Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

*. <mm KELET-MAGYARORS2JI5 WTÍ deeenAber f. tk {Folytatás az 1. oldalról) Népgazdaságunk stabili­tásának és fejlesztésének legfontosabb külső tényezője a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval való szoros gazdasá­gi együttműködés. Jövendő gazdasági fejlődésünk biz­tos alapja, hogy legnagyobb partnerünkkel, a Szovjet­unióval bonyolított árufor­galmunk jelentős része a különböző áruszállítási, kooperáció és szakosítási megállapodásokkal már ma 10—20 évre előre megalapo­zott. Meggyőződésünk, hogy jó irányba haladunk, általános szocialista céljain­kat szolgáljuk azzal, hogy tovább erősítjük népgazda­ságaink kölcsönösen előnyös kaocsolatait. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésben fon­tos szerepet tölt be a Cse­pel Vas- és Fémművek. A gyáróriás alapanyagainak döntő többségét, csaknem 83 százalékát a Szovjetuniótól kapja. Erőteljes műszaki kooperáció van kibontakozó­ban a csepeli gyár és szá­mos szovjet üzem között. Csepeli munkások és mér­nökök a közelmúltban pél­dául eredményesen működ­tek közre a Szovjetunió két nagy csőgyárának a rekonst. rukciójában. Itt, Csepelen éppúgy, mint mindenütt az országban — mérnök és munkás naponta tapasztalja, hogy a szovjet tudomány és technika hatalmas ösztönző és segítség számunkra, ugyanakkor kapcsolataink fejlesztésének kimeríthetet­len forrása. Csepel dolgozói munkájukkal jelentősen hozzájárulnak már ma is a magyar—szovjet barátság és együttműködés további erősítéséhez és elmélyítésé­hez. A párt Központi Bizottsá­ga november 14—15-i ülésé­nek állásfoglalása az ered­mények mellett feltárta a problémákat is és határoza­tokat hozott azok megoldá­sára. A határozat megfele­lően foglalkozik a pártmun­ka, a társadalom tevékeny­ségének minden fő kérdésé­vel. Feladataink közismer­tek : még következetesebben kell megvalósítanunk a X. kongresszus iránymutató ha­tározatait. bel- és külpoliti­kai irányvonalunkat, gaz­daságpolitikánkat és ideoló­giai feladatainkat, nagyobb fokú állami és állampolgári fegyelem megteremtésére van szükség, még nagyobb figyelmet kell fordítani a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, általában a dolgozó nép helyzetének alakulására, s a pártnak a tömegekre támaszkodva, azokkal még jobban össze­forrva kell harcolnia szocia­lista céljainkért. Minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy szocia­lista fejlődésünk vonala a jövőben is töretlenül felfelé ívelő legyen. Ez irányú mun­kánkban a kommunisták cselekvő közreműködésére, a vezetők fokozottabb felelős­ségvállalására és a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép helytállására, a szocia­lizmus iránti odaadására építünk. Hazánkban mindenki bi­zonyos lehet abban, hogy közös munkával, a X. kong­resszus határozatainak kö­vetkezetesebb végrehajtásé, val nagy lépést teszünk elő­re a szocialista társadalom magasabb szintű építésének útján. Biztosíthatjuk a szov­jet barátainkat, nemzetközi osztálytestvéreinket, a Ma­gyar Népköztársaság minden barátját, hogy a magyar nép öntudatosan és eredménye­sen dolgozik, rendületle­nül halad előre és megvaló­sítja célját, a szocialista tár­sadalom teljes felépítését. Egviittműködésünk a Szovjet- unióval mindennapi munkánk legfőbb segítője Tisztelt nagygyűlés!. „.. A szocializmust építő ma­gyar népnek a munkában, a harcban nagy erőt ad annak tudata, hogy hű barátként mindig és minden körülmé­nyek között jelen van a nagy szovjet nép, a Szovjetunió. Népünk ismeri azt az ál­dozatkészséget, hősiességet, amellyel a Szovjetunió né­pei Lenin pártjának vezeté­sével győzelemre vitték az emberiség történetében új fejezetet nyitó Nagy Októ­bert Szocialista Forradalmat, és megvédték annak minden vívmányát. Is­merjük azt a pél­dátlan odaadást és rendíthe- tetlenséget, amelyet a szov­jet nép a világ első mun­kás-paraszt államának fenn. állása óta munkában és harcban, háborúban é6 bé­kében, mindenkor tanúsított, és tanúsít ma is az emberi­ség nagy reménysége a szo­cializmus és a béke védel­mében. A magyar kommunisták, a magyar nép élénk figyelem­mel követi és ismeri a szov­jet, nép munkáját, sokszor hallatlan nehézségeket le- küzdő erőfeszítéseit. Tudjuk, hogy a szovjet nép híven követve lenini élcsapatát, teljes egységbe forrva dol­gozik a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kong­resszusa lelkesítő határoza­tainak végrehajtásán, a IX. ötéves terv gigászi felada­tainak megoldásén, s kom­munista építőmunkája ha­talmas eredményeket hozott A szovjet állam, az SZKP XXIV. kongresszusának ál­talános elismerést nyert bé­keprogramja megvalósításá­ért dolgozva nagy külpoliti­kai sikereket ért el. A magyar kommunisták, a magyar nép üdvözli ezeket az eredményeket, és szívből újabb sikereket kíván szov­jet testvérének. Tisztelt nagygyűlés! Pártunk és kormányunk politikájának mindig sarka­latos pontja volt és marad a Szovjetunió iránti elvi. in­ternacionalista viszony. a szolidaritás, a magyar— szovjet barátság. A magyar—szovjet barát­ság. a Szovjetunióval való együttműködés az elmúlt évtizedekben a legfőbb se­gítő volt az egész magyar nép javát, közös érdekét szolgáló mindennapi mun­kában.' A magyar—szovjet árucsere-forgalom az el­múlt ötéves tervidőszakban évi átlagban 9 százalékkal növekedett, a mostani ötéves terv alatt további 60 %-kal növekszik, és az egész ma­gyar külkereskedelmi for­galom 35 százalékát alkotja. Kulturális kapcsolataink, a kulturális csere csak az el­múlt öt-hat év alatt két­szeresére növekedett. Nagy nyereség a szovjet tudo­mány és kultúra gazdag ter­mésének folyamatos mégis, mérésé, és sokat jelent az is számunkra, hogy a tíz­milliós magyar nép kulturá­lis eredményeit, kimagasló alkotóit, művészi alkotásait megismertethetjük a 248 milliós Szovjetunió köztár­saságaival, különböző népei­vel és nemzetiségeivel. Mindezekért a hazája, a szocializmus iránt felelőssé­get érző minden magyar, egész népünk meggyőződés­sel vallja: kapcsolataink erősítése, szélesítése és fej­lesztése a Szovjetunióval az élet minden területén né­pünk életbevágó érdeke és jövőjének záloga. Kedves elvtársak! Az internacionalista ma­gyar—szovjet kapcsolatok több, mint öt évtized viha­ros történelmi eseményei kö­zepette fejlődtek és erősöd­tek meg, barátságunkat át­hatja a magyar népnek a felszabadító iránt érzett há­lája, s ez a barátság felel meg jól felfogott nemzeti ér­dekeinknek is. Mindez nem kevés, de számunkra még többről van szó. 1917. november 7-e óta új, világos politikai jelzőrend­szer működik az egész vilá­gon ; s ez a Szovjetunióhoz való viszony. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme óta Magyarorszá­gon ugyanúgy, mint az egész világon, aki a kapitalista rendszer, az imperializmus híve, az a Szovjetunióval szemben áll, aki a munkás- osztály felszabadításának, a szocializmusnak, a kommu­nizmusnak, a népek szabad­ságának híve, az a Szovjet­unió mellett áll és azzal szimpatizál. A magyar munkásosztály, népünk a szocializmus esz­méjének meggyőződé­ses igaz híve. Ezért a történelmi és érzelmi okokon túl, elvi meggyőződésből hí­ve és építője a magyar— szovjet barátságnak. Az im­perialisták, a makacs reak­ciósok, és szekértolóik ve­gyes csapata sokszor és so­kat foglalkozik a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió viszonyával; barát­ságunk láthatóan nem tet­szik nekik, mindenképpen szeretnék beárnyékolni, s ha lehet, lazítani rajta vala­mit. Ez, ha tudjuk, nem baj, s valahogy a harc vele­járója. A fontos az, hogy pártjaink, országaink, né­Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Külpolitikánk alapvető tö­rekvése, hogy erőnkhöz, le­hetőségeinkhez mérten hoz­zájáruljunk a nemzetközi béke, biztonság és együtt­működés megszilárdításához. A világpolitikai esemé­nyek azt bizonyítják, hogy az emberiséget érintő egyet­len jelentős kérdést sem le­het ma már megoldani a Szovjetunió, a szocialista or­szágok álláspontjának fi­gyelembevétele nélkül. A nemzetközi helyzetben a még meglévő, súlyos, és megol­dást váró kérdések ellenére az utóbbi időben a javulás bizonyos jelei mutatkoznak. Az imperializmus természe­te nem változik, a tőkés ha­talmi köröket azonban a szo­cialista világrendszer meg­növekedett ereje és befolyá­sa, a szocializmus eszméjé­nek térhódítása arra kény­szeríti, hogy a korábbiaknál reálisabb külpolitikát való­sítsanak meg és a tárgyaló- asztalhoz üljenek. Közös szocialista békeprogra­munk megvalósításáért együtt küzdünk, de a Szovjetunió különösen nagy erőfeszítése­ket tett és tesz ezért. A szov- je.t .javaslatok, kezdepié- nyezésék a fegyverkezési haj­sza beszüntetésére, a tömeg­pusztító fegyverek betiltásá­ra, a leszerelési világkonfe­rencia összehívására, az együttműködés szellemé­nek erősítésére Európá­ban és más földrészeken — az egész emberiség közös ér­dekeit szolgálják. Fontos, vi­lágpolitikai eseménynek te­kintjük az ez év tavaszi peink viszonya, együttműkö­dése jó, a szovjet—magyar barátság szilárd, szocialista elveink, érdekeink és cél­jaink közösségén alapszik, megbonthatatlan és a jövő­ben még erősebb lesz. A magyar—szovjet barát­sággal összhangban és attól el nem választhatóan fej­lesztjük és erősítjük barát­ságunkat és együttműködé­sünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagorszá­gaival és minden szocialista országgal. Nincs sem belső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes lenne pártunkat, országunkat, né­pünket erről az útról letérí­teni. moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozót is. A találkozó­nak, a létrejött megállapo­dásnak jelentősége abban van, hogy azokkal az Egyesült Államok valójában elismerte a hidegháború csődjét, azt, hogy a Szovjetunióval és szö­vetségeseivel nem lehet az erő pozíciójából tárgyalni, hanem csak az egyenjogúság, a békés egymás mellett élés elvei alapján. A Magyar Nép- köztársaság a Szovjetunió mindezen közös érdekű kez­deményezését teljes meggyő­ződéssel, fenntartás nélkül tá­mogatta és támogatja a jövő­ben is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a nemzetközi élet­ben megerősödött egészséges folyamatok nyomán kedvező irányzatok törnek utat Euró­pában. Az elmúlt 2—3 évben létrejött nagy fontosságú meg­állapodásokat követően újabb jelentős események bizonyít­ják ezt. Az európai béke és biztonság kilátásai szempont­jából is fontosnak tartjuk és üdvözöljük a két német állam kapcsolatait szabályozó alap- szerződés parafólását. Remél­ni szeretnénk, hogy ezzel le­zárul a Német Demokratikus Köztársasággal szemben al­kalmazott imperialista disz­krimináció politikai szakasza és mindkét szuverén1 nemét államot rövidesen felveszik az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. Értékeljük azt a tényt, hogy a november 19-i nyugatné­met választások a reakciós, revansista erők visszaszorítá­sát és a realista külpolitikát képviselő Brandt—Scheel-ko- alíció ia1entős sikerét eredmé­nyezték, Úgy véljük, hogy megjavultak és érlelődnek a feltételei a hazánk és a Né­met Szövetségi Köztársaság közötti államközi kapcsolatok rendezésének, így a diplomá­ciai kapcsolatok felvételének is. Fontos eseménynek tekint­jük, hogy november 22-én Helsinkiben elkezdődött az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előké­szítő sokoldalú tanácskozás. Hazánk kezdettől fogva részt vállalt abban a munkában, amelynek célja az európai béke és biztonság megszilár­dítása. Ezért veszünk részt a sokoldalú előkészítő megbe­széléseken is, és mindent megteszünk azért, hogy az európai biztonsági értekezlet — az európai népek kívánsá­gának, érdekeinek megfelelő­en — 1973-ban végre meg­kezdhesse munkáját. Reméljük, hogy a hosszú évek óta tartó vietnami há­ború is a végéhez közeledik. Elsősorban a vietnami nép hősi harcának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány erőfeszítéseinek ered­ményeképpen létrejött a vi­etnami—amerikai megállapo­dás az agresszió felszámolásá­ra. Azt várjuk az Egyesült Államok kormányától, hogy vigye végig a tanulságok levo­nását az indokínai népek el­leni agresszív háborújának kudarcából és írja alá mielőbb és főkén* tartsa be a megálla­podást. Vietnami testvéreink, Indokína népei a jövőben is számíthatnak a magyar nép fenntartás nélküli szolidari­tására és támogatására. Véget kell vetni a válságos helyzetnek a Közel-Keleten is. Nem kétséges, hogy a hala­dó arab államoknak joguk van minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni nemzeti függetlenségük meg­védése és az Izrael által el­foglalt területek felszabadítá­sa érdekében. De a rendezés legreálisabb és a béke érde­kében álló alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határozata ké­pezi. amely előírja az iz­raeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről; ezért, a, Magyar Népköztársa­ság énnek a határozatnak ^iz érvépvesítését követeli. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt aktív részese a kom­munista és munkásmozgalom eszmei, politikai és akcióegy­ségének megszilárdítására és fokozására irányuló erőfeszí­téseknek. Pártunk szorosan együttműködik valamennyi marxista—leninista alapon Kedvező folyamatok a nemzetközi életben álló testvérpárttal. Nemzetkö­zi tevékenységünkben a kom­munista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozá­sának dokumentumaiban le­fektetett elvek vezérelnek bennünket. Pártunk következetes har­cot folytat a marxizmus—le- ninizmus tisztaságáért, hatá­rozottan fellép a jobb- és a baloldali opportunista áram­latokkal, a nacionalizmus je­lenségeivel szemben a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalomban, kezdet­től fogva és a leghatározot­tabban elítéljük a jelenlegi kínai vezetés nagyhatalmi. So­viniszta, szovjetellenes, sza- kadár politikai megnyilvánu­lásait, amelyek felmérhetet­len kárt okoznak a szocializ­mus ügyének, a szocialista or­szágok és az összes antiimpe- rialista erők egységének és az imperialisták előnyére szol­gálnak. A mostani szovjet—magyar baráti találkozóra olyan idő­szakban került sor, amikor a szovjet nép nagy jubileumára, a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójára készül. Er­ről az évfordulóról az orszá­gok, a népek egész sora. a vi­lág minden haladó embere, a magyar nép is méltóan meg fog emlékezni. Sok sikert, minden jót kívánunk a dicső szovjet népnek, a Szovjetunió minden népének, nemzeúsé- gének. államuk fennállásának 50. évfordulójára. A magyar kommunisták a magyar munkásosztály, a szocializmus* építő mag'’gr nép nevében biztosít­hatjuk barátainkat: a Magyar Népköztársaság a nemzetközi küzdőtéren a jö­vőben is teljes egységben, vállvetve. együtt halad nagy barátunkkal és szövet­ségesünkkel, a Szovjetunió­val. Együtt haladunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült szocia­lista országokkal, a haladás minden erejével, a szocializ­musért, a békéért, egy új jobb világ megteremtéséért. Éljen a nagy barátunk é« szövetségesünk, a Szovjetunió és vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi . Bizottsága, ggjn Leonyid Iíjics Brezsnyev elvi- társsal! Étjén '“a megbont hataíláÜ magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Lelkes, nagy taps köszön­tötte a nagygyűlés következő szónokát, Leonyid Brezsnye- vet, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát. L I. Brezsnyev: A szocializmus az egész emberiség zászlaja és reménysége LEONYID BREZSNYEV BESZÉL A MUNKÄSGYD- LÉSÉN. (KELET-MAGYARORSZÁG TELEFOTÓ) Kedves elvtársak! Barátaim! Mélyen meghat bennünket a lelkes fogadtatás, amely­ben itt, az önök üzemében részesítenek bennünket, és a szívélyes vendégszeretet, amely a szovjet párt- és kor­mányküldöttséget itt-tartóz- kodásának első perceitől kö­rülveszi magyar földön. Szeretnék szívből köszö­netét mondani önöknek ezért a felejthetetlen talál­kozóért, Kádár elvtórs és a többi elvtársak meleg sza­vaiért és tolmácsolom önök­nek elvtársak Budapest min­den lakójának, a szocialista Magyarország minden dolgo­zójának a Szovjetunió kom­munistái, a szovjet munká­sok, valamennyi szovjet eit­her testvéri üdvözletét. Különösen örülünk a le­hetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fellegvárá­ban fordulhatunk a barátság szavaival a magyar néphez. A szovjet embereknek nem kell magyarázni, mit jelent Csepel. Iskolás koruk óta tudják, hogy itt, a vörös Csg- pelen munkások tüntettek .az 1905-ös oroszországi forra­dalom támogatására. Jól em­lékeznek rá országunkban, hogy 1919 márciusában a csepeli rádióállomás vette Vlagyimir Iljics Leninnek a hős Magyar Tanácsköztársa­sághoz intézett üzenetét. S az önök kollektívája ma is kimagasló szerepet tölt be azoknak a nagy és fontos fel­adatoknak a megoldásában, amelyeket a párt, annak X. kongresszusa tűzött az önök országa elé. Rendkívül kellemes érzés, hogy ma személyesen fejez­hetem ki önöknek, kedves barátaim, forró hálánkat a számunkra felbecsülhetetlen értékű ajándékért — a cse­peliek vörös emlékza /\- jáért —amelyet az SZKP központi Bizottságának ado­mányoztak. Féltve őrizzük ezt a zászlót, amelyet az MSZMP X. kongresszusa alkalmából nyújtottak át. Politikai Bi­zottságunk, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és minden szovjet kommunista úgy fo­gadta ezt az ajándékot, mint a proletár szolidaritás jelké­pét, a Szovjetunió és Magyar- ország munkásnépe közös küzdelmeinek szimbólumát; mint annak a megbonthatatlan egységnek a jelképét, amely­ben pártjaink és népeink a szocializmus és a komm mus ügyéért, a tartós lé­kéért, a dolgozó emberek boldogságáért harcolnak. A Szovjetunió népei nem felejtenék el, hogy nem sok­kal a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom után, ami­kor proletariátusunk sok or­szág imperialistái ellen har­colt, a magyar munkásosztály itt, a Duna partjain megte­remtette a tanácshatalmat. Ez újabb áttörés volt a kapitalis­ta rendszeren, áttörés Europa közepén. S noha a helyi bur­zsoáziának és a külföldi in­tervenciósoknak sikerült ak­kor megfojtani a munkásha­talmat, az 1919-es magyaror­szági forradalom nagy isko­lája lett országuk minden forradalmár nemzedékének. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom