Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

f#fS. oktößer 5. KBLET-MAGTÄtt01tg2AÖ 1 oldal Jó alap birtokában SZABOLCS-SZATMÁR IPARI ÉS MEZŐGAZDA­SÁGI ÜZEMEINEK túlnyo­mó többsége elkészítette az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését célzó, hosz. szabb távú intézkedési ter­vét. Ezeket vizsgálódások, elemzések előzték meg. Részt vállaltak benne gazdaságve­zetők, márnökök, üzemgaz­dászok, a párt-, a szakszer­vezeti bizottságok, a KISZ- szervezetek vezetői. Vélemé­nyeket kértek a szocialista brigádoktól, középvezetőktől, mindazoktól, akik sokat, a legtöbbet tehetik, hogy a jó elképzelések ne maradjanak papíron. Gyors sikerre aligha lehet számítani e területen. Öt hónappal ezelőtt, pontosan ez év május 2-án jelent meg az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának a ha­tározata e fontos témává! kapcsolatban. Ez a megye adottságát, a vállalatok sajá­tosságait figyelembe véve határozza meg mindazokat a teendőket gazdasági és társa­dalmi szervek és vezetők ré_ szére, amelyek jó alapot nyújtottak ezeknek az in­tézkedési terveknek a kidol­gozásához. Most már a következetes végrehajtáson van a sor. Ez­zel kapcsolatban sokszor — de nem eleget — szóltunk már a gazdasági vezetők fe­lelősségéről, kevesebbet a pártszervezetekéről, a pártve­zetőkéről. Pedig teljes mély­ségében csak úgy valósulhat­nak meg a tervekben előírt okos .gondolatok, ha ezeket segíti és ellenőrzi az illetékes pártszervezet. Csak akkor, ha a kommunisták válnak szószólóivá, cselekvőivé. És itt vannak még gond­jaink. Ugyanis a belső mechanizmus kialakítása még nem minden, s nem is értelmezik több helyen meg­felelően. Kifelejtik belőle az embereket, a munkásokat, azokat, akiken múlik, akik­től függ az egész üzem- és munkaszervezési korszerűsí­tés megvalósítása. MIT SZÜKSÉGES TEN­NI? Politizálni, agitációs munkát végezni, hogy értsék a munkások, mit, miért tesz­nek. Ezért hangsúlyozza a megyei pártbizottság határo­zata: „Pártszervezeteink komplex módon elemezzék vállalatuk gazdasági kérdé­seit, vizsgálják és kísérjék figyelemmel a gazdálkodással kapcsolatos hangulatot, mu­tassák meg jobban gazdasá­guk eredményeit, tárják fel a pozitív példákat, a kedve­zőtlen tendenciákat, az el­lentmondásokat és a hibákat. ösztönözzenek azok megszün­tetésére.” Segítse a tömegpolitikai munka a takarékos és éssze­rű gazdálkodást, a termelő- munka hatékonyságának nö­velését, a gazdaságosságot. Fontos, hogy mozgósítson a meglévő és az új kapacitá­sok, termelőberendezések jobb kihasználására, a ter­melő folyamatokban a dől. gozó ember felelősségére ás lelkesedésére. Fordítson fi­gyelmet a folyamatos nor­makarbantartásra, a gyárt­mány- és műszaki fejlesztés­re, a korszerűbb technika al­kalmazására, valamint a lét­szám- és bérgazdálkodás fejlesztésére. Akkor hatásos ez a tömegpolitikai munka igazán, ha elősegíti az ösz­tönzőbb bérezési formák al­kalmazását, ha törekszik ar­ra, hogy e korszerűsítés so­rán a vállalatok vezetői számba vegyék erőforrásaik hatékonyságát, ha vizsgálja és napirenden tartja a ter­melékenység növelését, az álló- és forgóeszközök ki­használásának fokozását. NAGYON FONTOS FEL­ADATA pártszervezeteink­nek, hogy elősegítsék olyan szemlélet, módszer kialakítá­sát, amely által rendszeressé válhat a szervezési munka. Ennek érdekében is szükség van a vállalati belső mecha­nizmus továbbfejlesztésére. Ösztönözni kell a gazdasági vezetőket, hogy alakítsanak ki megfelelő, vállalaton be. lüli információs és döntés- előkészítési rendszert, haté­konyabb, korszerűbb vezeté­si stílust és gyakorlatot. Pártszervezeteink a gazda­sági vezetőktől követeljék meg, hogy állandóan vizs­gálják és elemezzék a be­fektetett eszközök megtérü­lését, a termelési költségek csökkentését, a gazdálkodás eredményességét. Lehetne sorolni tovább, mi mindenre kell kiterjednie a pártveze­tésnek manapság az üzemek­ben, vállalatoknál annak ér­dekében, hogy a jó, a fejlő­dést szolgáló üzem- és mun­kaszervezési elképzelések megvalósuljanak. Az MSZMP KB 1971. de­cemberi és a megyei pártbi­zottság ez év május 2-i hatá­rozata óta eltelt időszak részben az előkészítést, a fel­mérést, de részben már az intézkedési tervekben szerep­lő elképzelések meqvalosítá- sát is szolgálta. Kellő tapasz­talat gyűlt össze ahhoz, hogy — mint azt a párthatározat is előírja — minél előbb, még az év végéig párttag­gyűlések napirendjére kerül­jön e fontos téma. ELEMEZZÉK, ÉRTÉKEL­JÉK az adott gazdasági egy­ség jelenlegi helyzetét, tár­ják fel a tartalékokat, ahol a feltételek adottak, a vál­lalati üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére vonat­kozó elkészült és már alkal­mazott programokat a tag­gyűléseken újra tárgyalják meg. Biztosítsák, hogy a párttagok és a párton kívüli dolgozók észrevételei, javas­latai e tervekben megvaló­suljanak. Használják fel ja­vaslataikat a belső mecha­nizmus fejlesztése, a korsze. rűsítés érdekében. Farkas Kálmán Ahol az asszonyok bizon> ítanak Szocialista brigádok a mándoki Uj Élet Tsz-ben Tízezer forintnál többet osztottak ki a három legjobb helyezésű brigádnak és sze­mélyesen is kiváló teljesítők­nek. A külön jutalmazást — a múlt évi eredmények alap­ján — egységesen szavaz­ta meg a mándoki Uj Élet Tsz közgyűlése. — Szívesen tettük a javas­latot — mondja Czapp Lajos, a tsz elnöke. — Gyorsan meg­tanultuk, nagyon megéri a szocialista brigádmozgalom támogatása. Nálunk 10 ilyen brigád van. S bár kicsit fur­csán hangzik, mind női mun­kacsapat, összesen 114 taggal. •• Ünnepelt a közgyűlés Elsőnek a fiatalok „törték meg a jeget”. A KlSZ-szerve- zet lánycsapata már 1966- ban elnyerte . a megtisztelő címet. — Tavaly 10 brigádot, fér­jes, családos anyákat ünne­pelt a közgyűlés. A tsz történetéhez tartozik, kezdettől a jó gazdaságok kö­zé számítják a kisvárdai já­rásban, a területi szövetség­nél. Híres és pénzes — vető- burgonya- és almatermelé­sük. Évek óta, az összes ter­melési bevétel csaknem felét vetőburgonya-értékesítésből biztosítják. Tavaly egy dol­gozó tagra 28 ezer forint át­lagrészesedés jutott a közös­ből. A nőknél egy 10 órás munkanap értéke 128 forint­ra alakult. — A termelési színvonalat, a versenyképességet szüntele­nül fokozni kell. Sokat be­szélünk ma a lehetőségek okos hasznosításáról. Nem aka­runk nagyképüsködni megál­lapításunkkal : döntő fontos­sága van a szocialista brigád, a szocialista munkaverseny pártolásának. Tapasztalatból tudjuk, mennyire megéri. Törődni a feltételekkel — Hogyan csinálják? Mibe kerül ez a pártolás a tsz- nek? —■ Mi úgy tudjuk, ígérge­téssel és csak pénzáldozattal nem lehet. Legalábbis ilyes­miben nincs köszönet. A fel­tételek megteremtésén van a hangsúly. Mindenekelőtt a munka megszervezésében, kellő szervezeti légkör és kö­rülmények biztosításában. Hogy mindjárt az elsőre pél­dát említsek. Már úgy volt, nem tudjuk vállalni a több száz holdas vetőburgonya-ter­mesztést. De látva a nők kezdeményezőkészségét, vál­laljuk. Bőven van vele mun­kalehetőség. Kora tavasszal csiráztatás, ősszel válogatás, szállítás. Most még kilátás­ban van, hogy konzervgyári almát is hámozunk helyben... Nem elég csak ösztökélni vállalásra, a feltételekkel is törődni kell. A tsz-vezetőség, a párt- szervezet rendszeresen érté­keli a szocialista brigád cím követelményeinek teljesíté­sét. Ide meghívják a brigádok vezetőit is. — Történt, hogy három brigádnál elmaradás mutat­kozott. Felmértük helyzetü­ket, s munka-átcsoportosítást javasoltunk, mivel a brigádo­kon belül is külön szemé­lyes verseny van. Az erők jobb elosztásával — a szemé­lyes verseny a brigád jobb teljesítményét segíti —, a ve­szélyben lévők behozták adósságukat. A törődéshez tartozik a munkakörülmények javítása. A mándoki tsz az elsők közt volt a megyében, amely üzemi fürdőt, öltözőt, étkezőt épített. 650 ezer forintot költött rá. A gyümölcsös „főterén“ A tagság egy részét az ai- magyümölcsös „főterén” ta­láltuk. Többségben nőt, a szocialista brigádok tagjait. Válogattak, ládákat raktak. Vonó Istvánná: — Halljuk, a mi almánkat, munkánkat külön is dicsérik az exportát­vételnél. A múlt évi eredmé­nyekért mi, a Dózsa brigád kaptuk az első helyezést, a legtöbb jutalmat. Idén is jól állunk vállalásunkkal. K. Szeles Sándorné: — A pénz, persze mindig kell... De jólesik érezni a törődést, a becsülést Amit mi magunk is megteszünk egymással. Pél­dául, ha beteggé esik valaki, nem hagyjuk magára. Meglá­togatjuk, segítjük. Átvállal­juk, végezzük a munkában a részét. Varga Istvánná: — Ott vagyunk a vezetőségben. Ti­zenhárom tag közül négy nő. Fele képviselet a mienk (négyből kettő) a kulturális­szociális bizottságban. Az „ellenőrzőben” Szeles Béláné van. Szabó Mária, a KISZ-bri­gádból: — Sok mindenben segít a vezetőség. Amellett hogy munka, kereset van, részt veszünk kiránduláso­kon, tanulásban, helyi szóra­kozásban. Szakembereket hív meg a tsz előadások tartásá­ra. Az énekkarban nők 32-en vagyunk. Most még nem va­lami híres a „Röpülj páva’’- körünk, de reméljük az lesz. V. Szeles Andrásné: — Közgyűlésen szólítottam fel a férfiakat: miért kell szégyen­kezniük a nők mögött? Szer­vezzenek ők is egymás közt szocialista munkaversenyt Reméljük, nem sokáig feled­keznek meg a kihívásról. Asztalos Bálint JEGYZET Védnökségek haszna A NYÍREGYHÁZI TEJPORGYÁR hőenergia -szükség ietét nagy teljesítményű, gázfűtéses kazánok biztosítják. A korszerű berendezésnél Greksz Miklósnak valójában a mű­szerek ellenőrzése a feladata. (Hammel József felvétele). A múlt évben megyénk KISZ-alapszervezetei 45 véd­nöksége szerződést kötöttek. A különböző vállalások tel­jesítésében mintegy kétezer fiatal vesz részt. Gyakran halljuk, vagy olvassuk mos­tanában is, hogy „védnöksé­get vállaltak a KlSZ-esek”. A hír _ hallatán csekélységek­re gondolnak sokan. Pedig a védnökségek mögött rengeteg áldozatvállalás, közösségi erő­feszítés és segítségnyújtás rejlik. A fiatalok a legtöbb vállalásnál valamilyen nemes céllal fognak össze szemé­lyek, emberi közösségek, vagy üzemek (esetleg saját üzemük) megsegítésére. A vállalásoknak tehát társadal­mi haszna van. Egyszerű anyagi, vagy fizikai áldozat- vállalásnál sokkal többet je­lent, ha például egy üzem, vagy egy község KISZ-esei védnökséget vállalnak egy Alacsony, sovány arcú fia­talasszony jelentkezett mun­kára a Nyíregyházi Kon­zervgyár munkaügyi osztá­lyán. A gyár, ahol közel háromezer asszony dolgozik, nagyon gyorsan befogadta. Reggel nyolc órakor állt munkába. hétfőn. Délben már volt ebédjegye. A kis­lánya már bölcsődében volt. Tíz nap múlva a katonafér­jétől katona-munkás fizetést kap haza. Már folytonos szakszervezeti tag, 1— pedig majd egy éve hiányzott, amikor tagdíjat kellett fizet, ni. Már van „lakása”. Kisírt szemű asszonyar­cán ennyi emberi derűt már régen láttunk. De a Nyíregy­házi Konzervgyár nyolcéves krónikája sem tud felmutat­ni olyan esetet, hogy egy dolgozó első munkanapja után ötszázötven forint új keresettel a zsebében menjen haza. Molnár Lajos veteran tá. nya. Molnár Irén most már Gere Lászlóné. Budapesten dolgozott a fehérgyarmati Az első munkanap lány, amikor összeházasodott a balkányi Gere Lászlóval. Utána ment mindig a férje munkahelyére. A férfit be­hívták katonának. A fiatal- asszony közben meghalt édesapja családjának próbált segíteni. Aztán öreg apósá­nak, anyósának. Több gyer­mek, nagy háztartások: fe­lülmúlták az erejét. Nehéz szülése volt a fehér- gyarmati kórházban leg­utóbb. Aztán, távozva a kór. házból, próbált segítséget ta­lálni a maga kis fészekraká­sához. Valahogyan nem si­került. Mindaddig, amíg a Nyíregyházi Konzervgyár asszonygárdájával nem ta­lálkozott. Irénke — hogy közelebb kerüljön katonaférjéhez — beköltözött Nyíregyházára és kivett egy albérleti szobát. Elég drágán, havi ötszáz fo­rintért. De hát gyermekes anyának nemigen lehet ol­csóbban albérlethez jutni a megyeszékhelyen. A férj ha­zaküldött pénze sem lesz nagyon sok. Hétszáz forint. Tehát munkát indult keres­ni. Ehhez azonban el kellett helyeznie bölcsődébe a kis­lányát. Ez is sikerült. Most már csak olyan munkahelyet kellett találnia, ahol a mun­kaidő nem akadályozza, hogy reggel hétkor bevigye a ki­csit és délután ötkor elhozza. Néhány üzemben ezért ki­nevették. Végül is a kon­zervgyárat ajánlották neki. Mar a szakszervezetieknek feltűnt a kisírt arca. Kide­rült, hogy még az albérletet is csak le tudta előlegezni, két hónapra előre ki kell fi­zetni és minden megtakarí­tott, kuporgatott pénzecskéje elment erre. Kiss Margit, a szakszervezeti titkárhelyettes gondolt egyet, a maga pén­zén megvette Gere Lászlóné, azaz Irénke hátralékos bé­lyegeit — elég sok volt — s mivel így most már a szak- szervezeti tagság folytonos volt, rögtön kiutalt neki há­romszáz forint rendkívüli se­gélyt. A kötelező felvételi adminisztrációktól is mente­sítették a fiatalasszonyt. Már ebédjegye is volt az első napra, mire ebédidő követ­kezett. Albert Tiborné, az új dol­gozó műhelyvezetője bemu­tatta munkatársainak az új kollégát. Volt valami ebben a bemutatásban, ami felkel­tette a nők kíváncsiságát. Nem mindig ártalmas a nők. nek az a tulajdonsága, hogy szeretnek mindent megbe­szélni. Itt is, már délelőtt el­terjedt az üzemben, hogy az új fiatalasszony bajban van. Nem volt fizetésnap, minden­kinél csak egy kis zsebpénz volt, de kinyitották a pénz­tárcákat, ki tíz, ki húsz, ki harminc forinttal járult hoz­zá az új dolgozó lakbéréhez. Még azt is hozzáfűzték, hogy fogadja el nyugodtan, szeretettel adják. Vehetne fel előleget Is, de ne kezdje adóssággal a gyári életét. A laboratórium Krúdy Gyula szocialista brigádja járt elöl jó példával, de a készraktár, ban aznap benn lévő szinte valamennyi dolgozó nő hoz­zájárult a kis összeghez, amely viszont leveszi amin. dennapok gondját Gere Lász­lóné válláról húszadikáig, amíg a férje keresete meg­érkezik. Karácsonyra pedig együtt lesz a kis család. Hornyák András főrendész adta át a pénzt munkavég­zéskor. A csontig lefogyott kis asszony fátyolos arcán átderengett az első mosoly. Kacagott a kislánya is, amikor hazavitte a bölcsi. ből. Nagyon barátságos most már a főbérlő néni is. Min­den jóra fordul. Mint akkor, amikor a két szabolcsi fiatal a távoli Budapesten egymás­ra talált. Apró história ez. Kis gon ­dok. kis megoldással. Ennek a fiatalasszonynak azonban betölti az egész világát. És fénye visszasugárzik arra a jó kollektívára, amelyik ezt okozta. Gesztelyl Nagy Zoltán bölcsőde, vagy egy gyermek­otthon fiataljai felett. A KISZ-esek a leg . "eebb generációt, a magukra ma­radt idős embereket is segí­tik. Megyénk több mezőgaz. dasági üzemében, vagy köz­ségében (például Szatmárcse- kén) a KISZ-esek megműve­lik és betakarítják a maguk­ra maradt idős emberek ház­tájiját, segítenek a ház kö­rüli munkában, és nem túl­zás, ha azt mondjuk, hogy valamelyest pótolják a gyer­mek, vagy a családtag szere­pét is. A legtöbb fiatal persze a termelés segítésére vállal védnökséget. Üzemek és vál­lalatok KISZ-esei egyre több helyen kötnek szerződést a termelékenység növelésére, tsz-ek fiataljai vállalják az „időn belüli” betakarítást — túlórázás és vasárnapi mun­ka árán. Vasutas fiatalok vállalják, hogy pluszmunká­jukkal zökkenőmentesebbé teszik az őszi szállítást. Hosz- szan sorolhatnánk még a szerződésbe foglalt és teljesí­tett vállalások jelentőségét és hasznosságát. De feltétle­nül említést érdemel a Ti- szavasvári Alkaloida Vegyé­szeti Gyár fiataljainak válla­lása, akik egy új és nemzet­közileg is jelentős vegyszer, a gamex gyártása felett vál­laltak védnökséget. A Nyír­egyházi Gumigyár fiataljai az exporttevékenység felett vál­laltak védnökséget, s azt is vállalták, hogy figyelmesebb és szakszerűbb munkával csökkentik a selejtet. A helyieknél jóval nagyobb tömegeket mozgatnak az or­szágos védnökségek. Az ifjú­sági szövetség irányításával megyénkben is több száz fia­tal segíti a kiemelt beruhá­zások időbeni megvalósítá­sát. A szabolcsiak is sokat tettek azért, hogy a Barátság II. kőolajvezeték határidőre, vagy még előbb megépüljön. A mezőgazdaságban dolgozó fiataljaink a Tisza II. víz­lépcső építése felett vállaltak — és teljesítettek kötelessé­geket. InibradQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom