Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-16 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Btxix. évfolyam, vn. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1972. november ie, csütörtök Zs'urki évek (3. oldali A csikók „szerelmese" (3. oldal) Mit hozott az anticiklon? (5. oldal) Az NB I. szerdai eredményei (7. oldal) LATONK TARTALMÁBÓL* A legfontosabb beruházás Ma már világszerte elismert, tudományos vizsgálatokkal bizonyított tény: a szakképzés a gazdasági növekedés legfontosabb feltétele. Hazánkban a felszabadulás óta 754 ezer szakmunkást képeztek ki, a különböző szakmai középiskolákban 577 ezer ember végzett, a felsőfokú oktatás 254 ezer főnek adott diplomát. Ennek eredményeként a népességen belül az 1945 előtti 15 százalékról 52- re növekedett a nyolc általánosnak megfelelő képzettségűek aránya, az érettségizetteké négyről 16-ra, a felsőfokú végzettségűeké pedig 1,6-ről 4,3 százalékra emelkedett. Mindezek nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a nemzeti jövedelem 1950 és 1971 között a 3,2-szeresére, az ipari termelés az 5,5-szeresére bővüljön. Korszerűbb szakképzésre, a változó követelményekkel való szorosabb lépéstartásra van szükség, s bátor szembenézésre gondjainkkal. Igaz, ma már eltűntek a szélsőségek — például 1951-ben 6900 főt vettek fel a műszaki egvetemek első évfolyamaira, 1957-ben meg csupán 2200-at —, mind a felső, mind a középfokú oktatásban, de az egészséges arányok még nem alakultak ki. Különösen a szakmunkás- kéozésben nem. Holott az Országos Tervhivatalban készített prognózis szerint 1980-ig az összes foglalkoztatotton belül a szakmunkások arány1 24 9 százalék lesz, szemben az 1965. évi 18,7-del. Joggal állapította meg tehát Aczél György, a párt Központi Bi • zottságának június 14—15-i ülésén elmondott zárszavában, hogy: „... adjunk sokkal nagvobb anvagi és tá^sadaim* megbecsülést a szakmunkás- hivatásnak. különösen az úgynevezett nehéz szakmáknak és magának a szakmunkásképzésnek is”. S ez valóban elengedhetetlen. Az üzemeknek alig fűződik érdekeltsége a képzés, a továbbképzés támogatásához, s így hosszú távú fejlődésük legfontosabb feltételét kockáztatják. A vélt és v Jós érdekek összeütközéséből nap. jainkban legtöbbször az üzemek kerülnek ki győztesen; „szerzik”, s nem nevelik az utánpótlást. S ez a gondok ’halmából még csak marékra való. Történt persze sok minden a korszerűség jegyében. A szakmák kétharmadánál befejezték a tananyag felülvizsgálatát, modernizálását, létrejött az ún. emelt színtű képzés, megszervezték — felsőfokú intézményként — az üzemmérnökök oktatását. Ugyanakkor még mindig erősen eltérnek — s sok esetben kimondottan rosszak — a szakmunkások nevelésének tárgyi feltételei — csupán a tanulók 12 százalékának jut például kollégiumi elhelyező' —, mert erre. sajnos, a legke vesebb jutott más iskolatípusokhoz mérten. Hazánk népesedési helyzete nem ad módot a jövendő szakmunkásaival való megalapozatlan gazdálkodásra: mind a túlképzésnek, mind a szükségesnél kisebb létszámnak messzire gyűrűző hatása* lesznek az egyes iparterülete ken. Ezért, ho*v a legfon to sahb he-uhá—i-i tevékenység nek most már minden tekintetben meg kell kapnia a legfontosabbnak kijáró figyel- mmt, törődést, támogatást A SZABOLCSI MÉK TA/EKOZIATÓJA Megfelelő téli ellátás zöldségből, gyümölcsből HÍREK kepekben Tízéves! a magyar-—sszovjei alumíniumegyezmény Egymillió tonna timföldet szállított eddig Almásfüzitő Hogyan alakul SzabolcsSzatmár megye lakosságának téli ellátása zöldségből, gyümölcsből, tojásból, baromfiból, — erről kaptunk tájékoztatást a megyei MÉK vezetőiből. A tájékoztatás szerint a sok éves fogyasztás alapján kiszámított téli fogyasztás árualapja biztosítva van. A MÉK kéki. k;s'rárdai. nyírbátori és többi raktáraiba csak a megyebeli fogyasztásra háromszázhúsz vagon burgonyát, ötven vagon vöröshagymát. százhúsz vagon egvéb zöldségeiét és hetven vagon kiskereskedelemben forgalomba hozandó almát raktároztak el. A burgonva vetésterülete ugyan csökkent Szabolcsban, a termés is k5sebb volt a vártnál, mé^is. a Mezőgazdasági és Éle’me- zésügyi Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium Intenciói szerint a megye terméséből elsőnek a megyei téli szükségleteket biztosították. Eszerint a MÉK harminc vidéki, falusi üzletében és a harmincegy nyíregyházi árusítóhelyen — melyből a harmincegyedik egymaga kilenc piaci standot jelent — a hatósági áron tehá* gülbabát 3.50- ért és k!svárdai rózsát 3,20-ért folvamatosan lehet vásárolni a tél folyamán. Az így elraktározott, ösz- szecan 560 vagon téli zöldTíz évvel ezelőtt, 1962. november 15-én írták alá a magyar és a szovjet kormány képviselői a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményt. Azóta Almásfüzitőről rendszeresen szál. lítanak timföldet kohósítás- ra Volgográdba, s onnan küldik vissza a nyersanyagból nyert teljes mennyiségű alumíniumot hazánkba. Szerdán, a tizedik évforduló alkalmából az almásfüzi- tői gyár vezetői számvetést készítettek, s kiderült, hogy az egyezmény megkötése óta már egymillió tonna timföldet szállítottak a Szovjetunióba. Az almásfüzitői gyár kollektívája pontosan teljesíti ség- és gyümölcs veszteségére az illetóVcs szervektől hárommillió forint dotációt kapott a MÉK, miután elnyerte az illetékes szervek pályázatát Szabói cs- Szatmár megye téli ellátására. Ez megfelel kilónként körülbelül harminc—negyven fillérnyi összegnek. Az a célja, hogy a *éli raktározás költségeit és esetleges veszteségeit ne érezze meg a vevő. Az elraktározott zöldség- és gvümö’csmennyiség értéke körülbelül húszmillió forint. Ez a hatvanegy bolt-1 egvség egész éves forgalmának csak kisebbik része. Dp a téli ellátás zökkenőmentes lebonvolítása kereskedelmileg jóval több munká' okoz, mint a téli forgalom sokszorosát kitevő égés-1 évi árusítás többi része. Hozzátartozik még a dologhoz. hogy bár a MÉK említe+t meprv,T!ségű zöldség és gyümölcs raktár- készle e körülbelül a megye téli forgalmának kilenver százalékát biztosítja, más kereskedelmi szervek, általános fogyasztási szövetkezetek. közös vállalatok is raktároztak el bizonyos kisebb mennyiségű téli zöld ségcikket a fogyasztók szá mára. Űgv látszik tehát p táiékoztat*s szerint, hogy ezen a télen Szabolcsbar nem lesz különösebb gond burgonyával, hagymával, zöldséggel, gyümölccsel TERMEL A NAGYHALASZI ZSÄKGYÄR. Naponta 1600—1700 zsákot készítenek az új nagyhalászi zsákgyárban. A szövődében 170, a fonodában több, mint 200-an végzik a zsákgyártást. áZÁRTÉPÖVEL. A? őszi munkák egyik mozzanata a kukoricaszár eltakarítása a 'öl^ dekről. A győrteleki Arany Kalász Tsz-ben Bétéri Sándor szártépővei aprítja a kukoricaszárat, amely ezután alászántásra kerül. E területre tavasszal takarmánykeveréket vetnek. (Hammel Józsel felvétele) az egyezményből rá háruló feladatokat. Évről évre növelték a timföld exportálását. Az idén pedig csaknem 200 000 tonna timföldet küldtek Volgográdba. Havonként most már 20—25 szerelvény közlekedik ingajáratban a Volga parti város kohója és a Duna mellett lévő timföldgyár között. A szovjet és a magyar üzem messzemenően figyelembe veszi egymás kívánságait és együttes munkával alakította ki a timföld szállításának legcélszerűbb és leggazdaságosabb módszerét is. Az államközi egyezmény új lendületet adott a magyarországi timföldgyárak műszaki fejlesztésének, bővítésének is. E program során növelték több, mint kétszeresére — évi 280 000 tonnára — az almásfüzitői üzem termelését amelyet új beruházással 1976-ig várhatóan évi 325 000 tonnára növelnek. GYERMEKCSIZMÁK. A nyírbátori Auróra CipőgyárJ ban naponta 700 pár gyermekcsizmát készítenek. Képünk} Kovács Béla és Nádasi Erzsébet a kis lábbelik minőségi ellenőrzését végzik. (Elek Emil felvétele) Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 14—15- én kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság Kádár Jánosnak, a KB első titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról szóló beszámolót; Nyers Rezsőnek, a KB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI)
