Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLI ETEK! KXTX ÉVFOLYAM. 297. SZÁM ÄRA 1 FORINT 1972. DECEMBER 17, VASÄRNÄB Országgyűlés után MÉG HA EGYETLEN TÉMA — a jövő évi költségvetés — köré csoportosítjuk is az országgyűlésről feltétlenül elmondandókat, akkor sem könnyű a dolgunk. Arról nem is szólva, hogy a tervezésről elfogadott törvény, a külügyminiszter beszámolója a magyar külpolitikáról és az említett kérdésekkel kapcsolatos számos felszólalás különösen sokoldalúvá és tartalmassá tette azt az ülésszakot. Nemzetközi és hazai politikánk, ezenbelül gazdasági fejlődésünk messzemenően tárgyilagos képe bontakozik az elhangzottakból, .és örülhetünk, hogy helyzetünk őszinte taglalása nem kevés okot ad a bizakodásra. A legelső, amit megemlíthetünk, hogy mértékadó vélemények szerint az ötéves terv teljesítése jól halad. Vonatkozik ez mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, amely a tervidőszak kezdetén, egy-két éve — a beruházások hajszolása és a növekvő behozatallal kevéssé lépest tartó kivitel következtében — gyengeségeket mutatott. Az intézkedések kedvező változásokra vezettek: nemzetközi áruforgalmunk egyenlege javul és a felhalmozás túlzott üteme lassubbodott. Ez a két tényező igen fontos helyzetünk megítélésében. Egy harmadik, nevezetesen maga a költségvetés, is javuló irányzatú de sajnos még korántsem olyan mértékben, mint szükséges lenne rá. A termelés hatékonysága ugyanis nem javul kielégítő mértékben, amiért is a különböző fajta állami támogatások túlzottan sok pénzt emésztenek fel. AZ ELMONDOTTAK végeredményben meg is szabják az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat. Nem véletién, hogy ezek — alig néhány héttel a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése után — a parlamenti ülésszakon igen nagy határozottsággal rajzolódtak ki. Ha a termelés hatékonyságával vannak problémáink, akkor korszerűen gondolkozva, mindenekelőtt a vállalati és üzemszervezésre kell jóval több energiát fordítanunk. Annál is inkább. mert az erre vonatkozó határozatok ellenére, számos vái'siatnál eddig alig történt valami említésre méltó e téren! Félreérthetetlen, ami az ülésen e tárgyban elhangzott, hogy tudniillik jó vállalati vezető nem tűrhet el elavult irányítást és szervezési módszereket. Szorosan ide tartozik a költséggazdálkodás is, amely a munka és a gének széles körben éltűrt rossz kihasználása, b géppark sok helyütt tapasztalható elöregedése, az anyagfelhasználás kedvezőtlen vonásai, a vállalatok közötti kooperáció egyes negatív jelei, végül főleg a növekvő adminisztrációra visszavezethető magas rezsiköltségek miatt, a mainál jóval több figyelmet kíván. Nos, ami a kormányzati szerveket illeti, ilyen természetű figyelemben a jövőben nem lesz hiány. Középpontjában az a 40—50 ipari nagyvállalat áll majd, amelynek munkája az egész népgazdaság szempontjából meghatározó nagy jelentőségű.. Következésképpen az említett követelmények velük szemben fokozottan érvényesek. Fokozottan erezni fogják tehát a gazdasági vezetés támogatását, közöttük is elsősorban azok áz igen nagy létszámú vállalatok, amelyek a maguk erejéből nem tudják megoldani termelésük és termékkínálatuk halaszthatatlan korszerűsítését, s az ezzel kapcsolatos átcsoportosítási és átszervezési teendőket. Mindez természetesen a kívánatos jobb hatékonyságot szo’rilja, ennek révén pedig a gazdasági tervek még si- ke-esebb megvalósítását. Első helyen áll ezek között az életkörülmények folyamatos javítása. A felszólalók elismerően emlékeztek meg a jövedelmek tapasztalt növekedéséről és a szemlátomást javuló árukínálatról, ám — éppen a helyzet alapos ismeretében — örömmel üdvözölték a munkásbérek jövő évre bejelentett nagyobb mértékű központi növelését és az ellátás további javítását célzó intézkedéseket. HADD EMLÉKEZTESSÜNK a béremeléssel kapcsolatos figyelmeztetésekre is. amelyek a végrehajtás figyelmébe ajánlották a szükséges differenciálást a jobban képzett, a nehéz fizikai munkát végző, a több műszakban dolgozó munkások és nem utolsósorban a munkásnők javára. De hogy a béremelés kedvező hatását az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike érezze, olyan kívánság hangzott el, hogy öt-hat százalék béremelést azok is kapjanak, akiknél az említett különleges indokok nem állnak fenn. Ami a fogyasztás fejlődését illeti, tudvalevő például, hogy a húsárukból ez a tervezettnél gyorsabban megy végbe, különösen a sertéstenyésztés jó eredményei következtében. A feldolgozás azonban nem bővült hasonló ütemben, ez bizonyos nehézségeket okoz, amit a következő időszakban fokról fokra meg kell szüntetni, a szarvasmarhaprogram nyilván szintén hasonló jó eredményekre vezet majd. Szóba került a ruházati cikkek kínálata is, többen el- ism--ték a kedvező jelenségeket, de elhangzott számos bírák' megjegyzés is, a többi között a gyermekruházati cikkek mi - iségének és választékának javítását, a folyamatos áruellátás és a szolid árak fontosságát ajánlották a könnyűipar és a kereskedelem illetékeseinek figyelmébe. NEM FOLYTATJUK A SORT. A tárgysorozat csupán gazdasági vonatkozásban is a fontos kérdések olyan széles körű tárgyalását tette lehetővé, mi több, szükségessé, hogy csupán első, inkább felületi áttekintésre vállalkozhattunk. Egy — hamarosan beköszöntő — új esztendő gazdasági tennivalói kerültek terítékre. Lesz még bőven alkalmunk külön-külön részletekbe menően szólni róluk. a jl A nép&^iaság 1973. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala ' " li: A Mi ertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1972. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A Minisztertanács megállapította, hogy 1972-ben a népgazdaság a tervben kijelölt irányban fejlődött. A gazdálkodásban az 1971. évi szinthez mérten kedvező változások következtek be. A nemzeti jövedelem a tervezett ütemben, 5—6 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása azonos volt a tavalyival, a termelés és az elosztás feszültsége feloldódott. Ez döntően annak köszönhető, hogy a felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem éri el az 1971-es szintet. A fogyasztás a tervezéttnek csaknem megfelelő ütemben, 4—4,5 százalékkal növekszik. A felhalmozás és a fogyasztás fránya az utóbbi javára változott. összességében kiegyensúlyozott a külkereskedeirpi forgalom. A termelő ágazatok 1972. évi fejlődése megfelel a IV. ötéves terv időarányos és az éves terv előirányzatainak, néhány tekintetben a vártnál magasabb. Az ipari termelés 6—6,5 százalékkal, s a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedik. A IV. ötéves terv céljaival összhangban, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a villamosener- gia-ipar és a gépipar. Előrehaladt az ipar szerkezetének átalakítása, valamint a jövő fejlődését szolgáló, nagy jelentőségű központi fejlesztési programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma a múlt évihez képest csökkent A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Javult a vállalatok többségének gazdálkodása és a termelés hatékonysága. Sok vállalatnál azonban nem kielégítő a műszaki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés. Az építési-szerelési munka mintegy 3 százalékkal, az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye pedig 7 százalékkal emelkedik. Csökkentek az építési kereslet és kínálat feszültségei, javult az építőipar hatékonysága és munkaszervezése, nőtt az építőipari munka termelékenysége. Eredményes esztendőt zár a mezőgazdaság. Termelése a tavalyi magas szintet 4— 5 százalékkal haladja túl. A gabonafélékből először sikerült 10 millió tonnát meghaladó termést betakarítani, amely a belföldi ellátás biztosítása mellett a tartalékok kellő mértékre való feltöltését is lehetővé teszi, valamint a megnövekedett állatállomány takarmánybázisát is biztosítja. Tovább emelkedett az állattenyésztés termelése. A sertéstenyésztés elérte az 1975-re tervezett szintet. A szállítás, hírközlés teljesítményei a növekvő igényeknek megfelelően alakultak, nem volt fennakadás az áru- és személyszállításban. Nem csökkent kielégítően a városi közlekedés zsúfoltsága. A termelési eredmények lehetővé tették, hogy a lakosság a múlt évinél magasabb színvonalon elégítse ki anyagi és szellemi szükségleteit. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,4 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme pedig 4—4,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakosság vásárlásai nagyobb mértékben, a közületeké viszont csak kis mértékben emelkedtek. Az áruellátás általában kiegyensúlyozott volt, az árukínálat — eltekintve néhány termék időszaki hiányától — tovább javult. 1972-ben a tervezett 75 ezerrel szemben több mint 80 ezer lakás készül el, ezen belül az állami kivitelezésű építés terve teljesül, míg a lakosság építkezése nagyobb a tervezettnél. Jelentősen javult az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás. A beruházások növekedése mérséklődött. Szintjük csupán 1—2 százalékkal magasabb a tavalyinál és — több év óta először — a terv szerint alakul. Az export növekedése az idén meggyorsult, több mint A terv 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a felhasználási előirányzatokkal összhangban a nemzeti jövedelemnek az 1972. évinél mérsékeltebb, 4—5 százalékos emelkedését tartja szükségesnek. A tervezett növekedést a társadalmi termék körülbelül 5 százalékos emelkedése alapozza meg. A nemzeti jövedelem emelkedésével csaknem azonos ütemben nő annak belföldi fel- használása. Az életszínvonalpolitikai célkitűzéseknek megfelelően a felhasználáson belül növekszik a fogyasztás aránya. Az összes fogyasztás mintegy 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 5 —5,5 százalékkal haladja meg az 1972. évit. A felhalmozás 1973-ban is ennél mérsékeltebben, körülbelül 2 százalékkal emelkedik, a készletek emelkedését ugyancsak viszonylag mérsékelt ütemben irányozza elő a terv. A termelő ágazatok 1973. évi fejlődését, valamint a nemzeti jövedelem felhasználását a terv a következőkben irányozza, elő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1973-ban 5,5—6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emelkedik. Folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Az ipar á*lagánál továbbra is gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergia-ipar és a gépipar termelése. A terv számol a gyártmányszerkezet változtatásának némi gyorsításával, a minőség további javításával, a kereslethez való alkalmazkodás elvének érvényesülésével. Ennek eredményeként az ipar az 1972. évinél magasabb színvonalon elégítheti ki a belföldi igényeket, és tovább növelhető az export. Az iparban foglalkoztatottak száma 1973-baa mám 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor az import lényegében megegyezik az előző évivel. A külkereskedelmi forgalom egyenlege jelentősen javult, a szocialista és a tőkés viszonylatban egyaránt jobb a tervezettnél. • A fejlődés folyamatossága, ugyanakkor a gazdasági arányok egy részében megvalósult változások eredményeként a népgazdaság 1972. évi fejlődése megfelel a IV. ötéves tervben előirányzottnak. , :Az-elért eredmények bizonyítják, hogy gazdaság- irányítási rendszerünk alapelvei kiállták a gyakorlat próbáját. A népgazdaság 1973. évi tervszerű fejlődéséhez a politikai és a gazdasági feltételek biztosítottak. A Minisztertanács határozata szerint 1973-ban a gazdasági munka fő feladata — a IV. ötéves- tervvel összhangban és az abban foglalt célok teljesítése érdekében — a társadalmi termelés hatékonyságának -gyorsabb ütemű növelése. Meg kell szilárdítani a gazdasági egyensúly javításában elért eredményeket. Ennek feUéemelkedik, a termelés növekedését tehát továbbra is teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosítja. A termelékenység növekedésének megvannak a műszaki feltételei. Az építési-szerelési teljesítmények mintegy 4 százalékkal emelkednek, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5—6 százalékkal nő. A mérsékelt növekedési ütem lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon az építkezések befejezése, javuljon az építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások kihasználása, tovább csökkenjenek az építőipari kereslet és kínálat xe- szültségei. A feladatok megvalósítását az állóeszköz-állomány gyors növekedése, a tovább javuló építőanyag-ellátás és a foglalkoztatottak számának növekedése biztosítja. A foglalkoztatottak száma az 1972. évinél lassabban emelkedik, a termelékenység pedig gyorsabban nő. Mezőgazdaság A terv az 1972. évi jó eredmények után a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékos további növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése és az egyenletesen javuló anyagi-műszaki ellátás biztonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakul. A terv gabonafélékből az ideihez hasonló mennyiséget irányoz elő. Növekszik a zöldségfélék, a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alapvető feladat a szarvasmarhatenyésztés fellendítése és a sertéstenyésztésben elért eredmények fenntartása. Az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedéseknek' megfelelően mindkét ágazatban a húshasznosítású fajták növelése a feladat tele, hogy a gazdaságirányító szervek munkájukban következetesen érvényesítsék azokat a gazdálkodási elveket és intézkedéseket, melyek a termelésnek és a fel- használásnak terv szerinti alakulását biztosítják. A vállalatok törekedjenek erőteljesebben a termelés szerkezetének javítására, a hazai és a külkereskedelmi szükségletekkel összhangban ál - ló, gazdaságosan előállítható termékek arányának növelésére. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, ezzel párhuzamosan csökkentsék a termelési, különösen az anyagjellegű költségeket. Javítsák a lekötött eszközök kihasználását, a vállalati termelés gazdaságosságát. Tervszerűen és jól gazdálkodjanak saját fejlesztési alapjukkal és a részesedési alapokkal. A kormány megállapította, hogy az 1973. évi nép- gazdasági tervnek a fejlődés ütemére és a népgazdaság fő arányaira vonatkozó előirányzatai megfelelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz igazodnak. —■ A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1973- ban is kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást ^ztosít. Javul a vidéki hús«. ás, főként a városokban nagyobb helységekben. g a kisebb községek jelent«, részében a központi készletekből való ellátás megszervezésére a jelen feltételek mellett nincs mód. hanem helyi eszközökkel és módszerekkel lehet bővíteni as áruforgalmat. Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei — nagyrészt két, 13 ezer tonnás" tengeri hajó üzembe állításának eredményeként — több, mint 11 százalékkal növekednek. A rendelkezésre álló kapacitások és a műszaki színvonal emelkedése lehetővé teszik, hogy mind a vasút, mind a közúti közlekedés kielégítse a személy- és áru- szállítási igényeket. A lakosság személygépkocsi-állománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalomba helyezik az M 7-es autópálya Budapest— Székesfehérvár közötti szakaszának második pály-ját. A budapesti közlekedés zsúfoltságát enyhíti a metró kelet—nyugati vonalának 1972. decemberi üzenibe helyezése. A hírközlés fejlesztése so« rán a főközponti távbeszélő- állomások száma 21 ezer el, az alközponti állomásoké 12 ezerrel növekszik. Üzembe helyeznek Jászberényben egy 250 kW-os rövidhullámú rádióadót, Pécsett pedig egy 20 kW-os színes televízió- adót. Kiépül a mikrohullámú összeköttetés Győr—Pozsony. Budapest—Pécs, valamint a főváros és a Szovjetunió államhatára között {Folytatás »1 oMata^ A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai LAPUNK TARTALMASOK! Pártirányítás $ a kisvárdai járásban 0. oldali Fényes jubileum <5. oldal)' Mai sportműsor (U. oldal) Mit fizet a lottó (12. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) B——HM—i——i ■-i