Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
I oldal KELOT-WAGTäRORSZÄG 9$K. (ktseftfáev tS. 9 Újdonságok *$• "tudományos kutatások tapasztalatcsere a mezőgazdaságban ORSZÁGOSAN AfÁNLHATÓ A burgonyatárolás korszerű módszere A burgonyatárolás ősi módja a prizmázás. Ősi, de igen gazdaságtalan megoldás ez. Tudományos számítások szerint o tárolt mennyiség 15—20, sok esetben 25 százaléka romlik meg, válik fogyasztásra alkalmatlanná. Ha számításba vesszük, hogy hazánkban évente 150 ezer vagonnvi terem és ennek döntő részét ilyen módon teszik el télire, akkor könnyen kiszámolható, milyen hatalmas veszteséget jelent ez. Világszerte folytak kutatások a korszerű módszerek kidolgozására. így született meg az úgynevezett halmos módszer, amelynek lényege az, hogy a burgonya fedett térbe kerül, ahol kényszerszellőztetés útján kapja meg azt a levegőt, ami az állapot megromlását meggátolja. Azok a tárolók, amelyek részben hazai, részben külföldi tervek alapján készültek, jónak bizonyultak, de igen sokba kerülnek. A balkányi 100 Vagonos 4 millióba, a lábadi 200 vagonos tároló 8 millió forintba került. Érthető, hogy ez a magas összeg elriasztotta a gazdaságokat, főleg a kisebbeket. Kisvárdán, az agrotechnikai intézel Teirhmann-telepén éppen ezért kezdtek hozzá a kutatók olyan kísérletekhez, amelyek a jó elvei megőrizték, sőt továbbfejlesztették, ugyanakkor a költségek tetemes csökkentését eredményezték. Jóllehet a Bohus-féle terv régen kész. ingyen megkapható, a telepen fel- éoítve látható, sőt igénybe is vehető, a megyében nincs érdeklődés a halmos tárolás olcsó módszerei iránt. Pedig a Bohus- féle tároló, amely 120 vagonos, mindössze félmillióba kerül, gyorsan felépíthető és csak olyan anyagokat kíván meg, amelyek könnyen beszerezhetők. A terv ugyanakkor garantálja, hogy az ebben tárolt burgonya vesztesége vem haladja meg az 5 százalékot. Kiszámítható könnyen: a ráfordítás legrosz- szabb esetben három év alatt megtérül abból a burgonyából, ami nem romlik meg a tárolás ideje alatt. Sárvári István, a telep másik kutatója ennek a tárolónak egy továbbfejlesztett változatát készítette most el. Ez egy 60 méter hosszú, 9 méter széles, köríves alakú építmény, amelyben 60 vagon burgonyát lehet tárolni. Automatikát épített be, amely méri a burgonyahalom belsejében lévő hőt, a levegő hőmérsékletét, a páratartalmat. A program szerint kapcsol ki és be. képes hűteni és fűteni, függően az időjárástól. A most próba alá vetett halmostároló építési ideje alig 6—8 hát, a gazdaság emberei önerőből megépíthetik és költsége, az auto- matikával együtt nem haladja meg a 400 ezer forintot. A továbbfejleszteti változat lehetőséget nyújt a rakodás teljes gépesítésére, ami azt is jelenti, hogy a burgonya nem sérül, alig pár százalék az. amit gombos villával kell be-, vagy kirakodni. Megtöltése, vagv ürítése több ajtón át történhet. közepén manipulálóteret alakítottak ki. A Sárvári-féle halmostárolóban burgonyán kívül zöldséget is tárolhatnak, nyáron gabonaszárításra is alkalmas. Mindkét halmostároló egyszerű motorikus berendezésekkel fújtatja a levegőt a burgonya alá, közé, fölé. A kinti hőmérséklet. a tárolt burgonya mennyisége, a burgonya tárolás- kori hőmérséklete azok a tényezők, amelyek a programozás alapjául szolgálnak Az automatika lehetővé teszi, hogy egész télen anélkül ellenőrizzék a belső helyzetet, hogy ki kellene nyitniok a tárolót A rendkívüli hideg esetén is o tökéletes szigetelés a fagyveszélyt kizárja. A kisvárdai kutatók terveit ingyen bocsátják a gazdaságok rendelkezésére Sajnos, az eddigi érdeklődés minimális. Különösen Szabolcs-Szatmárban. Más megyék sokkal intenzívebb kíváncsiságot árulnak el. Pedig megyénkben, ahol köztudottan az országos mennyiség jelentős részét termelik a gazdaságok és a háztáji gazdaságok, ez a tárolási mód különösen fontos. A Nyírségi Agrotechnikai Intézet TeiChmann-telepén az érdeklődők megkaphatják a terveket. Feltéve, ha elmennek Éppen ezért érdemes elgondolkodni azon: vajon megfelelő-e, kielégítő-e az a propaganda amit tudományos eredményeinknek biztosítanak. A kisvárdai kutatók elsősorban a termelést, a termelőket kívánják segíteni tudományos munkáikkal, eredményeikkel. Nagyon üdvös lenne, ha sikereiket, ajánlott módszereiket, a népgazdaság számára is elengedhetetlenül fontos módszereiket átgondolt, hatékony, folytatólagos ajánlások. közlemények juttatnák el oda, ahol azokat alkalmazni lehet: a nagyüzemi gazdaságokhoz. Bürget Lajos Szakkönyvtárunk h gépesítés fokozásáról tárgyalt a Nyírségi TESZÖV küldöttgyűlése Küldöttközgyűlést tartott a napokban a Nyírségi Tsz- ek Területi Szövetsége Nyírbátorban, a járási pártbizottság tanácstermében. A küldötteket és a vendégeket Major József, a szövetség elnöke üdvözölte és nyitotta meg a gyűlést. A javasolt napirendi pontok elfogadása után Makrai László, a szövetség titkára tartotta meg az elnökség beszámolóját. A gépesítés helyzete Az elnökségi referátum a taggazdaságok által idén elért eredmények és megoldásra váró kérdések mellett ezúttal a gépesítés helyzetére, körülményeire fordított több gondot, ügy jellemezte ezt, mint a szövetkezeti gazdaságok egyik legidőszerűbb kérdését, a jelenlegi stádiumban. Tekintve, hogv e köré csoportosítva lehet megoldani az olyan fontos feladatokat, mint a termelés célszerű növelése, a gazdaságosság fokozása. A mező- gazdasági termelési folyamatok végzéséhez mind kevesebb emberi munkaerő áll rendelkezésre. Az almatermés évről évre örvendetesen nő. Ehhez a munkához kézi erőt biztosítani, szervezni mind nehezebb. Figvelmeztető gond a tagság elöregedése. A szövetség taggazdaságaiban az átlagéletkor 52 év, A 25 éven aluliak aránya 11 százalék. A fiatalok nehezen marasztalhatok hagyományos módszerekkel végzett munkákra. Szövetkezeti szektorokat tekintve országosan a szövetség területén van az < almaterület egynegyede, a . dohány egyharmada, a burgonya nyolctizede. Vsemes munkaszervezés Különösen sok ■ tennivaló van üzem- és munkaszervezés terén. Több gazdaságban nem tartják be azt a munkaszervezési fegyelmet, amelyre a mai viszonyokban már feltétlen szükség van. Hátráltató hatása, hogy az időszerű mezőgazdasági teendőket megkésve végzik. Holott nem feltétlen kell bizonyítani az optimális idő betartásának előnyét. Töb - bek közt, hogy az április hónapban elvetett kukorica 10—15 százalékkal terem többet, mint a májusi vetésű. Gabonafélék esetében, az optimális időtől eltérő, minden 10 naoos késedelem 20—25 százalékkal csökken ti a termés mennyiségét. A szövetség taggazdaságaiban jelenleg 994 traktor var — közölte a gépesítettséggé’ kapcsolatban a szövetség titkára. — A gyarapodás a szövetkezetek kezdeti évei óta jelentős. De a növekedő': üteme nem tekinthető ki elégítőnek. mivel nem éri el a legszerényebb követelménynek tekinthető évi 2 százalékot sem. Éz a gépparknövekedés nem képes a kívánt mértékben ellensúlyozni a csökkenő kézi munkaerőt. Kedvezőtlen hatás érezhető a gépállomány összetételében is. (Jelenleg 11 típusú gépfajtából tevődik össze az állomány). Ezeknek eltérő a hatásfoka. alkatrész-, javítás- és karbantartás-szükséglete. Nehéz a nyilvántartásuk, teljesítményük regisztrálása. A gépek tárulásu Tapasztalatok bizonyítják: a komplex géprendszerek előnyei csak abban az esetben érhetők el, ha a műszaki ellátás kielégítő. Magas fokú a technológiai fegyelem. jó a szervezettség és megvan a dolgozók szakmai hozzáértése. E feltételek nélkül a komplex géprendszerek előnyei nem mutatkoznak, illetve nem érhetők el. Pedig sok esetben ezek a nagv teljesítményű gépek a feltételei a termelési költségek csökkentésének. Például egy mázsa májusi morzsolt kukorica betakarítása hagyományos töréssel 32 forint, megfelelő géprendszer üzemeltetése esetén 20,5 forint: Nem kielégítő a gépek tárolása. Az ebből eredő kár a szövetség taggazdaságaiban évente meghaladja a A klóraminotriazin hatóanyag tartalmú gyomirtó szerek egymást követő sok évi használata a hatóanyagnak a talajban való felhalmozódását eredményezi. Károsodások megelőzése céljából a klóraminotriazin hatóanyag tartalmú készítmények (önmagukban vagy kombinációk formájában) alkalmazását a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter szabályozta és ennek megfelelően az Akti- konia (90 °o Aktinit PK), a Hungazin DT-re (50 % Aktinit DT). a Hungazin PK-ra (50 % Aktinit PK), a Nike- zin DT-re (50 % Aktinit DT). a Nikezin PK-ra (50 % Aktinit PK), a Buvinol- ra (25 % Aktinit PK + 25 % 2, 4. 5 TE), a Hungária X—64-re (23 % Hungazin PK+35 % Dikonirt+42 Satrin), a Nitrikolra (50 °V, Aktinit PK-j-50 ■% Dikonirl D) kiadott engedélyokiratokat módosította. Hazai viszonyok között — átlagos időiárási viszonyokat figyelembe véve —* 10 hónap alatt 1,5—1,7 kg/ha hatóanyag-mennyiség lebomlásával lehet számolni. Amennyiben a triazin ha- tóanvag az előző évek túlzott adagolása következtében nagvobb mértékben felhalmozódott. e szertípussal történő kezelést be kell szüntetni mindaddig, amíg másfél milliót. Nincs előrébb a javítás helyzete sem, eltekintve egy pár jobban szervezett gazdaságtól. Sok helyen még mindig csak javítgatnak, indokolatlanul nagy az álló gépek száma. Kedvező lehetne, ha a volt gépállomások épületét, felszereltségét, a rendelkezésre álló kanacitást valamilyen formában továbbra is a mező- gazdasági gépek javítására állítanák. Hasonlóan célszerűnek látszik, hogy a tsz- ekben is bevezetésre kerülnének a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet javítástechnológiai főosztálya által kidolgozott javítási, illetve karbantartási rendszer. Igaz, hogv ezekért a rendszerekért valamennyit fizetni is kell. de ez valószínűleg többszörösen meg is térülne A kellő gépesítettség a géphasznosítás rovására van, hogy kevés a termet' gazdaságokban a jó szakember. A szövetség taggazdaságaiban csupán 4 gépész- mérnök és 28 technikus található. Különösen a fiatal műszaki szakemberek nem találják fel sok helyen magukat. Gyakran nem kapnak megfelelő önálló feladatot, ahhoz szükséges hatáskört. Nem vonják be őket az üzemvezetési szervező munkába. A. B. a lebomlás a kívánt szintig meg nem történik. A 4 évesnél idősebb szőlőben, almástermésű gyümölcsösben, illetve gyógynövénykultúrában a teljes felületi kezelést a talaj típusától és szervesanyagtartalmától függően 2,5—4 kg/ha hatóanyag-menynyiséggel 3 éven keresztül lehet végezni, ezt követően azonban a klóraminotriazin adagolást 2 éven keresztül szüneteltetni keli. Homoki szőlőben és gyümölcsösben a teljes felületi kezelés helyett a sorkezelés végezhető úgy, hogy a ténylegesen kezelt területen hektáronként maximálisan 2,5 kg hatóanyag-mennyiség kerüljön felhasználásra. Kukoricában az egy vegetációs időszakra terjedő gyomirtó hatás biztosításához a talaj típusától, illetve a szerkombinációban előírt mennyiségektől függően — tiszta hatóanyagra vonatkoztatva — hektáronként 0.7—1.4 kg-ot lehet _ felhasználni. A káros utóhatás elkerülése szempontjából azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kezelés legkésőbb május első de- kádjáig megtörténjék és az ezt követő 6 hónán alatt legalább 350 mm természetes vagy annak megfelelő mesterséges csapadék jus- ion a területre. A lucerna- termesztés teclmológiáfa E mű a szántóföldi növényeink új termesztés- technológiájáról készített sorozat harmadik könyve. Legfontosabb jellemzője az, hogy a témához tartozó szakmai ismereteket csak vázlatosan közli (erre a célra rendelkezésre állnak a különféle egyéb szakkönyvek), a hangsúlyt az egyes technológiai változatokhoz javasolt erő- és munkagén- típusok megjelölésére és műszaknap-teljesítményének közlésére helyezi. M~g- található a könyvben az egyes munkák műszaknan- ban kifejezett fajlagos erő- és munkagép-, továbbá kézi munkaerőigénye is. A könyv használhatóságát növeli, hogy a szerzők a munkaigényre vonatkozóan általában többféle változatot munkáltak ki, így többnyire megtalálhatók a könyvben az éppen■ keresett variánsok, vagy pedig a munkában leírt módszerek nyomán, a szükséges számítások könnyen elvégezhetők. Ez esetben a kukorica után ősszel Bezosztája I. fajtájú búza, tavasszal pedig egyéb kultúrnövény kerülhet elvetésre. Ha az előző évekből származó. le nem bomlott hatóanyag-maradvány is van a talajban, a fenti kultúrák nem vethetők. Monokultúrában történő termesztésnél a hektáronkénti dózis meghatározásakor figyelembe kell venni a talajban visszamaradt, még le nem bomlott hatóanyagmennyiséget. Ennek ismeretében az adagolást úgy kell végezni, hogy az összes hatóanyag-mennyiség a talaj típusától és szerves- anyag-tartalmától függően hektáronként, a 2,5—4 kg-ot ne haladja meg. Szőlőben. almástermésű gyümölcsösben a klórami- notriazin-tartalmú gyomirtó szerek helyettesítésére a paraquat tartalmú gyomirtó szerek látszanak a legalkalmasabbaknak, így pl. a Gom ex (28 °'n paraquat- dimetil-szulfát) 6,1 liter/ha (3.6 1/kh) mennyiségben, illetve a Gramoxone (25 % paraquat-diklorid) 4,3 liter/ha (2,5 l/kh) mennyiségben. Széles Csaba adjunktus mg főiskola Triazinkorlátozás a növényvédelemben RAKTÁRKÉSZLETRŐL TUDUNK BIZTOSÍTANI MIA-D típusú stabil Diesel-motort TELJESÍTMÉNYE: 4,5 LE FOItDULAJ SZÁMA: 910 lord/perc FAJLAGOS FOGYASZTÁSA; 20U gr,LEÓ LFIASZNaLHATÓ; ag’regátok, szivattyúk, aprító- és darabol'/épek, szállítószalagok, o m- és bitumenkevprő m<_ ' jtására. NEGYVENSZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNY! mn Szerelvény- és Gépgyár 2. sz gyáregysége 4701. ~látészalka. 1. Ff. 26. Telefon: 67. 1 ” KI Ol>V [1212
