Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-06 / 263. szám

M. — romispi mbllekl» ÄT1 söwshÍ« IK \Z IDOMITÄS CSODÁJA HÁZIASSZONY A MŰTŐBEN — Ho! tetszett ilyen gyönyörűen kimosatni ezt a kö penyt, tanár úr?! SZÍNHÁZ ELŐTT — Egy másodperc és kész vagyok, apus!.., ELFOGULT MENTŐKUTYA TECHNIKA # Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA A csillagok születése és élete Korunk egyik legkivá­lóbb asztrofizikusa, Vik­tor Ambarcumjan, az ör­mény Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának elnöke, a bjurokani asztrofizikai ob­szervatórium igazgatója. A hatvannégy éves tudós alkotó pályafutása rendkí­vüli termékenysége révén lenyűgöző. Munkái alapve­tő fontosságúak az asztro­fizika számos területén, és óriási szerepet játsza­nak abban, amit a modern csillagászat forradalmá­nak” szokás nevezni. Ambarcumjan akadémikus néhány esztendővei, ezelőtt új hipotézist állított fel a csillagok keletkezéséről, szü­letéséről. Abból a feltevés­ből indult ki, hogy a világ­űrben valamilyen csillag előt­ti, szupersűrűségű anyag léte­zik. Ezen anyag tömegének átváltozása közönséges állapo­túvá — csillaganyaggá: ez a csillagok keletkezésének „tit­ka”. A folyamat fokozatosan megy végbe, és az „újszülött”, fiatal csillagok anyagának egy része csillagelőtti állapot­ban marad, e csillagok köz­ponti magvában. Ennek egyes darabjai a csillag felszínére kerülhetnek, sőt.az azt körül-, vevő térségbe Is. Valószínű, hogy minden ilyen darabka a szupersűrű állapotból spon­tán megritkult állapotba me­het át. Ennek során robbanás történik, robbanási energia szabadul fel, s a csillagászok fellobbanást figyelnek meg. A csillagelőtti anyag ..kész­letei” idővel kimerülnek, a fellobbanások fokozatosan ki­hunynak. Fellobbanó tények A bjurokani obszervatóri­um kutatásai csak nemrég de­rítették fel annak a csodála­tos jelenségnek a fizikai lé­nyegét, amelyet első ízben 1936-ban figyeltek, meg: az Orion csillagkép egyik 'Viliá­ga váratlanul sokkal ‘'énye- sebb lett; 1970-ben a Hattyú csillagkép egy gyenge csillaga néhány hőnap alatt százszoro­sára növelte fényességét! Es ez a százszoros ragyogás ide- ig-óráig megmarad. Az ilyen csillagokat, amelyek egyszer­re rendkívüli fényerőre tet­tek szert, Ambarcumjan aka-1 démikus fuoroknak nevezte el. Véleménye szerint, „fel­lángolásuk” szorosan össze­függ a csillagelőtti anyag át­alakulásával. E csillagokban valamennyi időpontban olyan körülmények alakulnak ki, amelyek elősegítik a csillag­előtti anyagnak látható elekt­romágneses kisugárzássá való átváltozását. Ez a folyamat, amelyet a csillagászok a ma­ximális fényesség időszaké nak neveznek — valószínűleg több száz évig tart. Vannak azonban másfél- folyamatok is, amelyek — Ambarcumjan akadémikus véleménye szerint — szinté" a csillagelőtti anyag átala­kulásával függnek össze. A Napnál kisebb tömegű csilla­gok — a törne csillagok — között akadnak úgynevezett fellobbanó csillagok. Fellob- banásuk — amely váratlan és egy percig, vagy néhánv má- sodoercig tart — együtt jár a fénvesség több tízszeresére sót olvkor több százszorosára való növekedésével. Ezután a csillag megőrzi fokozott ra­gyogását, de fél óra. vagy egv óra múlva fényereje a szoká­sosra csökken. A csillag visz- szatér normális állaootába. Mivel Nanunk, természete folvtán hasonlít a fellobbanó csillaaokhoz. elméletileg a Nan ilven feliobbanása is el- kénzelhető Az embereknek azonban aligha sikerül ..evö- nyörködniük” az efféle lát- vánvban. illetve átélniük a napenergia ilyen roppant megnövekedését, még ha az csupán néhány pillanatig tart ú. Reméljük, efféle fellobba­nások nem következnek be... 700 csillag Fellobbanó csillagokat ta­láltak a fiatal csillaghalmazok és csoportok között. 1967-ig a Fiastyúk ismert halmazában hatvan fellobbanó csillagra bukkantak. De hány lehet összesen, hányat nem fedez­tek még fel? Ezt senki sem tudta. Ambarcumjan vezetésével. Bjurokanban módszert dol­goztak ki a Fiastyúk vala­mennyi fellobbanó csillagá­nak értékelésére, Váratlanul kiderült, hogy legalább 700 ilyen van... ha nem több. Ez az eredmény hiteles statiszti kai számítási módszerek alán­ján született. Ennek során fi­gyelembe vették azt is. hogv. a fellobbanások időszakossá­ga véletlen lehet. és kétszer fellobbanó csillagok is létez­hetnek. Számuk tehát 700. De össze­sen hány csillag van a Fias- tyúkban? Megszámlálásuk azokon az adatokon alapult, amelyekkel a csillagászat ren­delkezett: az e halmazt aiko-. tó csillagok összesített töme­ge nem több 500 Nap-tömeg- , nél. ■ Az eredmény így hang­zott: a Fiastyúkban nem lehet ezernél sokkal több csili”g. Ennélfogva, többségük — fel­lobbanó. De mindössze hat- vanat fedeztek fel! — Amikor erre az elméleti következtetésre jutottunk — meséli Ambarcumjan akadé­mikus —, igen érdekfeszítő megfigyelések kezdődtek: a csillagok fellobbanásait „les­tük”. E fellobbanások észlelé­se azonban nehéz, bonyolult feladat, és ebben a munkában „szövetkezésre” kértük fel a magyarországi Konkoly-The- ge Miklós csillagvizsgálóban, valamint egy olasz és egy mexikói obszervatóriumban vékenykedő kollégáinkat. Öreg csillag: * a Nap Az ’ együttes megfigyelések négy éven át folvtak és végül .s nagyszerű e> myt hoz­tak. Jelenleg n jbb, mint 250 fellobbanó csillagot isme­rünk a Fiastvúkban. És ez a szám szüntelen ?! növekszik. A gyakorlat tehát — négy.j jelentős obszervatórium egy- I séges program szerint végzett « V csillagászati megfigyelései — teljesen igazolták áz elméleti számításokat. A fellobbanás meghatáro­zott szakasz a csillag életében. A ' számítások kimutatták hogy a csillagok fejlődésének’ ez a szakasza legalább több száz millió évig tart. Idővel a fellobbanások csökkennek, a viszonylag kisebb mértékűek azonban sokáig megmarad­nak. Példa erre egy olyan öreg 'csillag, mint a mi Napunk. (Vajon nem hangzik szokatla­nul, sőt szomorúan, hogy a Nap öreg csillag!?) A tejút­rendszer méreteihez képes' jelentéktelen fellobbanásai nemcsak égitestünk életében, hanem az emberiség életében is fontos szerepet játszanak. A tudósok egyre több bizo­nyítékot találnak arra, hogy a naptevékenység befolyásolja az emberek testi és lelki álla­potát, a bioszférát a Föld bolygón lejátszódó, számos fo­lyamatot. A fiatal csillagok fellobba- násai során akkora energia szabadul fel. amely több száz millió, sőt milliárd hid­rogénbomba robbanásával egyenértékű. Ez a „fellobba- nási tevékenység” óriási sze­repet játszik a csillagok evo­lúciójában, különösen fejlő­désük kezdeti szakaszában. Ezt a rendkívül fontos ténye­zőt azonban egészen a kö­zelmúltig nem ismerték. Egyetlen, manapság létező csillagevolúciós elmélet sem veszi figyelembe a fejlődés fellobanásos fázisát. Ambar­cumjan akadémikus művei világosan bebizonyították e felfogás helytelenségét. Irina Lunacsarszkaja Természetvédelmi területek a Baj kál-tónál Az évmilliókkal ezelőtt ki­alakult Bajkál-tó környéki hegyek méltóak a világ egyik legkülönösebb tavához. Rendkívül bonyolult geoló­giai folyamatok eredménye­ként keletkeztek, ezzel ma­gyarázhatók sajátos ásványi kincseik; értékes ércek, fél­drágakövek és burkolóanya­gok. Az. iritutszki terület tudo­mányos kutatásait koordináló bizottság azt javasolta, hogy a Bajkál-tónál létesítsenek néhány természetvédelmi területet, amelyek megőrzik a vidék sajátos ásványi és geológiai rajzát. Az egyik ilyen természetvédelmi te­rület a tó déli partján Szljugyanki város közelében lesz. A XVIII. századi ki­váló orosz tudós, Mihail Lo­monoszov idején már több, I mint százféle ásványi kin­cset tartottak itt számon, köztük olyan ritka képződ­ményeket, mint a lazurit, a bajkalit, a különféle csillá­mok, stb. Ezt a vidéket M. Ogyinyec akadémiai levele­ző tag, a koordinációs bi­zottság elnöke természetes ásványtani múzeumnak ne­vezi. A másik természetvédelmi területet az úgynevezett Ta. zserani vonulatnál, a Baj­kál-tó nyugati partján, az Olhon-szigettől mintegy 20 km-nyire alakítják ki, ahol kis területen 130 féle ás­vány található. A tó északi partján védettnek nyilvá­nítják az egyik vulkán ma­radványait. A hegy a tenger szintje felett 1800 méterre magasodik és az előzetes adatok szerint mintegy másfél milliárd évvel, ez­előtt keletkezett. A ma már nyugodt vulkán geológiai sa­játosságai miatt élvez majd védelmet. KÉRÉSZJ REJTI Anatole France Nóbel-díjas ki­váló francia író, — aki forradal­mat óhajtott hazájában és a világ minden táján, de óhajának ak­tuális irrealitásával is tisztában volt — az októberi. forradalom győzelmét követő napokban egyik barátjának így írt: „Semmit sem mondok az ese­ményekről, mert ...” folyt. a beküldendő vízsz. i., függ. 13., vízsz. 26. és 49 sorokban. v VÍZSZINTES: 13. Három, többnyire egyenlő értékű hangjegyből álló cso­port, melyet két,' ugyanolyan ér­tékű hang ideje alatt kell meg­szólaltatni. 14. A Földközi-tenger melléktengere. 15. Férfinév. 16. Állati lakóhelyet. 18. Pamutot csévélnek rá. 20. Azonos mással­hangzók. 21. Szovjet Szocialista Köztársaság. 22. Magánhangzó névelővel. 24. Olasz női név. 25. Arcának része. 28. Leszállított zenei hang. 29. Luxemburgi és francia személygépkocsik fel­ségjelzése. 30. Nagyon kedveled. 31. Becézett hői név. 32. Háztető­fajta. 33. összevissza adva! 34. Dísze. 36. Saját kezűleg. 37. Ék­telen évszak! 38. Nyújtsd át (dd=d). 39. Nagy múltú budapesti sportegyesület volt. 41. Kendő­ben van! 43. Zamatok. 44. Aszta­losszerszám. 46. Tojás németül. 48- A legpontosabb kvarcóráknak az a fajtája, amelynél a kvarc rezgéseinek a normál értéktől való eltérését különféle vegyi folyamatok felhasználásával oldják meg. 51. Zágoni . Balázs. 53. December 1-én van a névnap­ja. 54. ENKL. 55. Az iskolában . B” osztályba jár. 56. Francia terrorszervezet, mely Algériában tevékenykedett. 58. Természettu­dományi. 60. Gallium vegyjele 61. 62. Testápoló Dipe­re. 64. N- ■ ■'vhá^si. régen nálunk is használt szó. franciául. 67. Kockába” préselt széna. FÜGGŐLEGES: 2. A romantikus magyar opera- irodalom legnasvobb képvise­lője. zeneszerzőnk, utónevének kezdőbetűjével (1310—93). 3. Mi­lyen régen? 4. Maga előtt nyo­mott. 5. Női énekhang'. 6. Lantén vegyjele. 7. Híg. folyós anyag. 8. Közepén bogoz! 9. Egykori falusi kütfajta. 10. Csecsemő. 11. A vas vegyjele. 12. Treníroz. 17. Vidám betakarítási munka. ÖDT. 32. Kifogástalan, tiszta, becsületes, névelővel fonetikusan. 23. Vá­gyának teljesítéséért sóvárog. 26. Névelős mezőgazdasági eszköz. 27. A magyarság őshazája: ...-köz. 28. A Mézga család egyik tagja. 30. Azonos mássalhangzók. 31. Mértani testet. 33. lyteguntam, áruba bocsátom. 35. Becézett női név. 38. Fonáshoz használt házi­ipari eszköz, amelynél a fonál sodrását egy kerékkel forgatott orsó végzi, névelővel. 40. Lábai­hoz. 42. Homérosz Iliászában sze­replő idős, tapasztalt és bölcs görög király. 43. Névelővel a földrészeket választja el egymás­tól. 45. USE. 47. A Tisza balparti mellékfolyója. 48. ’ Régi ró inai köszöntés. 50. Mint az 5. függő­leges. 52. Kabaréban van! 55. Vagdalt gyümölcsből és szeszes italokból készített üdítő ital. 57. Fordított keskeny nyílás! 99. Fa­ktesi seakHWssskás. 9L Nyugpt-. európai nép. 63. ME. 65. Tiltó­szó. 66. Folyadék. 67. Igekötő.' A megfejtéseket november 13-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Október 2«2-i rejtvény pályáza­tunk megfejtése: „Köt engemet a jó Isten kévébe. Betakarít regi rakott csűrébe, Vet hegemre más gabonát cse­rébe.” ■ . Nyertesek: Bráz Dezső, Deli Ferencné, Elek Andrásné, Mo­nostori János, Szabó Aranka nyíregyházi, dr. Höffer Ferenc­né fehérgyarmati, Dobra István­ná mátészalkai, Fehér István szabolcsveresmarti, Fási Elvira tyukodi és Borsi Béláné záhonyi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket Mi» elküldtük. é* Első a kartárs, aztán főhetnek önőfcH

Next

/
Oldalképek
Tartalom