Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-25 / 278. szám
r~WPT. Wí i. «Waf Színművész-közönség találkozó Nyírturán A színművészek az autogramkérő nyírturai iskolások gyűrűjében A Déryné Színház színtársulatának egy csoportja négy napig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban szerepelt, ahol óvodás és általános iskolás korú gyermekeknek tartottak tíz előadást. A Peti kalandjai és a Mézeskalács című gyermekdarabokat több, mint ötezer nyíregyházi és környékbeli gyermek tekintette meg. A nagy sikerű előadás után a művészek három általános iskola meghívásának is eleget tettek. A nyírturai Váci Mihály úttörőcsapat meghívására — ahol 80 színházi bérlettel rendelkező iskolás van — Szántó Margit Jászay-díjas, Rózsa Judit, Hetés György és Fábián József nívódíjas színművészek és Pankotai István a Móricz Zsigmond Színház igazgatója találkozott az ifjú közönséggel. A kötetlen beszélgetés során a pajtások az előadott darabokról, a színművészetről és a nagy múltú Déryné Színház tevékenysége felől érdeklődtek a megjelent művészektől. Elek Emil Napi 150 vagon Még tart a téli alma exportcsúcs A szabolcsi téli alma elszállítása és exportálása november második felében is teljes erővel folyik. Még mindig napi 150 vagon szabolcsi téli alma hagyja el a megyét — értesültünk a HUNGARO- FRUCT szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat illetékeseitől. Komorón és Mándokon ugyan befejezték a szovjet átvételt, de a tuzséri nagy „almapályaudvaron” változatlanul nagy tempóban válogatnak, csomagolnak és szállítanak. A hideg idő beálltával szokás szerint át kellett állni a hűtővagonos szállításra. Az első „pityorka” — ötöske, azaz öt hűtővagonból álló szovjet szerelvény — e hét második felében futott be a csapi pályaudvarra és azóta rendre követik a többiek is. Újdonság és jellemző az idei szabolcsi almatermés jó minőségére, hogy egy új kategóriát is megállapított a kereskedelem. Ennek á hivatalos neve „gyorsfogyasztású’' alma. Neve szerint is, jó minőségű, de már hűtőházba rakni nem érdemes, azonnal el kell fogyasztani. Máskor csak úgynevezett „belföldi” minőségben volt szó ilyesféle háztartásinak nevezett alma átvételére. Most a gyorsfogyasz- tásuért tulajdonképpen jó másodosztályú árat adnak, csomagolástól függően 5 forint körüli összeget kilónként. Másik újdonság, hogy a most elszállításra kerülő almáért — amennyiben export- minőségű — a HUNGARO- FRUCT 70 filléres felárat fizet kilónként november 15től, mintegy megterítve még az ideiglenes betárolás órát is. Egyébként elég korán iei- élénkült a nyugati tőkéspiac is. Javában folynak szállítások jelenleg is Finnországba, az NSZK-ba, sőt Brazíliába is. A szabolcsi exporttermé uek között először szerepei a káposzta, melyből idén különösen sok termett. Már közel nyolcszáz vagonnal küldött belőle külföldre a vállalat. Egyes zöldségféléknek, így például a petrezselyemgyökérnek is sikere van a külföldi vevőknél. Mindent egybevetve, a szabolcsi mezőgazdaság bebizonyította ismét idén, hogv ha ^kar, tud eredményes, külföldön is jó áron értékesíthető árut termeszteni. (?) A család melegét... EPIZÓDOK EGY GYERMEKOTTHON ÉLETÉBŐL Gyermekotthon. Berkesz. Mindenekelőtt a gyermek életére, fejlődésére és tanulására hivatott intézmény. Sajátos napirenddel, törekvésekkel és fegyelemmel. Tágas tanulószobák, játék- és hálótermek, hatalmas, az ősz ezer színeiben pompázó kert, közepén tóval. Gyerekek, nevelők, orvosok csa_ ládias közössége. Az általános iskola első osztályától a nyolcadikig lakják a gyerekek. Az, hogy családias közösség sokat mond, de azt Ftt*i táppénzen Tanulságos felmérés a megyei építőipari —- vállalatnál Ä Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a szak- szervezeti bizottság egészségügyi albizottsága — karöltve az üzemi orvossal és a társadalmi szervekkel — nagy erőfeszítést tesz a dolgozók egészségvédelme érdekében. Az erőfeszítés ellenére a táppénzes betegek száma évről évre növekedett. íme a példa. 1971-ben a vállalat összdolgozóinak 5,6 százaléka volt táppénzen, míg a kiesett munkanapok száma elérte a 87 519 napot. Még kedvezőtlenebb a kép 1972 első fél évében, hiszen az összdolgo- zók 5,2 százaléka volt táppénzen. Augusztus és szeptember hónapban már ez a szám 6,2 százalékra emelkedett, ami jóval meghaladta az országos átlagot. Mi ennek az oka, magyarázata? Ezt kereste a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága, amikor a társadalombiztosítási főigazgatóságtól — a vállalat állományában lévő táppénzes betegek főorvosi felülvizsgálatát kérte. Ez meg is történt. , A főorvosi felülvizsgálatra 120 táppénzen lévő dolgozót rendeltek be. Az eredmény? A felülvizsgálat érdekes és hasznos tanulságot szolgáltat. A főorvosok 45 dolgozót folyamatos betegnek találtak, 16 táppénzest keresőképesnek írtak ki, 31 dolgozó — megtudva a felülvizsgálatot — azonnali munkafelvételre jelentkezett, míg 28 táppénzes nem jelent meg. Azaz egykét nap múlva megjelentek, mondván: elnézték a dátumot, a vizsgálat napját. Ám a „furfang” hamar kiderült, mert közülök többen huzamosabb idő óta — volt olyan, aki áprilistól — táppénzen volt, de a tenyere ugyancsak kérges volt a sze- kercétől, meg a kalapácstól. A felülvizsgálat lényege tehát az, hogy a behívott 120 táppénzes közül csak 46 dolgozó volt tényleges beteg, a többiek egy-két napon belül munkába álltak., A következtetést nem nehéz levonni... A szakszervezeti bizottság javaslatára a vállalat vezetősége. az egészségügyi albizottság megteszi a szükséges intézkedéseket Akik nem jelentek meg a felülvizsgálatán, vagy „furfangos” eszközökhöz nyúltak — táppénzmegvonásban részesülnek, vagy igazolatlan mulasztásnak tekintik minden következményével. További elgondolásban szerepel — önálló munkakörben — be- tegellenőr alkalmazása, akinek feladata lenne a táppénzesek rendszeres ellenőrzése, az álbetegek felderítése, hogy gyógyulás helyett ne „maszek” munkát végezzenek. Társadalmi összefogással, a becsületes dolgozók közreműködésével olyan légkör kialakítása, ahol könnyebben lelepleződhetnek az álbetegek. Ezt a vállalat, de a saját érdekük is megköveteli. A vállalat vezetése és szakszervezeti bizottsága szükségesnek tartja a műszaki vezetők és orvosok rendszeres találkozását, ahol a körzeti orvosok jelenlété ben konzulhatnák meg a vállalat egészségügyi helyzetét, a jobb együttműködés lehetőségét. Mivel a legutóbb megtartott főorvosi táppénzes felülvizsgálat hasznosnak és eredményesnek bizonyult — a legutóbbi értékelés 0,5 százalékos csökkenést mutat a táppénzesek számában —, a jövőben is hasonló felülvizsgálatot fog kezdeményezni. (bálint) I ül KÖNYV: Fuhidy József: Teréz körút 39 A szerző — ismert pesti újságíró — érdekes munkával jelentkezik. Könyvének címadója: Teréz krt 39, egyszerű budapesti ház, — mint írja — sok ezer van a fővárosban. így önmagában semmit nem jeleni. Szállodának épült, ma is szálloda. Városszerte híres cukrászdájában délutánonként ma is sokan gyűlnek össze, ötórai teán pedig vidám hangulatban táncolnak a fiatalok és egesz biztos, hogy a múltat, ami ennek az épületnek a falai között lejátszódott, nem ismerik. Az épület a Nagykörút és a Szondi utca sarkán áll. Esténként kigyullad a neon a bejáratok fölött: „Béke”, így van ez, mióta Béké-nek hívják. A szállodában, az étteremben, cukrászdában és lent a pincében valóban béke van. De több, mint fél évszázaddal ezelőtt jajsikolyoktól és halálhörgé- sektől volt hangos az épület. miközben a zenekar muzsikált, hogy a megkínzott emberek üvöltését túlharsogja. Akkoriban más volt a neve: „Britannia Szálló”. 1919 végén, 1920 elején olcsó volt itt az élet. Akkoriban 19-ben Teréz körút 39 volt a ház száma. Most a Lenin körút 97 szám alatt lépünk be a kapun. 3átran megteheti bárki, már nem kell rettegni az egykori darutollas gyilkosoktól. . Fahidy József visszaemlékezések és dokumentumok alapján eleveníti fel a szálloda egykori életét, a „bri- tanniások” egykori tetteit. Nem könnyű olvasmány, de letenni sem könnyű. *A Tanácsköztársaság leverése után a burzsoázia nyíltan kimutatta gyűlöletét mindennel és mindenkivel szemben, aki csak a legkisebb megértést is tanúsított a haladás, a humanizmus felé. A könyv nemcsak a Britannia Szállóban elkövetett szörnyűségeket tárgyalja, végigvezeti az olvasót Szegedtől Budapestig a tiszti különítmények véres útján. Emlékeztetőnek is nagyon jó ez a kis könyv. Fahidy József dokumentumírása a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg. M. Dimov: NÁSZÉJSZAKA L akodalom. A vőlegény szórakozottan nézi menyasszonyát. A vendégek percenként kiabálják: „Keserű!” Ilyenkor a fiatalok sietve összecsóko- lóznak. Késő éjszakáig csengnek a poharak. Énekszó, lárma, tánc... Végül a kimerült vendégek szedelözködnek, és indulnak hazafelé. A fiatalok szobájukba térnek, a menyasszony anyja rájuk csukja az ajtót. Alig lépik át a hálószoba küszöbét, rohannak az asztalhoz. A férj maga elé húzza a listát. — így, — suttogja halkan. — Két szerviz. Egyenként kb 25 rubel, — tehát összesen: 50. Egy pehelypaplan. Számold 60 rubelbe, így összesen már 110. Egy kristály- váza — 20 —, az már 130. Mit kapunk még? Párnákat, ágyneműt, ingeket — az, mondjuk plusz 50. — És a csillár? — kérdi az ifjú asszony. — 20. — Hat borospohár. Igaz, egyet eltörtek. — A pimaszok! Jó, akkor is kb 90 rubel. — Nézzük csak tovább... — Egy törülköző, egy termosz, levesszedő kanál, virágok — adj hozzá 11 rubelt; van még egy töltőtoll, három üveg bor, két torta— Hagyjuk magukra őket, kedves olvasó!— (Fordította: Cselé Eresébe!) nem, hogy család. Ne idealizáljunk. Sajátos közösség ez, mely a maga eszközeivel azonban a család hiányát is igyekszik pótolni. Az adott körülmények között zömében sikerrel. Az intézet igazgatója Zalatnai Károly. Teher a gyermek A gyerekek örömének forrása itt a játék. A nevelőotthon ha nem is túlságosan gazdag e téren, de mégis igen jelentős játékkészlettel rendelkezik. Ha évente ehhez néhányszor egy- egy újabb szállítmány érkezik, akkor az a játékokat körülülve hetes izgalom kicsinek, felnőttnek egyaránt. Itt nincs enyém, tied; itt mindent a mienk jelzővel illetnek. Az örömök -további forrása a tanulásban és a munkában elért sikerek. Hogy honnan érkeznek a gyerekek? Faluról és városról egyaránt. Kétségkívül zömében az elmaradottabb rétegek köreiből. Az ok az adott pillanatban főként anyagiak miatt teher a gyermek. Hangsúlyozni kell, hogy az adott pillanatban, mert később nem egy szülő más anyagi és társadalmi körülmények közé kerül. Egy ekkor is megfeledkezik gyermekéről? Itt aztán az okok ezerszín űek és szinte felfoghatatlanok. Vannak árvák és félárvák. Van akit az anyja hagyott el. van akit az apja. Van akit mind a kettő, ök az „élő szülők árvái”. Ám a szülők az esetek többségében azt vallják, hogy teljes súllyal ott állnak gyermekeik mögött, jóllehet egyikük-másikuk meg sem ismerné gyermekét. Nem jön a szülő Kétszáznegyven gyermek él az otthonban. Hivatalos látogatási idő: minden hó első vasárnapja. A kötöttség elvileg azért szükséges, hogy a gyerekeket lelkileg ne zaklassák. Ám a zaklatásnak a gyakorlatban ma már szinte alig van lehetősége. Van szülő, aki 8—10 éve. vagy éppen születése óta soha nem látta a gyerekét. Van akinek időközben eszébe jut, hogy van gyermeke. A hatvanas évek elején még 60—70 szülő érkezett látogatni vasárnaponként a* otthonba. Ma vér szerinti szülő 1—2 ha ellátogat. Az intézet vezetője szer» vezte meg, hogy a gyerekek zömének a nyári szünetben legyen hova „hazamenni”. A Nyíregyházát félkörben köJ rülvevő bokor tanyavilág — Nagycserkesz és Vjfebértö is — fogadja be a vakációzó gyermekeket. Hat-hét éven át nyaranta a gyerekek ide mennek haza. Itt ismerkednek a családi tűzhely melegével. Itt oldódik beléjük valami a családi élet varázsából. Itt’ ismerkednek meg a családi élet örömeivel, gondjaival. Még tesznek-vesznek is valamit a ház körül. Belelátnál.,a. .: í„ csatázol» ügyes-bajos dolgaiba. A gyereket a patronáló családokhoz így erős érzelmi szálak kötik. Ahová im/amrmirk Hogy örül a gyerek, ha jön a patronáló csalántól „otthonról” levél, a csomag, a zsebpénz. Micsoda izgalom „hazamenni" egy disznótorra, egy esküvőre. Később munkahelyről. kato- ' naságtól sem az intezatbe jönnek vissza, hanem ,.ha- /•ámennek” a Patronáló családokhoz. Van szülő, akiben megszólal a lelki ismeret. hol lehet a gyereke. Eszébe jut, és keresi. Az esetek többségében későn. A szülő é6 gyermek általában mint két idegen áll egymással szán ben. Itt a pedagógia több, mint kenyérkereset, több, mint hobby! Gyermekszeretet és hivatás harmonikus egysége. Az intézetben nincs származási kérdés. A gyerekek szeretik a nevelőket. A nevelők is szeretik — nem egyszer gyermekükként — neveltjeiket. Ám ez mégsem család. Ez sajátos közösség, amely a maga eszközeivel igyekszik pótolni a családi tűzhely melegét, és csakis pótolni. És az adott körülmények között zömében sikerrel. Sigér Imre Tisza II. a képzőművészetben Az Alföld új gigantikus létesítményének, a Tisza II. vízlépcsőnek születését a képzőművészetben is megörökítik. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a szolnoki művésztelep két neves alkotója, Chiovini Ferenc Munkácsy-díj as festőművész és Gácsi Mihály grafikusművész sorozatot készít. Chiovini Ferenc tizenhárom nagyméretű olajfestménye már elkészült. Az első kép bemutatja a tikkadó, aszályos alföldi pusztát, a következő Képek pedig nyomon követik a különböző munkafázisokat, a geodéták, építők munkáját, a mederrendezési, betonozási folyamatokat. A befejező képsorok a létesítmény üzemszerű használatát, a víz termékenyítő hatását érzékeltetik majd. Gácsi Mihály grafikai sorozatának tizennégy rajzát készítette el eddig. A műalkotásokat a vízlépcsőnél létesítendő galériában 00* lyezik.jnajd «L
