Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-23 / 276. szám
W72. ntwerrttjer !3. KELET-MAGYARORSZAO g. oldal Ha jó lesz az idő decemberben is ültetik a ^wüiiiolcsfakat Kajszibarackot telepítet, tek Vencsellőn. A Szabadság Termelőszövetkezet 50 » hold területet ültetett be kajszibarackfával. Ez azért jelentős, mert a megyében eddig ezzel a gyümölccsel nemigen találkozhattunk. A Nyíregyházi Konzervgyár például Kecskemét környékéről szállított sárgabarackot feldolgozásra, ha viszont a most ültetett fák termőre fordulnak, bőven lesz a nyíregyházi üzletekben és a piacon is. Az új gyümölcstelepet az Ültetvény Tervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat területi központja tervezte meg és szállíttatott oda csemetefákat. Érdemes bepillantani égy új gyümölcsös kialakításának „kulisszatitkaiba”. A tervezők először pénzügyi tervet készítenek, amely nemcsak a telepítés költségét tartalmazza, hanem azt' is, hogy évenként mennyit kell költeni a fiatal fákra, míg azok teremni fognak. A telepítés előtt megvizsgálják a talajt, s ennek során megállapítják: alkalmas-e a terület a meghatározott gyümölcs számára, kell-e talajjaví ást végezni. Ezután a geodéták pontosan kimérik az utak helyét, ahol majd a gépek haladhatnak. Megállapítják a sorirányt, tő- és sortávolságot. Azt is megnézik a telepítés előtt: szükség van-e tereprendezési munkára. A megtervezett területre a vállalat szállít elegendő ültetvényt. Az idén többek között 60 ezer alma-, 20 ezer meggy-, hétezer körte-, kétezer szilva-, ezer cseresznye-, hatezer őszibarackfát értékesítettek. Ezek az' adatok mutatják, hogy az alma és a meggy a legkeresettebb ültetvény. Jonatánalmából az idén rendkívül nagy volt az igény, s annak ellenére, hogy az országban forgalomba kerülő almaültetvény, nek 80 százalékát itt értékesítik, nem tudtak eleget adni. Almát telepítettek a üsengeri Állami Gazdaság, Nyírbogáton a Rákóczi Termelőszövetkezet és Botpaládon az Uj Barázda Termelőszövetkezet földjein. Az elültetett törpe almafák előnye: a kisebb sor- és tőtávolság miatt egy meghatározott területre többet lehet ültetni, és így magasabb termésátlag érhető el. Nem jelentéktelen az sem, hogy az 1,5—2 méter magasra növő fákról könnyű a gyümölcs szüretelése. Meggyfát Tornyospálca. Ajak és Nyíregyháza termelőszövetkezetei vásároltak. A fáknál lényegesen munkaigényesebbek és szedésnél aprólékos gondot igényelnek a bogyósok. Gyümölcseiknek magas a felvásárlási értéke, ezért telepítenek a szövetkezetek, állami gazdaságok szívesen szamócát, málnát, köszmétét. Külföldön megnőtt a kereslet a feketeribizke iránt. Magas C-vitamin-tar- talma teszi alkalmassá a szörpkészítéshez. A nyers gyümölcs kellemetlen íze feldolgozva eltűnik, az egyik legkitűnőbb szörp a fekete ribizkébői készíthető. Naponta átlag 360 gyermeknek főznek a Malom utcai napközis óvodában. A létszám ugyan 150 körüli, de ők látják el tízóraival, ebéddel és uzsonnával a 6. számú Benczúr téri napközis óvodát is. mely konyháját több, mint tíz éve megszüntették. Nem könnyű egyik óvodának sem. Az egyik helyen a főzés okoz gondot, a másiknál pedig a szállítás. A Eenczúr tériek naponta három alkalommal tricikliz. nek a Malom utcába. Egy idős nyugdíjas vállalta el ezt a munkát, napi négy órai mun'{a'dővel, de ha megbetegszik, a gondozóknak kell cipelniük a nehéz edényeket. Közösen állítják össze a heti étrendeket is, de a beszerzést a Malom utcaiak végzik. A FÜSZÉRT-től minden hónapban megvásárolják a tartós élelmiszereket. a péksüteményeket, a tejtermékeket és a húsárukat naponta kapják. Elég sok problémát okoz azonban a nem mindig friss tej és túró. a tejfel gyakran vagy aludttejhez vagy tejhez hasonlít. Külön gond a sült Nemcsak a vállalatok, hanem a házikerttel, víkend- telekkel rendelkezők is vásárolnak szaporítóanyagot. Az ő rendelkezésükre áll a megye 11 ültetvényle- raUata. Á háziKertek tulajdonosai többnyire eladásra termelnek, ezért almát és meggyet vásároltak legtöbbet. A víkendtelkesek általában úgy ültetnek, hogy júniustól augusztusig friss gyümölcs kerülhessen asztalukra. Még ültetik a gyümölcsfákat, a szamóca kivételével a bogyósokat szerte a megyében. S ha az idő engedi decemberben is folytatják a munkát mert valamennyi ültetvény számára az az ideális, ha ősszel földbe kerül. (b. k.) tészta. Az óvodában ugyanis sütni nem lehet — ilyen nagy mennyiséget nem bír el a konyha. így aztán havonta egyszer bérsütést kérnek a sütőipari vállalattól. A sütemények azonban égetten vagy nyersen érkeznek meg. A vállalat és az óvoda vezetői már nem egyszer beszélgettek erről a kérdésről, de a minőséget nem sikerült eddig megjavítani. Az_igaz.._bogy. az ehetetlen süteményeket utána nem számlázzák, de a gyermekek sem kapnak tésztát ebédre. A gyümölcsbeszerzés sem megy egyszerűen. Nem egyszer a piáéról kilónként hordták az almát, a körtét és a szőlőt. A 360 három-hatéves gyermek ellátásában legtöbbször nem érződtek ezek a problémák — a gondozók nem kis munkája eredményeképpen. Igyekeznek változatosan főzni, tápláló ételeket készíteni — sok főzelékfélét és tejes készítményt rakni az asztalokra. Lehetőségeik bővülnek, he a régi, több, mint kilencéves normákat felülvizsgálják és a mai árakhoz jobban arányítják. EGETT, VAGY NYERS Jobb süteményt kér a napközi Blaha-emlékek megyénkben Kevesen tudják, hogy a „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza anyai ágon Szabolcs- Szatmár megyei származású. Blaha Lujza, eredeti nevén Reindl Ludovika. Édesapja Reindl Sándor nagyváradi származású, akim gimnázium elvégzése után 19 éves korában katonának állt. Az 1840-es években Nyíregyházán állomásozott az ezred, amelynek egyik legkedveltebb tisztje volt Reindl Sándor. A csinos, jó hangú katonatisztet szívesen hívták vendégségbe a nyíregyházi úricsaládok. Hamarosan Reindl lett a társaságok központja, hangja, tréfái miatt dédelgetett kedvence. Egy ilyen vendégeskedés alkalmával ismerkedett meg a csodaszép Ponty Lujzával. Az ismeretségből szerelem lett. A szülők határozott ellenzése sem volt elég ahhoz, hogy visszatartsa a fiatalokat a házasságtól. Reindl kilépett a hadseregből és 1848. február 24-én Nyírpazonyban megesküdtek. Reindl 1848—49-ben beállt tonvédnek. Később, hogy az •Idözéstől menekülhessen. 7áray álnév alatt színészi pávára lépet. Uj pályáján követte a nyírpazonyi Ponty Lujza Is. E házasságból született 1850. szeptember 8-án Rimaszombaton Blaha Lujza. Hosszú évek teltek el míg egyszer Blaha Lujza édesanyja szülőföldjére látogatott. Nyíregyházán 1873-ban egy deszkából összetákolt „színházat” építettek a Zöldség téri (ma Lenin tér) Hárs vendéglő mellett. Csak nyáron tartottak előadásokat benne 1—2 hónapig különböző társulatok. Húsz évig volt ez a deszkabódé T-hália hajléka Nyíregyházán. 1830-ban némi átalakítást hajtottak végre rajta. Ezzel lehetővé vált komolyabb társulatok meghívása is. Igv került sor arra, hoav 1882 júliusában. éppen 90 évvel ezelőtt Blaha Lujzát is vendégül láthassák. A színigazgató már hetekkel előbb plakátokon hirdette Blaha Lujza érkezését. A város vezetősége is elhatározta, hogy díszküldöttséggel várja a híres művésznőt. Úgy döntöttek. négylovas h’otóval viszik az állomásról a fogadóba. Érkezése napján a nyíregyházi pályaudvaron annvi volt a nép. hogv a rendőrök mellé lovas huszártiszteket is ki kellett vezényelni a rend fenntartására. Még távoli falvakból Is eljöttek, hogy láthassák szemtől szembe a csalogányszavú Blahát. Megérkezésekor valóságos virágeső hullott a vasúti kocsiból kilépő művésznőre, aki sírvafakadt a ragaszkodás láttán és könnyes szemmel hálálkodott a fogadtatásért. A díszküldöttség egyik tagja karján vezette ki a váróteremből. s kérte, foglaljon helyet a rózsákkal, szalagokkal felcicomázott négylovas hintóbán. A többi vendég számára a díszhintó mellett sorakoztak a kétkerekű, egylo- vas híres nyíregyházi talyi- gák. Mikor Blaha meglátta a talyigákat, odaszólt kísérőjének: „Jaj, galambom, de édesek ezek a kis kocsik... Én bizony inkább arra ülök, mint a hintóba...” Aztán odaszaladt az első talyigához. felült a boldog kocsis mellé, s a tömeg fanatikus lelkesedése kíséretében bedöeögtette magá* az Európq-szállóig. Nyíregyháza közönsége úgy ünnepelte a művésznőt, mint soha senkú. Blaha Lujza pedia megajándékozta őket művészetével. Játszott a Piros bu- gyellárisban, a Huszárcsínyben. a eorneville-i harangokban. a Boccaccióban, a Mili- máriban, s a Vörös sapkában. Kosa P. A városiasodó Nyírbátor A BáthorLnemzetség ősi fészke Nyírbátor. Ma közei 13 ezer lakosú nagyközség járási székhely. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat a legrégebbi Ipari üzem Nyírbátorban. A gyáregységben az utóbbi évek alatt nagy felújítási munkákat végeziik Ennek során elkészült a két óriás magtartály is. Elkészült a jövő városának rendezési terve is. Képünkön a belváros makettja Iáí-j ható. (Elek Emil felvételei) Szolnok jubileuma Uj csempegyár Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhelyen szerdán felavatták az Alföldi Porcelángyár legújabb részlegét. a falburkoló csempe-, gyárat. Létrehozására csaknem 140 millió forintot költöttek. 20 000 négyzetméteres nagycsarnokát az olasz Sacmi cég rendezte be a legkorszerűbb automata gépekkel, s négy földgázfüté- ses alagútkemencével. Ez utóbbiakat a szegedi szénhidrogénmedencéből .,táp lálják” távvezetéken. A gyár egy évvel ezelőtt megkezdett próbatermelés idején háromnegyed millió falburkoló csempét készített Tervezett termelési szintjét, évi 1,2 millió csempe előállítását jövőre éri el. Az új üzem nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy megszűnjék a falburkoló csempe importja. Az alapításának 900 éves jubileumára készülő Szolnok 1973. évi művészeti ás kulturális programját un megrendezik a harmadik magyar képzőművészeti filmszemlét, amelyet nem. zetközl filmplakát-kiállítás egészít ki. Tavasszal Szolnokon kerül sor a katonai főiskolák ötödik országos fesztiváljára, a kisipari szq„ vetkezetek országos szavaló.' versenyére, s a szolnoki nép. tánc-fesztiválra.
