Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
T972. október f: KELET-M AGYARORSZÁG Hétvégi telkek, hobbykeltek a megyeszékhely körül Az urbanizálódás kísérő jelenségének kell elfogadnunk a városban lakó emberek vágyát „egy kis darab természet” iránt, amely a. hétvégi telkek, a kis pihenőházak, a tiobbykertek számának szaporodásában is kifejeződik. Mint valamiféle „vissza a természethez” mozgalom terjedt el Nyíregyházán is a telekvásárlási igyekezet. A nyíregyháziak ilyen irányú igényét a városrendezési terv készítésekor figyelembe vették. 7 Az általános rendezési terv két. viszonylag nagy területet: Sóstót — megközelítően 100 holdon — és Császár- szállást — 125 holdon — jelölte ki üdülőterületnek. És itt tegyük hozzá: leendő üdülőnek! Mert pillanatnyilag csupán kiemelten védett terület például Sóstó is. Ahhoz ugyanis, hogy az általános városrendezési tervben kijelölt két terület üdülőrangot, nyerjen, annak olyan feltételei vannak, mint a rendezési terv elkészítése, s ennek megvalósulása már folyamatban legyen. Magyarul: a terv szerint kialakított telkek nagy részének legyen már gazdája, kezdődjenek meg az építkezések, stb. Ami rendkívül költséges Ezekkel a feltételekkel már rendelkezünk, de a harmadik, a legalapvetőbb, a közművesítés, amellyel viszont még igencsak kezdeti stádiumban állunk. Annyira, hogy részleges közniűvesítés- röl is csak itt-ott beszélhetünk. .m és villany, is csak kevés telket érint, nem is beszélve a másik három alapközműről: a Víz-. a szennyvízhálózatról, ä csapadékvíz- elvezető rendszerről. Ezek megépítése rendkívül költséges, s miután nagyobb részben a város fejlesztési alapját terhelné, a kötelező közműfejlesztési hozzájárulás fizetésével együtt is, ezért megépítésük anyagi lehetőségeink függvénye. (S ameddig a város belterületén is vannak földutak, nyilvánvalóan nem építtethet a tanács utat a — hogy ne nevezzük üdülőnek — mondjuk a külső zöldövezetben. A császár- szállási bekötő utat sem a városi tanács éoíttette, mint azt sokan hitték.) Egy négytzögöl 600 forint? Mint említettük, mindkét területre elkészült a rendezési terv, s eddig még mindkét helyen ennek megfelelően ment a parcellázás, a telkek kialakítása. utak, utcák nvitása. stb. Sóstón azonban lelassult ez a folyamat. Szabad, értékesíthető állami terület már nincs. Viszont vannak még ma is 1—2, sőt 3 holdas földdarabok, kertek magánkézen, s ez azt jelenti, hogy a rendezési terv szerinti területkialakítás lehetetlen. Ma már nehéz Sóstón hozzájutni egy 100—200 négyszögöles telekhez a mértéktelenül megnövekedett telekuzsora miatt. Azért a pénzért, amit újabban itt kérnek a föld négyszögöléért, az ország bármelyik divatos üdülőhelyén lehet jó telket vásárolni. Mert már Sóstón is elkérnek egy-egy szerencsés fekvésű — mert esetleg időközben az állam ott utat építtetett! — telek négyszögöléért 400—600 forintot is. Ezt az átlagpolgár nem tudja megfizetni. Ugyanígy a tanács sem tud hozzájutni itt nagyobb, továbbértékesíthető területhez, mert a felajánlható kisajátítási ár lényegesen alacsonyabb a kialakult forgalmi értéknél. így aztán az idén nem sok üdülőtelket adhatott a tanács értékesítésre. Pedig igénylő van, több százat tartanak nyilván. A vállalati szakszervezeti bizottságok éppen az idén végeztek ilyen irányú felmérést. S, ha az így kapott szám túlzott is, a pillanatnyi megalapozott igény azért 800—1000-re tehető. Hogy mennyire erős a városi emberben a kertészke- dési hajlam, vagy vágy, a ki- kívánkozás a szabadba, mi sem példázza jobban, mint az úgynevezett hobby telek- tulajdonosok nagy száma Nyíregyházán. Ezeket a Sóstóhegy, Oros, Borbánya körzetében parcellázott kis kerteket olyan „áron” is megvásárolták sokan, hogy tudták, ott hétvégi házat építeni nem lehet, és közműfejlesztést sem garantált a tanács. Lehetőség a déli tónál Sok tekintetben kedvezőbb a helyzet Császárszálláson. A területrendezés, az üdülővé alakulás programja ott eddig is a legszerencsésebben történt. Persze, mert az egész terület állami tulajdon, tehát kisajátítani nem kell. A további telekértékesítés átmeneti gátja a közigazgatási hovatartozás hivatalos rendezése. Pontosabban Nagykállótól Nyíregyházához csatolása. Ez az év végéig megoldódik. A kijelölt területnek a fele még szabad. A déli tó körül több, mint 180 kétszáz négyszögöles és közel 300 száz négyszögöles nyaralóház építésére, alkalmas telek értékesíthető. Ezenkívül lehetőség van még az északi tó mentén is hozzávetőleg 300 telek kialakítására, bár a talajviszonyok miatt ez a terület építésre nem alkalmas. (De nem is mindenki szándékozik építkezni hétvégi telkén.) Kádár Edit Jól halad az almafelvásárlás Kezdődik a gesztenyeszüret A PROFILOZŐ KOTRŐGÉP egy munkamenetben készíti el a csatornák rézsűjét is, tehát segítségével egy gépkezelő kész csatornát készíthet. Képünk Csengerben, a szakmai bemutatón készült. (Hammel József felvétele) Kisköre '72 Felfelé folyik a Tisza Jól halad az almafelvásárlás; mint a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés Központjában elmondották, országosan 400—420 vagon a napi teljesítmény. A szokásosnál hamarabb beköszöntött idény most elsősorban a Szabolcs-Szatmár megyei MÉK-ek számára jelent feszítettebb munkatempót: nagy' számú tehergépkocsi igénybevételét és a napról napra fokozódó exportszállítások zökkenőmentes lebonyolításával járó feladatok megoldását. Záhony körzetében három rakodóállomásról — Tuzsér. Mándok és Komoró vasútállomásairól — naponta mintegy 100—120 vagonnyi almaszállítmány indítanak útba a Szovjetunió ba és más baráti országokba Jó termésre lehet számítan Bács megye almáskertjeibő1 is. A boltokban, piacokon csemegeszőlőkből gyenge a kínálat. Az igényeknek megfelelő érettségű és cukortartalmú szőlőre az idén már nemigen lehet számítani, a jelentős árukiesést csak részben tudja pótolni a bolgár importszőlő. Egyébként már megkezdődött az otelló szüret je is; az étkezési borszőlő kilogrammját 8,80 forintért adják a ZÖLDÉRT-nél. Nagymaros, Pilismarót termőkörzetében, továbbá a zalai és Vas megyei gesztenyésekben is hozzáláttak a termés begyűjtéséhez. Közepes termésre . számítanak, aminek nagy részét a cukrászati ipar hasznosítja. Ezért már eleve massza formájában kerül forgalomba, előreláthatólag a közeli napokban. Rövidesen megjelenik a ZÖLDÉRT boltjaiban az importgesztenye is, amit ugyancsak hasonlóképpen feldolgozva árusítanak. (MTI) Országos híradás: e héten lebontották, illetve átszakították a Tisza II. vízlépcső építkezésének gátjait. Szerda óta új mederben kezd folyni Kiskörénél a Tisza. Egyelőre csak egy, hamarosan tucatnyi és néhány év múlva több, mint húsz Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetet érint majd hazánk e legnagyobb vízügyi vállalkozásának eredménye, amely mil- liárdokba került népgazdaságunknak, de tízmilliárdokat hoz a mi megyénkbe is.A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium „Ti- sza-vidék Mezőgazdaság-fejlesztési Irodája” eddigi tájékoztatásait foglaljuk össze á következőkben; Szárazság — nedvesség A Tisza völgye jelenleg hazánk legszárazabb területe. Nem azért, mert lecsapoltuk itt a mocsaras területeket, hanem azért, mert az or^gág összes más területeihez mérten itt évente 100—150 milliméterrel kevesebb csapadék esik. Ennyivel kevesebb szabályos időjárási átlag áztatja a talajt. Az aszály visszavisszatérő rémének leküzdésé-, re a tudomány hosszú távú tér-, vet dolgozott ki, melyben a legnagyobb szerepet természetszerűen a Tisza természetes vize játssza. A hosszú távú terv öt vízilépcső létesítését határozta el. A Tisza folyásának sorrendjében ezek a lépcsők a következők: Vásárosna* mény, Záhony, Tiszalök, Kis köre és Csongrád térsége. Időrendben elsőnek a ti szalöki vízilépcső készült e’ és működik 1954 óta. Jelenleg' az öt közül az idő rendben második készült el: r kiskörei. Ha a tiszalökií Tisza I-nek neveztük, ennek neve jogosan Tisza JI. Kis Balaton Kiskörénét A kiskörei Tisza II. méretei és jelentősége -messze meghaladja az elsőét, a tiszalökiét. Munkálatait 1967-ben kezdték el. Építése felett védnökséget vállalt a KISZ Központi Bizottsága és a megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség több szervezete. Ennek köszönhető elsősorban, hogy építése, munkálatainak befejezése az óramű pontosságával történt. Csaknem napra pontosan, szeptember 27-én szakíthatták át a gátakat a nagy művelet egyik befejező aktusaként, jiogy ettől kezdve felduzzadjon a Éel'ső-Tisza, egy rövid ideig akár felfelé is folyjon. Egyelőre hetvenezer hektár öntözéséhez nyújt lehetőséget a duzzasztómű. Mire teljesen felduzzad az új kis Balaton, háromszázezer hektárról lesz szó. Érdekes adatok: a duzzasztómű öt, egyenként 24 méteres nyílásra tagozódik. Billenőtáblás szelvények zárják le, az óriási víznyomás ellenében hidraulikus szabályozással. A vízi erőműnek öt turbinája van. Teljesítményük évente 106 millió kilowattóra. A zsilip mellett természetesen a hajóknak is utat kellett biztosítani. A hajózsilipkamra hossza 85 méter, szélessége 12 méter, mélysége 3 méter. így alkalmas 1350 tonnás uszályok át- zsilipelésére is. (Ilyenek eddig a Felső-Tiszára biztonságosan nem jöhettek). Kertország—Szabo'csig Némi óvatosságra azért szükség van a tájékoztatásnál: mint a bevezetőben is említettük, a Tisza csak akkor lett igazán szolgálónk, ha mind az öt vizilépcsőjét megépítettük, tehát a vásá- rosnaményit és a záhonyit is. Egyelőre az új óriási alkotás csak részben szolgálja Sza- bolcs-Szatrtiár - megyét. A mostani „partátvágás” csak az első szakaszt fejezte be az óriási munkában. Ha tudomásul vesszük, hogy ehhez ötmillió köbméter földet kellett megmozgatni, és 150 ezer köbméter betont és acélt beépíteni, — egy Erzsé- bet-hídra való vasszerkezetet — és egy olyan tavat létrehozni, melynek hossza hat kilométer, területe 127 négyzetkilométer — a Balaton egyötöde — átlagos mélysége a Balatonéhoz hasonló és csak a hozzá tartozó főcsatornák hossza 220 kilométer, akkor megérthető, hogy ennek a nagyméretű munkának egy évtizedben miért lehet csak egy szakaszát elvégezni. Még 1975-ig is csak 70 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. Az ígért 300 ezer hektár öntözése csak 1980-ig következik be. Az említett hetvenezer hektárban gyakorlatilag csak a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet vesz részt jelentős területtel. De megtisztelő, hogy a hat megyére kiterjedő öntözőrendszer világszerte ismert bemutatóüzemei közül a kisújszállási, haj- dúszobcszlói, hajdúdorogi és törökszentmiklósi,, üzemek mellett ötödiknek egy szabolcsi nagyüzemre esett a választás. És a következő években — a háromszázezer hektáros öntözési tervig — még huszonegy nagy sza- bolcs-szatmári mezőgazdasági nagyüzemnek kell alaposan megtanulnia az öntözést. Mert a víz jön. A Tisza visszafolyik, hogy bő termést hozzon. Gesztelyi Nagy Zoltán Kishatármenti Tizennyolc- millió tégla Köztudomású, hogy az árvizes lakások felépítése nagy részben befejeződött. De arról is többször esett már szó, hogy az árvizes területek — és egész megyénk — középületeinek építése, bővítése milyen sok építőanyagot igényel. Éppen ezért érthető a Szabolcs-Szatmár megyei szövetkezeti kereskedelemnek az a választása, hogy amikor az idén május 12-én megkötött újabb magyar—szovjet kishatármenti egyezmény keretében választani kellett a Kárpátontúli terület árui közül, a Beregszász környéki téglagyárak igen jó minőségű — a hazai tégláknál jóval szilárdabb — termékére kötött — több millió téglára —szerződést, amit szabolcsi szövetkezeti ipari termékekkel viszonozhatunk, több tízmilliós értékben. Amikor azonban a szállításra került volna a sor, kiderült, hogy a nagy súlyú és tetemes terjedelmű több milliónyi tégla szállítása nem is kis mértékben megdrágítja a szállítási költségekkel az árakat. A szövetkezeti kereskedelem néhány kilométerre a téglagyáraktól, a vásárosna- ményi járásban például — el tudja adni ezt az építőanyagot. Hazánk téglagyáraiból is zömmel nagyon messziről kellene odaszállítani. Záhonyon át azonban még mindig jelentős a fuvarköltség. A két határmenti terület szövetkezeti kereskedelme összefogott: a két ország hatóságait kérték segítségül. Az elmúlt napokban megszületett a döntés: Beregsuránynál átkelőállomást nyitottak, kiszállt vámőrséggel. Szeptember 26-án megindult a köz- v«lén téglaszálíítTtS* egyelőre napi négy teherautónyi szállítmánnyal. ífamarosan napi tíz gépkocsira emelkedik a szállítás. Száz kilométernél többel rövidül az út. A jobb minőségű tégla alig kerül többe, mint a házai. És három és fél millió kistégla lépi át a határt ez év végéig. Jövőre pedig tizenötmillió! (gnz) A tárgyalóteremből Eüspta az őrbundát is Vajon mi lehet a kötelessége egy éjjeliőrnek? Nyilván ami a nevében van: őrködni a rábízott javakra. Ehhez még kioktatás sem szükséges, legfeljebb azt kell elmagyarázni egy új dolgozónak, hogy időnként járja körbe a telepet, vagy felhívni a figyelmét, hogy el ne aludjon. Nos, a mi éjjeliőrünk, a 23 éves Kádár Lajos nem aludt el, de amikor néhány dolog eltűnt a vásárosnaményi TÜ- ZÉP-telepről és ő is gyanúba keveredett, arra hivatkozott, hogy őt senki nem oktatta ki munkába álláskor. Kádár nem sokat teketóriázott, hanem amikor megbízták az éjjeliőri feladatok ellátáséval, hamar hozzákezdett a lopáshoz. Persze nem nagy dolgokkal kezdte, eleinte csak a táskáját pakolta meg reggelenként tempó-alágyújtóssal — ötszáz forint értéküt vitt haza ilyen módon — aztán, miután ez nem tűnt fel senkinek, felbátorodott. Egyik reggel arra Gondolt, hogy jó lenne egy kis pénzt is szerezni, mert jó ez az alágyújtós is, de az otthon elég, és abból nincs semmi haszon. Hetek óta ott lógott már a fogason egy őrbunda, gondolta, abból kaphat egy kis pénzt. Az érték kétezer forint körül volt, de ennyit nem is akart kérni érte, mert’ akkor nehezebb eladni. Hajnali öt órakor indult el az állomásra, hátára terítve a bundát. Ismerőst nem látott, idegeneknek kezdte kínálni 1300-ért, a bunda azonban senkinek nem kellett. Már éppen visszafelé akart indulni, mikor a vágányok között még egyszer próbálkozott. Az idegen sokallta az 1300-at, százat lealkudott belőle, aztán karjára vette a lopott bundát és felszállt a Nyíregyháza felé közlekedő vonatra, Kádár pedig visszaindult munkahelyére. Hogy mire költötte az árát, azt nem lehet tudni, de nem sokáig tarthatott a pénz. Uj lehetőséget keresett és meg is találta. Egyik alkalommal egyedül maradt az irodában és ha már így kijött a lépés — gondolta — megnézi, nem maradt-e véletlenül pénz a fiókban. Megpróbálta íelfe- szíteni az asztal tetejét, de ez nem sikerült. Az első rész azonban engedett annyit, hogy a fiókot sikerült kihúzni és kiéenni belőle 1258 forintot, az egyik dolgozó fizetését, mert az éppen beteg volt a fizetés napján. Aztán a karácsony közeledett. Kádárék nem kaptak a boltban fenyőfát, de két kis- fenyőt kivágott a TÜZÉP ’ irodája elől és ezzel is 250 forint kárt okozott. Ezt megelőzően azonban.még'egy új, jól felszerelt női kerékpárt is ellopott a telepről; amit egyik munkatársa .hagyott ott éjszakára. Ezzel nem tudott volna járni, mert úgyis megismerik, otthon szétszerelte, az alaktrészeket átrakta- égj másik kerékpárra — ami egyébként szintén nem az övé volt — befestette, a vázat pedig egyik hajnalban bedobta a közelben egy lakás udvarába; Kádár Lajos ügyét első fokon a vásárosnaményi járásbíróság tárgyalta, másodfokon pedig a nyíregyházi megyei bíróság hozott ítéletet. Társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett lopásban és közös munkahelyen dolgozó személy sérelmére elkövetett lopásban mondták ki bűnösnek és ezért 8 hónap börtönbüntetésre ítélték és két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül kötelezték, hogy a TÜZÉP-nek 4038, a kerékpár tulajdonosának pedig 1650 forint kárt térítsen meg. A tárgyalásokon Kádár Lajos a bűncselekmény elkövetését azzal magyarázta, hogy kevés a jövedelme és a családnak szüksége volt a pénzre. Valóban nem tartozott a jobb keresetűek közé, 1300 és 1600 között volt a fizetése. A vállalat jellemzésében azonban az is benne van, hogy Kádár többször igazolatlanul mulasztott, néha ittasan ment be dolgozni és a munkatársaihoz való viszonya sem volt kielégítő. Ezért keresett kevesebbet és miután ez csak saját hibájából alakult így a ■bíróság sem tudta enyhítő körülményként értékelni, csak azt, hogy van egy kiskorú gyereke. Súlyosbította viszont cselekedetét, hogy hasonló dolgok elkövetéséért már volt büntetve — bár ennek hátrányos következményei alól a kegyelmi rendelet felmentette, — valamint a folytatólagosságot, a zárfeltörést, a kerékpárlopásnál pedig a megőrzésre szolgáló lakat felnyitását. Az ítélet jogerős. (balogh) b. oldal ...
