Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

ff?2. ntWBer ff' ;Rf MAGYARÖR«:? í fl 3. oMá! (Folytatás a 2. oldalról) Dr. Dimény Imre beszámo­lója után szünet következett. Szünet után Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnö­ki tisztét, s a miniszteri be­Szabó István felszólalása A gazdaságpolitika részét jelentő agrárpolitikának az elmúlt 15 évben részben a termelőszövetkezeti út adta meg a fő vonását. A nagyüze­mi mezőgazdaság kialakulá­sa azt jelentette, hogy ész­szerű arányok jöttek létre az állami vállalati és a szövet­kezeti ^ tevékenység közöt* megerősödött a szocialista szövetkezeti tulajdonforma a mezőgazdaságban. Fontos része volt az agrárpolitiká­nak az anyagi ösztönzés, amelynek változatos, a helyi viszonyokhoz igazodó for­mái alakultak ki. Megvaló­sult a közös nagyüzemi és a kisüzemi termelés szerves egysége, ennek alapján felka­rolták a háztáji termelést és a nagyüzemek önálló, válla­lati gazdálkodásához a felté­telek megteremtése szintén ál­landó törekvés. Emlékeztetett Szabó István arra a párthatározatra, amely a tsz-tagság anyagi érdekelt­sége kapcsán leszögezte: az egyéni anyagi érdekeltség alapvető tényező, s a paraszt­ság jövedelme és társadalmi juttatásai együttesen — a szövetkezeti sajátosságoknak megfelelően — fokozatosan válnak azonossá a munkások jövedelmével és társadalmi juttatásaival. E határozatnak az egyik fele már megvaló­sult: a parasztság személves jövedelme elérte a fizikai munkásokét. A parasztság életszínvonala, társadalmi juttatásainak mértéke azon­ban még alacsonyabb. Beszélt arról a ma már ál­talános felfogásról is. hogy társadalmunkban elvileg sem lehet eltérő módon díjazni az azonos minőségű, mennyiségű és azonos körülmények között végzett munkát, és fordítva: azt sem szabad megengedni, hogy a különböző értékű munkákat azonosan dí­jazzák. Jövedelempolitikánk dinamikus szemléletű. A termelési és a társadalmi ér­dekek összhangjára töreked­ve, egyaránt kerüli a túlzott differenciáltságot és az egyenlősdit. Helyes törekvé­se, hogy a két osztály — a munkásság és a parasztság — jövedelmi színvonala ne kü­lönbözzék egymástól indoko­latlan mértékben. Ez is egyik Az almatermesztés rekonstrukciója Dr. Pethő Ferenc szabolcs-szatmári képviselő felszólalása Leonyid Brezsnyev fogadta Egon Sahrt Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter által beterjesztett beszámoló első oldalának 1. bekezdésében a következőket olvashatjuk: „Az utóbbi évtizedben az élelmiszer-termeléssel szem­ben a társadalmi igény gyorsuló ütemben megnöve­kedett és szerkezetében megváltozott. A szocialista építés kezdeti szakaszában — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közismert el­maradottsága miatt — mennyiségi igények kielégí­tése volt az elsőrendű fel­adat. Ma és a jövőben — a mennyiségi növekedés mel­lett — előtérbe kerül a jobb minőség, a választék, az ellátás kiegyenlítettsége és folyamatossága iránti igény. Ezt követeli meg a nemzetközi munkamegosz. tásban való fokozottabb rész­vételünk, az élelmiszerexport terén meglévő lehetőségünk is.” Ez a rövid, tömör megfo­galmazás tökéletesen kifeje­zi a mezőgazdaság feladatát és felelősségét. Természete­sen az élelmiszer-gazdaság ágazatokra, szakterületekre bomlik és ezek kisebb-na- gyobb téglái e fontos nép- gazdasági ágnak. Az ágaza­toknak, szakterületeknek szorosan kell kapcsolódniok egymáshoz, közel egyforma ütemben kell fejlődniük, hogy a fent megfogalmazott követelményeknek eleget tudjunk tenni. Engedjék meg, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei képviselők és választópolgá. számoló vitájában elsőként dr. Pelák Sándornak adta meg a szót. Ezután Imri Gyula (Borsod), Szabó Imre (Heves) és Palkó Sándor (Baranya) megyei képviselő tényezője a két osztály szö­vetsége erejének. A gazdasági irányítás re­formja kapcsán kiemelte: a mezőgazdasági nagyüzemek túlnyomó hányada alkalmas­sá vált az önálló vállalati gazdálkodásra. A mezőgaz­dasági tsz-ek öt év alatt 48 milliárd forintról 70 milli­árd forintra növelték terme­lésüket. 1969-bén például a bruttó jövedelem elérte a 26 milliárd forintot, az elemi csapásokban bővelkedő 1970- es évben ez visszaesett ugyan 21 milliárd forintra, de 1971-ben ismét megha­ladta a 24 milliárdot. A továbbiakban Szabó István hangsúlyozta, hogy a nagyobb távlatokra szóló döntéseknél alaposabb szak­ismeretekre van szükség. Sokféle gondtól szabadítaná meg a szövetkezeteket, ha az új technológiával épített komplex állattenyésztő tele­pek mindenben megfelelné­nek a tervezett műszaki elő­írásoknak, kevesebb lenne a késés a kivitelezésben, a beruházásokat nem kellene olykor „áttervezni”. Az egységes szövetkezeti törvény alapján mind több tsz területi szövetség fontos feladatának tartja a terme­lőszövetkezetek belső mecha­nizmusának fejlesztését. Fog­lalkoznak a javadalmazás rendszerének jobbításával, az üzemi juttatásokkal, a bel­ső ellenőrzés segítésével. Ugyanakkor a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa — gondos előkészítés után — országosan áttekinti a tsz- ek belső mechanizmusának kérdéseit, megvizsgálva az egységes szövetkezet törvény végrehajtását. Ennek alapján a TOT a mezőgazdasági üzemek belső viszonyainak továbbfeljesztésére ajánláso­kat dolgoz ki. Szóvá tette Szabó István, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében a javuló termelési eredmények elle­nére sem kielégítő a gazdál­kodás biztonsága. Jó néhány gazdaság pénzügyi gondok­kal küzd, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti szektor egészében a terve­zett szinten alakul a jö­vedelem. Előfordul, hogy az rok nevében az élelmiszer- gazdaság egy volumenében nem nagy, de megyei szem­pontból mégis jelentős szak­területről, az alma termesz­téséről szóljak. A gyümölcstermesztés, ezen belül az almatermesz­tés az elmúlt évtized alatt rendkívül gyors ütemű terü­leti fejlesztésen ment ke­resztül. A második ötéves terv időszakára eső fejlesz­tés különösen kedvezően érintette Szabolcs-Szatmár megye lakosságát, a nyírségi homokdombokon gazdálkodó embereket. A mezőgazdasági termesz­téspolitikán belül a gyü­mölcstermesztés fejlesztésé­vel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok nelye- sek és jelentősek voltak. Ez a program alapvetően hozzájárult nagyon sok ál­lami gazdaság és termelő- szövetkezet gazdálkodásá­nak stabilizálódásához. a dolgozó parasztság életszín­vonalának emeléséhez és az export adta lehetőségek ki­használásához. Szabolcs- Szatmár megyében az em­lítetteken kívül — az alma­termesztés jelenlegi szintre történő emelése alapját ké­pezi más mezőgazdasági ágazatok fejlesztésének is. Tömören fogalmazva, Sza­bolcs-Szatmár megyében az almatermesztés megkerülhe­tetlen és meghatározó ter­meléspolitikai és szociálpoli­tikai kérdéssé vált. Jelenleg a lakossághoz vi­szonyítva sehol a világon nem termelnek annyi al­mát és egyetlen ország sem exportálja almatermelésének kapott szót, majd ebédszünet következett. A délutáni ülés első felszólalója Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke volt üzemek egy része inkább vállalja a termelési alapok csökkentését (néha még sza­bálytalanságoktól sem riad vissza) mintsem hogy egy­szer s mindenkorra felszá­molja elhúzódó vesztesége­it, vagy felszámoljon gazda­ságtalan vállalkozásokat. Se­gíteni kell a szövetkezete­ket abban — mutatott rá a szónok —, hogy növelhes­sék biztonsági alapjaikat, megszervezhessék mind szé­lesebb körben a .kölcsönös támogatást. öt évvel ezelőtt jöttek lét­re a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek új típusú ér­dekképviseleti szervei: a területi szövetségek és a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa. Ezek is ki­vették részüket az élelmi­szer-gazdaság fejlesztésé­ből. A TOT országos szerep­körrel, a területi szövetsé­gek pedig működési terüle­tükön — a megyékben — társadalmi módszerekkel se. gíthetik a tsz-ek gazdálko­dását. Mégpedig elsősorban azzal, hogy a megoldásra érett problémákat rendsze­resen az illetékes állami, il­letve társadalmi szervek elé tárják. Az érdekképviseleti szervek részt vesznek az ál­lami intézkedések kidolgozd, sában is, így már a dönté­sek előkészítésekor fel le­het mérni az intézkedések várható hatását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa azt a fel­adatot vállalta — mondta a TOT elnöke —, hogy érvé­nyesíti a gazdaságok és a tagság érdekeit a szövetke­zetek gazdálkodási, műkö­dési feltételeinek kialakítá­sában. Ugyanezt teszik lehe­tőségeik kiaknázásával a te­rületi szövetségek is. Ez a munka — az eddigi tapasz­talatok alapján — megfele­lően alakult. ... . Befejezésül Szabó Ist­ván azt kérte a társada'mi és állami szervektől, hogy a jövőben is bátran építse­nek, számítsanak a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsára és a területi szö­vetségekre. mint nagy társa­dalmi erők letéteményesei­re. akkora hányadát, mint Ma­gyarország. A megtermelt almamennyiségnek közel öt­ven százalékát Szabolcs- Szatmár megye termelőszö­vetkezetei, állami gazdaságai és házikertjei szolgáltatják. Az 1960. évi adatok alap­ján országosan a mezőgaz­dasági bruttó termelés 2,9 százalékát, a növénytermelés bruttó értékének csaknem öt százalékát az alma adta. Termelési értéke országosan azonos a szántóföldön ter­melt zöldségfélék együttes értékével. Szabolcs-Szatmár megyére vonatkoztatva a nö. vénytermelés bruttó termelé­si értékének húsz százalékát adta az alma, 1969-ben. (8 százalék). Az almatermesztés helyze­tét leghívebben a külke­reskedelemben elfoglalt he­lye igazolja. Az 1969. évi országos kivitelnek 2,5 szá­zalékát, az élelmiszer-gazda­sági exportnak 11 százalékát az alma tette ki. Devizaér­téke — más termékekkel összehasonlítva — az összes kivitelben a híradástechnikai termékekkel, az élelmiszer­gazdasági kivitelben pedig a bor exportjával azonos ér­tékű. Az összes gyümölcs devizaforint hozama 1969- ben 709,3 millió, ebből az alma 585,4 millió, vagyis 82,5 százalék. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az alma, szinte egyetlen olyan termék, amelynek termelői értékesí­tési átlagára I960—1970-ig alig változott. Az almatermesztéshez szükséges ipari termékek áremelkedését (gépek, esz­közök, növényvédő szerek), a bérekben történt változást az átlagtermések növelésé­vel, a termelékenység foko­zásával eddig ellensúlyozni lehetett. A sokak által kedvezőnek ítélt gyümölcstermesztés és ezen belül az almatermesztés érdekében azért kértem szót, hogy időben hangsúlyozzuk az almatermesztés rekonst­rukciójának szükségességét. A kormányhatározatok vég­rehajtásáról szóló beszámoló 38. oldalán a következők áll­nak: „A gyümölcs- és szőlőter­melési ágazatokban is jelent­keznek feszültségek. Az el­múlt években az állami tá­mogatás megszüntetése, illet­ve csökkentése negatív ha­tást gyakorolt és a síkvidéki homoki szőlőknél, az őszi­baracknál, téli almánál az üzemek jelentős része még az indokolt felújítást sem végzi el. Ez a tendencia mind a hazai ellátásra, mind az ex­portra kedvezőtlenül hat. A helyzet javítására, a feszült­ségek felszámolására széles körű vizsgálat alapján, 1972. év végéig, fejlesztési javasla­tokat dolgozunk ki.” Az almatermesztés terüle­tén meglévő feszültségek Sza­bolcs-Szatmár megyét érintik a legsúlyosabban. Ezt azért hangsúlyozom, mert — mint már említettem — megyénk­ben az almatermesztés a ter­mesztéspolitikai kérdések mellett szociálpolitikai kér­déssé is vált. Ahhoz, hogy a belföldi szükségletet és a keretszerző­désekben rögzített export- mennyiséget továbbra is meg tudjuk termelni, ésszerű programra van szükség. Az 1972. év végére elkészítendő javaslat és állásfoglalás el­engedhetetlen, mert a gyü­mölcstermesztés „nehézipara” a faiskolai termesztés, csak három évvel korábban meg­fogalmazott koncepció alap­ján tudja a szükséges gyü­mölcsfaoltványokat előállí­tani. Az almatermesztés rekonst­rukciójának többek között három alapvető oka van. 1. Szabolcs-Szatmár me­gyében az almaültetvé­nyek 30 százaléka 20 évesnél idősebb, termő- képessége csökken. 2. Az importáló országok (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, stb.) igé­nye a fajták tekinteté­ben megváltozott. 3. Korszerűbb, termeléke­nyebb ültetvényekre van szükség, hogy az alma- termesztésre alkalmat­lan — általában 40—50 <l/ha termésmennyiségre képes — homokbuckás területeket átadhassuk megfelelőbb hasznosítás­ra úgy, hogy az éven­ként szükséges alma mennyisége ne csökken­jen. Megyénkben az alma ter­mőterületének rekonstrukciós. problémáit több alkalommal vitattuk. A viták végeredmé­nye az, hogy ebben a kérdés­ben a termelés és a kereske­delem tökéletesen egyetért. Felmérve megyénk állam: gazdaságainak és termelőszö­vetkezeteinek helyzetét, meg­állapítható, hogy a harmadik és negyedik ötéves tervidő­szakban végzett járulékos be­ruházás. a szarvasmarha- és sertésprogramba való be­kapcsolódás, az erő- és mun­kagépeknél tapasztalható ár­emelkedés teljes mértékben lekötötték gazdaságaink fej­lesztési alapjait Tisztában vagyunk népgaz daságunk teherbíró képessé­gével, tudjuk, hogy az el­múlt évtizedben részben megteremtődött az alapja a korszerűbb mezőgazdasági termelésnek, de megyénkben sem az állami gazdaságok, sem a termelőszövetkezetek nem képesek saját erőből megvalósítani a szükséges re­konstrukciót. Ezért javasoljuk, hogy az almatermesztés rekonstruk­cióját az V. ötéves terv első évében kezdjük és megfelelő állami preferenciák álljanak a gazdaságok rendelkezésére. Tisztelettel kérném a kor­mányt, hogy a népgazdasági szempontból is fontos alma­termesztés rekonstrukciójá­hoz a megfelelő állami tá­mogatást az V. ötéves tervtől kezdődően biztosítsa. Az országgyűlés ma dél­előtt 10 órakor a mezőgaz- lasági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden fogadta Egon Bahrt, a bonni kancel­lári hivatal államtitkárát. Brezsnyev és Bahr több mint kétórás megbeszélést folyta­tott a feleket kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. A bonni államtitkár vasár­nap érkezett kétnapos hivata­los látogatásra Moszkvába, hogy konzultációkat folytas­son a szovjet vezetőkkel. U Thant volt ENSZ-főtit- kár hétfő este találkozott Pé­ter János külügyminiszter­rel, a magyar ENSZ-küldött- ség New York-i szálláshe­lyén, a Croydon hotelben. Magyarország és az ’ ENSZ kapcsolatairól, U Thant ko­rábbi magyarországi látoga­tásáról és arról a tervről folytattak megbeszélést, amely szerint U Thant a magyar kormány meghívásá­ra előreláthatóan jövőre üdülésre Magyarországra lá­A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására kedden hivata­los látogatásra Moszkvába ér­kezett Mohamed Reza Pahla- vi iráni sah és felesége. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgomij, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a A dél-vietnami népi fel­szabadító erők az elmúlt 24 órában 66 gyalogsági és tüzérségi támadást intéztek a Thieu-rezsim katonai ala­kulatai ellen, s változatlanul erős nyomást gyakorolnak Saigon dél-vietnami főváros­ra. Ez tűnik ki a UPI ame­rikai és az AFP francia hír- ügynökség kedd reggeli tudó­sításából. A forradalmi erők Saigon környékén továbbra is ellen­őrzésük alatt tartanak több stratégiai fontosságú falut. Keddre virradóan visszaver­ték a Thieu-rendszer katona­ságának próbálkozásait a A párizsi sajtó továbbra is élénk figyelemmel kíséri a VDK és az Egyesült Álla­mok képviselői között a francia fővárosban folyó bi­zalmas megbeszéléseket s va­lamennyi lap rámutat arra: első ízben történik meg, hogy Le Dúc Tho és Kissin­ger immár három egymást követő napon át találkozik. Az Humatiné kommentár­jában valószínűnek tartja, hogy a bizalmas megbeszélé­sek mostani szakaszában a következő két alapvető kér­dés áll a tárgyalások köz­pontjában: a saigoni politi­kai hatalom és a választá­sok problémái. Minden józanul gondolko­dó ember előtt világos — hangsúlyozza a lap — hogy a dél-vietnami lakosság csak akkor gyakorolhatja majd szabadon önrendelkezési jo­gát, ha megszabadul a Thieu diktatúrájától. Ezzel szorosan összefügg a választások kérdése is. A DIFK három erőből álló ideiglenes kormányt javasol, annak kellene előkészíteni a szabad választásokat. E vá­lasztásokon egy alkotmányo- zó nemzetgyűlést választa­nának, amely új alkotmány Leonyid Brezsnyev és Egon Bahr megvitatta a kétoldalú kapcsolatoknak az 1970. augusztus 12-én aláírt moszk­vai szerződés alapján való to­vábbi fejlesztésével összefüg­gő kérdéseket, s vélemény- cserét folytatott néhány köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről. A véleménycsere során a fő fi­gyelmet az európai helyzet­re, valamint az európai álla­mok közötti együttműködés kialakítására fordították. tógát. Foglalkoztak továbbá a nemzetközi helyzet sok időszerű kérdéseivel. U Thant rendkívül melegen emléke­zett vissza hazánkban tett látogatására és beszélt arról, hogy most foglalkozik főtit­kári tevékenysége egy évti­zedének megírásával. A másfél órás beszélgetés, amelyben részt vett Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője is, nagyon közvetlen, meleg légkörben folyt. minisztertanács elnöke es más szovjet hivatalos szemé­lyiségek fogadták a vendége­ket A repülőteret Irán és a Szovjetunió állami zászlói dí­szítették. A vendégek fogadá­sára díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a két állam himnuszát. felszabadított területek visz. szahódítására. Az egyik leghevesebb ütközet Saigon­tól húsz kilométerrel észak­ra, Phu Cuong tartományi székhely közvetlen közelében zajlott le. A forradalmi erők az éjszaka folyamán heves tüzérségi zárótüzet zúdítottak a dél-vietnami fővárostól 80 kilométerrel északnyugatra lévő Tay Ninh tartomány katonai célpontjaira. B—52- es amerikai repülőerődök a szorongatott helyzetben lévő saigoni alakulatok támoga­tására hétfőn éjszaka több hullámban bombázták a fő­város körzetét. kidolgozásával biztosítana Dél -Vietnam függetlenségét. Nixon viszont „elnökválasz­tást” akar a jelenlegi saigo­ni rendszer keretei között a Washington által már ki­próbált forgatókönyv szerint, melynél a rendőrség játssza a főszerepet. Ha Kissinger ezt az „árut” próbálja el­adni, nem sok reménye le­het a sikerre, még ha kettő­zött erővel folytatják is a terrorista bombatámadáso­kat. Miért is tennék le a vietnamiak a fegyvert olyan szavazócédula fejében, amellyel csak egy újabb Thieut választhatnának, hi­szen a jelenlegi bábkor­mányzat az eddigi módon működne a választásokig? A Combat azt írja, hogy az indokínai probléma ren­dezéséig még „hegy nagy­ságú problémákat” kell meg. oldani és ez csak csoda út­ján lehetséges az amerikai választások előtt. A lap sze­rint Nixonnak a választások megnyeréséhez nincs szüksé­ge a végleges megoldásra, választási érdeke inkább az, hogy olyan benyomást kelt­sen, mintha aktívan tevé­kenykednék a háború meg­szüntetése érdekében. Péter János és U Thant találkozója Moszkvába érkezett az iráni sah Heves ütközet Saigon környékén Le Dúc Tho és Kissinger tárgyalásai Párizsban

Next

/
Oldalképek
Tartalom