Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

197? <Tee»mTv»r TI. S. oldal Spisák András szabolcsi képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Az 1973-as költségvetésre vonatkozó előterjesztés ta­nulmányozása során levonva a megelőző két év követ­keztetéseit, helyi tapaszta­lataimat úgy érzem, a költ­ségvetésben . megfogalmazott feladatok azt az irányvona­lat tükrözik, amelyet a X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében az országgyűlés a IV. ötéves tervtórvényben megfogal­mazott Mind a népgazdaság, mind a tanácsok — és úgy tu­dom. hogy megyénk költ­ségvetési számításaiban is — összhang van a tanács­törvény által biztosított ön­állóság és az önállóságot alátámasztva pénzalapok között. Tovább javul az egyensúly a központi és helyi pénzalapok vonatko­zásában, tanácsaink is egy­re jobban tudnak élni le­hetőségeikkel. növekszik fe­lelősségük a lakosság ellá­tásáért. és növekszik fele­lősségük az önálló gazdál­kodásban is. A párt- és kormányhatá­rozatokban megállapított követelményeket a beveze­tett módszerekkel együttjáró problémák ellenére általá­ban Ki tudta elégíteni. Elő­segítette a felelősséggel párosuló gazdasági önálló­ság megteremtését, az ellá­tási különbségek bizonyos csökkentését eredményezte. Ez a tendencia Szabolcs- Szatmár megye egész terü­letén. de választókerületem­ben. Vásárosnamény körze­tében is kedvező a sokol­dalú gazdasági megalapo­zottsággal rendelkező na­gyobb községeknél is. Meg kell említeni még azt is. hogy a -helyi tanácsok ki­sebb hányadánál mutatkozó bevételi kiesés, különösen a kisközségek vonatkozásá­ban zökkenőket okozott. Ezt azért említem, mert a ta­nácsok gazdasági önállósá­gának növelésével minde­nütt megnövekedett a jogos igény. esetenként a tneg nem alapozott társadalmi igény, elsősorban a fejlesz­tések vonatkozásában, hol­ott az egves helyi tanácsok területén képződő jövedel­mek között nagyfokú dif­ferenciáltságok tapasztal­hatók. Összességében az új sza­bályozási rendszer tenden­ciájában megfelel a köve­telményeknek, de egyetértek a Központi Bizottság no­vember 14—15-én hozott határozatával, hogy a sza­bályozók helyzetét felül kell vizsgálni és azokat — ha szükséges — finomítani kell. Úgy1 gondolom indokolt ezt kiterjeszteni a tanácsok költségvetésének szabályo­zóira. A tapasztalatok, szerint az egves bevételeknél többlet, illetve többletek és hiányok jelentkeztek. Ezek a problé­mák nem a szabályozórend­szer következményei. ha­nem megyénk és kerületem településszerkezetéből, a ki­alakult gazdasági helyzetből származnak, ami miatt a kisközségek tanácsainak önállósága szűk területre szorul. Ez a szűk érdekeltségi forma is sok bizonytalansá­gi tényezőt tartalmaz. A kis volumenű tanácsi költ­ségvetésnél a bizonytalansá­gi ténvező az alapvető fel­adatok megoldását veszé­lyezteti. Gondjainkat fo­kozza. hogy ezeknél a ta­nácsoknál nem alakult ki a lehetőség tartalékok kérdé­sére. Tartalékol csak akkor lehet képezni, ha van mi­ből. Ha nincs lehetőség, ak­kor va’aminek a rovására tudjuk ezt megoldani. El kell dönteni, hogy a község tud-e tartalékot képezni, vagv csak a megve. Min­denki arra gondolhat, hogv általában a pénzmaradvá­nyokból képezhetők tarta­lékok, de mi történik azok­ban a megyékben, ahol i'.ven pénzmaradványok nincse­nek. sőt bevételi kiesés je­lentkezik? Ide sorolhatnám megyénket is. Tudomásom szerint 1973- ban megváltozik a termelő­szövetkezeti adó befizeté­sének és átutalásának rend­szere. Csak helyeselni tu­dom. hogv ezek a befizeté­sek mipél rövidebb úton. minél' gyorsabban jutnak el a helyi tanácsok számlájá­ra. esetenként igénylik a szankciók alkalmazását is. amennyiben indokolt és indokolatlan elmaradás ta­pasztalható. Köztudott, hogy Szabolcs- Szatmár sok kis településsel rendelkezik, s a kisközsé­geknek a területükből szár­mazó jövedelmük és az el­látandó feladatok gyakran nincsenek egymással arány­ban. Ezekben az esetekben véleményem szerint, az ál­lami hozzájárulás arányát differenciáltabban . kell meghatározni, melynek ér­dekében a Pénzügyminisz­tériummal éS a megyei ta­nács vb pénzügyi osztályá­nál már tettek is lépéseket. Tapasztalható, hogy az igények gyakran nagyobbak, mint a kielégítésükhöz rendelkezésre álló ányagi lehetőségek. Az ebből ere­dő feszültségeket nem sza­bad a kialakult és tendenci­ájában jól funkcionáló sza­bályozók terhére írni, még akkor sem. ha el kell is­merni, hogy az igények zö­me társadalmilag indokolt. A fejlesztés üteme' csak a realitásokkal összhangban valósítható meg. Pénzügyi szerveink az 1973. évi költségvetés elő­készítésénél úgy látom fi­gyelembe vették és haszno­sították az eddigi tapaszta­latokat. Különösen érvénye­síteni látszik a Központi Bizottság novemberi határo­zatából adódó feladatok fi­gyelembevétele. alkalmaz­kodik az élet által támasz­tott követelményekhez. Ezért értek egyet a Magyar Népköztársaság költségve­tési tervezetével, mert ab­ból azt látom, hogy né­pünk felemelkedését pozití­van szolgálja. Ahhoz, hogy a tanácsok pénzgazdálkodása az 1973- as évben tovább javulhas­son. tovább kell javítani és állandósítani a községi ta­nácsok személyi állományát. Az a tapasztalat. hogy gyakran cserélődnek a gaz­dálkodással foglalkozó dol­gozók. A tanácstörvény, de az egész társadalom maga­sabb igényeket támaszt a tanácsoknál dolgozókkal szemben. ami helyes és szükséges is. Ugyanakkor nem biztosítottuk eléggé rendszeresen a községekben dolgozók továbbképzését, melyen időszerű változtatni, javítani. Évek óta vannak rövidebb-hosszabb tanfolya­mok. de ahhoz, hogy a ma­gasabb igényeknek a taná­csoknál dolgozók eleget tud­janak tenni, a képzésükre, továbbképzésükre nagyobp és tervszerűbb figyelmet kell fordítani. A nagy fluktuációnak egyik oka az is. hogy rriás területeken magasabb bérezéshez jut­nak és így átvándoroló ak más munkaterületekre, pe­dig szükséges az itt dolgo­zók stabilitásának megte­remtése. Igaz az i6. hogv a tanácsi dolgozók örömmel vették a jutalomkeret hat százalék­kal való felemelését, me­lyet a Központi Bizottság határozata előirányoz. A határozat figyelembevétele mellett amint népgazdasági szinten arra lehetőség nyí­lik. szükséges a tanácsoknál dolgozók fizetését emelni. Tisztelt országgyűlés! A költségvetési tervezet­ben megelégedéssel láttam, hogy a szociális és egészség- ügyi feladatok előirányzata 9.2 százalékkal, a kulturális ágazaté 10 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. ami lehetővé teszi az idő­szerű feladatok végrehajtá­sát. bár új feladatokat is kaptak tanácsaink. Megyénknek sokat segített a kormány külön támogatá­sa az ellátási színvonalkü­lönbség csökkentésében, le­maradásunk pótlásában. Az előzetes számításaink sze­rint enne:: ellenére is csu­pán közelíteni tudjuk az országos szintű fejlődést. Ezért kérem megyénk és választókerületem további külön támogatását. Ezen észrevételekkel az 1973. évi állami költségvetési terveze­tet elfogadom és elfogadás­ra ajánlom. A szovjet tanácsi delegáció risia vasváriban A SZOVJET TANÁCSI KÜLDÖTTSÉG TAGJAI GYÁRLÁTOGATÁSRA INDUL­NAK. (ELEK EMIL FELVÉTELE) A megyénkben, tartózkodó kárpátaljai tanácsi delegá­ció december 13-án, szerdán Tiszavasváriba látogatott. A négytagú küldöttséget útjára elkísérte dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese és dr. Gombás Sándor, a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalának elnöke. A szov­jet vendégeket — akik ta­pasztalatcsere-látogatásra ér­keztek megyénkbe — a köz­ség párt-, és tanácsi veze­tői fogadták. Dr. Lévai Sándor, a nagy­községi tanács elnöke a vendégeknek beszámolt a község fejlődéséről, jelené­ről és terveiről, majd ismer­tette a tanács munkáját, va­lamint a tanács és a lakos­ság kapcsolatát. A tanács­elnök egyebek között el­mondta, hogy a tanács költ­ségvetési üzemének dolgozói' modern központi orvosi ren­delőt építettek, amelyben ta­vasszal kezdik a gyógyító müiikát. Tovább épül és szé­pül Tiszavasvári: még eb­ben az ötéves tervben taná­csi beruházással és társa­dalmi munkával befejezik a község járdásítását, 124 ta­nácsi, illetve OTP-lákás is épül 1975-ig, s valamennyi lakás 3, vagy 4 szintes lesz. A beszámoló után a dele­gáció i tagjai kérdéseket tet­tek fel a község vezetőinek. A tanácselnök válaszában egyebek között elmondta, hogy a társadalmi esemé­nyek megrendezésére nagy figyelmet fordítanak a köz­ségben. ahol többnyire tár­sadalmi esküvőt rendeznek. Javul a község szolgáltatása ts, felépült a barkácsbolt. hamarosan berendezik, s a boltban szerszámokat és se­gítséget kapnak azok. akik javítani, vagy barkácsolni akarnak. A tanácsi programot kö­vetően a vendégek megko­szorúzták a szovjet hősök emlékművét, majd a műve­lődési házba, a múzeumba és a gimháziümba láto­gattak. Délután a delegáció láto­gatást tett az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban. Szabó Mi­hály, a gyár pártbizottságá­nak titkára és Mándoki Ist­ván, a gyár főmérnöke ka­lauzolta a vendégeket, akik a látogatás során a munká­sokkal beszélgettek. A többi között elmondták, hogy a Szovjetunióban ismerik a gyár termékeit, ebben az év­TÖbb olvasónk kérésére is­mertetjük a Minisztertanács ez év november 9-án megjelent 37/1972. számú rendeletét, amely a személyi tulajdon­ben 450 ezer doboz gyógy­szert szállítottak innen a Szovjetunióba. A gyár mér­nöke megjegyezte, hogy jö­vőre már 2 millió doboz gyógyszert szállítanak szom­szédainknak. A gyárlátogatás végén Georgij Kosztrub, a Kárpá- tontúli Terüléti Tanács VB elnökhelyettese, a delegáció vezetője hasznosnak ítélte a szerzett tapasztalatokat. A község vezetőinek a többi között javasolta,, hogy ren­dezzenek a község fejlődé­sét bemutató kiállítást, hi­szen a községben van mivel dicsekedni, s hasznos lesz, ha a fiatalok is látják, hogy a felszabaduláskor honnan indult a község. A delegáció a tanács munkájáról fel­jegyzéseket készített és az új tanácstörvény hazai ta­pasztalatait átadja a szovjet tanácsi vezetőknek. ban lévő gépjármüvekről in­tézkedik. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy személyi tu­lajdonban nem lehet olyan gépjármű — a személygép­kocsikon és motorkerékpáro­<n. 1.), A mogánsépiármüvek használatáról Milyen gjép lehel személyi tulajdonban Könnyű megtalálni a Par­lament folyosóján a szabolcsi képviselőket, Rendszerint együtt vannak a szünetben is. Beszélgetnek. Jeszenszki Gá­bor, a Nyíregyházi Építő- és Szerelő Vállalat dolgozója — amikor találkoztunk — éppen az elhangzott pénzügyminisz­teri expozéról váltott szót * képviselőtársával, Spisák Andrással. Nevezetesen arról, hogy az építőipari munkások 6 százalékos béremelése igén jól jön az ő vállalatuknál is. örömmel fogadják ezt az építőmunkások épo úgy. mint a művezetők, hisz olykor egy- egy művezető keresete kisebb volt, mint egy átlag brigádta­gé. Sokan nem szívesen vál­lalták a művezetői tennivaló­kat. Rövidesen ez a gond is csökkenni fog. Kovács Lajos, a Csepel Mo­torkerékpárgyár nyírbátori telepének dolgozója arról szólt mennyire közvetlenül érmti őket az a tervezett in­tézkedés. amely az eddigiek né! is nagyobb lehetőséget ad majd a dolgozók lakásigényei­nek kielégítéséhez. Jómaga is érdekelt ebben, azok közé a vállalati dolgozók közé tar­tozik, akik vállalati és állami támogatással tudnának csak megfelelő lakáshoz jutni. Az idén már épül Nyírbátorban PARLAMENTI IEGYZETEK Szabolcsi képviselők között egy kisebb KISZ-lakás, de ez kevés, nagyon jól fog jönni a tervezett intézkedés. Spisák András vásárosna- ményi képviselőt az expozé­ban is elhangzott olykor túl­zott méreteket öltő reprezen- tálásokról kérdeztük meg. Spisák András szerint a járás­ban ezzel nincs probléma, el­lenben az tény, hogy egyes tsz-vezetők sokszor elkerülhe­tetlennek tartják á partner- vállalatok iránti reprezentá- lást. A kötetlen beszélgetés las- 'san véget ér, megszólal a csengő, az országgyűlés foly­tatja munkáját, amelynek el- •feő napi munkáiéban délután szót kapott dr. Fekszi István, a szabolcsi képviselőcsoport rtnöke is. A szabolcsi képvi­selő a megye közoktatási oroblémáit tette szóvá és kér­te az országos szervek tá­mogatását. Elmondta, indo­koltnak tartja az egyes me­gyék között fennálló jelentős színvonalkülönbségek mér­séklésére előirányzott 65 mil­lió forintot, amely céljellegű központi előirányzatból is ki­egészül mintegy 125 millió fo­rinttal. Képviselőnk hangsú­lyozta, hogy Szabolcs-Szatmár megye jelentős eredményeket ért el az oktatásügyben, azon­ban a fejlődés ellenére a me­gye egy sor problémával küzd. Ilyenek: nem tudtuk biztosítani a mennyiségi és a minőségi fejlődés összhangját, nagymértékben meanöveke- dett az iskolák közötti szín­vonalkülönbség. Adatokat is említett: az óvodákról szólva elmondta, a férőhelyek száma több. mint háromszorosára. 12 ezerre emelkedett. Mégis a megfelelő korosztálynak Sza- bolcs-Szatmárban csak 37 szá­zaléka részesül óvoda,i ellátás­ban. Az 5 éves gverekeknek 25 százaléka vett részt óvodai oktatásban, a másik 25 száza­léka iskolai előkészítőn, s fe­le egyiken sem. Szeretnénk elérni a negyedik ötéves terv végén, hogy az óvodai ellá­tásra jogosult gyerekek 45— 46 százaléka tárhasson óvo­dába. Ez 3500 férőhelybővítést igényel. A továbbiakban a szabolcsi képviselőcsoport elnöke 1 az általános iskolai intézmény- hálózat fejlődéséről és gond­jairól szólt. A legfőbb gond, amelynek megoldásához az országos szervek támogatását is kérik, a tanteremhiány. Bár I960 óta főleg megyei erőfor­rásokból 413 új tantermet épí­tettünk. ennek ellenére je­lenleg is a szükségtantermek száma még mindig eléri a há­romszázat. A szabolcsi iskolák 51 százalékában egész napos tanítás folyik, 52 százaléka osztott iskola, s az alapfelsze­reltség alig 50 százalékos. Jel­lemző probléma még. hogy a 4383 általános iskolai nevelő­nek 9,3 százaléka képesítés nélküli, s munka mellett szer­zi meg képesítését. — Örömmel veszem tudo­másul — folytatta dr. Fekszi István —. hogv a költségve­tésben külön fedezetet irá­nyoztak elő a szemléltetőesz­közök és iskolai felszerelések kiegészítésére annak érdeké­ben. hogy az ellátási színvo­nalban elmaradt iskoláknál gyorsabb ütemű fejlődés kö­vetkezzen be. Meg vagyunk győződve, hogy a területi, megyei és megyén belüli dif­ferenciált fejlesztés jelentős mértékben hozzájárul a tár­sadalmi és kulturális szintkü­lönbségek fokozatos felszámo­lásához. Ez a gyakorlat már eddig is bevált, a következe­tes alkalmazását a jövőben is indokoltnak tártjuk. Megyénk településhálózata sajátos, sok a kis község és kiterjedt a tanyavilág. Eddig 7 tanyai kollégiumot hoztunk létre 12.39 férőhellyel. A jelenlegi helyzeten tovább kell enyhí­teni és úiabb 1200 általános iskolai diákotthoni férőhelyre van szükség. A megyei szer­vező bizottság felhívással for­dult a lakossághoz és ennek már vannak eredményei. A , gond szintén az, hogv e kollé­giumok mellé iskolákat is kell építeni. Végül a szabolcsi képviselő örömmel állapította *ieg, a beterjesztett törvényjavas­lat alapján nagyobb szeren jut a jövő évtől a vállalatok­nak a szakmunkásképzés kor­szerűsítésében, s a szakmun­kásképzési alapon keresztül erősödik részvételük a kép­zésben és a vállalatok fizetik a szakmunkástanulók egy ré­szének ösztöndíját is. Pán Géza kon kívül — amellyel, vagy pótkocsijával ötszáz kilónál több terhet lehet vinni. (Ki­vétel a lakókocsi, a mutatvá­nyosok eszközszállító pótko­csija és mindaz a mezőgazda- sági gé’-1 rr-~ * mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter már korábban ma­gánhasználatra is engedélyt adott.) A rendelet megfogalmazá­sával egyidőben a Miniszter­tanács felhatalmazta a mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy — a közle­kedés- és postaügvi minisz­terrel együtt —, állapítsák meg pontosan azoknak a jár­műveknek a körét, amelyek továbbra is magánhasználat­ban maradhatnak. Ez utóbbi még nem jelent meg. nyilvá­nosságra hozását a közeljövő­be: várják. Mértei eoése azért is fontos, mert a Mi­nisztertanács rendeletének ti­lalma egv év múlva érvénybe lép. Az említett tilalmas gé­peket magánszemélyek csak 1973. december 31-ig tarthat­ják üzemiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom