Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-17 / 271. szám
■*”” Wi KoTtwa« nr. ÄBLCT-üfAOTAROWiÄfl Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága üléséről (Folytat** » 2. oldalról) — Jó, hogy ar utóbbi időben a szocialista munkaveraeny-mozgalomban egyre inkább a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjedjenek. — A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell ss irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére. — Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, minta jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb érvényesítését. 9 IV. Életszínvonal9 szociális kérdések A X. kongresszus újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében. A X. kongresszusnak az életszínvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság teljes foglalkoztatottsága lényegében megoldott. Minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága javul, életszínvonala rendszeresen emelkedik. A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi és egyes kulturális intézmények dolgozóinak bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán javult a nők, a fia- ' tál dolgozók helyzete. Ez a kedvező összkép ezonban nem homályosíthat- 3 a el, hogy az elmúlt két évben a kereseti viszonyok és ez életszínvonal általános .javnlása mellett egyes dolgozó családok — különösképpen amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a |f 'rmek — életszínvonala alig vagy nem emelkedett. Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz. Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan megoszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy részének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő részénél. , A kongresszus életszínvonalra vonatkozó határozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek: 1 A népgazdasági terv- nek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék. O Ezen túlmenően 1973. “• március 1-től külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni. A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bér- fejlesztéseket is szem élőn tartva, differenciáltan kell Végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket. E központi bérintézkedés az állami lakbér-hozzájárulás mértékét nem csökkenti.' Q A tanácsi dolgozók ju- talomkeretét a béralap 6 százalékára kell felemelni. /i| A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósuljon. A megfelelő kereseti. arányok biztosítása érdekében a bértarifa-rendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti, vagy a magánszektorban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg. A dolgozók munkaide• jének csökkentését előirányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivaló: — Az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidő-csökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többletlétszám és bér igénybevétele nélkül — az államigazgatás területén. — A további munkaterületeken lehetséges munkaidő-csökkentésre, valamint ennek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére a kormány a miniszterekkel és szakszervezetekkel együttesen dolgoztasson ki programot. A X. kongresszus az • életszínvonal, illetve a szociális ügyek központi kérdéseként foglalkozott a lakáshelyzettel. amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebecsülendő javulást értünk el. — 1971—72-ben a tervezett 143 000 helyett mintegy 155 000 lakás épül. A lakásépítés struktúrája azonban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás. A IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975 végére teljesíthető, am- a lakáshelyzet lényeges javítását eredményezi. Ezen belül azonban az állami segítséggel épülő magánlakásépítés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a IV. ötéves tervre « előirányzott feladatok, anyagi okok következtében, mintegy éves késéssel valósulnak meg. Biztosítani kell, hogy a lakásépítési terv keretében a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek. A lakáshelyzet további javítása érdekében: — A folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspedig 1973-ban 33—34 ezer, 1974-ben 36—37 ezer, 1975- ben 40—41 ezer állami lakás építését kell előirányozni. — Lakótelepek tervezésével, a beépítendő területek közművesítésével és más módon is fel kell készülni az V. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépítésére. — A lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz-előtörlesztés összegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell; több- gyermekes munkáscsaládok. * nál egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen el lehet engedni. — Ösztönözni kell a vállalatok munkáslakás-építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéke kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben. A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges. tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, valamint a luxus jellegű magánvillák, * hasonlók építése ellen. *7 A Központi Bizottság * * a bérek, a szociális és lakáskérdések kap>csán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Ismét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és a kibocsátott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie. ft A X. pártkongresszus kötelezte a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt. A visszaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és teleküzérkedés felszámolására. Az árdrágítás, a spekuláció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett. Az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg kell vizsgálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás, stb.), az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit V. Az ideológiai helyzetről Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben nőtt a marxista —leninista eszmék befolyása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szem. lélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normáitól idegen jelenségek, ideológiai és politikai torzulások elítélése. Pártunk számol azzal a ténnyel is, hogy társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az ideológiai élet, a közgondolkodás alapvetően kedvező irányú fejlődésével egyidöben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek a polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobboldali, másrészt ultraradikális nézetek jelentkeznek. A párt — eddigi politikájának megfelelően — azt vallja, hogy a negatív jelenségek leküzdésében legfontosabb fegyverünk a párt ideológiai felvértezettsége és egysége, eszméink terjesztése, a marxizmus—leniniz- mus propagandájának elmélyítése, hatékonyságának erősítése. A kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében: "I A Központi Bizottság napirenden tartja a tudománypolitikai irányelvek érvényesítésével kapcsolatos feladatait. Elkészült a távlati tudományos kutatási terv, amely jó alapot biztosít tudománypolitikai céljaink megvalósításához. 2 A társadalomtudomá*"* nyokat jobban kell ösztönözni fejlődő szocialista társadalmunk mai, valódi kérdéseinek feldolgozására és megválaszolására, és arra. hogy valóságfeltáró feladatunk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a szerepet is, amely a tudatformálásban, az emberek nevelésében, a helytelen nézetek elleni harcban hárul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk. Arra kell törekednünk, hogy a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával, álláspontunk világos kifejtésével, igazunk meggyőző bizonyításával küzdjük le az an- timarxista nézeteket. Q A Központi Bizottság, * a kongresszus határozatát végrehaj tva, megtárgyalta az állami oktatás hely«etét és megjelölte a tennivalókat. Most e határozat egységes értelmezése és végrehajtása a feladat. Társadalmunknak marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önálló munkára képes, jól felkészült szakemberekre van és lesz még inkább szüksége. Ezért jövőnk építésének, szakemberképzésünknek kulcskérdése a szocialista közoktatás magasabb szintre emelése. Népünk általános műveltségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesztése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését, a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erők összehangoltabb, céltudatosabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének átfogó tervét. fit Az irodalom, a művé99 * szetek követik a társadalmi életben bekövetkezett változásokat és egészében a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Ugyanakkor a társadalomban meglévő ellentmondások esetenként eszmei bizonytalanságot okoznak, egyes alkotásokban mai életünk problémái felnagyítva. torzítva jelentkeznek. másokban pedig a társadalom, a nép sorskérdései iránt közömbösség tapasztalható. — Az irodalom, a művészetek területén folyó ideológiai harcban nélkülözhetetlen fegyverünk a marxista kritika, amelynek megalkuvás nélkül, elvi alapion kell ösztönözni, bírálni, eszmeileg befolyásolni az alkotókat és tájékoztatni, nevelni a közönséget. Az irodalom- és művészetkritikában fokozni kell a szocialista eszmék és alkotások melletti következetes állásfoglalást, határozottan szembe kell szállni a giccs. a selejt terjesztésével, valamint a nyugati dekadencia „alkotásait” utánzó sznob polgári, kispolgári törekvésekkel. — Művelődéspolitikai irányelveink szellemében növelni kell a művészeti alkotó- műhelyek, a lektorátusok, a kiadók, a szerkesztők ideológiai, politikai felelősségét, művészi igényességét. — A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió támogassák bátrabban, kezdeményezőbben a szocialista művészet pozitív hagyományait és új hatásait, a ezzel is segítsék elő a művészetek, a közgondolkodás szocialista fejlődését áZ A párt X. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra szerepét a szocialista tudat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztésében. Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások, általában a kultúra fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kérdés. — A Központi Bizottság szükségesnek tartja e területen a gazdasági szabályozó- rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat segítse. A szocialista eszmék • terjesztésében, a szocializmus vívmányainak széles körű hazai és külföldi propagálásában, a pozitív példák és kezdeményezések népszerűsítésében, a közízlés fejlesztésében kiemelkedően fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. — A műsorokban és a publikációkban a fő figyelmet társadalmi rendszerünk ma- gasabbrendűségének, mély humanizmusának propagálására, a fizikai munka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyag! megfee» csülésére. népszerűsítésére, a közösségi élet fejlesztésére, a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítésére kell fordítani. — Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy ne kapjanak nyilvánosságot a szocializmussal szemben ellenséges, népünk érdekeit veszélyeztető irányzatok, alkotások. ö Társadalmi törekvé- seinkkel összhangban mindenütt, minden fórumon élesen és határozottan vissza kell utasítani a népünk, nemzetünk érdekeit súlyosan sértő nacionalizmust, a szocialista hazafisággal összeegyeztethetetlen kozmopoli- tizmust. Következetes és szívó* harcot kell folytatni az individualizmus, az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebecsülő cinizmus megnyilvánulásai ellen. Hasonló határozottsággal kell fellépni a munka szerinti bérezés szocialista elvével szemben álló egyenlősdi és a demagógia minden jelentkezése ellen. Q Nagy fontosságú a párt hazai szövetségi politikájának és a nemzetközi politikában követett békés egy. más mellett élés e'vének helyes értelmezése ' ’eológíal munkában, a kuli—.ális élet területén. A párt e területen is fellép mindenféle korlátolt, szektás szűkkeblűség ellen, de sem az államok közötti együttműködés, sem a különböző társadalmi erők közötti politikai szövetség nem jelentheti az ideológiai különbségek elmosódását, vagy elvi engedményt azan- timarxista nézetekkel szemben. A marxizmus—leninizm’» eszméjét mindenkor tisztán meg kell őrizni, hogy a párt be tudja tölteni ideológiai, politikai vezető szerepét a társadalomban. A párt így, s ezzel nyújtja a nem marxista, nem kommunista szövetségeseinek azt a támaszt, amelyet azok mástól nem kaphatnak meg, s nem is várhatnak. Ezért is sokkal jobban meg kell élénkíteni a nem marxista nézetekkel szembeforduló vitaszellemet; világossá kell tenni, hogy a vita a marxista ideológia eszköze, a marxista ideológusok nem mellőzhető kötelessége. VI. A párt működése, pártépítés A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párt általános helyzete kedvező. A párt egységes, a párttagság aktívan dolgozik a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán; tömegkapcsolatai erősek. A pártszervek és a pártszervezetek munkája tovább fejlődött. Nagy többségük a központi irányelveknek és határozatoknak megfelelően, nagyfokú önállósággal és kezdeményező képességgel, mint az ügyek tényleges gazdája, területük elismert társadalmi vezető ereje dolgozik. A Központi Bizottság kritikusan vizsgálta a pártmunka gyengeségeit is. Megállapította, hogy a pártszervezetek és a párttagság egy része a pártélet lenini normáit nem tartja be, nem megfelelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget. A pártszervezetek egy része a pártban meghonosodott demokratikus vita mellett nem érvényesíti azt a követelményt, hogy az egyik vagy másik kérdésben külön véleményt valló párttag munkájában, nyilvános fellépéseiben mindenkor a párt álláspontját köteles képviselni és nem léphet fel az ellen. Egyes pártszervezetek s munka menetében, az orszá gos érdekek védelmezése he lyett gyakran a rosszul felfogott helyi, csoportérdekeket hangoztatók uszályába kerülnek. Vannak pártszervezetek, amelyek nem elég kezdemé- nyezőek, felülről várnak intézkedést olyan ügyekben és kérdésekben is, amelyekben joguk és kötelességük önállóan eljárni, s amelyeket helyileg meg lehet és meg kell oldani. A X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében a párt belső életében az alábbi feladatokat kell megoldani : 1 Pártszervezeteink műn* kájában most különösen fontos, hogy képesek legyenek a dolgozó tömegeket lelkesíteni, megszervezni és vezetni a szocialista építőmunka soron lévő feladatainak megoldására. Ennek érdekében a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniök a helyzet és a feladatok megítélésében. a párt politikájának következetes képviseletében. 2 Mind a feladatok meg- oldása, mind a tömegkapcsolatok további megszilárdítása szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg fed- hetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolniok kell: a politikai kish'tűségtől csakúgy, mint az álradikal’—'ous- tól, a hatalommal való visz(FaUrtatáa a «. «IfcN t ém
