Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-02 / 259. szám

1972. november 2. KEt.ET-MAGYAROP.SZAG í. oldal Kollégium - irodából Szakmunkás-utánpótlás a sülőiparnál — Nehéz fizikai munkát végeznek a sütőipari dolgo­zók. Ez az oka annak — mondja Hornyai Sándor. a sütőipari vállalat személy­zeti és oktatási osztályának vezetője —. hogy régebben valósággal lasszóval fogtuk az embereket. A munkaerő- hiány miatt állandóan túl- óráztatni kellett a dolgozó­kat. Ez kimerítette őket, sa hatás a termékek minőségén mutatkozott meg. Különösen nehéz volt az egyébként is kis számú szakmunkásokat pótolni. A sütőipari szakma nem di­vatos, a fiatalok nem szíve­sen választják ezt a mun­kát. Ez a gond vezetett ah­hoz a lépéshez, hogy megái, laoodást kössenek a Tisza- dobi gyermekvárossal. A megállapodás szerint a gyermekváros helyet ad egy tanműhelynek, s anyagilag is hozzájárul annak megnyi. tásához. A sütőipari vállalat viszont szakmunkásokat ké­pez a gyermekotthon lakói közül. — Kapcsolatot létesítet­tünk általános iskolákkal is — mondja Hornyai Sándor —, tájékoztatjuk a tanulókat a sütőipar helyzetéről, a bérezésről. így elértük azt. hogy most már nem gond a tanulói létszám betöltése. 1968 óta 96 fiatalt isko­láztak be. Hogy a vidékie­ket elhelyezhessék, a Vörös­hadsereg utcai régi irodahé. zat körülbelül 40—50 ezer forintos beruházással, átala­kították kollégiummá. Az ipari tanulók első és máso­dik évben Tiszadobon a résztermékek előállítását tanulják. A harmadik évben az általános gyakorlati tud­nivalókat sajátítják el a nyíregyházi gyárban. így az ifjú szakmunkások, nak lehetőségük van arra, hogy 2200—2709 forintot is megkeressenek. Emellett a felnőttek részére is lehetővé tették a szakmunkáskéoesí- tés megszerzését. A vállal­kozók magánúton tanulnak, s kéthavonként konzultáción vesznek részt. Ebben az év­ben 28 dolgozó kezdte meg a felkészülést a szakmun­kásvizsgára. Nem elég megszerezni a szakképzettséget, állandó to. vábbképzésre van szükség. Ezért szerveztek az üzemen belül háromhetenkénti okta­tással továbbképző tanfo­lyamot. Az 1972—1973-as oktatási évben a kisvárdai kenyérgyárban tizenöt, a nyíregyházi üzemnél har­minc jelentkezővel kezdő­dött meg a tanulás. (barna) 30 ezer kilométer a tanyákért A városi könyvtár két mű­velődési autója 23 tanyát láto­gat rendszeresen. Azokra a ta­nyákra, ahol iskola van, rend­szeres program szerint jár­nak. Elsődleges feladatuk a könyvtárak ellátása, ismeret- terjesztés, filmvetítés. A tízezer itt lakó közül több, mint másfél ezer beirat­kozott könyvtári olvasó. A statisztika szerint minden főre — egy évben — egy kiolvasott könyv jut. A 23 tanyai fiók- könyvtár frissítését a műve­lődési autóval végzik. Na­gyobb helyeken a könyvtáro­soktól. kisebbeken az olva­sókkal való találkozások so­rán tudják meg, hogy milyen könyveket vigyenek ki. Igen olvasottak a régi magyar írók — Jókai, Móricz — mellett a mai magyar és szovjet írók művei is. Az idei könyvév a szokott­nál is mozgalmasabb volt. író-olvasó találkozók vol­tak, és több irodalmi pályá­zatot hirdettek. Fábián Zoltán. az írószövetség titkára, Major Klára gyermekíró találkozott tanyai olvasóival. Júliusban gyermekirodalml pályázaton indultak az iskolások. Októ­berben — a „Kell a jó könyv” — olvasónapló pályázaton sok tanyai olvasó vett részt. Az előadások és a pályázatok ki­hirdetése, megszervezése is a „mozisok” feladata. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat ismeretterjesztő előadá­saihoz kapcsolódó filmeket ií ők vetítik. Amennyire az útviszonyok engedik, minden tanyán — Rozsrét- és Manda-bokor ki­vételével, itt ugyanis állandó­an mozi van — hetente egy­szer játékfilmet vetítenek. A vetítőgépeket és a filmeket a moziüzemi vállalat adja. A nyíregyházi tanyákon is azo­kat a filmeket vetítik, me­lyek a városi keskenyfilmek műsorprogramján szerepel­nek. A két művelődési autó éven­te 30 ezer kilométert tesz meg. (bakonyi) KOSARAK EXPORTRA. A Szatmárvldéki Háziipari Szövetkezet fehérgyarmati üze­mében ausztráliai, francia, olasz, kanadai és nyugatnémet meg • •• ' 1bevásárló kot készítenek. Képünk: Szaklóczai László és felesége műszakonként tíz exportkosarat készít. (Elek Emil felvétele) MUNKA A LK ALOM, ÓVODA, PÉNZfUTTATÁS Inléxkedéiek a nak és a nagycsaládosok érdekéken Helyzetkép a Nyírségi 1ESZOV területén A Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetsége nőbizottsága nem­rég megállapította, néhány szövetkezet nem is készített a nők és nagycsaládosok hely­zetének javítására irányuló intézkedési tervet. De ahol ez megvan, több-kevesebb ered­mény is született. Melléküzemek nőknek A nyírmadai Kossuth Tsz műanyag melléküzemében 20—40 nő dolgozik. Hasopló céllal alakítottak ki cukorka­csomagoló műanyag részleget a nyírturai Zöld Mező Tsz- ben. Nőket foglalkoztató rész­leget hoztak még létre a ócspetri Béke, máriapócsi Zöld Mező. nvírmeggyesi Pe­tőfi, ófehértói Búzakalász Tsz-ben. A nyírlugosi Szabad­ság Tsz-ben konzerv-előkészí- tő — tisztító-daraboló részle­get hoztak létre 40 nő ré­szére. Ládaszegezést végeznek több szövetkezetben. Felmérés szerint, a szövet­ség taggazdasápainak mintegy felében van jelenleg nők ré­szére melléküzemág. Az intézkedési tervek nyo mán nőtt a nők aránya a he lyi vezetőségekben, bizottsá­gokban. Van ahol a bizottsági részvétel az 50 százalékot i- eléri, mint a baktalórántházi és a magyi tsz-ben. Viszon akad még szövetkezet, ah«1 ezzel mit sem törődnek. Eló fordul, hogy vezetőségi ülé sekre meg sem hívják a nő­bizottság elnökét bár a tag­ság jó részét nők teszik ki Nehezen tudnak előre lépni a gazdaságok szakmai tovább­képzés terén. Különösen el­enyészően kevés a női szak­munkások száma. A gyermekekért Égető probléma megoldása kezdődött el, a dolgozó tsz- szülők kisebb gyermekeinek kellő elhelyezési lehetőségé­nek keresésével. Vannak tsz- ek — Nyírmeggyes, Mngy, Baktalórántháza —, melyek gyermekgondozók bérezését vállalják. Más gazdaságok ko­moly anyagi támogatást nyújtanak óvoda, napkö­zi otthon fenntartásá­hoz. nyírjákói Kos­suth Tsz 12 ezer forint kész­pénzt adott, 10 ezer forint társadalmi munkát szervezett ilyen célra és fizeti egy kony­hai dolgozó bérét. A nyírkér- csi Lenin Tsz 80 ezer forintot érő épületet engedett át és rendszeresen ad természetbe­ni juttatást. Viszont több hely­ségben, főleg kisebb köz­ségekben még mindig nincs óvoda, bölcsőde. Vannak a nagycsaládosok segítésének szép példái. A nyírkércsi Lenin Tsz egy nagy család építési OTP-tör- lesztéséből havi 200 forintot vállalt el. Másik két család­nak 10—10 ezer forint érté­kű anyagot biztosított építke­zéshez. Többgyermekes család továbbtanuló gyerekének ösz­töndíjat fizet a nyírmeggyesi, a napkori és a berkeszi tsz. Könnyíteni a házi munkát A nők háztartási gondjait kívánják enyhíteni különböző szolgáltatásokkal. A napkori Kossuth, pócspetri Béke és az aoorligeti Búzakalász Tsz aáz- cseretelepet létesített. Zöld­ség- és tejboltot tart fenn a nagykállói Zöld Mező és a máriapócsi Zöld Mező Tsz. Kevesebb történt eddig üzemi étkezde nyitására, a szövetség területén három helyen van ilyen. A. B. Tizenőlmlllló bérlakások karbantartására A lakások karbantartására ebben az évben a Nyíregy­házi Ingatlankezelő és Szol­gáltató Vállalat 15 millió forintot fordított. A bejelen­tett hibákat általában idő­ben kijavítják, az el nem végzett munka aránya az összeshez viszonyítva csu­pán 1,2—1,5 százalék. Aren, delet értelmében ez nem is haladhatja meg a 2 száza­lékot. Bárányos osztályvezetőt o nagy feltalálók és felfedezők izgalma fogta el, amikor ér­tesült, hogy a számlaosztá­lyon dolgozó — különben mi­haszna fiatalember — Csu- vajda Ignác édes unokaöccse az új igazgatónak. Bárányos megérezte, hogy beláthatatlan időre biztosíthatja szerencsé­jét, erősítheti pazicióját, sőt... Mindenekelőtt hozzákezdett helyettese sűrű bírálatához. Ez a helyettes egy nagyon de­rék és becsületes ember volt, minden terhet levett Bárá­nyos válláról, éjjel-nappal te­vékenykedett. mi tagadás, bá­rányos helyett is. Mindezt a főosztályvezető tudta, de en­nek a helyettesnek most már volt egy pótolhatatlan gyen­géje Az ugyanis, hogy nem ő volt a vezér rokona. Nem akarjuk hosszú lére ereszteni a történetet, lényeg az, hogy sikerüli ezt a helyet­test kikezdeni, leváltani és Csuvajdát helyettesének elő­léptetni. Nem írjuk, hogy a többiek nagy meglepetésére, Csalódás mert ekkor már mindenki tudta, amit Bárányos, hogy Csuvajda unokaöccse a fő­nöknek. Sokan azonban mást is tud­tak, olyat, amit Bárányos nem tudott, de ezt a poén és a vi­lágosabb tanulság kedvéért hagyjuk a végére. Tehát Bárányos hozzákez­dett az új helyzet kiaknázá­sához. Csuvajdával meg be szelte, hogyan kellene átszer vezni az osztályt, a hatéko nyabb működés végett. Csu vajda minden elgondolásával egyetértett. Egyrészt azért, mert nem is nagyon értette hogy miről van szó. másrészt mert a munkával kapcsolat­ban őt bizony az égvilágon semmi nem érdekelte. Ami­kor írásba foglalták a javas­latot, Bárányos közölte, hogy együtt mennek áz igaz­gatóhoz. Természetesen egy szóval sem árulta el, hogy tud rokoni kapcsolatukról és ezért különösen nem is lepő­dött meg, amikor a fiatalember ezt elhárí­totta, mondván, nem kí­ván most az öreggel találkoz ni. Bárányos ezt intelligen­ciának vélte. Lám. a fiú nem akar kérkedni előttem, hogy ki a rokona — gondolta ma­gában —, hiába, van még sze- ?nység is a világon. Az igazgató kissé gyanakvó arccal fogadta Bárányost, de meghallgatta. — Ezt a tervet az én nagysze­rű helyettesemmel és bará- !ómnál, Csuvajdával dolgoz­tuk ki — mondotta Bárányos. A fövök felhorkant: — Magának a Csuvajda jó barátja ? Bárányos büszkén válaszolt: — Az nem kifejezés, kérem. Vérbeli, testvéri szálak köt­nek össze az én nagyszerű he lyettesemmel. Igen, mintha édes testvérek lennénk! — hangsúlyozta és örömmel konstatálta, hogy az öreg feje szépen kivörösödött. Bizo­nyára örömmel töltötte el unokaöcsikéje kitűnő előmene­tele, és jelentős baráti kap­csolata. Ebben azonban na­gyot tévedett. — Ha magának a Csuvajda ió barátja — csattant fel a vezér —, akkor maga sem lehet valami Kossuth-díjas egyéniség! Ezt a Csuvajdát én igen jól ismerem. Sajnos, az unokaöcsémnél linkebb alakot nem hordott hátán a magyar föld. Ezt mondta, a javaslatot visszadobta és távozásra szó­lította fel Bárányost. A pórul járt osztályvezető természetesen nem saját ma­gában kereste a kudarc okát. hanem beosztottjaira haragu­dott meg igencsak mélyen, hiszen tudhatták volna, hogy ez a Csuvajda nticsoda em­ber... (-s) A bérlők csak a lakásu­kon belüli hibákat jelentik, ezért a házkezelőség fel­adata az egész házat érintő problémák megoldása. A leggyakrabban vízveze­ték-szerelési, kőműves, és villanyszerelési munkák for. dúlnak elő. Ezekre vonat­kozóan 2258 hibabejelentés érkezett, ez az egész évinek több, mint 50 százaléka. A vállalat 1967-ben kezd­te el Nyíregyházán a föld­gáz bevezetését a cserép­kályhás tüzelés helyett. A korszerűsítési munka je­lentős része 1970-ig eiké- szült. A gázvezetékeket le­fektették, s a jövő év vé­géig a vezeték nyomvonalá­ba eső valamennyi épületbe bevezetik a gázt. Nagyobb szabású munka lesz 1973- ban például a Bocskai ut­cán. Az év folyamán 45 ingat­lan felújítására került sor. Ebből 19-et a vállalat saját erőből be is fejezett. Ez több, m>nt 190 lakás rend- behozatalát jelenti. MINDENFÉLE Csak este Szerencsés volt az a kezde­ményezés, amit a nyíregy­házi színház tett a képző­művészet megismertetéséért az emeleti galérián rendezett kiállításokkal. Bár az a helyiség sem ideális kiállító- terem. de kisebb tárlatokra alkalmas. A közönség azon­ban csak a pénzt:) L..s utáni órákban, vagy színhá­zi előadások szünetében jut­hat be, nappal cs >kott aj­tók fogadják a látogatókat. Bizonyára lehetne megoldást találni, hogy például a je­lenlegi egyhetes kiállítást azok is láthassák, akik szín­házba, hangversenre nem akarnak menni. Mit ér egy kiállítás, ha van és még- sincs? Szobrok Az „illetékesek útvesztője” fogadja az érdeklődőt egy viszonylag kicsiségnek t inő témában; miért piszkosak, porosak tereink, parkjaink díszei — a szobrok? Jó né­hány híres alkotás került Nyíregyházára, jelentős kép­zőművészeti értékek. A kertészeti vállalat az összes­ből csak két szobrot gon­doz, ezeket időnként meg­fürdetik. Kevés a pénz a tisztításra, nincs szakember, aki tanácsot adna. nem mernek hozzányúlni; a fém­szobrok oxidálódhatnak, a kő mohosodik, zöldül. A Benczúr-szobor talapzata málladozik, önmagában a képzőművészeti értékek megbecsülése is kötelezne arra. hogy ne csak az eső legyen a gazdájuk. (baraks j) Gyertyafény Egy nyíregyházi újság­árusító pavilonról van szó, amely a megyeszékhely köz­ponti terének átépítésével új helyre került. Azóta gyer­tya világít a modern kis pa. vilonban, villany egyelőre nincs... Reméljük nem kell emiatt az apróság miatt a friss aszfaltot újra felbontani. Lehet, hogy maguktól ts gondoltak a pavilon világí­tására a tér átépítői. Talán mégsem veszik rossz néven, ha szólunk... (páll) Gyorsan Október 27-én lapunkban felhívtuk a tejipariak fi­gyelmét, hogy vagy az au­tomatával, vagy a meóval van baj, ugyanis a félliteres tasakokból csaknem egy- egy decinyi tej hiányzott. Nem levelet írtak, nem ki­fogásokat kerestek, nem reklamáltak, hanem gyorsan intézkedtek. Megvizsgálták helyszínen, szigorították az ellenőrzést, s másnap már örömmel újságolta a Beth­len utca, Bessenyei tér sar­kán lévő fűszer-csemege üzlet vezetője: megvan a fél liter tej, a félliteres ta- sakokban. így is lehet. Ez a vásár­ló, az eladó, a gyártó válla­lat érdeke is. (farkas) Olvasónk ír ja. Sötét >an A Nyírfa téren — a Jókai tértől a Nyár utcáig terjedő szakaszán — már több hét óta nem égnek a közvilágí­tási lámpák. Sötét van, s ez most különösen kellemetlen, mert több ideiglenes autó- buszmegálló van e szaka­szon, így az autóbuszhoz igyekvők, valamint a kör­nyék lakói este sötétben kénytelenek botorkálni, csak az autóbuszállomás távoli fényei enyhítik némileg ezt a „vaksötétséget” — teszi szóvá Nyíri Ernőné nyíregy­házi olvasónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom