Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-06 / 263. szám

W72. novemSer 8. KW.BT MAGYARORS2A» 5. oWa! Ezt az oldalt a szomszédos Kárpátontúli területen megjelenő testvérlapunk, a Zakarpatszka Pravda munkatársai állították össze. Az ünnep jelentőségéhez méltóan Most, amikor készülünk a Szovjetunió megalakulása fél évszázados jubileumának méltatására; gyakran visz- szagondolunk arra, milyen körülmények között kezdtük el munkánkat. Jómagam egy negyedszázada dolgozom községünkben, mint művelő­dési dolgozó. Kezdettől fog­va részese vagyok mind­azoknak az átalakulásoknak, amelyek falunk gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tében végbementek. Jól emlékszem, milyen klubunk volt akkor. Klubunk már volt. Zene­karunk még nem. Beszerez­tük a hangszereket. Tar Já­nos zenepedagógus szemé­lyében (aki Uzshorodról járt ki hozzánk) sikerült egy megfelelő szakembert talál­nunk. A zenekar akkori tagjai közül néhányan még ma is aktív műkedvelők: Ferenc Albert, Babják Ist­ván. Vaszil Márta, Csucska István. Nagy Éva. Az együt­tes első fellépésére 1954-ben került sor. A legnagyobb elismerést a citerazenekar megalakítása' hozta. Hogyan került sor megszervezésére? Édesapám­tól örököltem egy' régi hangszert, s ennek alapján a bátyám és Lecó János asz­talosok elkészítettek még néhány citerát. Eleinte nem sok jelentkező akadt, de az­tán gyorsan terjedt a citera népszerűsége. Ma már 15-en vagyunk. A zenekart 1968- ban kezdtük összehozni, s azóta szép sikereket mond­hatunk magunkénak. Már több kerületi és területi szemlén kerültünk az első helyre, a köztársasági feszti­válon pedig ezüstéremmel jutalmazták szereplésünket. Felléptünk az uzshorodi, Ívovi televízióban, nemrég pedig eleget tettünk a moszkvai tévé meghívásá­nak. Az uzshorodi kerület­ben úgyszólván mindenütt megfordultunk. A! múlt év­ben pedig meghívtak ben­nünket a szlovákiai baráta­ink, s így látogattunk el Nagyfniháíyba. Jelenleg az SZSZKSZ megalakulása 50. évforduló­jára készülünk. Előbb a ke­rületi. majd pedig a területi fesztiválon léptünk dobogó­ra. Mondanom sem kell ta­lán az együttes tagjai min­dent megtettek, hogy jogot nyerjünk a köztársasági szemlén való részvételre is. Műsorunkat nagy gonddal válogattuk össze. A népek barátságát, az internaciona­lizmust akarjuk kidomborí­tani előadásunkban. A citeraegyüttes műsorán Kimegyek a mezőre, né­zem a gazdag termést, ame­lyet a gondosan megmun­kált föld ígér. A szívemet elmondhatötlan öröm (tölti meg. Nem olyan sok idő múlt még el azóta, hogy mi új módpn, szocialista módon kezdtünk el gazdálkodni hogy a földet kollektiven mű­veljük meg, Mégis-, micsoda változások történtek. A kollektivizálás első évei­ben én munkacsapat-vezetc voltam Kljucsárka faluban Huszonöt asszony dolgozott a csanatom'-qn. Kaszával, meg sarlóval arattunk. -Kézzel kötöttük a kévét, lehajolva minden szál kalászért. A cséplőgépek mellett szintén meg kellett szenvedni. Ma mindezekel a munkákat gé- aek végzik. Ráadásul milyer továbbra is a népdalok do­minálnak. Ugyanakkor új színt jelent, hogy már saját szerzeményeinkkel is a kö­zönség elé tudunk lépni. Csak egy példát említenék: nekem is két dalom szere­pel a programban. Az egyik: Dal Moszkváról, melyet a jubileumra írtam. Az „Újra szól a citera” című dal megújhodott földünk életét énekli meg. Színesebb nép­dalválogatásunk is. Ma már magyar dalokon kívül orosz, ukrán és szlovák műveket is előadunk. Az .agitkultbrigád új mű­sort készített. Témája: kol­hozunk tervei, feladatai az új ötéves tervben. A for­gatókönyvet magunk írtuk. Gazdaságunk eredményeiről, terveiről, az élenjárókról, a» új szokások meghonosodá­sáról fogunk majd dalolni, szavalni. Természetesen, né­pi táncok, csárdás, hopák is színesítik majd a műsort. Ennyit talán a fesztivál előkészületeiről. Röviden szólni kell azonban a külön­böző társadalmi szervezetek segítőkészségéről is. Nélkü­lük aligha értünk volna el ilyen szép eredményeket. Például, amikor a citeraze- nekart szerveztük, eleinte ne. hezen ment a dolog. Ekkor Ferenc Imre, gazdaságunk párttitkára is belépett az együttesbe, hogy személyes példával bizonyítsa az tfgy fontosságát. S ezután már önként jelentkezők is akad­tak bőven. Most a kolhoz új népviseletet rendelt az együttes részére, mintegy 2000 rubel értékben. A mos ani jubileumi ren­dezvények között nemcsak a fesztivált tartottuk fontos­nak. hanem a barátsághó­napok méltatását is. Tema­tikus esteket, előadásokat, vetélkedőket rendezünk, me­lyeken népszerűsítjük a köz. társaságok gazdasági és kul­turális. vívmányait. Arra tö­rekszünk, hogy minél színe­sebb képet adjunk a testvéri szocialista köztársaságokban élő emberek életéről. Az SZSZKSZ megalakulá­sa 50. évfordulója tiszteleté­re rendezett műkedvelő fesz­tivál is a népek barátságá­nak, internacionalizmusának méltó kifejezője. A pallói műkedvelők arra töreked­nek, hogy az ünnep jelentő­ségéhez méltó műsorral já­ruljanak hozzá a jubileum­hoz. Kerek Ferenc, a Kultúrmunka jelese címmel kitüntetett pallói művelődési otthon igazgatója, uzshorodi kerület és mennyi termést takaríta­nak be! Valaha mi tíz-tizen­három mázsa gabonát csé­peltünk holdanként. Ma há­romszor ennyit — harminc­harmincöt mázsát termesz­tünk. És mindezt mi értük el! A szabadságot azon a fe­lejthetetlen őszön, 1944 őszén a szovjet hadsereg, a szov jet hatalom hozta el nekünk. A férjem és két fiam, Iván. meg Vaszilij önkéntesek vol­tak a szovjet hadseregben, A férjem nem is tért vissza a '-ontról. Valamennyi munkasike- •ünkért, örömteli és *gazdag életünkért hálásak vagyunk szeretett kommunista pár tunknak. M. Klim nyugdíjas kolhozistanő A felemelkedés huszonnyolc esztendeje Irta: V. Ruszin, a Szovjetunió Kárpátontúli területe megyei tanácsa végrehajtó bizottságának elnöhe, országgyűlési képviselő Aranysárgába váltott az ősz, az év kedves szaka. Ami­kor az őszről beszélgetünk, akkor képzeletünkben min­denekelőtt az aranylón sár­gálló fák, a munkások és a parasztok fáradságos munká­jával érlelt gyümölcsök je­lennek meg, melyeket nehéz évi munkájuk jutalmaként készülnek betakarítani. A mostani ősz különösen jelentős. Ez az ősz a szov­jet népek testvéri barátsága ünnepének, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége megalakulásának az 50 éves évfordulója. Me­gyénk dolgozóit pedig mind­ezeken túl az ősz megaján­dékozta szülőföldjük törté­nelmének a legdrágább fe­jezetével. Huszonnyolc évvel ezelőtt egy ilyen ezer szín­ben pompázó őszön, 1944 őszén űzte ki a dicső szovjet hadsereg a Kárpátok terüle­téről a betolakodott hordá­kat. A szovjet hadsereg katonái elhozták számunkra a rég­várt szabadságot, mindazt, amiről a Kárpátok népeinek egymást váltó gene-ációi ál­modoztak, amiért harcoltak az elnyomatás és a megszál­lás kegyetlen éveiben. Valóra vált vágyak Valóra vált Kárpát-UkrSj­na régi egyesülési vágya az ősanyával, Szovjet-Ukraj- nával. Ezzel fátyol borult a kegyetlen múltra, a kilátás­talan szegénységre, a sötét­ségre. Kárpát-Ukrajnát a burzsoá rendszer idején a névtelenek hazájának ne­vezték, isten háta mögötti te. rületnek, olyan helynek, ahol az élők irigyelték a holta­kat. Ilyen volt az akkori idők kárpátukrán parasztságá­nak az élete. Hogy milyen­né vált most?-Éhről meggyő­zően írt nemrég a Zakar­patszka Pravda, hasábjain P. Bányász, Szteblevka fa­lu tanácselnöke. Szteblevka szomszédos Szokirnyicával. Most ez a két falu egy ter­melőszövetkezetbe, a „Barát­ságba” egyesült. A szerző mindenről beszélő számokat vonultat fel. A két különál­ló szövetkezet egyesülése után még tovább javult az életszínvonal, az emberek boldogan élnek. A kolhoznak van tizen­nyolc traktora, ugyanennyi gépkocsija; többször tíz kombájnnal, vetőgépekkel és más technikai felszerelések­kel, valamint 250 elektromos motorral dicsekedhetnek. A felszabadulás előtt egyetlen­egy cseréptetős ház sem volt a faluban. A szovjet hatalom évei alatt eltűntek a szal­matetős házikók. Most min­den harmadik házban van televízió, minden lakásba be­vezették a villanyt és mind­egyikben ott a rádió. A testvérek segítségével Az elnök „A testvérek se­gítségével” címet adta írásá­nak. És ez pontosan fedi is a valóságot. A testvéri szovjet népektől kaptuk mi mind­azt, ami mai értékeinket ad­ja, amit mi nagyra tartunk, amivel most is büszkélke­dünk. Hozhatjuk példának azt a hatalmas fejlődést, mely a gazdaság és a kultú­ra területén ment végbe Kárpát-Ukrajnában az el­múlt 28 év alatt. Ezzel meg- cáfolhatatlanul lehet bizo­nyítani azt, hogy mire képes a szovjet hatalom; meg le­het győződni a lenini nem­zetiségi politika éltető ere­jéről, mely baráti szövetség­be egyesíti a hatalmas Szov­jetunió testvéri népeit. Megyénk lakossága a fel- szabadulás első napjaitól kezdve gigantikus méretű és minden oldalú segítséget ka­pott valamennyi szovjet köz­társaság testvérnépétől. A végeláthatatlan szovjet haza különböző pontjairól érkez­tek hozzánk a búzával, technikai felszereléssel, a különböző nélkülözhetetlen nyersanyagokkal és egyéb árukkal megrakott szerelvé­nyek. Moszkva gépkocsikat küldött, Kijev munkapado­kat, Leningrad elektromos felszereléseket, Harkov trak­torokat, Nóvoszibirszk gyó­gyászati felszereléseket, Don- > bas$z szenet, doni Rösztov mezőgazdasági gépeket, fel­szereléseket. Az állam hatalmas eszkö­zöket ruházott be a nép­gazdaság különböző ágazatai­nak a megteremtésére. Ta­pasztalt szakembereket kül­dött. A szovjet hatalom első éveiben mindenki számára elérhetővé tették a különbö­ző iskolákat. Létrehozták a kórházak, más szociális és kulturális intézetek egész hálózatát. Ez lehetőséget te­remtett az analfabétizmus teljes felszámolására. Ezzel örökre száműztük azt a sú­lyos szociális örökséget, me­lyet a múlttól örököltünk. Hatalmas változások kö­A kljuesarszkiji „Mir” elektromos alállnmás elektro­műszerész kollsktí. úja felelősségteljes és lankadatlan munkát biztosít az energetikai gazdaság számára. Jó mun­kájával hívta fel magára a figyelmet Julij Cserepánya. A komszomolista már hat éve, hogy itt dolgozik. Bármi­lyen1 rábízott munkát lelkiismeretesen és batáridőre végez el. (Fotó: A. Braginszkij) vetkeztek be az iparfejlesz­tésben is. Az ipari termelés színvonala a szovjet hatalom évei alatt huszonötszörösére nőtt. A megye ipara ma egy hónap alatt annyi terméket állít elő, mint amennyit 1946-ban egy teljes év alatt termelt. Uj iparágak születnek, mint például a munkapadok gyár­tása, gépgyártás, készülékek és más termékek gyártása és előállítása. így lett az egykori nincs­telen parasztasszonyból, An­na Mihajlovna Ladányiból, a mukacsevói járás Lenin kolhozának élenjáró brigád­vezetője, az ország híres ku­koricatenyésztője, a szocialis­ta munka kétszeres hőse, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője, egy­szóval politikus. Anna Mi­hajlovna sorsa egy Kárpát- Ukrajna dolgozóinak sorsá­val. Ma már Kárpát-Ukraj- na határain túl is jól ismer­tek az olyan híres élmun­kások, a Szocialista munka kitüntetéssel bírók nevei, mint J. J. Pitra, I. V. Csuszi, V: J. Sorbán, M. Á. Szim- kánics, J. V. Lopatjuk és mások A népek barátsága Kárpát-Ukrajna büszkesé­ge az Uzsgorodi Állami Egyetem, melynek létrehozá­sát a szovjet hatalom tette lehetővé. 1945-ig a mi terüle­tünkön nem működött egyet­len egy felsőfokú intézmény sem. Ma pedig az egyetem tizenhárom fakultáson. tízezer hallgató— huszonhét nemzet fiaiból verbúválódva — ta­nul. Ma a megye minden ezer lakosára 51 felső- és középfokú végzettségű szak­ember jut. A nép£p.zd^4g- ban több mint húszezer fel­sőfokú végzettséggel rendel­kező szakember dolgozik. Kárpát-Ukrajna soknem­zetiségű megye. Ukrá­nok, oroszok, magyarok, ro­mánok, szlovákok és 25 más nemzetiség fiai élnek itt, a szovjet népek őszinte barát­ságában. Egyesíti őket a szovjet haza iránti mély ha­zaszeretet, az internaciona­lizmus. Céljük közös — a kommunizmus építése. A szovjet hatalom csillaga alatt elért sikereinkről külö­nösen jóleső érzéssel beszé­lünk most, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége megalakulásának 50 éves évfordulója előestéjén. A megye dolgozói örökké hálásak lesznek a testvéri szovjet népeknek, a testvéri népek családjába való be­fogadásért, azért a hatal­mas segít ;égért, amelyet nyújtottak és nyújtanak a népgazdaság s a kultúra fel­virágoztatásáért. Kárpát-Ukrajna dolgozói, ugyanúgy, mint az egész szovjet nép, állhatatosan va­lósítja meg az életben a IX. ötéves terv célkitűzéseit. A megye ipari üzemei az év kilenc hónapjának a tervét sikeresen teljesítették. Jól állnak a terv teljesí­tésével a mezőgazdasági üzemek dolgozói is. A ter­vet túlteljesítették, szocialis­ta vállalásaiknak eleget tet­tek az iparban, a • húseladás, a tejszállítás és más mező- gazdasági termelvények el­adásában. A kitüntetett Kárpát- Ukrajna dolgozói készek megtenni mindent, hogy si­keresen valósíthassak meg az. életben az SZKP XXIV, kongresszusának és az Uk­rán Kommunista Párt XXIV, kongresszusának határoza­tait, keszék “végső győzelem­re vinni ' sr kommunizmus építését hazánkban. Elismerik a munkánkat Alig éltem valamit a fel- szabadulás előtt. Arra azon­ban igen jól emlékszem, hogy milyen szegényes kis kunyhócskában laktunk. Apám ■ béresnek állt, hogy valahogy el tudja tartani né­pes családját. Nehéz elkép­zelni is, hogy hogyan ala­kult volna az életünk, ha nem jön a szovjet hatalom. Az apám az első naptól kezdve a ‘kolhozban dolgo­zott. Most munkacsapat-ve­zető. Az egész család fa­lunk termelőszövetkezetéhez kapcsolta az életét. Azt le- hét mondani, hogy mi egy egész műszaki családot hoz­tunk össze” a szövetkezet­ben. Én és Sándor testvérem traktorosok vagyunk. József testvérünk traktoros brigád­vezető. A negyedik bátyánk két fia, Sztyepán és Mihail szerelőként dolgoznak a műhelyben. Büszkék vagyunk foglal­kozásunkra; Tisztelik és el­ismerik a munkánkat. Tud­ják, hogy a műszaki embe­rek becsületes hozzáállásától jelentős mértékben függ a kolhoz egész jövedelme. Tér. melőszövetkezetünk idei A barátság és az együtt­működés szálai fűzik egy­máshoz a Dracsinói Aján­déktárgy Üzem é6 a rigai Sandoris gyár dolgozóit. A két vállalat kapcsolata ha nem is régi, de már van­nak hagyományai. Mindig szívesen segítenek egymás­nak, gyakoriak a tapaszta­latcserék és a levélváltások is, a két vállalat dolgozói szakmai tanácsokkal szol­gálnak egymásnak. Két évvel ezelőtt/ amikor a dracsinóiak megkezdték a divatárucikkek előállítását, az üzem öt dolgozója a ri­gai vállalatnál huzamosabb ideig tanulmányozta a gyár­tástechnológiát, az új-, kor­eredményei valamennyiünket büszkeséggel töltenek eL Gazdaságunk valamennyi mutató tekintetében túltelje­sítette a tervet. Az is jó érzés, hogy a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Sző. vétségé fél évszázados jubi­leumára úgy dolgoztunk, ahogy azt elvárták tőlünk. Minden törekvésünket ar­ra jjsszpontosítottuk, hogy erősödjék, gazdagodjék tér. melőszövetkezetünk, hogy gazdagodjék szeretett ha­zánk. Gazdagodjék, hisz itt minden a miénk. É$ attól, hogy mi hogyan dolgozunk, függ a mi jólétünk és függ minden egyes szovjet ember jóléte. Rég eltűntek falunkból a tenyérnyi ablakos szegényes házikók. Minden egyes ; kol­hoztagnak szép, tágas, új háza van. A lakások kényel­mesek, megrakva új búto­rokkal, televízióval, rádió­val. Ne::em például gépko­csim is van. Ezt jelenti, ha az ember a saját sorsának kovácsa. I. Vejksev az uzsgorodi járás Kalinyin kolhozának traktorosa szerű gépek kezelését stb. Aztán a Lettországban elő­állított gépeket és berende­zéseket a Sandoris gyár szakemberei szerelték fel a Dracsinói Ajándéktárgy Üzem divatcikkeket gyártó műhelyében. Á két vállalat dolgozóinak együttműködése továbbra is bővül. A kárpátontúliak év-* ről évre mind nagyobb mennyiségű terméket szállí­tanak Lettországba. Az idén már mintegy 25 ezer rubel értékű iparművészeti aján­déktárgyat küldtek a dracsi­nóiak a balti államba. Iváncsó Borisz, *. a szvaljavai kerületi rádió munkatársa Hálalelt szívvel Egymást segítve

Next

/
Oldalképek
Tartalom