Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
1972. äecemßer W. Téli esték PUSZTA A HATÁR, megtörtént az őszi betakarítás, s legtöbb mezőgazdasági üzemben már elvégezték a mélyszántást is. A ráérő- sebb napok, a hosszú téli esték következnek. Ezeknek okos hasznosítása a paraszt- emberek számára ősidők óta a következő év gazdálkodásának előkészítését jelentet-' ték. Erről beszélgettünk Nyírbátorban a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi- Szövetségének munkatársaival. A szövetségek szervező és koordináló szerepe a mezőgazdasági dolgozók képzésében és továbbképzésében igen nagy. Jó volt hallani, hogy az említett helyen milyen nagy gondot fordítanak a különböző tanfolyamok megtartására. Szerveztek például traktoros és. vontatóvezető alapfokú tanfolyamot. Három helyen, Nyírbátorban, Baktalóránt- házán és Kisvárdán 480 órás foglalkozással 120 fiatalt képeznek ki a szakmára. A traktorosképzésnek a jövő évi mezőgazdasági termelésben döntő jelentősége van, hiszen a szövetséghéz tartozó termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek mintegy 1100 traktorának 5—10 százalékát szezon időszakban, traktorvezető-hiány miatt nem tudták rendszeresen üzemeltetni ebben az évben. . A TRAKTOROSKÉPZÉS MELLETT jelentős még az autóbuszvezetői jogosítvány megszerzésére szervezett tanfolyam, a döntőbizottsági elnökök és a nőbizottsági elnökök továbbképzését szolgáló tanfolyamok megtartása. Különösen a döntőbizottsági elnökök továbbképzése nagyon aktuális. Ismert, hogy az új tsz-törvény a 1 termelőszövetkezeti döntő- bizottságok létrehozásáról is határozott. A döntőbizottságok szerepe a vezetők és tagok közötti esetleges vitás ügyek rendezésében, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, a jogok és kötelességek érvényesítésében Igen nagy. A döntőbizottsági elnökök, döntőbizottsági tagok ma még kevés gyakorlati tapasztalattal, de még kevesebb elméleti felkészüléssel rendelkeznek. Ehhez a téli tanfolyam nagy segítséget ad majd. Bár nincs még kidolgozott tematikája, de a kezdeményezés hasznossága miatt már most meg kell említeni azt a továbbképzési sorozatot, amely a mezőgazdasági gépkezelők tudását gyarapítja majd. Tervezik, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok — Vörös Csillag Traktorgyár, Mosonmagyaróvári Gépgyár, Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, MEZŐGÉP — szakembereit felkérik olyan canfolyamoknak a megtartására, amelyeken gépkezelésből, szerelésből és javításból adnak továbbképzést a termelőszövetkezeti szakembereknek. A tudás tárházának bővítése mellett ezek a tanfolyamok hasznos tapasztalatcserék is lesznek, mert nemcsak az iskolapadban ülők, de a katedrán helyet foglalók ismeretanyaga is gazdagodhat. Ugyanis a mezőgazdasági gépkezelők elmondják majd tapasztalataikat, javaslatokat tesznek egyes géprészek módosítására, új konstrukciós megoldásokra. A NYÍRSÉGI TERÜLETEN közel félezer mező- gazdasági dolgozó szervezett szakmai oktatását, továbbképzését tervezik szövetségi szinten. Természetesen szép számmal rendeznek majd termelőszövetkezetenként is szakmai továbbképzést, politikai tanfolyamokat. A téli esték ilyen hasznosítása túlzás nélkül állíthatjuk, milliókat ér. mert bármilyen módon, vagy formában történik is a képzés, az egyes emberek fejlődése, nagyobb tudása végső soron anyagi erővé válik. A nagyobb . sgakért^lenp .több. búzát, burgonyát", kukoricát, almát, más szóval több mezőgazdasági terméket jelent. Seres Ernő Négyezer női ruha — takarékosságból Sok függ az emberektől — vallják a Nyírségben Elgondolkoztató adat: ez évben 700 ezer forintot jövedelmezett a Nyírség Ruházati Szövetkezetnek az anyagtakarékosság. A megtakarított méterekből 3 és fél-négyezer új női ruhát varrtak. A fenti összeg tiszta nyereség, amely 8 százalékát prémiumként kifizetik a szabászoknak. Jelentős anyagi - ösztönző ez. de az is igaz, nagyon meg kell dolgozniuk azért a nyolc százalékért. A szövetkezet elsősorban külföldi bérmunkát végez. Az anyagot. a béléseket, a gombokat, egyéb kiegészítő anyagot a megrendelőtől kapja, a varráshoz pedig a legrészletesebb technológiai leírást. A szabászok például felfektetési rajz fotókópiái alapján dolgoznak, melyen minden pontosan ki van centiméie- rezve. Újítások, egyéni ötletek kellenek áhhoz. hogy ilyen szigorú feltételek mellett számolni lehessen anvagtakarékossággal. A cél a holttér legmegfelelőbb kihasználása úgy. hogy legalább húsz centiméteres anyag maradion teljes szélességben. A rövidebbek. a kieső részek a szabászat! hasznos hulladékok, de ezek anvagtakarékosság. felhasználás szemoontjából értéktelenek. A módszer eevsze- rű. Hosszabb — 16 méteres — asztalokon dolgoznak, többször rajzolják fel egymás után a modellt. így egy-egy ruhánál 1—5 centiméter marad meg. Sok függ tehát a szabászoktól. a technikustól és s ral zol óktól. Gyakran kel' mozgatniuk a sémákat, hogv a kisebb darabokat — gallért. zsebet, tűzéseket — a megfelelő helyre rajzolják be. A megmaradt anvagból ruhák készülnek, melyeket külön engedéllyel értékesítenek a belföldi piacon. A hasznos hulladékból az ipari tanulók varrnak szoknyákat, blúzokat, kiskabáto- kat és fillérekért eladják a dolgozóknak. A tíz szabász két műszakban dolgozik. Minden modellből két darabot előre megvarratnak. Az egyiket Budapestre küldik, ahol a megrendelő képviselője megvizsgálja a munkát. Miután elfogadta a mintát, azután kezdhetik meg a sorozatgyártást. A másik modell a szabászatról végigkíséri az aiiyagot egészen a csomagolásig. Ilyen körülmények között nagy pontosságot, figyelmet, rutint igényel az anyagtaka- rékosság. A jelenlegi technikai szinten jó eredmény a 700 ezer forintos megtakarítás. További gépesítéssel — terítőgépek alkalmazásával és precíz munkával növelhetik a nyereséget. Sokat várnak az új, ragasztásos módszertől. Csökkenthetik az előállítási időt. olcsóbb, gyengébb minőségű anyagokat fel tudnak használni .minőségi romlás nélkül. Tetszetősebbé válnak a gallér- és fazonmegoldások, a hurkolt áruk feldolgozására is lehetőség nyílik. Eddig még kis tételeket gyártottak az új technológiával, csak a bérmunkánál tudták alkalmazni, mivel a megrendelő küldte a ragasztóanyagot is. A hazai ragasztó gyártása sem késlekedik. — A Magyar Pamutnyomóipari Vállalat megkezdte a Pafix alapanyag termelését. így. kemény devizafizetés nélkül itthon is megindulhat a ragasztásos technológiával gyártott felsőruházati cikkek készítése. B. J, sirrfT * Uí kórház! pavilon AZ IMPOZÁNS, ŰJ BELGYÓGYÁSZATI PAVILON. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Megkezdték a gyógyítómunkát a nyíregyházi kórház' új belgyógyászati pavilonjában. Az ötszintes, jól felszerelt épületben kapott elhelyezést az eddig nehéz körülmények között dolgozó 1-es és 2-es belgyógyászati osztály. A kényelmes, tágas kórtermekben 172 beteget tudnak egyidőben elhelyezni. Itt alakítanak ki egy 12 ágyas intenzív terápiás osztályt is külön rendelővel és laboratóriummal, melyet speciális műszerekkel látnak el. A hazai viszonyok között alkalmazott korszerű röntgen-diagnosztikai berendezéssel is felszerelik a belgyógyászatot. A műszerek beszerelése még folyik, ha teljesen elkészülnek a munkákkal, az új pavilon és a műszerek költsége mégha1 ^ a 30 millió forintot. Az belgyógyászati osztály átadásával nagyban megjavult a megyeszékhely betegellátása, de továbbra is fennáll a férő- helyhiány. ,,Elveszett“ órák Garancia a jobb munkára Ez a számítás talán mindannyiunknak érdekes lehet: Egy ember napi munkaidejéből 1,2 óra „esik ki”, egy évben ez 336 órát jelent. Ennél a vállalatnál 374 munkás van, az ő munkaidejük az esztendő alatt 125 664 órával rövidül, s ha beszámítjuk, hogy egy óra alatt átlagosan-68 forint értéket, állít elő egy munkás, az egész vállalat kára több, mint 8,5 millió forint. Hogyan lehetséges ez? — szegeztük neki a kérdést Balogh Gábornak, a Tisza- löki • Vegyesipari Vállalat igazgatójának. — Ha még azt is bekalkuláljuk, hogy ennek ellenére jó évet zárunk, még izgalmasabb a kérdés. A választ akkor találtuk meg, amikor nemrég munkánkat, a termelés szervezését szigorú kritikai elemzés alá vettük. Kiderült egyebek között, hogy az említett időveszteség a műszakváltások alkalmával keletkezik, mert mindenki a „saját” fűrészlapjaival, géptartozékaival dolgozik, s amíg a le- és felszerelés megtörténik, egy- egy műszakidőből minimum fél óra odavan. Felfedett visszásságok Nem tagadja az igazgató, hogy az utóbbi években nehéz heteket, órákat éltek át, csaknem „lehúzták a folót”. de talpra álltak és most nem érheti különösebb szó a házuk táját. Mégis ahogy jobban a közvélemény figyelmébe került a vállala t üzem- és munka- szervezés ügye. ők sem tétlenkedtek sokáig. Mindenekelőtt — önálló kezdeményezésként — az elmúlt nyáron „vállalati gazdasági bizottságot” hoztak létre, amely feladatul kapta többek között a termelés meglévő visszásságainak a felfedését, s aztán elkészítették azt az intézkedési tervet, amelyben a munka jobb megszervezésének a legfontosabb és legsürgősebb teendőit rögzítették 14 pontba" Ez a dokumentum — melyek magasabb pártszervek előtt is megvitattak már — látszólag Jsönyörtelen”, semmit nem szépítget, de nemcsak felmutatja az ellentmondásokat, hanem jelzi a kivezető utat is. Visszatérve a már említett munkaidő-veszteségre: elhatározott szándékuk, hogy január elsejétől megszüntetik a manufakturális műszakváltást, s a tmk- részleg szakemberei cserélik majd a fűrészlapokat nemcsak nagyobb szakértelemmel, hanem lényegesen hamarabb is. Ezzel emberenként 20—20 perc munkaidőt nyernek. Aztán kimutatták azt is, hogy a gépek kiszanálása — ami szorosan ösz- szefügg az előbbi témával — mindössze 56 százalékos! Ennek minimális fokozása emberenként évi 14,5 ezer forinttal növelheti a termelési értéket, ami jól meglendíti majd a termelékenység alakulását. Fejlesztem — de miből? Ha már az állóeszközök jobb kihasználásánál tartunk : gondoskodnak róla, hogy a gépekről állandóan reális kép álljon előttük — erre valók az ,,üzemnaplók” r— "s' ha /valamelyik feleslegessé vált, a selejtezési bizottság gyorsított eljárásban tesz túl rajta. Igen ám, csakhogy pótolni is kell azt! Miből? — Újabban mi állami támogatás és banki hitelek nélkül, a saját fejlesztési alapunkból igyekszünk elvégezni a beruházásokat, az állóeszközök pótlását.” így is lehet? „Lehet, mert a szükséges fejlesztések túlnyomó részét mi házilag oldjuk meg. ha más tekintetben gond. e vonatkozás* ban szerencsés a mi vegyesipari jellegünk.” Lássuk csak az 1973-as évet: kis- fástányai telepükön az iparvágánnyal egvütt szalagszállító pálvát is építenek, am: nemcsak könnvít a nehéz fizikai munkán, de legalább 10—12 munkaerő megtakarítását is jelenti. (Tudni kell, hosv innen kerül ki a vállalati export zöme: bútorléc. zárléc. jobbára az NSZK-nak.) A tisza- löki teleoen a melléktermékek továbbítását gépesítik saját erőből, míg Tiszavasváriban az alapanyagszállítás korszerűsítését igyekeznek megoldani. (Csaknem 600 ezer forintot ér majd az a „házilagos” fejlesztés, amit nem kell idegen cégnek kifizetniük.) Néhány kiragadott példa még az említett programból: Már félautomata „anyagbehúzó gépeket” alkalmaznak, s így felére csökkent az üzemi baleset. (Ezt még tovább lehet apasztani.) Itt is — csakúgy, mint másutt — még túlzott az adminisztráció. Ezért egyszerűsítik a nyilvántartást, különböző • anyagcsoportokat összevonnak. (Most például, ahány féle szeggel dolgoznak, annyi kartont rakosgatnak — feleslegesen.) A felszabaduló munkaerőt úgy hasznosítják, hogy például. ha valaki elmegy szülési szabadságra, helyette nem vesznek fel mást. Aztán: a korszerűbb gépek lehetővé teszik, hogy újabb műveleteknél foglalkoztathassanak nőket, s a férfiakat oda irányítsák, ahol nagyobb szükség van rájuk. A zárléctől a víkendházig Persze, a végrehajtás itt sem lesz könnyű. „Nemrég elég nagy port kavart vállalatunknál, amikor termelékenyebb gépeket állítottunk munkába: az emberek zúgolódtak, mert úgy vélték. a nagyobb termelés . csakis az ő érdemük, a gépnek semmi köze sincs hozzá, a keresetük pedig nem emelkedett arányosan. Most már sokan belátják: nem lehet megállni, mert az a vesztünket jelentené.” A zárléctől a víkendházig sok mindent gyárt a tiszalö- ki „vegyes”, amellett, hogy a szolgáltatásból is kiveszi a részét. Idei 54,2 milliós termeléséből 38,6 millió jut külföldre. Jövőre még nagyobbak lesznek ezek a számok és még „kényesebbek” a megrendelők. Az üzem- és munkaszervezési programjuk — melyről csak vázlatosan szólhattunk — erre siet megteremteni a garanciát A. S. f. oldal LAPSZÉLEN Számozás Az új postás ténfere;-. A mentős kétségbeesetten szaladgál. A taxis ide-oda ko- csikázik. A látogató lődörög. A színhely: az Északi körút páros oldala. A sok bosszúság és céltalan rohangálás oka csupán egy: az útra merőlegesen álló házak számait nem lehet megállapítani. Különben se sok a logika az egyes házak számozásában, így azután még egynek a megtalálása után sem biztos, h'-gy megtalálható a követkéz A fenti eset és helyzet s azt bizonyítja: egy lakónegyed építése nem ér vé"et azzal, ha elkészül ház tű, fa, bokor. Kell hozzá ; ól tájékoztató számozás is <b) * Ui könyvek Tolnai Kálmán: A 16-os zárka lakója Rendkívül érdekes munkát bocsátott az olvasó elé a Táncsics Könyvkiadó Tolnai Kálmán A 16-as zárka lakója című művével. A szerző végigkíséri egy arisztokrata származású, zeneakadémián végzett, kulturált, nyelveket beszélő nő élettörténetét, hogyan lesz az egykori bármuzsikusból, — mellesleg üzletszerű kéjelgésből élő, — a Gestapo ügynöke. Ilyen kérdésekre kapunk választ: Hogyan szervezte be a horthysta VKF 2. hírszerző csoport,1 mi volt az apja bűne, amivel megzsarolták és hogyan adták tovább a Gestapónak? Majd életútja a felszabadulás ufán egészen addig, ahogy a Magyar Népköz- társaság Bírósága 15 évi szabadságvesztésre ítéli a hatvanas évek elején. Az izgalmas, fordulatos, politikai szempontból is tanulságos könyvet Feledi Gyula Munkácsy-díjas grafikus- művész illusztrációi díszítik. Jókai Anna: Napok A gyorsan, széles körben népszerűvé vált írónő, a'"- nek első regénye a 44-i7. négy esztendővel ezelőtt jelent meg, új könyvében korunk egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg a harmincas évektől napjainkig. Főhőse értelmiségi, akit sok méltánytalanság, bántás ér, akin többször átcsaptak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horihy-korszakban éppúgy, mint a felszabadulás után. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri; szakmájában gyorsan, csaknem látványosan halad előre, ezután egyszer csak megreked valahol; a nők bolondulnak érte, de előbb- utóbb mind faképnél hagyja; Jókai Anna nemcsak a főhős személyiségét rajzolja meg plasztikusan, de kitűnően feltérképezi egy társadalmi ré*eg szűk, meglehetősen zárt világát és fordulatos, érdekfeszítő cselekmény keretében mutatja meg, hogyan hullanak ki az idők rostáján ennek a rétegnek a legjobbjai is. A regény a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Irodalmi délután Irodalmi délutánt rendez december 18-án Rakamazon a nagyközségi könyvtár, művelődési ház, és a tisza- löki körzeti könyvtár. Burányi Ferenc költő és Kovács P. József előadóművész, tvbemondó vesz részt az irodalmi délutánon. Aznap este Tiszavasváriban a művelődési ház pinceklubjában találkozik az irodalombarátokkal a két fővárosi vendég a tiszalöki körzeti könyvtár és a helyi művelődési ház rendezésében.
