Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-26 / 279. szám
im. november 5#. ftwncrr vt a s V AH ÁT? <sv * n 5. oMa! v Pápfgzepvezefelnlí a zárszámadások jó előkészítéséért Irta: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára Rajtuk nem múlik „Most volt re szükség../1 A ZÁRSZÁMADÁS A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBEN mindig jelentős gazdasági-politikai eredménynek számít a faluban. Ilyenkor kerül mérlegre az éves gazdasági célok teljesítése. a termelőszövetkezeti tagság és a vezetőség munkája. A megye termelőszövetkezeteinek 1972. éves gazdálkodásáról elmondhatjuk, hogy az éves termelésfejlesztési előirányzataikat előreláthatólag sikerrel teljesítik. Az idei gabonaterméssel jelentősen besegítettek az ország kenyérgabona biztonságos ellátásába. Biztató az előrehaladás. a munkaintenzív növények, a dohány, a zöldségfélék, a cukorrépa termelésében is. Eredményeket értünk el a húsprogram megvalósításában, elsősorban a seríéshjz- lalásban. felvásárlásban. Javult a termelők szarvasmarhatartási kedve, a fejlesztésre hozott kormányhatározat következtében. Gyümölcsből, elsősorban téli almából is jobb termést takarítottunk be az elmúlt évinél. Termelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmas, szervezett és hozzáértő munkája nyomán a megye mezőgazdasága az idei bruttó termelési értéknövelés előirányzott tervét 2—3 százalékkal túlteljesíti. A termelőszövetkezetek döntő többsége szervezetileg és gazdaságilag tovább fejlődött. Azonban a megyében jelentős az olyan termelő- szövetkezetek száma, amelji az átlagosnál kedvezőtlenebb közgazdasági és természeti körülmények között gazdálkodik. Ezeknél a szorgalmas munka ellenére is várhatók gondok. Mindezeket figyelembe véve a zárszámadások előkészítése jelentős politikai feladat. A politikái előkészítésben a legtöbb feladat a termelőszövetkezeti párt- szervezetekre hárul. Éppen ezgrt szükspgszerp. hogy már most vegyék számba az év hátralévő részében jelentkező feladatokat és munkájukat úgy szervezzék, hogy legyen elegendő idő a zárszámadások politikai előkészítésére. Úgy gondolom, az előkészítő munka során abból az alapgondolatból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezeti tagság a gazdája a szövetkezetnek, ebből eredően nemcsak a vezetők és a szakemberek ügye a zárszámadás készítése, hanem a tagság közös, s egyben saját Ügye is. Legfontosabb feladat, hogy 4 pártszervezetek alaposan ipérjék fel, értékeljék a gazdálkodás helyzetét, megmutatva az eredmények forrásait, a gazdálkodás fogyatékosságait is. AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA FELADATAIT vezetőségi ülésen, párttaggyülésen vitassák meg és egyben szabják meg a kommunisták tennivalóit. Vizsgálják meg a szövetkezet gazdálkodásában. údg>'an érvényesüllek a párt gazdaságpolitikai célkitűzései. Az alapszervezet önkritikusan értékelje saját munkáját is. hogy betölti-e a gazdasági munka párti rápy irtásának funkcióját, elősegíti-e a guz’daságpqiitiká he- lyi érvényesülését. a helyi gazdasági döntések kialakítását, rendszeresen értékeli-e a gazdasági munkát, a szövetkezet vezetőinek tevékenységét. mennyire volt képes a kommunisták, a .dolgozók mozgósítására. Értékeljék a kommunisták egész évi munkáját a gazdasági eredmények tükrében. Munkájuk kontroljaként különösen vizsgálják a munka és üzemszervezéssel, a szocialista brigadmozgalom- mal kapcsolatos párthatározatok végrehajtását, kérjék számon a hatarqzatban meg-» szabott feladatok végrehajtását. Helyesnek tartjuk, ha a szövetkezeti tagság kisebb csoportjait, brigádot, vagy munkacsoportot a szövetkeMuDkásvéleménvek Kisvárdán a Központi Bizottság állásfoglalásáról zet vezetői az előkészítés idején részletesen tájékoztatják a gazdálkodás helyzetéről. az eredményekről, az előfordult hibákról, azok okairól. Ezt az alkalmat használják fel a vitatott kérdések, egyéni sérelmek, problémák rendezésére. Nagyon fontos, hogv a zárszámadási beszámoló, politizáló, mozgósító, előremutató legyen. A száraz, csak számadathalmazt tartalmazó beszámoló unalmas, nem köti le a tagság figyelmét, és így nem is tudja megítélni az egyszerű tag saját szövetkezete gazdálkodását. A BESZÁMOLD LEGYEN KONKRÉT. dicsérjen, de bíráljon is. Az emberek értékelésénél a mérce a végzett munka legyen. Hasonló elvek szerint készüljön el az ellenőrző bizottság beszámolója is. A beszámoló foglalkozzon a szocialista brigádok munkájával érdem szerint, az anyagi és erkölcsi elismerés jussQp kifejezésre. A jó eredményt elért termelőszövetkezetekben a párt- alapszervezetek javasolják a szövetkezet vezetőinek, hogy ahol csak lehetőség van, indokolt a biztonsági tartalékok növelése. Az 1970-es év különösen bebizonyította, amelyik szövetkezetnek volt tartaléka, ott saját eszközökből is tudták a veszteségeket pótolni, így a gazdálkodásuk töretlenül fejlődött. A jövedelem-elosztásnál az állam iránti kötelezettségek teljesítése mellett helyezzenek nagy súlyt a fogyasztás és felhalmozás arányának helyes kialakítására. A részesedési alapot csak a fejlesztési alappal arányosan növeljék. Az eredményesebb, a jobb munkát indokolt elismerni külön is. ez találkozik a szövetkezeti tagok igazságérzetével. Ne feledkezzenek meg az idős. munkaképtelen szövetkezeti tagokról, a nyugdíjasokról, a járadékosokról. A járadékosok esetében ugyan kormányzati intézkedés is történt, január 1-vel emelkedik a járadék összege, de jó lesz ezt a szövetkezet erejéhez mérten kiegészíteni. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került termelőszövetkezetek vezetőségeinek és tagságának társadalmi vagy gazdasági elmarasztalását nem tartjuk indokoltnak, sőt a magunk részéről arra törekszünk, hogy mind az állami, mind a társadalmi szervek részéről hathatós támogatást kapjanak a nehézségek gyors áthidalására, majd megszüntetésére. A PARTSZERVEZET KÉRJE ezekben a szövetkezetekben a vezetőséget és a tagságot, hogy maguk is kövessenek el mindent a veszteségek pótlására még ebben az évben is. A Rártszervezetek a zárszámadások során törekedjenek a gazdasági vezetők munkájának, tevékenységének reá(is megítélésére, értékelésére, ösztönözzék a vezetőket, hogy bővítsék ismereteiket. tanuljanak, képezzék tovább magukaf. MinderpUt óvakodni kell az mcjokolatlan vezetéscserétöl. A becsületesen, jól cJplgQZÓ vezetőket védjék a pártszervek a rágalmaktól, a támadásoktól. Nem szabad megengedni, hogy a pillanatnyi nehézségeket egyesek demagóg módon csak a vezetés nyakába varrják. Az élet áljai is diktált, az indokolt vezetéscserét, személyi változtatást mindig alapos, körültekintő rpunka előzze meg és a visszahívás, vagy új megbízatás a szövet-, kezeti tagság teljes egyetértésével találkozzon. Az a fontos, hogy a szövetkezetek élén, a tagság bizalmát élvező. gazdálkodáshoz jól értő, politikailag. szakmailag jól felkészült, jó szervező, irányítani tudó emberek legyenek. A zárszámadások politikai előkészítésében, lebonyolításában nagy szerepe van a fa- hisi tömegszervezeteknek, tömegmozgalmaknak. Kérjék fel e szervekben dolgozó vezetőket, hogy munkaterületük sajátosságának megfelelően kapcsolódjanak be az előkészítésbe és segítsék a zárszámadások sikeres lebonyolítását. A KÖZGYŰLÉSEK SOK ÉV GYAKORLATÁNAK megfelelően általában külsőségekben is megfelelnek e nagy fontosságú eseménynek, az a helyes, ha tartózkodnak a felesleges repre- zenlálqsoktól. Legyenek csak munkaértekezletek ezek, ahol értékelik az ez évi műnkét és következtetéseket vonnak le a jövőre nézve. A pártszervezetek készítsék fel a szövetkezetekben dolgozó kommunistákat á közgyűlésen aktív szereplésre. A kommunisták legyének szószólói a párt politikájának, erősítsék a tagság bizalmát a párt gazdaságpolitikájában. A kommunisták munkálkodjanak azon, hogy a szövetkezeti tagok döntéseiben a párt gazdaságpolitikai célkitűzései érvényesüljenek. Pártszervezeteink gondoskodjanak arról, hogy a téli pártoktatásban, téli tanfolyamokon megfelelő helyet kapjon a szövetkezeti gazdálkodás értékelése, a zárszámadások politikai előkészítése. A zárszámadás majdnem egybeesik a jövő évi tervek készítésének időszakával. Az is szükséges, hogy az előkészítő munka a tagság széles körű bevonásával történjen. A szövetkezet vezetősége használja fel a zárszámadás értékelését, közgyűlési megvitatását arra is, hogy a szövetkezeti tagok javaslatokat tegyenek, mondjanak a következő év feladataira, a tervek készítésére. A zárszámadások politikái előkészítésében ez évbgp, is fontos feladat hárul a közbeeső pártbizottságokra, tanácsokra, tanácsi hivatalokra. az illetékes járási szervekben dolgozó kommunistákra, a termelőszövetkezeti szövetségek kommunistáira. Fontos feladatuk, hogy a zárszámadások készítésével kapcsolatos megjelenő ren- leleteket, irányelveket időben beszéljék meg a termelőszövetkezetek illetékes vezetőivel, szakembereivel. Gondoskodjanak arról, hogy a zárszámadást készítők megfelelő szakmai előkészítésben részesüljenek. A segítségadás legyen differenciált, a nagyobb energiát a gazdaságilag gyengébb, veszteséggel záró szövetkezetekre fordítsák. AZ EGÉSZ ZÁRSZÁMADÁS CSAK AKKOR lesz eredményes és politikailag is megalapqzott, ha arra együtt készül a párt- és a gazdasági vezetés a szövetkezeti tagsággal. d ottfeiröl évek óta tud& juk, hogy igen szjafo. nalas hobbynafc hódol, s ez Tftftufen szabad idejét betölti. BottjeU már nem is próbáljuk elcsalni egy-két korsó sörre munka után, mert csak szelíden ránk mosolyog: — Tudjátok, hogy úgysem megyek. Három korsó árából már egy új csatlakozó zsinórt tudok vásárolni. Horgászni sem hívjuk Bottfeit, futbalímeccsie sem. mert tudjuk, hogy egyenesen rohan haza. s ki sem mozdul a készülékei mellöl. Egy kicsit talán irigyeljük is Boltfeit. hogy neki nemesebb szenvedélye van, mint nekünk. Ö megtalálta a maga szórakozásul, a maga kulturális kielégülését a rádióban, a magnóban, a lemezjátszóban. öt minden este otthon találni a zene világában. Az Öntödei Vállalat kisvár- dai vasöntödéje tipikusan olyan üzem megyénkben, ahol a dolgozók túlnyomó többsége nehéz fizikai munkát végez nem éppen könnyű feli ételek közöft. Állami vállalatról lévén szó, éppen ezért őket több szempontból is érinti a Központi Bizottság legutóbbi állasfoglalásángk az a részp, amely a piunkások és művezetők bérének jelentős emelését irányozza etp közppnti intézkedéssel- Különböző üzemrészekben dolgozókkal folytattunk beszélgetést az említett állásfoglalás összefüggéseiről. Molnár Sándor festő brigádvezető adta meg az eszmecsere alaphapgját: — Minél többször és rpinél figyelmesebben olvassa az ember a nyilvánosságra hozott határozatot. annál több dolog világosodik meg előtte. Mert igaz, sok ember. így magam is. az első napokban csak a saját helyzetét igyekezett felmérni, de én már rájöttem, hogy ez így nem helyes, mert abban nemcsak énrólam. hanem mindannyiunkat, az egész társadalmat érintő dolgokról van szó. Szükséges intézkedéseit Hozzátette: aki tud a sorok között olvasni, az gyorsan rájön, hogy a bejelentett intézkedések megtételére most van szükség, mert holnap esetleg még nagyobb problémák keletkeznének. Természetesen, e beszélgetés során is elsőként az árai» és a bérek alakulására terelődött a szó. Szikszói Lászlóné végátvevő az asz- szonyok véleményét tolmácsolta: — Két részre oszlanak. Akik jobban keresnek, s ahol kisebb a család, azt mondják. őket nem érinti kedvezőtlenül az áremelés, mert kiegyenlíti azt a bérjavítás. Ahol viszont kisebb a havi jövedelem és több a gyerek, ott úgy érzik, több lesz a kiadásuk, bár a családi pótlék emelése valamit enyhít majdAbban valamennyien egyetértettek, hogy az állásfoglalás összességében mégiscsak ..munkásközpontú”, tehát a kétkezi, s főleg a nehéz fizikai munkát végzőkön s;et segíteni. Molnár Sándor mégis közbevetette: — Minden a végrehajtáson múlik. Megtörtént már itt korábban, hogy bér javítást csináltak, de jsözben meg is szigorították a normát, úgyhogy én végül lényegesen kevesebbet kerestem, mint azelőtt. Pedig higgye el, azért a Olykor, ha örömet akarunk szerezni Bottfeinek, megkérdezzük tőle, mivel ütötte agyon az elmúlt estét. Bottfei akkor hunyorogva ránk néz és azt mondja: — Tudjátok, van egy vekkerórám. Csak egy kicsit különlegesebb vekkeróra a többinél. Ez ugyanis nem engetn ébreszt, hanem a rádiót. Felhozom, mondjuk délelőtt tizenegy órára, mikor én nem vagyok otthon, de a rádióm otthon van és én a rádióújságból kiolvasom, hogy tizenegy órakor jó műsor lesz. Namármost, a vekkerem bekapcsolja a rádiót és egyúttal a magnetofont is. A rádió szól, a magnetofon felveszi, harminc perc piáira pedig, amikor a műsornak vége van. a magnetofon leáll,, a rádió kikapcsol. Mert az én vekkerem ezt is tudjg, nemcsak ébreszt, de adtat Is, havi 2500 forintért nem éppen lazsálok.- Teljesen egyetértett ezzel a véleménnyel Dudás Sándor karbantartó: — Nemcsak azt várjuk meg, hogy itt nálunk konkrétan milyen lesz a végrehajtok, hanem arra is kívánegigk va- gvupk. vajon milyen eredménnyel végződik a pártnak az a nagypn helyes álláspontja. hogy országosan egységesítik a bértételeket. IVJert itt elég furcsa dplgpk vannak: csak a rni vállalatunkon belül egv év alatt több ezer forinttal keres jobban egv hasonló képzettségű, beosztású szakmunkás Pesten, mint itt Kisvárdán. FurC'fi aránytalanságok Szakszón István szerszám- készítő közelebbi példát említ. Alig száz méterre van tőlük a szeszipari vállalat, ott lényegesen kevesebb '"■őkifej- téssel végzik a munkát, mégis évről évre több nyereséget kapnak. „Konvakot pal'x'koz- ni. vagy hőségben. gá-’ban dolgozni: nem ugyanaz...” Tágul a kör, váltogatják egvmást a „házon belüli” és a kapun kívüli gondok. Például: — Igaza van a Központi Bizottságnak, amikor úgy foglal állást, hogy differenciálni kell a bérekkel. Jó volna már elérni, hogy jobban becsüljék meg a szaktudást, a hűséget, s egy újonnan becsepnent ne kapjon mindjárt többet, mint a törzsgárdatag. Más: — Aránytalanság az is, hogy az egyik illető otthagyta a nehezebb gyári rppnkát, nyitott egy kis bizsu bojtot, s alig egy év múlva már elegáns kocsin száguldozik! Ha jobban megadóztatnák az ilyeneket, ha csak a fáradtságával arányos lenne a jövedelme is, aligha lelkesedne a bizsuért, meg a bazárért. Ez a példa Szikszainénak mást juttat az eszébe: — Éppen ideje, hogy nagyobb szigorúsággal ellenőrizzék az árakat. Itt van például a kenyér. Korábban volt barna is, meg fehér is, rendes áron. Aztán eltűnt a barna, maradt csak a fehér. Hogv legyen „választék”, csináltak még fehérebbet, s azt már többszörös áron adják. Szóba jön a lakás. — Kevés. Itt a Vulkánban is többen várnak még tisztességes lakásra. Az nagyon jó, hogy például 20 ezerrel csökkentik a szövetkezeti lakáspk „beugróját”, meg hogy a nagycsaládos fizikai munkásoknak teljesen el is engedhetik gz indulópénzt. vagyis be is kapcsol, ki is kapcsol. Okos óra, Hollandiából való, egy egész kis vagyonba került, legalább ötszgz korsó sörbe — jegyzi meg sandán Bottfei. — Amikor hazamegyek — mondja tovább —, kiválasztom az én felvett nótámat a szalagról, azt átjátszom egy kis kazettás magnóra, amire csak a kedvenc számaim kerülnek. A kis magnót most már rákapcsolom n rádiómra, amelyből két hangfal csatlakozik ki. Egy hangfal a verandán áll, hogyha a kertben dolgozgatok, akkor is halljam az én kedvenc számaimat. Ennyi az egész. — Tegnap például mit vettél fel? — kérdezzük Bottfeit. — Tegnap véletlenül a mikrofonnal dolgoztam — mondja titokzatos mosollyal Bottfei —, tegnap élő műsort vettem fel. — Egyszer meghallgatom a felvételeidet — mo7}dom neki és tréfásan megfenyegetem. — Legyen szerencsém, — mondja Bottfei. Dudás Sándor erre bosszús lesz: ő sem kapott lakást hosszú ideig, nem várt, nekivágott az épi!esnek, de még akkor, amikor kedvezőtlenül magas kamatra kapott csak kölcsönt. — Én már nem leszek ilyen peches — mondja Poncsák Bertalan öntq művezető —, mert mi most tervezzük az építést, amikor az anyagárakat ifepi emelhetik majd kedvük szerint a kereskedelmiek, s a kamat is alacsonyabb. Dilfereiipiáit elismerés Mondják is a jelenlévők: nem lehet minden egyes emberre, családra külön „törvényt” hozni, vannak szerencsésebbek és olyanok. akik pillanatnyilag rosszabbul járnak. Molnár Sándor visszakanyarodik a bérkérdéshez: — Megfigyelhető, hogy gyakran a beosztás dönti el a béremelést. Pedig szerintem önmagában a beosztás még nem jelent társadalmi hasznosságot. egy művezető is végezheti hanyagul a munkáját. Gondosan kell megnézni azt. ki milyen intenzitással, eredményességgel dolgozik, s annak alapján fizessék is. Szikszaipé — aki mellesleg rendkívül súlyos lakásgonddal küzd már hosszt) pvpk óta — így fogalmaz: — Mi asszonyok talán jobban tudjuk, hogy az államnál sincs másképp, mint. otthon, a családnál. Ha úgy képzeljük el az államháztartást, mint egy nagy konyhát, akkor máris érthetőbbé válik: csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takaró ér. s ha valamire többet költünk, másutt spórolni kell. Bizonyára szpbb lett. volna, ha most csak a béreket emelik, de mire mennénk vele, ha nem lenne mit vásárolni érte. Mindent egybevetve, a munkások nagy többsége azért nem kerül rosszabb helyzetbe, s talán a jövpben kevesebb lesz a baj a tejtermeléssel is. Molnár Sándor szavai ösz- szefoglalqnak is beillenek: —, Ha mindent pontról pontra úgy hajtanak végre, ahogy Központi Bizottságunk most meghatározta, különösebb probléma nem lehet. Ami pedig rajtunk,' munkásembereken múlik, ennek fejében képesek vagyunk még jobban, nagyobb szorgalommal dolgozni, hogy a fedezetben se legyen hiány. A. S. Ennek a beszélgetésnek másfél hónapja. Tegnap este aztán látom egy kis keresztutca utcatábláján, hogy „Sövétnek utca”. Nahát, itt lakik Bottfei, most beugróm hozzá. A harmadik házból rettenetes hang kornyikál. Földbe gyökerezett lábbal állok a kerítés előtt. A ház udvarán, ahonnan az észbontó hang árad, ott ás Bottfei. Meglát és széles mo. sollyal jön felém. — Nfi ez a ricsaj? — kérdem aggodalmasan. — A sógorom hangja —■ mondja Bottfei és beljebb tessékel. — Tegnap vettem fel, óriási hangja van. mi? Utána meghallhatod Lujzát, a kislányát, *— Az egész családról archívumod van? — kérdem, — A szomszédokról is — feleli Bottfei. — Szervusz — mondom neki. — Neked Japánból utazik ide egy magnó és Angliqboi egy hangfal, hogy a sógorod szóljon belőlük? Somogyi Pá! Bottfei, a magnós
