Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

XXIX. ÉVFOLYAM 241. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. OKTÓBER 12. CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL! Tizenkétezer óra a tanyai gyermekekért (S. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Érdekességek a totó 25 évéről (7. oldal) Illovszky már csapatot hirdetett (7. oldal) Véget ért a parlament őszi ülésszaka Péter János beszéde Módosították az országgyűlés ügyrendjét az ENSZ-ben A mezőgazdasági termelés­nek az utóbbi évtizedben le­zajlott gyors fejlődése — parasztságunk szorgalmas munkájára támaszkodva — a mezőgazdasági termelő­erők hatékonyságával, az új technikával és technoló­giával kapcsolatos, amely a termelési viszonyok forra­dalmi változása nyomán bontakozott ki. A termelőerők fejlődésé­ben és átalakulásában a me- zőgazdasági tényezők mellett a kemizálásnak és a gépesí­tésnek is igen nagy a sze­repe. A kemizálással egyre jobban, tudományosan sza­bályozható a mezőgazdasági termelés anyagkörfolyamata. Mezőgazdaságunk korsze. rűségének egyik mutatója az, hogy ma már a termelés anyag jellegű ráfordításainak fele ipari anyag. Népgazdasá­gunk igen nagy erőfeszítése­ket tesz a mezőgazdaság kemizálásáért. Az 1950— 1975 közötti 25 évben a vegy­ipari beruházások egyhar- mad részét, körülbelül 25 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság kemizálására. A mezőgazdasági termés­hozamok nagymértékű eme­lésének legfontosabb eszköze a műtrágyázás. A szerves trágya mennyisége hazánk­ban már egy évszázada azo­nos szinten van, felhasználá­sát javítani lehet, de ez ke­vés lenne az élelmiszerbázis növeléséhez. Következéskép­pen csakis műtrágyázással növelhetjük gyorsan és nagymértékben a talaj ter­mőképességét. ^ Növekedett a > műtrágya felhasználása Az időjárás viszontagsá­gainak kitett növénytermesz­tés korábbi, igen nagy mér­tékű termésingadozása csök­kent, sőt az utóbbi évek ta­pasztalatai szerint jórészt megszűnt. A terméseredmé­nyek a műtrágya-felhaszná­lással nagyjából arányosan emelkedtek. Az MSZMP Központi Bizottságának 1960. júniusi — a vegyipar fej­lesztésére vonatkozó — hatá. rozata nyomán a második és a harmadik ötéves tervek­ben végrehajtott nagyarányú műtrágyagyári rekonstruk­ciók, valamint új gyárak építése révén érhettük el azt, hogy az idén 1965-höz képest háromszor, 1960-hez viszonyítva pedig hatszor annyi műtrágyát használhat- . tunk fel. Ez évben kereske­delmi súlyban kifejezve 4 millió tonna műtrágyát használ fel a magyar mező- gazdaság. Minden remény megvan arra, hogy a nagy adagú műtrágyázás széles körű elterjesztésével, a tech­nológiai fegyelem javulásé, val néhány év múlva orszá­gosan is elérjük a ma élen­járó gazdaságok eredmé­nyeit. Vegyiparunk felkészült er­re a feladatra, összehason­lításként említem meg, hogy a negyedik ötéves terv idő­szakában annyi műtrágyát használ fel mezőgazdasá­gunk, mint amennyit a fel- szabadulásunk óta 1970-ig eltelt 25 évben együttesen felhasznált. A korszerű takarmány­ellátásért A kártevők és a kóroko­zók, valamint a gyomok ál­tal okozott kár két évtized alatt felére, 1972-ben vár­hatóan mintegy 4 milliárd forintra csökkent. A nagy­arányú fejlődésre jellemző, hogy ez évben már a me­zőgazdaságilag megművelt terület 60 százalékán használ­tak növényvédő szert; egyes területeken két és több al­kalommal is. Népgazdaságunk igen so­kat áldoz a vegyszeres nö­vényvédelemre. 1972-ben például 25 millió dollárért vásárolunk növényvédő sze­reket a hazai termelésen és a szocialista importon felül. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó nö­vény védőszer-felhasználásunk eléri, vagy megközelíti a gazdaságilag fejlett nyugat­európai országok hasonló adatait. Mezőgazdaságunk ez évben 270 féle növényvédő szert használ fel. Ezek az anyagok egyáltalán nem veszélytele­nek az emberi és állati szer­kezetre. 1971-ben hat halá­los, 65 enyhe lefolyású bal­eset történt növényvédő sze­rekkel. Nagyon sok tenniva­ló van még tehát az egész­ségvédelem, a balesetvéde­lem, de a környezetvédelem területén is. A korszerű állattakarmá­nyozás elképzelhetetlen a vegyipar sokoldalú közremű­ködése nélkül. A korszerű keveréktakarmányok össze­állításához egyes vegyi anya­gok, mint vitaminok, anti­biotikumok, aminosavak, anyaglebontást gátló anti- oxidánsok, ásványi sók, egyes fémek, stb. nélkülözhetetle­nek. Megközelítő számítások szerint a korszerű keverék- takarmány-ellátás következ­tében mintegy félmillió ton­na abrak-megtakarítást értek el mezőgazdasági üzemeink 1970^ben. A kémia vívmányaival is korszerűsített takarmánygaz­dálkodás következtében csökkent a fajlagos takar­mány-felhasználás. A 10 év­vel ezelőtti 5—5,5 kilogram­mal szemben az állami gaz­daságok egy kilogramm élő súly ráhizlalására sertésnél 4,5 kilogramm, baromfinál 3 kilogramm abraktakarmányl használnak fel ez évben. Je­lenleg a nagyüzemi baromfi- állomány keveréktakarmány- ellátottsága 100 százalékos, a sertésállományé pedig meg. közelíti azt. Egyre jobban terjed a műanyag fóliák mezőgazda- sági és kertészeti felhaszná­lása. A műanyag fólia fel- használása a kertészetben négyzetméterenként 18—20 forint többleteredményt hoz a fólia nélküli műveléshez képest. Terjed a műanyag öntöző­cső is. A mezőgazdaság ed­dig 2500—3000 kilométer pvc műanyag csövet épített be az öntözőberendezésekbe. Műanyagfogyasztásunk mint­egy 20 százalékát az élelmi­szer-gazdaság használja fel. A korszerű csomagolás tette lehetővé azt, hogy a belföldi forgalomban lévő élelmisze­rek csaknem kétharmad ré­sze előre csomagolt. A műanyag zsákok haszná­latával sok százmillió forint értékű raktár építését lehe­tett elhalasztani. A mezőgazdaság gépesíté­sével igen megnőtt a mező­gazdaság villamosenergia- és üzemanyagigénye is. Az 1960. évi egy főre jutó kilowattóráról 1971-re 13-szo. rosára, 650 kilowattórára nőtt a mezőgazdaságban fel­használt villamos energia. Az idén mezőgazdaságunk benzinből, gázolajból, vala­mint tüzelőolajból egymillió tonnát használ fel. Hét év­vel ezelőtt 1965-ben egész népgazdaságunk használt fel annyi üzemanyagot, ameny- nyit mezőgazdaságunk ez évben felhasznál. Az eredmények ellenére itt is vannak gondok. A tüzelő­olaj csak bizonyos körzetek­ben kapható. Sűríteni kell a telepeket. A nagy volumenű mezőgazdasági fogyasztás miatt a termelőszövetkeze­teknek maguknak is több gondot .kell az üzemanyagok tárolására fordítani. Úgy vélem, hogy hazánk­ban a népgazdasági tervezők és az ipari vezetők is ideje­korán meglátták a mező- gazdaság kemizálásában rej­lő előnyöket. Távlatilag he­lyes prognózisokat állítottak fel, aminek alapján sor ke­rülhetett megfelelő nagyságú kombinátok és üzemek épí­tésére. A negyedik 5 éves terv legnagyobb beruházása Az elmúlt évtizedben a vegyi anyagokat előállító üzemekben is igen jelentős fejlődés ment végbe. A II. ötéves terv időszaká­ban lényegében földgáz nyersanyagra állítottuk át nitrogénműtrágya gyárain­kat, az épülő üzemeket pe­dig már eleve földgáz nyers­anyag felhasználására ter­veztük. Egyre nőtt az üzemek mé­rete is. A felszabadulás után létesített első nitrogén- műtrágya gyárunkban, a Borsodi Vegyi Kombinátban a termelés alapüzemének kapacitása napi ötven tonna volt, a Péti Nitrogénművek most épülő műtrágyagyárá­ban hússzor akkora, napi 1000 tonna kapacitású am­móniaüzem létesül. A műszaki fejlődés követ­keztében az utóbbi évtized­ben a nitrogénműtrágya ön­költsége 35 százalékkal csök­< Folytatás a 3. oldalon) Szerdán, az ENSZ-közgyű- lés általános politikai vitá­jának befejezése napján hangzott el Péter János kül­ügyminiszter felszólalása. Ily módon a Magyar Nép- köztársaság képviselőjének lehetősége nyílt arra, hogy a világhelyzet fő vonásait a közgyűlésen elhangzott több, mint 100 felszólalás tükré­ben, azok összegező mérle­gelésével tekintse át és von­ja le következtetéseit. A jelenlegi világhelyzet egyik fő jellemzője az, hogy vannak nagyon jó hírek és ezekkel együtt vannak na­gyon rosszak is — mondotta Péter János. A legfrissebb nagyon jó hír az volt, hogy a két termonukleáris hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői közös ünnepélyes szertartás kere­tében, így Washingtonban Gromiko külügyminiszter és Nixon elnök részvételével kinyilvánították a rakétael­hárító rakétarendszerek kor. látozására vonatkozó megál­lapodásuk hatálybalépését. Ez történelmi jelentőségű esemény. Ezzel egyidőben viszont nagyon rossz hír az, hogy a B—52-es bombázók szinte ezzel párhuzamosan egyik legnagyobb arányú támadá­sukat irányították a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság ellen. Ilyen nemzetközi viszonypk között ennek a közgyűlésnek az általános vitája során kétféle hang hallható. A tag­államok túlnyomó többsége örömmel állapította meg a nemzetközi viszonyok általá­nos kedvező változását. Né­hány szónok viszont úgy beszélt itt a nemzetközi vi­szonyokról, mintha semmifé­le javulás nem lenne a nem­zetközi viszonyokban, sőt, mintha a mások által javu­lásnak értékelt jelenségek is tulajdonképpen új veszélye­ket jelentenének. Nagyon sok szónok beszédében ez az aggály igen tiszteletreméltó okokból nyert megfogalma­zást. De volt ezen a szónoki emelvényen olyan szónok ;s, aki szerint mintha az embe­riség igazát és javát a ter­monukleáris háború kitörésn szolgálná. Az itteni vita ilyen kétféle hangnemével kapcsolatban nem dughatjuk be a fülünket a negatív hangok elől sem. Biztos ugyan, hogy a negatív han­gok fokozatosan elszigete­lődnek és elhalkulnak. Még­is a tényeknek azokat az elemeit, amelyekre torz álvi­lágképük felépítését jogo­sultnak válik, komolyan kell (Folytatás a 2. oldalon) Mátészalkán ülésezett a megyei tanács végrehagfó bizottsága Mátészalkán, a városi ta­nács tanácskozótermében tar­totta kihelyezett ülését szer­dán délelőtt a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács Vég. rehajtó Bizottsága. Az ülésen a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának te­vékenységét vitatták meg. A beszámoló megállapította, hogy a végrehajtó bizottság nagy súlyt fektet arra, hogy a város lakossága megis­merje a tanács és a vb fon­tosabb rendelkezéseit, tájé­kozódjék a városépítő mun­káról. Ezt a célt szolgálták az üzemekben és az intézmé­nyekben tartott előadások. Ezeken az előadásokon kér­tek javaslatokat, észrevétele­ket, amelyeket munkájuk során megfelelően hasznosí­tottak. A beszámoló részletesen foglalkozott a településfej­lesztéssel. A gyorsan1 iparo­sodó fiatal városban 10 ezer új ipari munkahely létesíté­sét tervezik és a telepítés céljára kijelölt 74 hektár előközmüvesítési munkáinak nagy részét már el is végez­ték. Ez év novemberében ad­ják át rendeltetésének a 71 millió forintos költséggel felépített vízmüvet, 1975-ig elkészül a szennyvíztisztító berendezés, de már az idén elkészül a több, mint tizenöt kilométeres szennyvízcsator­na. A lakásépítkezésekről el­mondották: 800 lakás építé­sét kezdték meg ebben az évben Mátészalkán és 460-at már átadtak rendeltetésé­nek. A megalakult lakásépí­tő szövetkezet részére 56, az OTP-nek pedig 500 lakás építéséhez biztosított telket a tanács. A szolgáltatások helyzetét nem tartja kielégítőnek a végrehajtó bizottság. Az ér­tékelés szerint jelenleg gon­dot okoz a textiltisztítás, az elektroakusztikai kisgépek, a háztartási gépek javítása, a lakáskarbantartói tevé­kenység, a női és férfi mér­ték utáni szabóság, az bra­es ékszer javítás. De ne:n megfelelő a szolgáltatóegy­ségek elhelyezése sem, mi­vel — anyagi erő híján — nem tudták felépíteni a szol- gáltatóházat. Nem kielégítő a város óvo­dai, helyzete sem. A 480 je­lentkezőből mindössze 270-et tudtak felvenni, pedig a várossá alakulás óta már százzal bővítették az óvodai nelyek számát. Sokat enyhít majd a gondokon a város­lakók társadalmi hozzájáru­lásával jövőre felépítendő 125 személyes óvoda átadása, bár az iparfejlesztéssel ará­nyosan még nagyobb igény­nyel kell számolnia a város vezetésének. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a Mátészalkai Városi Tanács V. B. beszá­molóját elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Kiállítások, irodalmi estek, élménybeszámolók „Szibériai hetek” Szabolcsban A Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója tisz­teletére rendezik a szibériai hetek eseménysorozatát a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnökségt segítségével a baráti társa­ság tagcsoportjai. Az orszá­gos rendezvényekhez kap­csolódva megyénk 28 MSZBT-tagcsoportja készí­tett programot ez alkalom­ból. Fotókiállítások, irodalmi estek, élménybeszámolók, filmbemutatók szerepelnek a rendezvénysorozatban, cél­juk, hogy közelebb hozzák, bemutassák a Szovjetunió­nak e hatalmas és még ke­véssé ismert gazdag, moz­galmas életű területét. A Szabolcs-Szatmár me­gyei MSZBT-tagcsoportok közül három, a Bessenyei György Tanárképző Főis­kola, a Dohányfermentáló Vállalat és a Fehérgyarmati Állami Gazdaság kiemelke­dően nagyszabású programot állított össze. A dohánygyár kultúrtermében szerdán dél­előtt nyitották meg a „Szi­béria és a szovjet Távol-Ke­let” című fotókiállítást, ahol részt vett Folkmayer Tibor, az MSZBT országos elnök­ségének tagja. Este a Buda­pesti Irodalmi Színpad mu­tatta be a „A tél telepén” című irodalmi összeállítást. A dohánygyári ünnepi ren­dezvényeken részt vett Ekler György, a megyei pártbi­zottság titkára és dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A műsorban szibériai írók és költők műveit tolmácsolta Koncz Gábor, Schubert Éva, Győri Franciska, Dőry Vi­rág, Joó László színművész, Dénes Margit zeneszerzö- zongraművész közreműkö­désével. A művészek a késő esti órákban műsorukat a tanár­képző főiskolán is bemutat­ták. A Szibéria fotóösszeállí­tás a főiskolán ugyancsak megtekinthető. Csütörtökön kerül gór 4 szibériai hetek rendezvény, sorozatának ünnepélyes meg­nyitójára a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban, a Bu­dapesti Irodalmi Színpad ze­nés irodalmi estjével. A Szibériát ismertető gazdag anyagú fotóösszeállításból az állami gazdaságban szintén nyílik kiállítás. A szibériai hetek megyei rendezvénysorozata kereté­ben az említett három tag­csoportnál a hét végén és a jövő héten filmvetítéseket és előadásokat tartanak. A fehérgyarmatiak vendége lesz I. I. Bagyul, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének első titkárit, aki a mai Szibériáról tart elő­adást. Mindhárom tagcso­porthoz ellátogat Szél Julia, a Magyar Rádió és Televízió főmunkatársa, hogy elmond­ja élményeit szibériai útjá­ról. A filmbemutató prog­ramjában a „Szibéria vará­zsa” és a „Burját föld ta­vasza” című dokumentumfil­mek szerepelnek, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! Szekér Gyula felszólalása Szerdán délelőtt dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e te­rületeket érintő törvények és kormányhatározatok vég­rehajtásáról szóló beszámo­lója fölötti vitával folytatta tanácskozását az országgyű­lés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke; Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Ká­roly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságé, nak tagjai. Az elnöklő dr. Beresz- tóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszternek adott szót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom