Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-21 / 274. szám
mmxntmoBBm&M f9*7ÍS>(WSm6w Hf* Mezőgazdasági termelésünk éghajlati alapjai A meteorológiai viszonyok és a modern ember A7 1936-BKN KIADÓIT SZABOLCS VÁRMEGYEI MONOGRÁFIÁBAN található a Nyírséggel kapcsolatban egy érdekes szólásmon- dés, mely szerint „milyen jó is ez a nyír, mert egy kicsit mindig bír". E gondolatok a Nyírség éghajlatának és talajviszonyainak sajátos1- ságára utalnak. Szemben az Alföld kontinentálisabb klímájával, rossz vízgazdálkodásé, nagy felületű szikes jellegű talajaival a Nyírség földje jobban viseli az aszályt és a csapadékbő éveket egyaránt. A Nyírség és Szatmár-Be- reg éghajlata a földrajzi távolságok közelsége ellenére sokban különböznek, részben ' a hazgpk határain túli peremterületek, részben az Álföld nyugatibb tájegységeitől. Éghajlatunknak egyéni «reg van. Az időjárási változások meglehetősen szabá- jypSgn pergő folyamatában testet öltő nyírségi klíma hosszú évszázadokon át de- terrninálta az itt folyó agrártevékenységet, a tajgj sajátosságaival együtt vetette meg a hagyományos nyírségi gazdálkodás alapjait. Az éghajlat, amply az időjárás elemeinek (hőmérséklet, csapadék, szél, stb.) változásán és a változásokban megnyilvánuló szabályosságon keresztül érzékelhető, ugyancsak ezeknek az elemeknek változásán át hat a mezőgazdasági tevékenységre, ezen belül is elsősorban a növénytermelésre. Hazánkat jellemző éyi 10 C*-ps hőmérsékleti pontokat összekötő ún. izotermavonal a megye nyugati részén húzódik Tiszalök—Jlortobágy —Debreoor» vonalában- WV* ettől kelétre "lévő Nyírségben és Szatmár-Beregben az évi középhőmérséklet mindenütt 10 C® alatt alakul. Pl. Nyíregyházán 9,5 C®, Mátészalkán 9,5 C°, Kisvárdán 9.0 C®. így Kisvárda a 11,2 C®-os évi középhőmérsékletű Szegedtől 2,2 C®-kal hidegebb. Ezek azonban csak átlagértékek, ettől eltérően egyes évek középhőmérsékletében tekintélyes ingadozások lehetségesek. Pl. Nyíregyházán 1934-ben 11,7 C# yolt az évi középhőmérséklet, 1940-ben pedig csak 4 C®. A MEZŐGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL igen lényeges áprilistól szeptemberig tartó vegetációs időszak középértéke a Nyírségben még 16,5—17 C®, a szatmári síkságon már csak 16.0 C® körül alakul. A te- nyészidőszak kezdete itt csupán április közepére, vége pedig október első felére tehető, hossza a Nyírségben átlagban 180—185 nap, a szatmári síkságon pedig 180 nap alatt alakul. Kevesebb a gyümölcstermelés szempontjából oly fontos napfénytartam ideje is, a szegedi 2102 órával szemben Kisvárdán mindössze 1966 óra. Hőmérsékleti viszonyaink évszakonkénti alakulására jellemző, hogy teleink korán beköszöntenek és igen zordak. Az első fagyos napok gtlagban X. 16—20-án jelentkeznek, utolsók csak ÍV. 17-én és 20-án múlnak el. Ezektől az átlagoktól eltérően egyes években a fagy igen korán is ránk köszönthet. Pl. 1907. szept, 24- én 0 alá szállt a hőmérő higanyoszlopa, 1920-ban pedig még június 4-én is fagyol mértek. Megyénkben a fagy kártétele mindig reális veszély, különösen a talajközeli fagyok jelentősek, mivel ott 2—3 C®-kal is erősebbek a lehűlések, ezért itt mintegy két héttel korábban jelentkezik az első és két héttel későbben az utolsó fagyos nap időpontja. Fagyveszélyre különösen a buckák között meghúzódó ún. nyírvízlapo- eakon és azokat kísérő átmeneti löszös laposakon ler bet számítani. Ilyen Helj*&■ ken nedvesebb és hidegebb a talaj és kevésbé melegszik fel a levegő. A domboldalakon lefolyó hideg a mélyedésekben halmozódik fel és fagyzugok keletkeznek. E fagyzugokhoz hasonló hőmérsékletjárás tapasztalható a hajdani lápvidékeink ko- tuföldjein is. E fagyveszélyes területeken elsősorban a rövid tenyészidejű növényfajtákat lehet legkisebb károsodással termeszteni. BÁR AZ ALFÖLDÖN AZ EDDIG ÉSZLELT legnagyobb hideget nem megyénk területén mérték, ennek ellenére a tél az Alföldnek éppen ezen a részén legzordabb. Az Alföld déli részén, Szegeden a januári középhőmérséklet ötvenéves átlagban —1,0 C®, viszont Nyíregyházán és Mátészalkán —2,8 C®, Kisvárdán pedig —3,7 C®. Ugyanakkor a nyári napok hőmérséklete csak néhány C®-kal alacsonyabb a Dél-Alföld hőmérsékleténél. Mindebből következik, hogy alacsonyabb nálunk a hőösszeg is. Pl. Nyírségben 3000—3100 C®, a szatmári síkságon pedig csak 2900—3000 C®. Ennek ellenére megyénkben szépen díszlenek olyan nagy hőigényű kultúrák, mint a szőlő, dohány és a dinnye és egyes zöldségfélék. Ezek termesztésében a délies lejtők, a homok hőtani tulajdonságai, fényvisszaverő képessége, sajátos mikroklímát teremtő tulajdonságai játszanak közre. Míg hőmérsékleti viszonyainkban az alföldi tájakhoz viszonyítva kisebb értékekben részesülünk, addig megyénk csapadékkal való ellátottsága az Alföldön a legkedvezőbb. Sok évi átlagban, néhány kisebb területet kivéve a csapadék évi összege mindenütt meghaladás §?„525 mm-fc ú IVJjegyénk Jegcsapadekosabb része a szatmár-beregi síkság és a kisvárdai járás területe. Dombrád—Nyírmada—Tu- nyogmatolcs—Csenger vonalától keletre eső területeken az évi csapadékmennyi- ■ ség 600 mm felett alakul, sőt Tiszabecs körzetében már meghaladja a 700 mm-es mennyiséget is. A megye legszárazabb területei a Hét- közben Kótajtól Tiszatele- kig és a Nyírbátortól délre Penészlek vonalába húzódik. A csapadékmennyiségek évi eloszlásában azonban igen nagyok a különbségek. Pl. 1878. Nyíregyházán 900 mm-t, 1961-ben pedig csak 373 mm csapadékot mértek. Csapadékmennyiségünk nagy része, 55—60 %-a a nyári hónapokban, a tenyészidő- szak alatt hullik le. Ez a Nyírség északkeleti szélén és Szatmár-Beregben 350 mm feletti csapadékot jelent. 350 mm csapadéknál csupán Tiszalök, Nyírbátor és Nagyhalász térsége kap kevesebbet. NORMÁLIS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT a nyári csapadékmennyiség, ha ak megfelelő agrotechnikával egészül ki, biztosítja az eredményes szántóföldi növény- termelést. Valójában azonban a tenyészidőszak csapadékáról tudni kell, hogy az meglehetősen bizonytalan, különösen a vízigényes kapásnövények kritikus időszakában, júliusban és augusztusban előfordulhat, hogy egyetlen csepp eső sem esik. Másrészt az ezekben a hónapokban lehullott csapadék többsége nagy intenzitású, heves záporeső, melyet a laza kc?tü- és homoktalajok gyorsan elnyelik és utána hamar kiszáradnak. A kötött réti és helyenként szikes talajú szatmár-beregi síkságon, mivel az esőnek csak kis része tud leszivárogni, többsége lefolyik és elpárolog. így a növényzet e nyári esőknek psak kis hányadát képes hasznosítani- a esapadék mennyiségét, hl*. zonytalanságát és talajaink vízgazdálkodását együttesen mérlegelve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy megyénkben vízigényes kultúrákat magas és kiegyensúlyozott termésátlagokkal öntözés nélkül nem lehet termeszteni. Az éghajlati elemek között sajátos helyet foglal el tájunk életében a szél. A Nyírség uralkodó szelei, az északi és az északkeletiek, Nyíregyházán leggyakoribb1 északi—északkeleti, de jelentős a délnyugati szél is, Kisvárdán már színje egyeduralkodó az északi—északnyugati. Ellenben Mátészalkán már csaknem egyenlő arányba;- váltogatják egymást az északnyugati, délkeleti és a délnyugati szelek. Futóhomok vidékeinkben különösen az erős tavaszi szelek a munkaképesek, ezek megtámadják a még növényzet nélküli, csupasz, száraz felszíneket. Az erős szelek által szárnyra kapott éles homokszemek nekiütköznek az útjukba kerülő növényednek (palánták, gyenge vetések, kikelt kapásnövények) annak levelét feltépik, szárát felsebzik. Máshol a vetések alól hordja ki a homokot és nagy foltokban pusztítja azt. É szelek különösen a buckák északi lejtőit támadják, iqnen a homokot elhordják, szinte átdobálják a homokdombok szemközti déli, délnyugati oldalra, ahol a fiatal vetéseket, ültetvényeket kisebb-nagyobb vastagságú homoklepellel fedik el, temetik be. A szélnek e növényzetet pusztító káros hatását a Nyírségben népiesen „szétverésnek”, hér vezik. A szétverés kártételé1 kétségtelen kora tavasszal a legszámottevőbb, de a száraz nyarakőnTsmeteltén fellephet és jelentős kárt okozó eróziós folyamatokat válthat ki. Északias szeleink télen pedig a hptakgrót támadják meg, főjeg a buckák, domboldalak északias íejtőit sep- rik tisztára. Ezért gz ilyen fekvésű térszínekben az őszi vetésekben jelentős fagykárok keletkeznek. Ám szélerózióval nemcsak a homok- térszineinken, hanem az Ecsedi-láp és a Rétköz köny- nyen száradó, kis fajsúlyú kotuföldjein is számolni kell. A HŐMÉRSÉKLET, CSAPADÉK ÉS A SZÉL. a három éghajlati elem döntően meghatározza megyénk éghajlatát, adja mezőgazdasági tevékenységünk klimatológiai alapjait, de más éghajlati elemek, pl. a légnedvességtartam — főleg a gyümölcs termelés szempontjából korántsem elhanyagolható — további sajátos vonásokkal gazdagítja megyénk éghajlati képét. A Nyírség változatos domborzatú felszínén és folyóvizekkel bőven ellátott szatmár- beregi tájainkon pedig az igen erős mikro- és mezo- klimatikus tényezők szerepével is számolni kell. Sajnos ezekről megfelelő megfigyelések és mérések hiányában ma még elég keveset tudunk. Megyénk mezőgazdasági életének klimatológiai feltételei sokszínűek, tájanként meglehetősen változatosak, mikro- és mezqklímában gazdagok. E regionális gazdagságot mezőgazdasági termelésünk történeti szerkezete épp úgy igazolja, mint napjaink sokirányú szántóföldi növénytermesztése és nemzetgazdaságilag is egyre jelentősebb gyümölcs- és zöldségtermelése. Ám éghajlatunk a jelentős pozitív vonások ellenére a növénytermelés szempontjából veszélyt is rejt magában. E veszélyek többsége azonban megfelelő agrotechnikával, területtervezéssel, a hiányzó feltételek (vízhiány) megfelelő pótlásával eredményesen leküzdhetők. Kuknyó János főiskolai adjunktus Az utolsó évtizedben egyre többet hallunk arról, hogy az időjárás befolyásolja egészségi állapotunkat, közérzetünket, hangulatunkat. Valóban, már a mindennapos tapasztalat is azt mutatja, hogy például munkahelyünkön, a velünk együtt dolgozók között egyszer harmonikusan, zökkenőmentesen zajlik le a nap, máskor reggel többen fejfájásról, álmatlanul töltött éjszakáról panaszkodnak, ingerlékenyek. sértőügkenyek. Mivel a kollektíva tagjai a legkülönbözőbb családi körülmények közül kerüípek össze, életkoruk, egészségi állapotuk is igen eltérő, az ilyen halmozódó és egymáshoz hasonló tünetek egyidejű jelentkezésének csakis valami Olyan. külső oka lehet, amely egyszerre hat valamennyiünkre. Ez pedig nem más, mint az időjárás. További problémát jelent az is. hqgy miért éppen napjainkban foglalkoznak annyit az időjárás befolyásával. Talán érzékenyebb lett az ember a környezetére ható változásokkal szemben? Az alka}mazkodás folyamatában döntő szerepet játszik az ún. vegetatív idegrendszer, az idegrendszernek az a része, mely az akarattól függetlenül összes szerveink működését szabályozza az élet fenntartása és a külső behatások kiegyensúlyozása érdekében. Mindezeket azért kellett elmondani, mert az időváltozás, a meteorológiai tényezők szintén a vegetatív idegrendszer közvetítésével fejtik ki hatásukat szervezetünkre. Az időjárási viszonyok változása általában olyan nagyságrendű, hogy hatását az egészséges szervezet minden különösebb nehézség nélkül ki tudja egyenlíteni, legfeljebb enyhébb közérzeti zavarok kellemetlenségek mutatkoznak. Más azonban a helyzet, ha bestoß embert érnek ugyanezek btsfoh'ások. Valamilyen körfolyamat következtében csök- ,, kent értékyvg vált szervek működését már kisebb változások is súlyosabban megzavarhatják, hiszen feladatukat már eleve csak nehezen, vagy tökéletlenül tudták ellátni. Ilyenkor a legkisebb többletmegterhelés az egyensúly felborulásához vezethet. „Rossz napok ?” Ám de azt látjuk, hogy manapság az ún. „egészséges” emberek között is egyre többen vannak olyanok, akik „rossz napokról” számolnak be, amikor tűrőképességük csökkent, magatartásuk eltér a megszokottól. Szívesen hivatkoznak ilyenkor az időjárásra, ami részben igaz is, de a jelenségnek más, mélyebb okai is vannak. E téren is kimutatható a kapcsolat a modern ember megváltozott életformájával. Kezdhetnénk azon. hogy érzékszerveink spkkal több ingernek vannak kitéve, mint 106 évvel ezelőtt élő őseinké. Napunk az ébresztőóra csengésével indul. majd a megszólaló rádióból beszéd, zene, hangjai áradnak felénk. Az utcáról behallatszik az autók, motorkerékpárok, munka-, erőgépek zaja. Amikor kilépünk a házbó}, ezek a zajok fokozódnak. Munkahelyünkön — ha nem már otthon is -r- megkezdődik a telefon csengése, gépzaj. írógép kattogása. Szemünk állandóan változó mozgásokat, fényeket, színeket érzékel; súhanó járműveket, villanyfényt, neonreklámokat, mozgoújsásot. televízióadást. mozielőadást, stb. Az egyik ok tehát, ami a modern embprt érzékenyebbé teszi az időjárás hatásaival szemben: alka|mazkodÓ-képességünk túlterheltsége. Ismeretes, ha valaki idegen tájékra utazik, bizonyos időbe teiik az ottani éghajlat megszokása. az akklimatizálódás Az időjárás hirtelen megváltozása esetén is hasonló jelenségről yap szó. csak most nem az ember változtatja a helyét, hanem a légkör ^ és emiatt még az átmeneti idő is sokkal rövidebb. Megvizsgálták, hogy egy bizonyos idő alatt, egy meghatározott helyen bekövetke■ * ’ - i *Jí ** zeit összes halálesetek közül hány esett egybe fronté (.vonulással, hány nem. Ekkor kiderült, hogy a halálesetek jelentékeny része frontátvQnuláspk idején következett be. Már itt szeretpénk a figyelmet felhívni arra, hogy ezek az eredmények nem azt jelentik, mintha a frqntátvonulás lett volna az qka a halál beálltának. A szóban forgó betegek állapota eleve olyan volt, ami mindenképpen halálra vezetett volna, az időjárás változása csupán a halál bekövetk-zésének időpontját befolyásolta. Melegfront. hidegfront A további megfigyelések azt mutatták, hogy időváltozás alkalmával nem mindig ugyanolyan kórformák halmozódnak. Egyszer az tűnt fel, hogy gok agyvérzéses beteget szállítanak kórházba, máskor az asztmások nehéz- légzéses rohama lépett fel csoportosan, tehát úgy látszott, hogy az időjárás változásának különféle formái más és más hatást váltanak ki a szervezetre. A frontokat mozgási irányuk. karakterisztikus jellegük szerint betörési, vagy hidegfrontoknak. illetőleg felsiklási, vagy melegfrontoknak nevezzük. A melegfront a következő tüneteket váltja kk Az emberek ingerlékenyebbé válnak. A zajt, a fényt erősebben érzik, mint máskor. Nehezebben vjselik el egymás fogyatékosságait. Könnyen megsértődnek. Olyan munkatársak, akik máskor a legnagyobb egyetértésben dolgoznak egymás mellett, nemegyszer összevesznek. Egyesek könnyebben sírva fakadnak. Csökken a figyelemösszpontosító képesség. Tanulók iskolai dolgozataikban több hibát ejtenek. A teljesítőképesség lecsökken, tfapjara'bb je- . lentkezik a fáradtság. Sokan igen nyomott lelkiállapotba kerülnek. Egyes megfigyelések szerint ilyenkor az öngyilkosságok száma is megnő. Egészségesek is gyakran álmatlanná válnak. A mozdulatok ügyetlenebbek, kapkodóbbak lesznek. Gyakori a fejfájás. Halmozódnak az agyvérzések. Általában nő a vérzésre való hajlam. tehát gyakoribbak a műtéti utóvérzések. orrvérzés, tüdővér- zés. gyomorvérzés. Embóliák léphetnek fel az agyban, a tüdőben. Kisebb az alkohol- és nikotinérzékenység, viszont megnövekszik a koffeinérzékenység. A hidegfront és a hozzá hasonló hatású időjárási helyzetek befolyása szervezetünkre az előbbiekkel sok tekintetben ellentétes. Az idegrendszer ingerlékenysége csökken, a reflexek ideje megnyúlik. Az ulpbbi jelenség ismét közlekedési szempontból válhat veszélyessé, mert így esetleg túlságosan soká tart. amíg egy felmerült forgalmi akadály észrevevése, tudatossá válása után a szükséges cselekvés elhatározása és megvalósulása végbemegy. A gondolkodás nehézkessé válik. Kábultság lép fel. Az alvás mélyül. Az altatószükséglet kisebb. Szédülés, fejfájás mutatkozik. Hányinger. Általában fokozódik a szervezet görcskészsége. Epe-, vese-, gyomor- és bélgörcsök jelentkeznek. Nagyobb a készség a trombózisok, vagyis vérrögösödé- sek keletkezésére. Ennek megfelelően gyakoribb a koszorús erek trombózisa is. Asztmás betegek rohamokat kapnak. Fokozódik az alkohol- és nikotinérzékenység, csökken a koffeinérzékenység. Tételezzük fel. hogy valaki naponta 3 duplát fogyaszt. Ez a „normája”, ez az az adag amivel több-kevésbé elcsigázott idegrendszerét egyensúlyban tudja tartani és képessé tudja tenni a rá háruló munka elvégzésére, De ebbe nincs beleszórnítva a fronthatös. A? a pszihé, amely a koffein segítségével a megszokott ingerületi szinten volt, a melegfront alkalmával fokozott ingerületi állapotba kerül és ezt részben saját maga, részben a közvetlen környezet ts megérzi. A hidegfront fejfájásra hajlamosít. A modern ember koffein segítségével védekezik ellene. De semmi sem nyújt garanciát arra, hogy a hidegfrontot nem követi-e rövidesen egy melegfront és ebben az esetben a koffein hatása már éppen ellentétes lesz. Vehetnénk más példát is. Az az autóvezető, aki ..tudja”, hogy mi az az alkoholmenyi- ség, ami megárt neki, sajnos, gyakran e] is fogyasztja azt a mennyiséget, amit ártalmatlannak hisz. Abban a pillanatban azonban, amikor a hidegfront alkalmával az al- kohplérzékenység fokozódik, ez a mennyiség már túllépte az ..ártalmatlanság” határát, és közlekedési balesethez vezet. Figvelembe véve azt a sok kisebb-nagyobb kellemetlenséget. ami! az éghajlat és az időjárási viszonyok okoznak, a modern ember megkísérli a lakószobák, munkahelyek klímájának kondicionálását. Az a védelem, amit a szervezetnek a kondicionálás nyú.it, egyben hozzájárul az alkalmazkodóképesség elsatnyujá- sához. s ha valaln kilép a remekül kondicionált helyiségből, az időjárási és klímahefá- sok még fokozottabb mértékben érvényre jutnak. Az időjárási tényező tehát a modern ember életében egészen más szerepet kapott, mint a korábbi időkben. A ma embere tud védekezni az időjárás viszontagságai ellen, ereaniépyesebben, mint bármikor azelőtt. de modern életformája miatt súlyos problémát jelent az időjárás számos olyan hatása, meW azelőtt szinte elhanyagolható volt. Érzékenyek az időjárásra A mátészalkai kórház Hel- 1 gyógyászati osztálya azt a célt tűzte maga elé, hogyan lehetne ismereteinket a gyakorlatban hasznosítani, hogyan lehetne a betegségeket megelőzni, illetőleg hogyan lehet egy előrejelzésre alkalmas módszert kidolgozni. Kétszáz betegen történt kísérletes vizsgálattal négyfél« típust különböztetünk meg; Időjárásra érzékeny típus: Ez annyit jelent, hogy al- mazkodó képessége vagy nem fejlődött ki kellőképpen, vagy elsatnyult. Ajánlatos kiadós sétákkal, turusztikával, sport, úszás, friss levegő — az időjárásnak megfelelő kulturált öltözködéssel — alkalmazkodó képességét visszaszerezni. Időjárásra erős típusú egyén a fronthatásokra nem reagál. Hidegfrontérzékeny: Epebetegek fokozottabban diétáznak, asztmás betegek kerüljék a hőmérsékleti ingadozásokat, stb. Melegfrontnál: Magas vérnyomásos hűvös szobában lefekszik, idegbetegségben szenvedők sedatív- adagjukgt növelik. Lényege a vizsgálatunknak az, hogy acetilchoíin és adrenalin injekció beadása után megtudjuk mondani, hogy ki, milyen meteorológiai behatásra érzékeny. Első számú feladatként azt jelölnénk meg, hogy mindenki ismerje, milyen időjárás- érzékenységi típushoz tartozik. Ennek megfelelően kell kioktatni őt. Rá kell nevelni a társadalmat, hogy a meteorológiai előrejelzéseket, hőmérsékleti adatokat a szobában lévő barométeren keresztül állandóan kísérje figyelemmel. Ha valaki ismeri az időjárás típusát. tutija a meteorológiai előrejelzést. ezeknek megfelelően tud védekezni ellene. A legfontosabb az, hogy mindenki alkalmazza saját magára az énjének megfelelő meteorológiai jelenségeket. Az emberi élet és égészség sokkal drágább kincs, semhogy megengedhetnénk magunknak az elfecsérlését. Dr. Csiszár Gusztáv igazgató főorva*