Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

m-2. október S. KELET-MAGYaRORSZ \ Ö 5. oMa! Sziilőtartási perek Nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelessége is a gyer­mekeknek az idős szülőkről való — természetbeni vagy anyagi — gondoskodás. Er­ről sokan megfeledkeznek mások meg egyszerűen nem akarják tudomásul venni. Eléggé széles körben tapasz­talható közömbösség, nem­törődömség a szülőtartással kapcsolatban. A téma társadalmi fontos­ságára tekintettel az Igaz­ságügy-minisztérium a kö­zelmúltban megvizsgálta a szülőtartási perek ítélkezési gyakorlatát, majd a Legfel­sőbb Bíróság elhatározta, hogy magas szintű iránymu­tatást, irányelvet ad ki a bíróságok részére. Ennek ki­dolgozása már folyamatban van. A szülőtartási perek na­gyobb részére jellemző, hogy több, illetve sokgyermekes szülők fordulnak tartási igénnyel a bírósághoz. Ezek a szülők általában kis igé­nyű, . elesett emberek. az egy-egy alperestől (gyermek, tői) kívánt havi tartási ösz- szeg rendszerint igen ala­csony, legtöbbször 100—150 forint körül mozog. 1 Ami az ítélkezési gyakor­latot illeti, a bíróságoknak pontosan tisztázniuk kell: a szülőnek megélhetése bizto­sítására milyen összegű tar­tásra van szüksége, ugyan­akkor a leszármazó mekko­ra összeg fizetésére képes salát és gyermekei tartásá­nak veszélyeztetése nélkül. Azzal kapcsolatban, hogy a szülőnek milyen mértékű tartásra lehet igénye, érde­mes idézni a pécsi megyei bíróság egyik tételét: „A há­zaspár öt gyermeket nevelt fel. Az ilyen sokgyermekes szülő esetében a tartásdíj­ra való rászorultságot külö­nösen nem szabad úgy meg­ítélni, hogy csak a létmini­mumot jelentő szűkös tartás­ra lehet a szülőknek igé­nyük. Gyermekeik felneve­lése érdekében életük nagy részében kifejtett áldozatvál­lalásuk feltétlenül indokolttá teszi, hogy idős korukban kissé jobb módban élhesse­nek. A rászorultságnak csak az ilyen értelmezése talál­kozhat a közvélemény he­lyeslésével.” Problémát jelent az ítélke­zésben, hogy ha a szülő az egyik gyermekénél él, aki őt természetben tartja és gon. dozza, ez az ellátás milyen értéket képvisel. Megfelelően tisztázniuk kell a bíróságok­nak ezt a körülményt, hogy a szülőt természetben tartó leszármazóra ne jusson aránytalanul nagyobb teher, mint a többi gyermekre, aki tartásdíjat fizet. Tisztázásra vár az ítélkezés egységesí­tése során, , hogy az egyik testvér saját jogán, a maga nevében felléphet-e szülő, tartási díj fizetéséért a má­sik testvér ellen. Társadalmi igénynek tesz majd eleget a Legfelsőbb Bíróság azáltal, hogy ter­vezett irányelvével olyan értelemben is befolyásolja — a bírósági ítélkezésen túl — a közvéleményt is, hogy a jövőben, az eddig tapasz­taltakkal ellentétben, a szü­lők ne vállalják a nélkülö­zés keserveit csak azért, hogy ne kelljen a bíróság előtt fellépni a hálátlan gyermekkel szemben. A nyilvánosság előtti szégyen­kezés motiválja ugyanis szá­mos esetben, hogy az öreg szülő sokszor morzsákkal is megelégszik, csak azért, hogy közte és a gyermekek között egyezséggel rendeződ­jék a tartási jogvita. A Leg­felsőbb Bíróság álláspontja szerint önmagában is elíté­lendő az a körülmény, hogy a vagyoni és' kereseti vi­szonyainál fogva arra képes gyermek nem érzi kötelessé­gének az érte küzdő, őt fel­nevelő öreg szülőkről való önkéntes gondoskodást, ha­nem azt a társadalomtól vagy még gyakrabban test­véreitől várja. A születőben lévő irányelvet a hivatalos lapban, a Magyar Közlöny­ben is közzéteszik majd. ..Hsa ne eh »let tinik« nem les* mit megmenteni“ Hetven régi építmény kap helyet a sóstói szabadtéri múzeumban Országos tanácskozás Nyíregyházán a népi műemlékek védelméről Négy megye — Hajdú, He­ves, Borsod és Szabolcs-Szat- már — tájegységi tanácsko­zására került sor október 4-én, a megyei tanács nagy­termében. A megyei tanács és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség az országos múzeu­mi hónap és a Nyírségi Ősz alkalmából Nyíregyházán tar­totta a népi építészeti1 műem­lékvédelmi országos tanács­kozást. A mintegy 80 múzeo- lógus. történész, honismereti gyűjtő és műemlékvédelmi szakember kétnapos fórumát Zilahi József, a megyei tanács építési és városfejlesztési osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Fábián Lajos, a megyei tanács titkára szólt a műemlékvédelem 100 éves évfordulója során megyénk­ben is megrendezésre került országos tanácskozás jelentő­ségéről. A népi műemlékvédelem jelenlegi helyzetéről dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osz­tályvezetője tartott beszámo­lót. Az országban 1008 népi építészeti műemléket tarta­nak nyilván, amelyekből a legértékesebbek csaknem egy­negyede megyénkben talál­ható. Lakóházak, régi jelleg­zetes gazdasági építmények, vízi- és szélmalmok, préshá­zak, csárdák, egyházi épüle­tek és más értékes népi kin­csek tartoznak a népi műem­lékek közé, amelyek fenntar­tása, különösen azoknál, ame­lyek magántulajdonban van­nak nem mindig egyszerű. A támogatást szabályozó mi­niszteri rendelet azonban le­hetőséget ad a népi emlékek állagának megóvására, de a hatásos védelmük csak a társadalom összefogásával lehet eredményes. Megtörtént a népi műemlé­kek felülvizsgálása, eldöntöt­ték, melyeket lehet és érde­mes a helyszínen fenntartani és melyeket kell helyrehozni, s a szabadtéri múzeumi gyűjteményekben elhelyezni. A szakemberek olyan gond­dal is bajlódnak, mint a speciális anyagok beszerzése, hiánycikk a régi házaknál használatos zsúp, kevés a nád, s alig kapnak olyan iparost, aki hozzáértően el­Védősáv a központ körül Intézkedések a levegőszennyezettség eiten Kisvárban Városok, községek, vállala­tok. üzemek napi gondjait jelentik a tisztaság megőr­zésének feladatai. Nem elég figyelembe venni a kor­mányhatározatokat, a bírsá­golásokat, — a helyi körül­ményekhez képest kell ki­alakítani a megfelelő óvó intézkedéseket. Kisvárdán a napokban foglalkoztak a levegőszeny. nyezettség kérdésével. A vá­rosi tanács műszaki osztálya elkészítette Kisvárda terüle­tén lévő szennyező üzemek veszélyességi kategóriába so­rolását, a városrendezési alaptérképen bejelölték a szennyező forrásokat és ja­vaslatot tettek a védettségi kategóriák megállapítására. Az üzemeket három veszé­lyességi kategóriába sorolták Áz elsőbe öt vállalat tarto­zik: a tejipari, a b'‘oripari. a gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat, (a gabona­feldolgozó villamos malom), a sütőipari vállalat és a do­hánygyár. A második és a harmadik kategóriába sorol­ták többek között a baromfi- keltetőt, a söripari vállalat kirendeltségét, a Vulkánt, a szeszipari vállalatot. A város védett területeinek vizsgálatát nehezíti, hogy csupán a községrendezési terv áll a műszaki osztály rendelkezésére. így csak ja­vaslatot tudtak adni a vé­dett, illetve a kiemelten vé­dett területek kijelölésére. A kiemelten védett területe­ket — a régi és az új kór­házat, a vár és környékét, valamint a városközpontot — 500 méteres védősávval veszik körül. Védetté nyil­vánítják a sűrű beépítésű la­kóterületeket, a lakótelepeket — az 1. számú és a Gyár ut­cai lakótelepek — intézmény­területet és a kereskedelmi központot. A védett területeken a szennyezettségcsökkentés leghatékonyabb, megvalósít­ható módszerei az üzemek kijelölt ipartelepre történő fokozatos kitelepítése, az olajfűtésre és az egyedi gőzfűtésre való áttérés. Mindezek mellett azonban növelni kell a zöldterületet és szorgalmazni á fő közle­kedési út kiiktatását a város belterületéről. végzi a forintban nem nagy munkákat. Átfogó és tanul­mánynak is beillő tájékozta­tóját dr. Barcza Géza azzal fejezte be: még vannak meg­mentésre váró népi emlékek, de ha nem sietünk, nem lesz mit megmenteni... Szabolcs-Szatmár gazdag a népi építészeti emlékekben — számolt be az ülésen dr. Papp Gusztáv, a megyei tanács fő­előadója. Megyénkben 171 műemlékileg védett, létesít­mény van 160 településen. Itt található a ritkaságszámba menő tákosi, sárral bevont, sövényfalu református temp­lom és annak reneszánsz jel­legű belseje, kazettás meny- nyezete, a tarpai szárazmalom, a túristvándi vízimalom, Túr- ricse számos régi lakóháza, az értékes faharanglábak Sza- bolcsbákán, Zsurkon, Nagy- szekeresen. Márokpapiban és Urán. A tanácskozáson •hang­zott el a javaslat: nyilvánít­sák védetté a szatmárcsekei fejfás temetőt. A megye számos védett természeti területtel is ren­delkezik, amelyek megóvása közös feladat. Ilyen a bátor­ligeti rezervátum, az ősi nyírségi baktalórántházi er­dőmaradvány, a cégénydá- nyádi gyermekotthon parkja, a nagyari Petőfi-tölgyfa, a kállósemjéni mohostó. ingó­láp, a beregdaróci dédai er­dő ritka növényei, a csnrodai nyírestó — tőzegmoh alán —, a csarodai bábtava ritka láni növényeivel, a tarpai idős tölgy. A megyében a legértéke­sebb népi építészeti és nép­rajzi alkotásokat az épülő sóstói szabadtéri múzeum gyűjteménye foglalja magába, amelyről az egyik tanulmány készítője, szakértője, dr. Er­délyi Zoltán számolt be. A megye néprajzilag és a népi építészet alapján öt nagyobb tájegységre jellemző építmé­nyei, szám szerint 70 kerül a sóstói múzeumba. 1971-ben egy jánkmajtlsi lakóházat, besztereci házat, a garbóiéi tyúkgórét és málégórét, a vámosoroszi magtárat ..tele­pítették” át. Ebben az évben — amint erről dr. Erdész Sándor, a Jósa András Múze­um munkatársa beszámolt — konzerváltál; és felállították a Sóstón a nagyhodosi ólat és a vámosoroszi csűrt. A tervek szerint 70 építményből áll teljes elkészülésekor a múzeum. Költsége a közmű­vesítéssel egvütt mintegy 14 millió forintba fog kerülni Az idén a megyei tanács 300 ezer. az Országos Műemléki Felügyelőség 150 ezer forintot költ a skanzen építésére, amelyik egyik idegenforgal­mi nevezetessége lesz a me­gyének. A népi műemlékvédelem­mel foglalkozó országos ta­nácskozáson több előadás és hozzászólás hangzott el. Dél­után a résztvevők megnézték az eddig 11 építményből ál­ló sóstói szabadtéri múzeu­mot, október 5-én pedig me­gyei műemléknéző tanulmá­nyi kirándulásra indulnak a tanácskozás résztvevői. P. G, Megkezdődött megyénkben az alkoholellenes hónap Immár hagyományos, hogy Szabolcs-Szatmár városaiban és falvaiban minden év ok­tóberében alkoholellenes hó­napot rendeznek. E'z időszak­ban elsősorban a mértéktelen szeszfogyasztás társadalmi és egyéni kártevéseit ismerte­tik. A megyei egészségnevelé­si csoporton kívül valameny- nyi járás elkészítette terveit, melyekben előadások, kiállí­tások, bemutatók szerepel­nek. Nyíregyházán a Tanárképző Főiskola Sóstói úti, majd Bethlen utcai kollégiumában mutatják be a rendkívül ér­dekes és többnyire megdöb­bentő képet tartalmazó kiállí­tást. Ezt filmvetítéssel, elő­adással kötik egybe, maid a leendő tanár- és tanítójelöl­tek ankétokon vitatják meg az időszerű kérdés tudomá­nyos vonatkozásait az orvo­sokkal. A NYIRKÉMIA be­mutatóval jelentkezik: üdítő italokat kínál kóstolásra. Berkeszen, a II. Rákóczi Fe­renc gyermekotthonban is lesz kiállítás. Itt az előadást és a vetítést követően az üdítő italok bemutatásán kívül a teiioari vállalat iskolatej- kóstolót rendez a gyerme­keknek. Az otthonban ren­dezendő előadások jelentősé­gét növeli, hogy az itt élők többsége igencsak antiszociá­lis körülmények közül ke­rült Berkeszre, így részükre a felvilágosítás életforma-be- folyásoló körülmény is. Nem véletlen, hogy az előadás és bemutató után az egészség- nevelési csoport hatásfelmé­rést is végez a 6—14 év kö­zötti tanulók között. Vásárosnaményban a mű­velődési ház ad otthont az eseményeknek. Itt a helyi ÁFÉSZ jelenti a partnert — bemutatóval. Érdekességként elmondható, hogy mind Nyír­egyházán, mind a többi hely­ségben a kereskedelem igen tevékenyen kapcsolódik a rendezvényekhez, és az egy­szerű árupropaganda helyett az egészségügyi szakembe­rekkel összehangolt módon vonultatja fel a frissítő ter­mékeket. A hónap második felében a tanyavilág kerül sorra, ahová szintén a legjob­ban képzett egészségügylek mennek ki, hogy megvilágo­sítsák a társadalmilag is rop­pant veszélyeket rejtő italo­zás veszélyeit, hátrányait. MINDENFÉLE Fütőc’aj Nem először történt. Ked_ den reggel is a nyíregyházi Hatzel téri benzinkútnál a munkába induló, korán reg. gél érkező fűtőolaj-vásárló, kát azzal küldték el: nincs olaj. majd jöjjenek vissza délelőtt. Tuujuk, hogy kicsi a tank, gyorsan kifogy. De akkor töltsék fel sűrűbben. Még mindig egyszerűbb, mintha feinapi szabadsé 't kell kivenni ahhoz, lm"'- . hon meleg legyen az o - kályha-tulajdonosok lakása, ban. v (gesztciyi) Buszvárók Megyénk több községében panaszolja a lakosság, hogy a tanács nem építtet busz­várót, ezért az utasok — fő­leg rossz időben — „nehéz perceket állnak ki”, amíg megérkezik a busz. A sza­badban várakozni valóban kényelmetlen és egészségié, len. Egy buszváró pavilon megépítése pedig nem kerül sokba. Nábrádon például egy fillérbe sem került, mert a lakosság társadalmi munká­ban egy árvizes faházból nagyszerű buszvárót épített. A nábrádi példa is bizonyít­ja: ilyen kis beruházás megvalósítása nem a pén­zen, inkább a szervezésen múlik. (nábrádi) Dönti Jó, hogy már most gondol a KPM a télre: az útpadkák nyesését. illetve rézsüzését végzik. Ez a feltétele annak, hogy a víz, a hóié akadály­talanul elhagyja az úttestet, s ne szivárogjon az felépít­ménybe. Ez a víz ugyanis a fagy hatására óriási károkat képes okozni az útburkolat­ban. Van rá példa elegendő! Elgondolkodtató az egész munkában csupán az, hogy a műveletet végző gya­lugép sora dönti ki az út- széljelző oszlopokat. Vannak szakaszok, ahol csak min­den második marad meg. ________ (tóih) Munka verseny ekkel pótolják a hiányzó munkáskezeket A Csepel Autógyárban évek óta súlyos munkaerő­gondokkal küzdenek. Külö­nösen érvényes ez a több, mint ezer munkást foglal­koztató motorgyáregységre, ahol jó szervezéssel, hatha­tós intézkedéssel igyekeznek a hiányzó munkáskezeket pótolni. Ennek egyik legjob. ban bevált módszere, hogy a dolgozókat brigádokba tö­mörítik. A motorgyáregy. * ségben jelenleg huszonegy szocialista brigád, tizenhá­rom szocialista címért küzdő és húsz munkabrigád dolgo­zik. Részt vesznek a vállalati szinten meghirdetett mun. kaversenyben. Az első fél évben a motorgyáregység va. lamennyi szocialista brigádja túlteljesítette vállalását, ami elsősorban jelentős termelé­kenységnövekedésnek kö­szönhető. Importáruk boltja Szerdán délután új bolt nyitotta meg kapuit Nyír­egyházán, a déli lakóne­gyedben. A megyei élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat a Toldi utca 28. szám alati megnyitotta a megye első importáruboltját. A Hajdú— Szabolcs megyei Élelmiszer és Vegviáru Nagykereskedel­mi Vállalat, a Déligyümölcs- és Élelmiszerker2sked'’lm: Vállalat és a Compack Ke­reskedelmi Csomagolási Vál­lalat vállalt védnökséget az új bolt felett. Az országban ez a 13. bolt, amely azt tűz­te ki célul, hogy a szokásos­nál jóval nagyobb árukész­lettel várja a déligyümöl­csöket, külföldi italkülönle­gességeket. édességeket, kon. zerveket és cigarettákat ked­velő vásárlókat, az import kávé- és teaféleségek ked­velőit. Az új boltban 400 ezer forint értékű árukészlet van, a forgalomnak megfe­lelően tovább bővíthetik a készletet. — Ez így nem mehet to­vább! — szólt erélyesen fe­leségére egyik este Kovács. — Nem bírom nézni, hogy mennyit gürcölsz itthon. Ta­karítás, mosás, főzés... Nem, ez túl sok neked! Egyenjo­gúság van elvégre, nem en­gedhetem, hogy pont az én feleségem csináljon mindent egyedül a második műszak­jában. Azzal kivette a porszívót meglepődött felesége kezé­ből, s így folytatta: — Beszéljük meg szép nyugodtan, higgadtan a dol­got, fiacskám. Döntsük el, hogy mi lesz ezután az én teendőm. Mondd csak meg bátran, ha arra gondolsz, hogy a takarítást nem bírod vagy a mosást. Én örömmel vállalom!... Szerintem éppen elég neked a főzés. Rend­ben? Na, ebben meg is egyeztünk, lássunk munká­hoz! Te bemész a konyhába és főzöl nekem, mondjuk... egy jó kis halpaprikást. En pedig nekilátok a takarí­tásnak és befejezem a mo­sást is. Házimunka — És ha nincs itthon hal? iríonnét varázsoljak neked? — tiltakozott Kovácsné. — Egy percig sem lehet ez probléma, drágám. Szé­pen lesétálsz a csarnokba, mondom lesétálsz és nem rohansz és veszel egy kiló pontyot. Én addig dolgozom, menj csak nyugodtan. Bizonyságul felragadta a porszívót és erőteljesen hú­zogatta a szőnyegen. Mire rájött, hogy be kell kapcsol­ni a gépet, addigra úgy ösz- szegubancolt két perzsasző­nyeget, hogy mérgében a szekrény alá rúgta. A rúgás rosszul sikerült, mert egy asztal borult fel, s vele együtt egy kristályváza is, ezer darabjára hullva. Az üvegcserepet sebesen a sző­nyeg után seperte, a szoba közepére terített egy addig falvédőnek használt, subát, s kiürítette a hamutartókat. Egészen véletlenül a szeme­tesvödör helyett a mosoga­tótálba. — A takarítás meg is volna — dünnyögte elége­detten és a fürdőszobába si­etett. A kádban beáztatott zseb­kendőkre lelt. Töltött még rájuk egy jó deci habfürdőt, mert ez sohasem árthat, és könnyebb is így mosni. Igaz, hogy ettől sokáig kellett ke­resni a mellig érő habban, míg végül sikerült egy cso­móba terelni őket. Egy má­sik edényben pulóverek voltak. Kovács mindegyik­nek kifordította a nyakát, s miután megállapította, hogy valamennyi százszázaléko­san műszálas, megfelelő mo­sóport keresett a polcon. Hosszas tépelődés után kivá­lasztott a sorból egy sárga flakont és a tartalmát rájuk loccsantotta. Amíg ezek áz­tak, elszívott egy cigarettát. Igen meglepődött, amikor visszatért a fürdőszobába, ugyanis a pulóvereknek csak a foszlányát találta. Rémül­ten nézett szét és tekintete a sárga dobozra tévedt. A má­sik oldalán meglátta a fel­iratot: háztartási sósav. Két­ségbeesetten markolta ősz. sze a foszlányokat és gom­bócba gyúrva kihajította az ablakon. Éppen a zoknikat kemé­nyítette, mire hazaért a fe­lesége. A csatatér láttán fél- ájultan lerogyott a székre ás csendesen sirdogált. — Igazán furcsa vagy, drágám — szólt hitveséhez. — Mi bajod van még min­dig? Az ember nyakig a munkában, kívánhatsz egye­bet? Remélem, most nem arra gondolsz, hogy a fő­zést is én csináljam? Azt nem vállalom, hiszen utó­végre is egyenjogúság van! Én sem vagyok gép! N. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom