Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-14 / 268. szám

1372. november 14. RELET-MACYARORSZ.AG 5. olda! Szabad töld Al üdítő itaViról A növekvő üdítőital-for­galomról írt cikket a Sza­bad Földben Mészáros Sán­dor. A választék, ellátás és a kiszolgálás gondjai és eredményei között a követ­kezőket is írja: ,.A rossz emlékű Almuska után ebben az esztendőben megjelent az új almaital, a nyíregyházi Oázis. Bár Pesten csak egyes zöldségboltokban volt kapható, hamar sikert ara­tott Úgy tűnik, ez az első igazán sikeres magyar üditö ital.” Az elismerő szavak után az árakat elemezve ar­ról szól a cikkíró, hogy az üdítő italok ára (negyedosz- tc.lyú helyen) általában há­rom forint, különböző pél­dákat hoz fel a nyereséges­ségre, s közben megjegyzi: „Sajnos a jóízű Oázis 3,60- as árával drága. Pedig való. színű, hogy a hazai almából lehetne olcsóbban gyártani, ugyanúgy, mint a magyar szőlőből a Traubi-sodát.” (Október 29.) Magyar Hírlap Épülnek a főutak A KPM közúti főosztályán a napokban értékelték az idei munkát. Ennek alapján közöl összeállítást a Magyar Hírlap. A többi között ezt írják: „A legnagyobb mun­kát a Budapest—Szolnok— Debrecen—Nyíregyháza út. vonalon végzik, itt ebben az évben 130 kilométeres út­szakasz korszerűsítése feje­ződött be. A munkák során a többi között 19 vasúti ke­reszteződést iktattak ki, így a közúti forgalom nem csak meggyorsult, hanem bizton­ságosabbá is vált.” Az 1973- as munkák ugyancsak érin­tik a 4-es főutat, amelyen Szabolcs-Szatmárban is je­lentős útépítéseket végeznek. A Magyar Hírlap a Pilis— Abony közötti építést emeli ki: itt új vonalon építik, meg az utat. és öt szintbeli' ke­reszteződés szűnik meg. Mindezekkel jelentősen ja­vul majd megyénk és a fő­város közúti összeköttetése. (November 2.) Népszabadság Rádió a mozdonyon A nagy teljesítményű vil­lanymozdonyokat rövidhullá. mú rádió adó-vevő készülé­kekkel szerelik fel a Buda­pest—Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza közötti vasúti vonalon. A személy- és te­herszállító mozdonyok ve­zetői így állandóan közvet­len kapcsolatban lehetnek a miskolci forgalomirányító központtal és a nagyobb állomásokkal. (Október 26.) Népszava Esy vállalat hat árváért Nyírbogát községben szin­te mindenki ott volt a Szi­lagyi árvák házának avatá­sán A segítség, s az öröm jócskán ráfér a családra, mert szívszorító sors jutott a hat gyereknek. Édesany­jukat tavaly elvesztették, az idén pedig édesapjukat érte halálos baleset munka köz­ben a 43-as Építőipari Vál­lalatnál. A gyerekek a nagy­szülőkre maradtak, holott ők is inkább már segítségre s >rultak volna. A pesti vállalat munkatársai új, há­romszobás házat építettek. összefogással került bele bú. tor berendezés. A tragédia óta a két nagyobbik gyere]; már a 43-as Építőipari Vál- la’a' inari tanulója, a ki­sebbek sorsát is rendszere­sen figyelemmel kísérik a vállalatiak. (Október 27.) Regseli Krónika Építőd sikerei A7 országos körképben je­lentős helyet kapott Szabolcs is. Jóval a határidő elett készült el a Barátság II. kő- olajvezeték fényeslitkei fo­gadóállomása, valamint a nyíregyházi papírgyár. Mind­kettő elsősorban a legtöbb munkát végző Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit dicséri. A Kelet-magyarországi Közmü- és Mélyépítő Vállalat szin­tén több fontos munkát végzett el határidő előtt. Ezek közül a már üzemelő nyíregyházi tejporgyár a legjelentősebb. Kisvárdán, az ország egyik legfiatalabb városában a napokban avat­ták a szövetkezeti nagyáru­házát. amely sokat segít majd Szabolcs kereskedelmi ellátásában. (November 4.) Magyar Vasutas Fegyelmezni nem így keli Panaszok érkeztek a szer­kesztőségbe a nyíregyházi vontatási főnökség dolgozói­tól. Az elégedetlenkedők azt tették szóvá, hogy helytelen gyakorlat alakult ki náluk az utazószemélyzetet megil­lető balesetmentességi pré­mium körül. Példákat is említettek annak bizonyítá­sára, hogy az említett ne­gyedévi prémiumot a re­szortvezetők olyan esetben is megvonják egyik-másik dol­gozótól. amikor sem közvet­ve, sem közvetlenül nem veszélyeztették a forgalom, a vontatási szolgálat biztonsá­gát. Másképpen fogalmazva: egyes gazdasági vezetők a prémium megvonását fegyel­mezési eszközként alkalmaz­zák, mert ez kényelmesebb, egyszerűbb, mint kivizsgálni egy-egy mulasztás körülmé­nyeit. Az újságíró alaposan utánajárt a MÁV Vezér- igazgatóságon és a Vasutasok Szakszervezetében is. A vá­lasz egy része: „A szabály­zatban világosan benne van, hogy ez a prémium semmi másra nem használható, csak — mint neve is mutatja — a balesetmentesség ösztönzé­sére, jutalmazására.” A Ma­gyar Vasutasban ezzel kap­csolatban részletes, szakmai kérdése re is kitérnek. (Ok­tóberi szám). Népszabadság Aranyérmes lermék Részletes tudósítást közöl a Népszabadság a Kisvárdai Szeszipari Vállalat munkájá­ról. Többek között megírják: A gyár Club Brandy-jenem, zetközi zsűri előtt vizsgázott kitűnőre, mert aranyérmet nyert, a Bed Star Brandy pedig ezüstérmes lett. Gyógynövényekből is készí­tenek szeszes italokat. A Mátrakeserű alapanyaga 39 féle növényi drogból, a töb­bi között gyömbérből és zsályából, kakukkfűből ké­szül. A növényi anyagokat ötvenszázalékos alkoholban áztatják, az így kapott lé a macerátum. Az üzemben na­ponként 300 hektoliter száz- százalékos tiszta szeszt is ké­szítenek a gyógyszeriparnak. (Október 25.) Felavatták Bereg a Baráisc'g kctcicr ers épületét A vasárnap felav.itult új Barátság határőr őrs. (Elek Emil felv.) A magyar—szovjet határon, Beregsurányban november 12-én ünnepélyesen felavat­ták a határőrség új épiile tét, a Barátság őrsöt. Az avatóünnepségen részt veti Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr Czimbalmos Béla, a megye' tanács általános elnökhe lyettese. A Belügyminiszté riumot dr. Lantos Józsc rendőr ezredes, főcsoportfő­nök, a BM határőrség orszá gos parancsnokságát dr. Ér 3ek Bertalan, a határőrséí országos parancsnokának he lyettese képviselte. Ott vol tak az ünnepségen a hatá; menti vásárosnaményi járás Á postai irányítószám-rendszerről Mint a Magyar Távirati Iroda híradása alapján la­punk is megírta, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­tala és a Magyar Posta a minap tájékoztatta a magyar sajtó munkatársait a postai irányítószámok bevezetésé­ről. A tájékoztatón — ame­lyen Horn Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója, illetve Laka­tos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese el­nökölt — megtudtuk, hogy a posta a küldemények irányí­tásának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében 1973. január 1-től életbe lép a postai irányítószám-rend­szer. Mindenekelőtt hadd mond­juk el, hogy a most beveze­tendő irányítószám-rendszer már 19 országban működik — Angliától az Egyesült Ál­lamokon át a Szovjetunióig — és jól bevált. Mi indokol ja a bevezetéséi ? Évről évre növekszik a postai küldemények száma, jelenleg például naponta két és fél millió küldeményt to­vábbít a posta. E nagy mennyiségű levél- és cso­magküldemény feldolgozása az eddigi módon mind nehe­zebb. Ugyanis a küldemé­nyek feldolgozása, szortíro­zása sok helyen més elapró- zottan, csaknem teljesen manuálisan történik. Az irá­nyítószám-rendszer lehetősé­get ad a küldemények kor­szerű, termékeny feldolgozá­sára. Ezért a feldolgozó szol- fálat korszerűsítése és fej­lesztése, a nagyüzemi mó­don történő gépesített fel­dolgozás végett a posta elha­tározta a postaszállítási há­lózat átalakítását, a feldolgo­zó szolgálat központosítását, a postai irányítószámok be­vezetését és a későbbi idő­pontban: a feldolgozó szol­gálat automatizálását. Mindezek természetesen fokozatosan kerülnek beve­zetésre. A most soron kö­vetkező intézkedés az irá­ny ítószámok használatának bevezetése. Mi a postai irányítószám ? A postai irányítószám a címben a rendeltetési helyet, feladónál pedig a feladási helyet, nagyobb városokban a kézbesítő körzetet jelölik. Minden helység, ahol pos­tahivatal működik, önálló irányítószámot kapott. Ame­lyik faluban nem működik postahivatal, az a? utolsó posta részére megállapított irányítószámot kapta. Mi a gócterület ? A posta az ország terüle­tét a jelenlegi 11 vonalcso­port helyett 9 gócterületre, 80 irányítási területre, 368 irányítási körzetre osztotta fel. Az ország területe 9 góc­területre oszlik: 1. Buda­pest, 2. Budapest környéke, 3. Hatvan környéke, 4. Deb­recen környéke (ebbe tarto­zunk mi szabolcs-szatmá- riak), 5. Szolnok környéke, 6. Kecskemét környéke, 7. Dombóvár környéke, 8. Szé­kesfehérvár kornyéke és végül a Győr környéki góc­terület. A lényege a dolognak, hogy a jövőben 4 számje­gyet írunk levelünkre, cso­magunkra. (Nem azonnal ja­nuár 1-től, a posta hosszú türelmi időt kíván szentelni, amíg mindenki megszokja és megismeri az új rendszert, sőt azt kéri, hogy egy-két évig még a régi fajta cím­zés is maradjon meg a téve­dések elkerülése végett). Az első számjegy a gócte rület száma; az első és a második szám­jegy együtt gócterületen be­lül az irányítási területet; az első három számjegy együtt az irányítási terüle­ten belül az irányítási kör­zet; a négy számjegy együtt a rendeltetési helyet jelöli. Hogyan használjuk az irány ílószámoi ? Az irányítószámok jegyzé­ke alapján megállapított irá­nyítószámot a küldeménye­ken a rendeltetési hely ne­ve előft, a helységnévvel egy sorban, legalább két-há- rom betűköz szabadon ha­gyásával — aláhúzás és kö­tőjel nélkül — kell feltün­tetni. Fontos, hogy a feladó a saját irányítószámát is min­den esetben feltüntesse. Az irányítószám feltünte­tése bizonyos többletmunkát okoz a feladónak, viszont le­hetőséget nyújt a címzés lé­nyeges rövidítésére, a cím egyes részeinek elhagyására, így a címzésben elhagyható: ■a megye, járás neve, az utol­só posta megjelölése, a kerü­let száma vagy neve, a pos­tafiókra szóló küldemények­nél pedig a kézbesítőhivatal száma, kiemelt fiókbérlők­nél pedig a postafiókszám. A posta mindenki számá­ra lehetővé teszi, hogy a postaküldeményeinek helyes címzéséhez szükséges irá­nyítószámot könnyen meg­állapíthassa. Az irányítószá­mokkal kapcsolatos minden­nemű felvilágosításra vala­mennyi postahivatalnál le­hetőség van. A nagy forgal­mú hivataloknál külön in­formációs szolgálatról gon­doskodtak. Az irányitószám- rendszeren alapuló új feldol­gozási rend lehetővé teszi a fokozatos forgalomnöveke­désből eredő többletmunka zavartalan lebonyolítását, legalább a jelenlegi minősé­gi szint tartását, később a minőség javulását. Csak látszólag bonyolult az új rendszer, a gyakorlatban mindenki gyorsan és köny- nyen elsajátíthatja és meg­jegyezheti a „saját szám- rendszerét”, mindazoknak az irányítószámát, akikkel ismeretségben, levelezésben van. Az a kis fáradság, ami ( majd ezzel jár, bőségesen megtérül abban, hogy leve­lét, csomagját, még g legna gyobb csúcsidőben is (ilyen például Erzsébet-nap) ponto san, időben megkapja. és a szomszédos szovjet be­regi- iszi járás párt- és ta­nácsi vezetői, valamint a Lenin Barátságkertet gondo­zó magyar és szovjet gazda­ságok vezetői. A szomszédos szovjet határőrparancsnok­ságot A. I. Romanyanko al­ezredes és V. I. Andrejev ez- ?des képviselte. Az ünnepségre az új őrs eprezentatív nagy term ében került sor, ahol Heizer György alezredes, a nyírbá­tori határőrkerület parancs­noka tartott beszédet, kö­szönte meg azt a nagyará­nyú segítséget, amelyet a társ fegyveres szervek, a szom­szédos szovjet határőrök ad­tak, s azt a munkát, amelyet az építésben részt vevő vál­lalatok végeztek. A magyar—szovjet hatá­ron. a Barátságkert szom­szédságában. alig hét hónap alatt épült fel az új, egy­emeletes épület. Jelentős sa­ját erő, s a számos helyről kapott segítség tette lehető­vé, hogy körülbelül három­millió forint befektetésével egy minden igényt kielégítő, korszerű létesítményt adhas­sanak át. Az új őrs impo­záns épületében jó munka- feltételeket teremtettek az itt szolgálatot teljesítő tisz­teknek, határőröknek. Ké­nyelmes, jól berendezett, központi fűtéses termekben készülhetnek a szolgálatra a határőrök, korszerűek a ki­egészítő létesítmények is. Szép klub szolgálja a szabad idő hasznos eltöltését, ha­marosan itt rendezik be az őrs új könyvtárát is. Elismerésre méltó az a se­gítség, amellyel sokan já­rultak hozzá, hogy az új őr* november 7-re elkészülhes­sen. Az építési munkában a KEMÉV, a vízügyi igazgató­ság és a közúti építő válla­lat tett sokat. Az épület villany- és vízvezeték- szerelését több százezer fo­rint értékben munkásőrölc végezték társadalmi munká­ban. Anyaggal és spec'áli3 gépekkel segítettek a bereg­szászi és a vásárosnaményi járás közös gazdaságai. Sok határőr is feláldozta szabad idejét: a szomszédos és a tá­volabbi alegységektől rendsze­resen érkeztek szervezet; bri­gádok. amelyek az énr e- zésben. később az új épül 't környékének rendbe hozásá­ban segítettek. A munkából a becegsurányú őrs határőrei — akik most birtokba v '!°k az új épületet — is kivet­ték részüket. Szak- és segéd­munkát végeztek rendszere­sen, miközben eredményesen látták el határőrizeti felada­taikat is: büntetlen határ­sértés nem fordult elő sza­kaszukon. Az őrs parancsno­kai és személyi állománva nemcsak most vizsgázott je­lesre: a szocialista verseny­mozgalomban már korábban is több esetben nyerték el a Kiváló alegység és az Élen­járó alegység megtisztelő cí­meket. Az új épületet a parancs­nok szocialista megőrzésre adta át az őrs személyi állo­mányának. Az építkezésben kiemelkedő munkát végző határőröket, munkásőröket, szakembereket kitüntetés­ben, jutalomban részesítet­ték. M. 3. Ismeretlen Kossuth-levél A miskolci evangélikus egyház levéltárában eddig is­meretlen Kossuth-levélre bukkantak. „A Hegyaljai ÁG. H. EV. magyar egyház­megye elöljáróságának” cím. zett, kézzel írott, négy ív terjedelmű levelet Kossuth Lajos kilencvenéves korában írta Turinból, 1892. szep­tember 4-én. A levél válasz az egyház- kerület megkeresésére, amelyben értesítik Kossuth­ot, hogy a tályai templom leégett. Kossuth — mint írja — sajnálattal értesült, hogy a tályai egyház véginségre jutott, s temploma, amely­ben kilencven év előtt a szentkeresztségben része­sült, rommá lett, mint ő maga is. Levele végén adományáról értesíti az elöljáróságot: „Az aranyban lefizetett kétszáz, húsz frankot, amelyről a mellékelt levél íródott, itteni posta száz forint tékűnek számította”. az ér­Magyar filmhét Nyíregyházán November 16-tól 22-ig ma­gyar filmhetet rendeznek Nyíregyházán a Krúdy mo­ziban. A bemutatásra kerü­lő filmek az utóbbi évek ki­emelkedő alkotásaival is­mertetik meg a nézőket. Hét magyar filmet tűznek mű­sorra: a Jelenidő, a Szere­lem, a Hangyaboly, a Kitö­rés, a Még kér a nép, a Szindbád és a Meztelen vagy című alkotásokat. A rendezők közül Gyöngyössy Imre a ta­nárképző főiskolán ankéten találkozik a nézőkkel. A no­vember 22-én sorra kerülő ankéton Lakatos Menyhért cigányszakértő és dr. Veres József filmesztéta is részt vesz. A magyar filmhét alkotá­sait esti előadáson láthatják a nézők, míg a délutáni mű­sorban a nagy sikerű szovjet filmalkotás, a Felszabadítás IV. és V. részét mutatják be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom