Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-15 / 269. szám

november í5.' KÉLET-MAGYARORSZÁÖ »’ j_ 1 UwÄ* Totó­tanácsadó 47. játékhét NB I 1. Videoton (7)—Bp. Vasas (3). Székesfehérvárott sem esélytelen a fővárosi együttes. Tipp: x, 2. í. Komlói Bányász (14)— MIK (5). Nehéz dolga lesz az MTK- nak a kiesőzónában tanyázó Komló ellen. Tipp: 1, x. 3. Szegedi EOL (11)—Pécsi Dó­zsa (16). A salgótarjániak után a pécsieket is legyőzhetik a Tisza- partiak. Tipp: 1. NB I B 4. Egri Dózsa (11)—Haladás (2). A táblázaton nagy különbség van a két csapat között, de en­nek ellenére is a hazaiak esélye­sebbek. Tipp: l, x. 5. Dunaújváros (7)—Bp. Spar­tacus (5). Idén hazai pályán még veretlen a Dunaújváros. Tipp: l. 6. Dorog (6)—Pénzügyőr (3). F, találkozón is a hazaiak mellett szólnak az esélyek. Tipp: 1. 7. Kecskemét (8)—Szolnoki MTE (1). Nehéz 90 perc vár a lis­tavezető szolnoki együttesre. Tipp: X. 1. NB n, Észak 8. Bp. Törekvés (14)—Vác (*). Bajnoki mérkőzést még nem ját­szottak egymás ellen. Eddigi eredményei alapján a váci csa­pat nyerhet is. Tipp: x, 2. 9. Kisterenye (5)—Nagybátony (13). A vendégeknek még dön­tetlen kivívására sincs nagy esé­lyük. Tipp: 1. OLASZ A OSZTÁLY 10. Cagliari (9)—Fiorentina (7), A pályaelőny alighanem döntően befolyásolja a végeredményt is. Tipp: 1, x. 11. Milan (3) —Internazionale (1). Teljesen kiegyenlítettek az esé­lyek. Tipp: 1. x. 2. 12. Napoli (6)—Juventus (8). A hazai együttes mindkét pontot megszerezheti. Tipp: l. 13. Torino (5)—Koma (4). A Torino idegenben, a Roma pedig saját otthonában szenvedett ve­reséget a legutóbbi fordulóban. Tipp: 1, x PÖTMERKÖZÉSRK 14. Zalegerszegi Dózsa (1G) — Eíízfö (3). Ha nem szerez pon­tot a hazai csapat, még jobban leszakad. Tipp: x, 1. 15. Olajbányász (1)—Pécsi VSK (2). Nagykanizsán a pályaelőny az Olajbányászt segíti. Tipp; 1, x. 1«. Kaposvári Rákóczi (7)—Pé­csi Ércbányász (11). A vendégek már a döntetlennek is örülné­nek. Tipp: 1. OLASZ A OSZTÁLY t. Inter. 6 4 2 5- 0 10 L Lazio 6 4 2 — 7- 3 10 l. Milan 6 3 2 1 18- 8 8 1. Roma « 3 2 1 11- 7 8 *. Torino 6 3 1 2 8- 4 7 >. Napoli 6 3 1 2 6- 3 7 Fiorentina 6 3 1 2 6- 6 7 l. Juventus 6 1 4 1 8- 7 6 . Cagliari $ 1 3 2 5- 5 5 i. Verona 6 1 3 2 5- 6 5 \talanta 6 1 3 2 4-10 5 Ternana 6 1 2 3 4- 6 4 . Bologna 6 1 2 3 4- 7 4 . Palermo í 1 2 3 2-10 4 i. Sampdoria 6 —­3 3 2- 6 3 Lanerossi 6 1 1 4 2- 9 3 A birkózás több ezer éves múltra tekinthet vissza. A legrégibb megbízható for­rások az egyiptomiak bir­kózásáról maradtak ránk. í—5 ezer éves sírkamrák, vázák rajzai tanúskodnak arról, hogy az egyiptomiak több száz birkózófogást ismertek, köztük számos riyant, amelyek ma is hasz­nálatosak. Valószínű, hogy a görögök — a Földközi-ten. »er örök vándorai — párat­anul nagy birkózókultuszuk isíráit Egyiptomból hozták. Bár mondáik isteni erede­tnek vallják a birkózást, rlogy milyen becsülete volt i birkózásnak a görög ero- ier előtt, arra jellemző az i néhány szobormű, ame- yelcben csodálatos és szinte itánozhatatlan művészettel irökítették meg leghíre- ebb szobrászaik az olimpi- >k és más nagy versenyek Syőzteseit. A nagy görög löicselő Platon is kiváló nűvelője volt a birkózás- lak. A birkózás a görög test- levelés egyik alapja volt; nár gyermekkortól kezdve anulták az ifjak. Egykori orrások szerint időszámítás lőtt 708-ban az olimpián zerepelt először önálló •ersenyszámként. Ezen a ersenyen a spártai Eury- iatos lett a győztes. A bir- ózás ezenkívül mint a pen. átlón egyik száma is sze- epelt az olimpiák műsorá- an, sőt gyermekek számá- a is rendeztek olimpiai irkózóversenveket. A bir- ózás egvik része volt az gyancsak olimpiai ver- enyszámnak a pankration- ak is, A görögök azokat a * A Bohus-üg'jrffl Mit mond a Spartacus—Petőfi edzője ? KOSÁRLABDA NB ttl:, Nagykálló-Debreeeni FSTSE 87:68 Megyénk sportközvélemé­nye nyilván nagy meglepetés­sel olvasta a Népsportban az MLSZ tájékoztatóját, mely szerint a Nyíregyházi Sparta­cus NB Il-es labdarúgócsapa­tában Bohus Pál jogtalanul szerepelt október 10-én, a BVSC ellen, mert két sárga lapos figyelmeztetéssel lépett pályára. Mint ismeretes, a ta­lálkozót a nyíregyháziak nyerték 2:l-re, s ezzel kap­csolatban az írás megemlíti, hogy a két pont marad Nyír­egyházán, mert a BVSC nem óvott. De Bohus játékjogát az MLSZ felfüggesztette, s a já-'- tékos nem Is szerepelt leg­utóbb a Vasas Izzó ellen. A fentiekkel a napokban a Pe­tőfi rádió sportadása is fog­lalkozott! — Hogyan történhet NB Il-es labdarúgócsapatnál • feledékenység? — ezzel rdéssel fordultunk Bakos Bélához, a Nyíregyházi Spar­tacus—Petőfi SC NB Il-es lab- darúgócsauatá- \ edzőjéhez. Érdekes választ kaptunk. — Bohus október 10--* rá- gosan szerepelt a BVSC el­len — mondta. — Érthetően, pontosan számon tartjuk a játékosok sárga lapos figyel­meztetéseit, hiszen a feledé­kenység bajnoki pontokba ke­rülhet. — Mi tehát a helyzet? — Szerintünk az MLSZ nyilvántartása nem pontos, mert Bohusnak eddig nem kettő, hanem összesen három sárga lapja van, — S mégis jogosan lépett pályára a BVSC ellen? — Igen. Ugyanis az első figyelmeztető sárga lapot az idei első fordulóban Vác el­len kapta, majd a másodikat szeptember 3-án. S ezután nem játszhatott automatiku­san a soron következő bajno­ki, vagy díjmérkőzésen. Nem is játszott, ‘ kitöltötte az egy mérkőzésre való leállást. E találkozónk szeptember 6-án volt Rakamazon, ahol MNK- mérkőzést vívtunk. S az MLSZ ide vonatkozó rendele­téi szerint a Magyar Népköz- társasági Kupa-találkozókon is ki lehet tölteni az egy mérkőzésre vonatkozó auto­matikus leállást. Tehát a ra- kamazi mérkőzésen Bohus kitöltötte „büntetését”, s szep­tember 10-én, a BVSC elleni mérkőzésen már tiszta lappal szerepelt. — S a harmadik sárga? — Ezt október 1-én kapta, a Nagybátonyi Bányász elleni mérkőzésen, de egynek a bir­tokában még szerepelhet. — Hogyan alakulhat a helyzet? — A fentieket bizonyítani tudjuk. S az állításunk jogos­ságát igazoló írásokat át is adtuk budapesti képviselőnk­nek, aki az MLSZ fegyelmi bizottsága előtt azokat be is mutatja. Nagyon bízom ben­ne, hogy a fegyelmi bizottság ülésén kiderül, hogy semmi­lyen szabálytalanságot nem követtünk el. Ezek után kíváncsian vár­juk az MLSZ döntését! <b. 1.) A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola tornatermé­ben já'szotta le soron kö­vetkező bajnoki mérkő­zését — mivel nincs méretes tornaterem Nagy- kállóban — a Nagy- kállói Virágzó Föld Tsz NB III-as férfi kosárlabda­csapata. Ellenfele a Debre­ceni FÉTSE volt, s a két együttes kiegyenlített első Budapesten a Játékcsar­nokban rendezték meg az országos felnőtt, női II. osztályú tornász csapatbaj­nokság befejező fordulóját. Az összetett versenyben a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola együttese a harmadik helyet szerezte meg. Ered­ménye annál is inkább jó­nak mondható, mert az el­múlt évi csapatbajnokságon csak az ötödik helyen tu­dott végezni az együttes, összetett végeredmény: félidei küzdelem után nag^ dobóversenyt rendezett a második játékrészben. Eb­ben a nagykállói együttes volt jobb, s megérdemelten nyerte meg a mérkőzést 87:68 (37:34) arányban. Ld.t Bölcskei 23, Fenyőfalvi 18, Márton, Pólyák 16—16. I)r. Miski László 1. Pécsi VSK 2 helyezési szám, 2. Soproni Textiles 5 hsz., 3. Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola (Benkő Éva, Dózsa Gabriella, Hajzer Er­zsébet, Egri Olga, Fejes Anikó, Takács Erzsébet. Ed­ző: Molnár Sándor) 5 hsz., 4. Ceglédi VSE 8 hsz., 5. Egri Közgazdasági Szakkö­zépiskola 11 hsz., 6. Pécsi Tanárképző Főiskola 12 hsz., 7. Bp. FÖKER HSC 13 he­lyezési számmal. Uttoro olimpiai járási döntő Nagykállóban Harmadik lett ez Tanár­képző női tornászcsapata Nagykállóban rendezték meg vasárnap és hétfőn a sakk és asztalitenisz úttörő­olimpia nagykállói járási döntőit. A sakk járási döntőn különösen szembetűnő volt a színvonalemelkedés, főleg az úttörőfiúk egyéni versenyé­ben. ahol csak holtverseny után dőlt el a helyezések sor­sa. Sakk járási úttörő-olim­piai eredmények: Kisdobos lányok, egyéni: 1. Bodor Sára (Nagykálló, 1-es Iskola). Uttörőlányok, egyéni: 1. Bobonka Magdolna (Nagy­kálló, 1-es Iskola), 2. Csekk Katalin (Nagykálló, 2-es Is­kola), 3. Bobonka Mária (Nagykálló, 1-es Iskola). Le­ány csapatverseny: 1. Nagykállói 1-es Iskola (Bo­bonka Mária, Bobonka Mag­dolna, Bodor Sára), 2. Nagy­kállói 2-es Iskola­Kisdobos fiúk: 1. Maxim István. 2. Szűcs József (mind­kettő Nagykálló, 2-es Iskola), 3. Lévai József (Nagykálló 1- es Iskola) Uttörőfiúk: 1. Kris- ton Zoltán (Nagykálló, 1-es Iskola), 2. Gyulai István (Kál­lósemjén), 3. Dankó János (Nagykálló, 1-es Iskola). Fiúk vígaszversenye: 1. Kriston Sándor, 2. Juhász György, 3. Orbán László (mindhárom Nagykálló, 2-es Iskola). Fiú­csapatverseny: 1. Nagykállói 2-es Iskola (Kriston Zoltán, Maxim László, Maxim Ist­ván), 2. Kállósemjéni Diák­otthon, 3. Nagykállói 1-es Iskola. Az asztaliteniszezók mező­nyében összesen 40 versenyző állt asztalhoz. Meglepetés, hogy a többszörös járási győz­tes érpataki csapat csak a harmadik helyen tudott vé­gezni. Eredmények: Leány egyéni: 1. Csekk Katalin (Nagykálló, 2-es Is­kola), 2. Bobonka Magdolna (Nagykálló, 1-esTskóJa), 3. Németh Ibolya (Nagykálló, 2- es Iskola). Leányok, páros: 1. Csekk Katalin, Elek Erzsébet (Nagykálló, 2-es Iskola), 2. Bobonka Magdolna. Pálosi Márta, (Nagykálló, 1-es Isko­la), 3. Ivánka Ildikó, Bobon­ka Mária (Nagykálló, 1-es Is­kola). Iriú egyéni: 1. Körtvélyfáy Barnabás (Érpatak), 2. Kovács Tibor, 3. Bobonka Gyu­la (mindkettő Nagy­kálló, 1-es Iskola). Fi­úk, páros: 1 Körtvélyfáy Barnabás, Orosz Sándor (Er. patak), 2. Kovács Tibor, Bo­bonka Gyula (Nagykálló, 1-es Iskola), 3. Kriston Zoltán, Horváth Sándor (Nagykálló, 2-es Iskola). A csapatversenyt háromfős — 2 fiú és 1 leány verseny­ző — együttesek részvételével rendezték meg. Eredmények: Nagykállói 1-es Iskola—Nagy­kállói 2-es Iskola 4:1, Nagy­kállói 1-es Iskola—Érpatak 3:2, Nagykállói 2-es Iskola— Érpatak 3:3. Végeredmény/' -. ; 1. Nagykállói 1-es Iskola (Kovács Tibor, Bobonka Gyu­la, Pálosi Márta), 2. Nagykál­lói 2-es Iskola (Kriston Zol­tán, Horváth Sándor, Csekk Katalin), 3. Érpatak (Kört­vélyfáy Barnabás, Miló Mi­hály, Nyitrai Nóra). Tóth Attila A SPORTÁGAK TÖRTÉNETÉBŐL (16.) Birkózás versenyzőket, akik ugyan­azon az olimpián a birkó­zást és a pankrationt is megnyerték, paradoxonikos- nak — csodagyőztesnek ne­vezték. Az olimpiák története nem sok csodagyőztest je­gyezhetett fel. annak elle­nére, hogy akadtak olya­nok, akik több egymást kö­vető olimpián kiérdemelték a győztesnek járó koszorút. Ez azt igazolja, hogy a bir­kózás akkor sem tartozott a könnyű sportágak közé, kü­lönösen azért, mert az ak­kori szabályok úgyszólván minden fogást megengedtek, ráadásul az ellenfélnek há­romszor kellett a földre ke­rülni, hogy a felette aratott győzelmet elismerjék. A birkózás meztelenül folyt, de a versenyzők olajjal be­kenték testüket. Olajos bőrüket a fogások végrehaj­tásának megkönnyítésére be kellett homokkal hinteni, amit a küzdelem után csont­ból vagy fából készült vaka­rával tisztítottak le. Az olimpiai játékok ha­nyatlásával az ókor párat­lan testkultusza hosszú évszázadokra feledésbe ment. Erre a sorsra jutott a többi klasszikus sporttal együtt a birkózás is. Az első magyar vonatkozó, sú birkózóhistória Botond nevéhez fűződik. Botond, Bizánc kapuja előtt bírókra kelt egy görög óriással, akit földhöz is teremtett. A X. század ’ derekán lezajlott eseményt több egykori kró­nikánk megírja. A XIX. század elején Franciaországban kezdett a birkózás tért hódítani, s on­nan terjedt Németország, majd az északi államok felé. Az 1830-as években hoz­zánk is elvetődött egy fran­cia birkúzómester és Pesten több évig működött. Ezenkí­vül külföldet járt iparos le­gények, tanulók, Bécsben szolgált katonák hozták ha­za magukkal e sportág sze- retetét, s megismertették az itthoniakat a birkózás akko­ri technikájával és szabá­lyaival. Az első birkózómér­kőzések az 1880—90-es évek elején egyes tornaegyesüle­tek dísztornái alkalmával kerültek sorra. Az 1897-ben megalakult Magyar Atlétikai Szövetség gondjaiba vette a birkózást is és ezzel megin­dult a szervezett birkózó­élet. 1909-ben bevezették a meghatározott időtartamú mérkőzéseket. Ebben az időben tűnt fel Radványi Ödön, a modern kötött fogású birkózóstílus megalapítója, akinek hatása nemcsak a hazai, de a nem­zetközi birkózóéletben is jelentős volt. A magyar kö­tött fogású birkózósport év­tizedek óta a világ élvona­lába tartozik, amit számos Európa- és világbajnoki, va­lamint több olimpiai arany­érem fémjelez. A kötött fo­gású birkózás széle« körű elterjedése mellett lassan kezdett kibontakozni a sza­bad fogású birkózás is. A szabad fogású birkózás Észak-Amerikából szárma­zik, hazánkban először egy Davis nevű angol versenyző mutatta be. Jelenleg . a kö­tött fogásban jóval előbb állnak birkózóink, mint sza­bad fogásban. A második világháború után a szovjet birkózók új szint vittek a sportágba és az erőviszo­nyok az ő javukra billen­tek. Kötött fogású birkózásban vitathatatlanul a sportág legjobbjai és szabadfogás­ban is csak a török és irá­ni versenyzők képviselnek hasonló színvonalat. Mögöt­tük a -bolgárok, svédek, ma­gyarok rendelkeznek szá­mottevő erejű versenyzőgár­dával. A versenyzők súlycsopor­tokban küzdenek egymással. Céljuk, hogy ellenfelüket két vállra fektessék, vagy több és értékesebb fogással szerezzék meg a győzelmet. A birkózóversenyeket kö­tött fogásban és szabad fo­gásban rendezhetik meg. Kötött fogásban fentről számítva csak derékig sza­bad megfogni az ellenfelet. Gáncsolni és lábat fogni ti­los. A szabad fogásban lá­bat fogni és gáncsolni is szabad. A kétvállas győzel­met tusnak nevezik. A sza­bályos túsnál a versenyző átgördül a vállán. . vagy mindkét válla akármilyen rövid ideig is egyszerre, érinti a szőnyeget, s ugyan­akkor a feje is a szőnyegen van A birkózást a küzdőspor­tok közé sorolják. Kovács György Pedagóguskafnakság Nyírbátorban Sajnálatosan gyér érdeklő­dés mellett került sorra Nyír­bátorban a járási pedagó­gus sakk- és asztalitenisz­bajnokság. A nők versenyére nem is kerülhetett sor, mert a nyírbátori Szabó Mária sze­mélyében csupán egyetlen in­duló volt, aki ily módon mindkét sportágban játék nélkül jutott a megyei peda­gógus-szakszervezeti bajnok-- ság döntőjébe. Eredmények: Sakk: 1. Szabó Gyula (Nyír­bátori 1-es Iskola), 2. Molnár László (Nyírbátori 140-es szá- ' mú ITSK), 3. Vasvári Sán­dor' (Nagykállói 1-es Iskola). Asztalitenisz: 1. Baracsl Sándor (Nyírbátori 1-es Isko­la), 2. Daruka Ferenc (En- csencs), 3. Szabó Gyula (Nyírbátori 1-es Iskola). A különféle szakszervezeti versenyeknek mindenkor kedves színfoltja, hogy a győzteseket szerény tisztelet­díjjal ajándékozzák meg. A fenti versenyen minderre nem került sor. Nyilván a rendező szervnek erre nem nyílt módja, az anyagiak szű­kös volta miatt... Bár egy-egy oklevél talán nem került volna túlzottan sokba! * Szabó Gyula A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÄLLALAT keres VILLAMOSKOCSI-VEZETŐKET ÉS AUTÓBUSZVEZETŐKET! Jelentkezhetnek: 8 általános Iskolai végzettségű, 30. életévet betöltött, szakképzettség nélküli férfi- és nő­dolgozók, mert vállalaton belül kiképezzük VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK! 5090 FT ÉVES MUNKAKÖRI PÓTLÉK! 21. életévüket betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjárművezetői gyakorlat­tal rendelkeznek és vállalaton belül kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK! Autóbuszvezetők részére 10 000 FT ÉVES FORGALMI JUTTATÁS! A Budapesti Közlekedési Vállalattal munkaviszonyban álló járművezetők részére 1973. január 1-től a megkí­vánt feltételek fennállása esetén 5 ÉV NYUGDÍJ KORKEDVEZMÉNY. Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagja részére autó­buszra, villamosra. HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. FELVÉTEL: Budapest. VII.. Kertész u. 16. és a vállalat valamennyi telephelyén. (Bp. 2229) felvételre Asztalosokat felveszünk Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZNI LEHET: Műszaki erdészet vezetőjénél, Nyíregyháza, Kótaji út 11. sz. (423723) A gacsályi betegek szo­ciális otthona 1 fő műszaki szakembert keres villany- és vízvezeték-sze­relő szakképesítéssel. Il­letmény megegyezés sze­rint, szolgálati férőhelye' biztosítunk. Szabad szom­bat van, étkezést biztosi tunk. (1098)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom