Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-26 / 279. szám

AZ ERŐMŰ VESZ MEG A DIÁK — Bácsi kérem, a telefonkönyv után most szíveskedjék kettétépni az én számtankönyvemet is! (A Sternből) RIADÓ — Hol a tűz? — Az nincs, de a repülőmodellem a háztetőn van (A Wochenpresse-ből) ABSZURD PIPA IA Sternből) fWÄT ÜlAGYAftŐTtSZAff — vXs ÍWiwtim'féffT»? »T9, ««wernler • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány » TECHNIKA • A tudomány fájának gyümölcsei és gyökerei 1955-ben az atomenergia — a békés célokat szolgáló atomra gondolunk — még nem lépett ki a laboratóriu­mok falai közül. A világon mindössze egyetlen atomerő­mű létezett, a Moszkva alatti obnyinszki 5 megawattos tel­jesítménnyel. Ma már ipari méretekben használják, hasz­nosítják az atomenergiát szá­mos területen, s ezek közül gazdaságilag leglényegesebb az elektromos energia ter­melése. Az energetikai atom­reaktorok száma a világon már meghaladta a 230-at. Ma az atomreaktorok ka­pacitása mintegy 20 ezer me­gawatt, vagyis a világ összes energetikai kapacitásának 2 százaléka. 1980-ig ez a szá­zalék a számítások szerint 13-ra ugrik, a század végé­re pedig 50-re, vagyis az ember által előállított elekt­romos energia több mint fe­lét atom szolgáltatja. Ez rea­litás, amellyel minden köz­gazdásznak, vagy államférfi­nak számolnia kell. > Természetes, hogy előtérbe kerül az államok szoros együttműködése és a leg­jobb módszerek kiválasztása annak érdekében, hogy, az atomenergiát az egész embe­riség javára hasznosítsák. Az ENSZ égisze alatt megalakult a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, és más nemzet­közi szakosított szervezet annak érdekében, hogy az atomenergia hasznosításá­nak fontos problémái mi­nél célszerűbb megoldásokat nyerjenek. Az ENSZ-közgyűlés azt a fontos célt tűzte a negyedik genfi konferencia elé, hogy a kérdések gyakorlati, nép- gazdasági oldalaival, vonat­kozásaival is foglalkozzék. Mondhatjuk, hogy a célt el­értük. A konferencia szemé­lyi összetétele, a beszámolók és a viták jellege azt mutat­ja, hogy az atomenergia to­vább szilárdítja pozícióit az emberi tevékenység szinte valamennyi szférájában és alkalmazásának legfonto­sabb területein döntő ipari tényező lett. Ez a körülmény viszont számos fontos problémát ve­tett fel, olyanokat, amelyek­re korábban talán fel sem figyeltek. Ilyen például az atomenergiának a környe­zetre való hatása, a lakosság biztonsága, a radioaktív hul­ladékok eltakarításának problémája, az atomerőmű­vek bekapcsolása az ener­getikai rendszerekbe, a kü­lönböző típusú reaktorok megfelelő és gazdaságos üze­meltetési ciklusainak kivá­lasztása, új szerkezeti ele­mek és anyagok kidolgozá­sa, azok tartósságának kita­pasztalása. Talán szükségte­len elmondani, mennyire fontos a gyorsan fejlődő atomenergetik^ üzemanyag­gal való ellátása. Becslések szerint körülbelül 1 millió tonna uránérc áll rendelke­zésünkre, ebből kb. 1/2 kg tiszta urán előállításának önköltsége 10 dollár. Ez a készlet legfeljebb a hetve­nes évek végéig elégendő. A konferencián tehát hangsú­lyozták, hogy új uránércle­lő helyeket kell keresni és tö­kéletesíteni kell az úgyneve­zett soványércek feldolgozá­sát, dúsítását. Véleményem szerint fontos kérdés a nuk­leáris üzemanyag újabb elő­állítási módszereinek fejlesz­tése, fontos az uránkiterme­lés a tengervízből, amely­ben, ugyancsak becslések szerint négymilliárd tonna készlet rejlik. Mindezek ismeretében ért­hető, hogy a konferencia részvevői sokat foglalkoztak az urán izotopdúsításával és általában a dúsítás- techni­kájának tökéletesítésével. Kétségtelen, hogy a döntő szót ebben az ügyben a gyors reaktorok mondják ki, amelyek gyarapíthatják a nukleáris üzemanyagot. Ilyen reaktorok építését több or­szágban is tervbe vették. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a negyedik genfi konferencia tisztán az alkalmazott, vagyis a lét- fontosságú kérdésekkel fog­lalkozott. Mégis hangsúlyoz­ni kívánom a fundamentá­lis tudomány alapvető sze­repét. Példákat sorolhatnék fel, amikor a tisztán elméle­ti, fundamentális kutatások hozták meg azt a hatást, amely új technikai területe­ket hívott életre. Azonos a helyzetünk például a nagy energiájú fizika területén, vagy akár az elemi részecs­kék fizikájában. Egyelőre nem szolgálnak alkalmazott eredményekkel. Meggyőző­désem azonban, hogy az anyag szerkezetének alapo­sabb megismerése és feltá­rása új, váratlan gyakorlati következtetésekhez juttathat bennüpket. A tudomány gyümölcsei természetesen mindenkit ér­dekelnek. De figyelembe kell vennünk annak a fának a mélyre ágazó gyökérzetét is, amely ilyen gyümölcsöket teremhet. Nyikolaj Bogoljubov akadémikus, a szocialista országok egye­sített nukleáris kutatóinté­zetének igazgatója. (APN) Elő szervezetek a mélyhűtés után Az életfolyamatok mélyhű­téssel történő ideiglenes meg­állítása, illetve az élő szerve­zetek hibernálás állapotában való huzamos tartása — úgy­nevezett anabiózis létrehozása — régóta foglalkoztatja a bio­lógusok, orvosok, agronomu- sok képzeletét. A század ele­jén Bahmetyjev orosz bioló­gus rovarok és kétéltűek fa­gyasztása és felmelegítése so­rán tisztázta a szervezetben lévő víz kristályosodásának törvényeit. A későbbiek során megállapították, hogy a ma­gasabb rendű, meleg vérű ál­latok csak a plusz 17—20 Cel- sius-fok testhőmérsékletre való lehűtést képesek elvisel­ni. Ezt a tapasztalatot a sebé­szet egyes műtéteknél alkal­mazott hibernálás során fel­használja. Határozottan le kell szögez­ni azonban, hogy a hypother­mia nem anabiózis: az élet­képesség megőrzésének kér­dése — a mélyhűtés állapo­tában— korántsem tekinthe­tő megoldottnak. A kutatók egész sora kísér­letezett — nem az egész szervezet, hanem csak egyes sejtjeinek — a spermáknak a mélyhűtésével. A felmelege­dés után a spermák rendre elpusztultak. 1947-ig egyetlen ország egyetlen tudósa sem publikált eredményes, utódok létrehozásával járó kísérletet. Ebben az évben I. Szoko- lovszkája, a biológiai tudomá­nyok doktora „Lehet-e meg­termékenyíteni mélyhűtött spermával és normális utó­dok jönnek-e létre?” című munkájában leírta, hogy há- zinyulak spermáját gyorsfa­gyasztotta elpárologtatott széndioxidsugárban. A fel­melegített spermával megter­mékenyítették a nőstényeket. A kísérlet eredményeképpen 69. teljesen normális nyuszi született. Ez volt a világ első ilven sikeres kísérlete. A ké­sőbbiekben Szmimov aspiráns — Milovanov akadémikus irányításával — különféle mezőgazdasági haszonállatok spermáit mélyhűtötté szilárd széndioxid — mínusz 78 Cel- sius-fok —, folyékony oxigén — mínusz 183 Celsius-fok — és cseppfolyós nitrogén — mínusz 196 Celsius-fok — hő­mérsékletére, majd felmele­gítve megtermékenyítette a nőstényeket és azok normális utódokat hoztak létre. 1951-ben az angol Stuart doktor tette közzé kutatása eredményeit és adott hírt egy mélyhűtött spermából szár­mazó borjú világrajöttérőL Ebben az évben Szmimov ti­zenkét kisbárányt származta­tott mélyhűtött spermából. A sikeres kísérletek nem jelentették azt, hogy bármi­lyen körülmények között mélyhűthetjük az ondósejte­ket. A megtermékenyülés szo­kásos — normális — szintjé­nek elérése érdekében a friss spermát különleges technoló­giával kell lehűteni. Jelentős szerepe van a hűtőközegnek, a hűtés ütemének és a fel- melegítés módjának és min­den egyes állatfajra más elő­írásokat kell betartani. A bikák spermájának mély­hűtése — mesterséges meg­termékenyítés céljaira — szé­les körű gyakorlattá vált mind a Szovjetunióban, mind más országokban. Ez az eljá­rás a legjobb tulajdonságú apák képességeinek térben és időben való átörökítését teszi lehetővé. 1970-ben a Szov­jetunióban 2,7 millió tehenet termékenyítettek meg mes­terségesen mélyhűtött sper­mával. A sperma njélyhötésénék óriási gazdasági jelentősége van, a legkedvezőbb tulajdon­ságok átörökítését teszi lehe­tővé, érezhetően növelve a hús- és tejtermelést. Lev Ernszt, az SZTA levelező tagija KERESZTREJTVÉNY Illyés Gyula költőnk novem­berben ünnepelte 70. születés­napját. „Novemberi kertben’* cí­mű verséből idézünk a bekül­dendő vízsz. 1., 25. és a függ. 16., 33. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Első osztályú labdarúgó­csapat. 14. Kripton vegyjele. 15. Kender fás részét pozdorjává töri. 16. Színművésznőnk (Anna­mária). 17. Kávé! 19. Legyen bá­torságod. 20. Főétkezés. 21. .„ Dorya, folyó Etiópiában. 24. Al­bán pénz. 26. Sima egynemű be­tűi. 27. Einsteinium vegyjele. 28. Erre a napra. 29. .... Mail, légi­postán. 30. Dohányzik. 32. Ez a a madár másik fészkébe rakja tojásait. 34. Fafajta. 35. Utca, ré­gies írással. 38. Japán város. 39. Drága fém. 40. Arcszín. 42. Sor végek! 43. -szét, összevissza. 44. Különböző nagyságú kövek­ből, homokból és agyagból álló törmelékkúp, melyet a jégár so­dort magával a hegyekből. 45. Meglepett felkiáltás. 47. ezt kell szeretni, a változtathatatlan- ra divatba jött közismert kife­jezés. 48 Mérés betűi. 49. Nem mérges óriáskígyó, névelővel. 51. Angol főnemesi cím. 52. Vi­lághírű színésznő keresztneve. 53. Ide való a szemüveg. 55. Est betűi. 56. A lába egynemű betűi. 57. Időhatározó szó. 58. Mint a 28. vízsz. 60. Csont latinul. 61. PK. 62. Közteher. 64. Dal. FÜGGŐLEGES: 2. Ezt a bűnözőt csak tetten­érés esetén tartóztatják le. S. A mexikói felföld déli részének nagy műveltségű népe volt. 4. Doberdóban van! 5. Leo betűi. 6. Rangjelző. 7. MKVND. 8. Cipész­szerszám. 9. Platina vegyjele. 10. Verskellék. 11. Orosz férfinév. 12. Szeszes ’tál. 17. Vízisno’-tot űz 18. őseik. 21. A Duna balparti mellékfolyója Csehszlovákiában. 22. Szabolcs megyei községbe való. 23. EGR. 25. Tésztába való töltelék. 26. Nem szívja ki a nap. 30. Erdei vad. 31. Tűzoltó­autón elhelyezett hangjelző ké­szülék. 34o Szere betűi. 36. Elmé­letek + R. 37. Nem tud beszél­ni, névelővel. 39. Magánhangzó névelővel. 41. TNS. 46. A Fővárosi Operettszínház tagja (Pál). 49. Két határozott névelő. 50. Helyes mennyiségi viszony. 53. Állj an­golul. 54. A szerelem istene az ókori görög mitológiában. 57. Fen költ hangú költemény. 59. A varrószerszám. 62. AN. 63. Folya­dék. 65. Aszta tin vegyjele. A megfejtéseket december 4-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldőt« megfejtéseket fogadunk élt November 12-i rejtvény pályá­sa tünk megfejtése: ... a mozgás és a nagy emberi indulatok robosz­tus plasztikai kifejezése révén a szobrászat örök érvényű alko­tásai. Nyertesek: Gutyán Gábor, Lengyel Árpádné, Papp Katalin. Szabó Sándorné. Tamás Sán- dorné nyíregyházi, dr. Bonyhády Elemérné balkányi, Kocsis Lász- Ióné kisvárdai, dr. Nagy Lászlóné nagykállói, Ásmányi Éva nyírig« tori és Suhai Sándorné tiszalökf kedves rejtvény fej tőink. A nyertesek részére fejenként 30 forint értékű könyvsorsje­gyet postán elküldtünk. Külföld humora

Next

/
Oldalképek
Tartalom