Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-11 / 266. szám
1972. növemSer ff; K15LET-MAGYARÖRS2AÖ 8. aM*T Politikai vitakörök VITATHATATLAN ARADIÓNAK, a televíziónak, az újságoknak stb. a szerepe, jelentősége az emberek tájékoztatásában. Nem születhet azonban olyan technikai csoda, amely pótolhatná az élő szót, a beszédet, az eszmecserét. Ezért nem csökken, hanem növekszik a szóbeli agitáció szerepe, ( jelentősége. Kétségtelen azonban, hogy ezt fejleszteni szükséges. A párt X. kongresszusa után meggyorsult a szóbeli agitációs rendszer ilyen követelményeinek is a megfelelő fejlesztése. Ezt ez évtől egy új, s minden bizonnyal ha+ékonyságában jelentős formával igyekszünk bővíteni. Néhány év alatt a párt létre kívánja hozni a szóbeli agitáció szervezett keretét képező politikai vitaköröket. Elöljáróban szükséges tisztázni: a politikai vitakörök nem pótolhatják a pártoktatás rendszerének egyetlen formáját sem. A politikai vitakör újabb fórum lesz, amelyen a politikában jártas, felkészült vitakörvezetők segítségével a résztvevők a napi politika (bel-, gazdaság-, kultúr-, pártpolitika, nemzetközi politika) időszerű kérdéseit értelmezhetik, elemző választ kaphatnak a politika rész- , kérdéseiről és összefüggéseiről. SZABOLCS MEGYÉBEN — de főleg Nyíregyházán és a járásban — 21 ilyen politikai vitakör alakult. Ipari üzemekben, oktatási intézményben, állami gazdaságokban és tsz-ekben. Ha a „kísérletek” beválnak — s erről tanúskodnak az első tapasztalatok — sor kerül más helyeken is megalakításukra. Néhány szót az előzményekről. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, * hogy az üzemek gazdasági, párt- és társadalmi vezetői kedvezően fogadták. Felismerték újszerűségét, fontosságát és megértették jelentőségét. Az első vitakörök résztvevőit a pártvezetőségek válogatták ki, ‘ de gondoskodtak arról, hogy az érdeklődők részt vegyenek azokon. Több üzemben híradókon és más eszközökkel adták tudtul a politikai vitakör foglalkozását. A politikai vitakörben a politikai eszmecsere lehetőségét teremtjük meg és ezzel segítjük, hogy növekedjen a párttagok, az ott részt vevők politizáló készsége. Ezzel a fórummal egyik formáját teremtettük meg annak, hogy érvényt szerezzünk a szervezeti szabályzatban foglaltaknak. „A párttag kötelessége, hogy terjessze a párt eszméit, képviselje a párt politikáját.” Korai — és helytelen lenne — általános tanulságokat levonni az első vitakörökről. Kétségtelen azonban, hogy a gondos előkészítő, szervező munka mufatja népszerűségüket. S ebben nagy szerepe van a vitakörvezetőknek. Sikerült olyan képzett, egyetemet, főiskolát, pártfőiskolát, marxista—leninista esti egyetemet végzett, s az életben is járatos tapasztalt vezetőket e pártfeladattal megbízni, amely reményekre, eredményekre jogosítanak. ŰJ, FIGYELEMRE ÉRDEMES módszer, hogy például egyes vitakörvezetők egy-egy szakkérdés mélyebb kifejtéséhez. elemzéséhez meghívnak mérnököket, osztályvezetőket, agronómuso- kat. E politikai vitakörök létszáma bár változó, de nem nagy. Van olyan hely — például a gávavenesellői Szabadság Tsz — ahol 11 tagú, vagy a Palma Gumigyárban Nyíregyházán 35 főnyi. Az a tapasztalat, hogy ezek valóban vitakörök, politizáló légkört formálnak, alakítanak, s a nézetek, vélemények kifejtése közben alakulnak ki a helyes álláspontok. Csak néhány példát az aktivitásra. Az ÉPSZER-nél például a vitakör 15 résztvevője közül 14-en vettek részt a kérdések elemzésében, a MÉK-nél 16-ból 13, a Palma Gumigyárban 35- ből 15-en. Megfigyelhető egy pozitív jelenség. Szép számmal vannak a politikai vitakör résztvevői között nők. És aktív résztvevői a vitáknak. Jó szolgálatot tesznek e viták kibontakozásához és tisztázásához az agitációs segédanyagok, grafikonok, térképek, s az '• ezek megértéséhez mellékelt írásos anyagok, amelyeket felhasználnak' a vitakörvezetők. Kétségtelen, hogy az olyan témák, mint: Miért emelkednek az árak Magyarországon, vagy milyen változások lesznek a közoktatásban, vagy milyen ténvezők befolyásolják a zöldséggyümölcs árak alakulását stb. élénk vitát váltanak ki, s nem csak a vitakörön részt vevőket érdeklik. Ahhoz azonban, hogy ezekre az üzem dolgozóinak helyes választ adjanak, tisztázni kell. És ez vitákban alakul ki. A politikai vi+akörök vezetőinek jelentéseiből kiderül, hogy az érintett kérdések legtöbbjét sikerült tisztázni. A politikai vitakör létrehozásával olyan igény kielégítésének a. lehetőségét teremtjük meg, amely a szóbeli agitáció fellendítését eredményezheti. S már az első vitafórumok résztvevői benyújtották az igényüket, azt, hogy miről szeretnének a következő alkalmakkor hallani, vitázni, s ezek megértéséhez, tisztázásához segítséget kérni. Csak néhány témát .említünk. Ilyen például a szabályozórendszerek hatékonysága, a jövedelmi különbségek, az üzemi demokrácia helyzete, a zöldség-gyümölcs árak alakulása, a magyar mezőgazdaság a világ mezőgazdaságának tükrében és így tovább. Mind, mind olyan téma, amely embereket, embercsoportokat foglalkoztat. PÁRTPOLITIKÁI IGÉNY és szükséglet, hogy az, embereket orientáljuk. Ennek egyik fontos eszköze, új formája: a politikai vitakör. Ha a „kísérlet” beválik, kiterjeszthető, s mind több üzemben sor kerülhet megszervezésére. Ezzel a párt politikája válik még ismertebbé, egyértelműbb cselekvésre ösztönzővé. F. K. Fiatalok a választott testületekben A KISZ megyei bizottsága és a MÉSZÖV elnöksége együttműködési programjáról A KISZ megyei bizottsága és a MÉSZÖV elnöksége hat éve rendszeres együttműködési programot állít össze. Főbb vonalakban meghatározzák a legfontosabb tennivalókat; rendelkezésre álló lehetőségekkel támogatni kívánják a fiatalok beilleszkedését és érvényesülését a munka minden területén. Év végén azután sorra veszik a teljesítéseket és kiemelik azokat a feladatokat, melyekkel a jövőben részletesebben kell foglalkozniuk. Milyen a részvétel? •A november első napjaiba-' végzett értékelést 22 megyei ÁFÉSZ-nél szerzett tapasztalatok alapján állította össze a KISZ megyei bizottsága, a MÉSZÖV elnöksége és a szövetkezetek megyei ifjúsági bizottsága. Azt vizsgálták, milyen a fiatalok részvétele a szövetkezeti munkában, hogyan segítik szakmai-politikai továbbképzésüket és a KISZ- szervezetek életét, tevékenységét. A közös program fontosságát mi sem bizonyítja jobban. mint az. hogy a 22 ÁFÉSZ közül 11-nél részletes intézkedési terv alapját képezte. Sok helyen igazgatósági határozatban rögzítették a feladatokat, máshol a KISZ- szervezetek akciónro^rarníé-* hoz ^«tolták. Kisebb ÁFÉSZ- eknél és olvan helyeken ahol kevés a fiatal, nem értékelték és nem vitatták m-y a programot. Hasznos kezdeményezések is c«ak ott születtek, ahol bevonták a RTSZ-titká- rokat, az ifjúsági bizottság képviselőit az előkészítés, a megvalósítás , munkájába. Konkrét iavaslatokal tudtak tenni Mátészalkán, Vá^áros- naményban. Nyíregyházán és Tiszavasváriban a fiatalok lakásépítésének támogatására. a szakmai-politikai képzés fellendítésére, a kulturális lehetőségek bővítésére. Ahol bevonják őkel... Mindez annal? eredménye, hogy a fiatalok részvétele a szövetkezeti munkában, a választott testületekben — igaz gatósági, felügyelő, intéző bi zottságban, a körzeti és e megyei küldöttek között' — évente egyre jelentősebb. A választott testületekben az ÁFÉSZ-eknél több, mint 7000 tag közül 620 fiatal, a takarékszövetkezeteknél pedig 3 ezer tag közül 355 fiatal aktívan dolgozik. így érthető hogy miért tudnak jobbár bekapcsolódni a társadalnr munka, a tag- és részjegy- szervezésbe is. Ezen a területen kiemelkedő munkát végeztek a mándoki, a tiszavas- vári és a kisvárdai szövetkezetek fiataljai, akik számos új tagot szerveztek és töredékrészjegyeket egészítették ki részjegyekké, a községek j óvodáiban és iskoláiban pe- * dig nem kis összegű társadalmi munkát végeztek. Ott, azonban, ahol nem hívják meg a fiatalok képviselőit a különböző fórumokra, igazgatósági ülésekre — nem látják tisztán a szövetkezet tevékenységét és javaslataikkal segíteni sem tudnak. «• Ösztönzés a tanuláshoz A szövetkezetekben dolgozó fiatalok többsége szakképzett. Az alsó- és középfokú képzettség megszerzésével különösebb gond nincs. A gimnázium, a szakmunkás- és a SZÖVOSZ-iskolák elvégzéséhez számos szövetkezetnél — Ibrányban, Tuzséron — nggy segítséget kapnak a tanulók. A szövetkezet fizeti a tandíjat, útiköltség-térítést, munkaidő-kedvezményt, pót- szabadságot adnak, a SZÖ- VOSZ-iskolásoknak pedig ösztöndíjat. A felsőfokú, egyetemi képzésnél azonban lemaradás van az utóbbi évekhez képest. Kevés a jelentkező, pedig az ÁFÉSZ 2526 fiatal dolgozója közül csupán 29-en rendelkeznek felsőfokú szakmai képesítéssel. Itt talán az általánosabb ösztöndíjrendszerrel is lehetne segíteni. A politikai képzést a KTSZ-szervezeten belül oldják meg, ahol nincs szervezet, ott a párt- és a szakszervezeti oktatást vezették be. A k'ub vonzása Az ÁFÉSZ-ek KlSZ-szerve- zeteiben még mindig kevés tag tevékenykedik — állapította meg egyöntetűen a felmérés. A 829 igazolt KISZ-tag mellett közel I500-an nem kapcsolódtak be a szervezetek munkájába. A lányok, amint férjhez mennek, szinte kivétel nélkül kimaradnak a KISZ-ből — elsősorban azért, mert a tervezett akciók összeállításánál nem veszik figyelembe sajátos gondjaikat. Taggyűléseken kevesen jelennek meg, okként a sok bejáró fiatalt említik meg. A helyiséghiány ma már sok helyen nem probléma, az újonnan kialakított klubszoba vonzza a fiatalokat. Jellemző példa a vásárosnaményiaké. Júliusban avatták az ifjúsági klubot. így van már helye a KISZ-szervezetnek is és a jól összeállított program eredménye, hogy a naményi szervezet létszáma ugrásszerűen megnőtt. Mindezek ellenére a következő év kiemelt feladata lesz az alapszervezetek létszámának emelése és nyolc ÁFÉSZ- nél önálló szervezet megindítása. Balogh Júlia UNI\ LIS EMBFR. A Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregységének 4. számú üzemében 54 féle motorkerékpár-alkatrészt készítenek. Ebben az üzemben dolgozik Horváth Pál, akiről azt mondják kollégái, hogy „univerzális ember”, mert minden gépen — ha szükséges — tud dolgozni. Felvételünkkor első féklapok megmunkálását végezte. (Elek Emil felvétele) Földbirtokosok Bonyolult dolog egy birtok, mint olyan. Amikor először hallottam napjainkban ezt a kifejezést eleven valóság jelölésére, el- képedtem, elszörnyedtem. Nocsak, újjászületik netán a feudalizmus? - Meglátván azonban a 130 négyszögölnyi területet, amit e névvel illettek, megnyugodtak társadalmi viszonyokat féltő aggodalmaim. Ám legyen birtok ez a talpalatnyi föld, s hadd érezze magát tulajdonosa földesúrnak. Megérdemli, hisz arca verítékével öntözi a sziklás, ta- rackos ugart, operettbe ülő külákasszonyként reszket minden kis virágért, bokorért a homokon az úrnő. Aki mellesleg szintén nem félti a kezét az anyafölddel való találkozástól. Engem remekül kondicionált a birtoki munka már évek óta. Egy-egy vasárnapi kubikolás, ültetés, öntözés, kavicshordás a Dunáról, egész hétre ellátott nyugalommal, jó alvással. Igaza van a tudománynak! És éljenek a tulajdonosok, akik nem sajnálják a pénzüket, hogy én vígan munkaterápi- ázhassak. Hogy mégis válnom kell a birtoktól, azért van, mert a népek nem érik be a jóval. A még jobbat akarják, képzelik — és ezzel elrontanak mindent. A mai■ birtokok ugyanis beépülnek. A picinyke parcellákon kinőnek a házak, majdhogynem városok, legalábbis utcák keletkeznek a szabad mezőkön, a gyantaillatú fenyőfák között. És a házakban, utcákban ott nyüzsögnek a szomszédok. A Trabantosék, akik a masinájukkal elállják az utat éjszaka, hogy nem lehet mozdulni tőle. Viaszkosék, akik nyafogva és irigyen szóvá teszik, hogy túl hangosak vagyunk, és nem is akárhogyan. Ök nem azért fektettek be harmincezret, — mondják — hogy lármát és illetlen beszédet tűrjenek el Sré-vizavi száz méternyire. Viaszkosék neve onnan, hogy a kiálló gyökerektől féltik autójuk alvázának viaszbevonatát. Idegesék némán birkóznak a földdel, szenvedve, kapkodva, hogy rossz nézni. Parkolósék elzavarnak 1 az utca előttük húzódó szakaszáról, mondván, parkírozzon mindenki, a maga portája előtt. A vendég tehát a levegőben helyezze el a kocsiját. Előkelőék jersey- pantallóban kapirgálják a talajt. Entellektüelék ugyanezt fekete glasszékesztyűben teszik. Sértődötték a közvetlen közelben rosszkedvűkkel megakadályozzák, hogy az egész heti gőz lecsapolódhassék a fejünkből. Mindez bíza nem az, amit a hajdan- való kezdetkor elképzeltünk a természetbe való beleolva- dás mikéntjéről. És a munka is elfogyott. Ami hátra van, az már nem „forradalmi romantika”, hanem civilizálás. A pénz megtérülésének folyamata. Ehhez már csak asszisztálni lehet. Sürgősen keresnem kell tehát egy újabb tenyérnyi ugart, azt hiszem. Mert játszani, még ha arcom verítékével áldozom is érte, boldogan hajlandó vagyok. De a birtokokon is ugyanazt csinálni, amit egyébként nem. Ez volt a nyár nagy tanulsága. Jog. és humánum EGYIK NYÍRSÉGI NAGYKÖZSÉGÜNKBEN építkezrr. akar egy házaspár. Megkapták ehhez a szükséges kölcsönt is. Telkük van a közséf középpontjában. Amikor a; építési engedélyért folyamodtak, közölték: telkük beleesik a 20 éves községrendezési tervek elképzeléseibe, oda engedély nem adható. De vám cseretelek. Igaz, túl a fain szélén, végtelenül messze, a? iskolától, bolttól, mondhatni már-már a község határában. Ez — lévén a családban két gyermek, lévén az asszonyka beteg is ráadásul — nem felelt meg, nem fogadták el. Tettek viszont egy ellenajánlatot: vesznek egy telket a község belterületén magánostól, olyan helyen, ahol lehet építkezni, de a község vegye meg az amúgy is kisajátításra kerülő telküket* Ez nem megy — volt a felelet —, a telekre 20 év múlva lesz szükség, erre most pénz nincs. Előállott tehát az a helyzet, hogy van valaki, akinek van egy személyi tulajdonban lévő telke, amire építeni nem lehet, a leendő tulajdonosnak csak 20 év múlva lesz szándéka, hogy megvegye, de lévén hatóság, megtilthatja, hogy addig a telekre bárki bármit is építsen, és vevő sem akad más. » A NAGYKÖZSÉGI TANÁCS határozata és álláspontja ellen fellebbezni sen» érdemes, hiszen jogszerűi Mégis, az ember úgy érzij túlontúl is merev, hivatalos^ kicsit rideg. Az' ügy ugyani* ott kezd érdekessé válni; amikor megjelenik benne az ember. A család, a gyermekek, a házaspár, mely szellemi értékeit a falu javára akarja hasznosítani, a beteg asz- szony, aki nem tud gyalogolni, a növekvő gyermek, aki nem a falu széléről szeretne majd besattyogni reggelente az Iskolába. Minden ott kno más hangsúlyt, amikor a 2Ű éves községrendezési terY mellé odateszi az ember a község emberi, szellemi rendezési 20 éves tervét, a maga elvárásaival, a végrehajtók iránti igénnyel, a jók megtartásának követelményével. Az eset ott lép ki az egyéni érdek szférájából, amikor vizsgálatra kerülj hogy intézése miként hat ki egy község közvéleményére, hogyan ébreszt bizalmát a falu vezetése iránt, milyen módon hat az érintettek környezetére. Ilyen optikával nézve az ügyet — ezt a lényegében egyéni házépítési problémát — óhatatlanul is a hivatal példás döntése ellen hangolódik az ember. Mi ez tehát? Törvénytelenségre buzdítandó egy tanács? Borzoljuk a közvéleményt a törvényes, jogszabály szerinti határozat ellen? Nem. Ez nem megoldás. De talán lehetne arra sarkallni egy hatóságot, hogy a faluszéli ajánlaton kívül más alternatívát is keressen. Nyilván, sok gonddal jár ez. Biztos, korántsem egyszerű, talán új felmerülő nehézségek megoldását is kívánja. De vajon nincsen-e az állampolgárnak joga, hogy ezt elvárja? A merev jogalkalmazás helyett nem éppen az ilyen eljárás teszi a tanácsot azzá, ami, a nép képviseleti szervévé? AZ EMBEREK SAJÁT KIS ÜGYEIK kapcsán találkoznak a tanácsokkal. Az általuk választott vezetőkkel, testület tekkel, az általuk fenntartott apparátusokkal. És bármilyen serkentő egy .20 éves koncepció, ítéletüket éppen a napi kis találkozásuk tapasztalatai alapján hozzák. És vitatni is kár lenne, az állampolgár e vélemény formálásakor a korrekt jogszerűség mellett a végzett munka, a meghozott döntés emberségét is a mérlegre teszi. B. Sí.
