsika A zenei napokról A nyírbátori zenei na pok történetét, s az idei eseményeket elevenítik fel a Muzsika című folyóirat­ban. Á zenei értékelés mel­lett , elismerőleg szól a cikk szerzője a helyi pedagógus­stúdió rajztanárainak te­vékenységéről, a zenei élet hétköznapjairól, a helyi ze­nei oktatásról. Megjegyzi viszont, hogy egyre több gondot okoz a száiloda hiá­nya, amelyre már nemcsak a zenei naook ideién. ha­nem év közben ' is nagy szükség volna. (Novemberi szám.) r Jó az öregség — öregem, nem lehel va­lami elsöranyú dolog az öregség. — Nagyon is remek do log megöregedni! — pattant a hetyke válasz. — Három elijnye van. Pontosan há­rom. Kikalkuláltam. — Éspedig? — 42 első előnye, hogy negyvenen túl rájön az em­ber az élet értelmére. Egy reggel felkel az ember, oda ép az ablakhoz. hirtelen minden megvilágosodik nindent megért, érted? Nem ehet ezt szóban kifejezni. A ■ 'övén érzi és érti meg. A második élöny. hogy rájöp nz ember az étel ízére. Min den készítési módnak meg van a maga ízárnyalata. Én nagy konyhaigényes voltam valamikor, de az ételt igazán élvezni csak azóta tüdőm, amióta beléptem az öregség küszöbén. S mbst jön a har­madik előnye: felfedezi az öreg ember a csók ízét. Az ölelés árnyalatait. Nem kapkodva, ablakokoh ki. ke­rítéseken átugorva, hanem átélve. Nincs két ősziba­rack. aminek egyforma len­ne az íze. Ebben a korban az ember kiválasztja az ínyének legmegfelelőbbet. Megkért, ma este keres­sem fel a lakásán, megmu­tatja készülő új művét, „A nyakkcudő monográfiáját'’ utána elmegyünk valahova ebédelni és ha nincs kifo qásom ellene, egy nő is les2 ■■•lünk. Felkerestem. A Kacsa utcában lakik albérleti szobában, amelynek egyetlen ablaka sötét ud­varra nyílik, ahol százszá­zalékos rokkant seprűk és gyanús csempeedények csendélete bűzlik. Itt, ezen az ablakon nézett ki az öreg és fedezte fel az élet értel­mét? A vendéglőben főzeléket evett feltéttel, ami megkö­vesedett itatóspapírhoz ha­sonlított. s a* főzelékben egész naprendszerek úsztak összecsomósodott rántásból. Elvezet volt nézni, ahogy evett, ahogy átélte az étel felfedezett új ízét. Mfi)d bejött egy nő. öreg ráncos, kalapja nem tökélete - sen fedte száraz, ősz haját, ízléstelen ruhában és sza­bálytalan i ányokba szétfo- hjó idült idomaival. öreg barátom megtör ölte főzelé- kes száját, s odaadóan. na­gyot sóhajtva hajtotta szá­ját a petvhvdt-cres, jéghi­deg női kézre. Jó az öregség! Ez sugár tott mindkettőjükből. Csak én még nem érem fel csz- szel. De eljön annak is a.z ideje. Dénes Géza LAPSZELEN Falugyű!ó&é!c Csütörtöktől. december 14-től szinte minJenn p tucatnyi szabolcsi faluban várják kivilágított ablakok, tárt ajtók a falu népét, fel­nőtt, politizáló lakosságút, szavazópolgárait a falugyű­lésekre. Nyírteleken ugyan már a nyolc közül az elsőt december elsején megtartot­ták. Uj fehértón hétfőn e« ugyanaznap Túsza teleken i;et helyen is. Pénteken Tis’ta­vas vári ban, Tiszar.agyíalutan és Timűr-Szabolcsban, va­sárnap Nyíribronyban, hét­főn Kótajon és így sor ú- hatnánk az ünnepekig mind a négy városunkat, 25-re növekedett nagyközségün­ket és a többi 20-5 szabolcsi községet. Az állampolgáro­kat, kik előzőleg már részt vetlek tanácstagi s beszá­molóján. a K . alias Nép­front elnöke üdvözli ts rendszerint a larac§ei .ók tajj.vjzla ja la só íeiyihi el­múlt kétévi életéről, fejlő­désiről, gondjairól. Mindez nagyon komoly fórumot teremt a falusi közvélemény kialakításához. Akik nem vettek részt köz­vetlenül a tervek készítésé­ben. a sikerek és r" '" . jils elemzésében, azok hull­hatják a választói et s gondjait, mely egyben az á gondjuk is. Osztoznak raj a, vagy kívül maradnak az ér­deklődés által bevontak kö­rén: joguk és magánügyük. Látszólag. De aligha jósolunk rosz- szul, amikor úgy érezzük: nagyon kevesen tudnak kö­zömbösek maradni, amikor szinte a küszöbük körüli —- előtti és utáni ' — pro lé­niákról esik szó. A magán­élet elválasztó kerítései le- botblanak majd ezeken a falugyűléseken, bog}’ szom­széd a szomszédot, utca a keresztutcát. ..alvég a felvé­get megtalálja partnerül cgy- ogy közös vállalkozáshoz, legven az áYokásás, ulcaszé- pítés. park és játszótér lé­tesítése; vízvezeték-.' vá v csatornaügy, esetleg egy nem megfelelő tanácstag visszahjvásángk. újra nem jelöléseitek javaslata. Lesz miről beszélni eze­ken a politizáló falusi es­téken. Művelődési otthonok­ká is válnak e falugyűlések termei, hiszen az emberek nagy száma tanulja meg adatokban, számokban, re­ményekben és -tanulságok­ban. amit esetleg eddig nem tudott nagyobb közössége sorsának alakulásáról. Bizonyár# sok helyen szóvá teszik pártunk Köz­ponti Bizottságának novem­ber 14—15-i határozatát is. Jól teszik. Ki tudja. nem éppen e falugyűléseken hangzik el majd a legjobb javaslat, ami a határozatból a község számára haszno­sítható. A falugvűlések résztvevői­vel közlik ezenkívül, hoey mindez már a tavaszi vá­lasztások előkészületéhez tartozik. És nemcsak' ők be­szélgettek el választott kép­viselőikkel a kis helyi par­lamentekben. hanem azok is helvi csoportokban e? » mással, velük is a Hazafias Népfront járási és megye} vezetői. Minderre pedig azért van szükség, hogy Ja­nuárra világosán össze 'e- hessen foglalni a választást szervező népfront számára az elmúlt rövid ciklus ta- Dasztalatait és hasznosítani lehessen azokat. És. ami még többet je­lent: többen fogunk tudni mindarról. amit általában tömegkapcsolatként tartunk számon. Vezetők és veze­tettek közötti egvetértésről, vaev értetlenségről — bizo­nyára ilven is van. nem *s -ev-két helyen. Nem baj. ha kjderül '■'.n- ocn arra valók e sokrétű ’ó- riírnok, hogy kiderüljenek. És aztán láthassunk hoz­zá közösen, hogy ahol a társadalom bonyolult sze-- kezetében lazák a kapcsolá­sok. ott erősítsünk, ahol ne. dig bevált új mógzerek a'a- kultak ki, azok elterjedje­nek. Erre valók £ falugyűlései*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom