Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

T9T!. október í KÉLÉT-M AOY A TtORSZ A G i. oMal Erkölcsi szabályozók Tudomány és felelősség Beszélgetés dr. Varga Sándor professzorral az üzem- és munkaszervezésről A CÍMBEN leírt két SZÓ sokakban azt a képzetet keltheti, hogy az anyagi ér­dekeltségre építő közgazdasá­gi szabályozókkal valamifé­le, az erkölcsi 'tekintély hely­reállítását követelő megnyil­vánulással fognak itt talál­kozni. Mivel vannak, akik azt hiszik, •hogy fenyegető mére­tűvé vált az erkölcsi világ­rend felbomlása, idősze inek is tartanának egy etikai had­járatot a társadalom megja­vítására. Ennek a várakozás­nak cikkem nem felel meg, mert erkölcs és érdek, er­kölcsi szabályozók és gazda­sági szabályozók kapcsolatá­ról nekem más a vélemé­nyem. t Nem látom be ugyanis, hogy miért kellene erkölcsöt és érdeket egymással szem­beállítani? Ha a kettőt szem­beállítják, az jórészt azért történhet meg, mert erkölcsi tudatunk arra a nézetre épült. hogy az érdek az szennyes, földhöz ragadt vi­szony, az „ördögtől való”, azonos az önzéssel és anya­giassággal. Úgy tudom, sokan még ma is így gondolják és ezért vagy őszintén, vagy képmutatásból, de az érdekről csak szent borzadállyal tudnak szólni. Holott az érdek nem több és nem kevesebb, mint a társa­dalmilag érvényes és elismert szükségletek kielégítésére irányuló tudatos törekvés. Az érdek és érdekeltség — ép­pen azért, mert tudatosság kell hozzá — az eevlk legem­beribb jelenség. Minél fej­lettebb az ember és társadal­ma. annál többet jelent az érdek a létezéshez szükséges elemi javak megszerzésénél, annál inkább jelenti a szemé­lyiség feilődését. klteliesedé- sét szolgáló szellemi értékek megszerzésére, az erkölcsöt is nemesítő emberi kapcso­latok megteremtésére Irányu­ló tudatos törekvést. Az elmondottakból az is következik, hogy, ahol az emberek személyes és cso­portérdekeinek figyelembe­vételével tervezik meg a társadalmi tevékenység sza­bályozását. ott nincs kizárva a cselekvés erkölcsi ösztön­zésének és szabályozásának lehetősége sem. ellenkezőleg, igazán ott lehet hatásos a gazdasási szabályozás, ahol nincs ellentétben az embe­rek erkölcsi ítéletével, tehát az erkölcs szabályozó ereié­vel. De ehhez az igazsághoz még egy tétel tartozik: csak ott van az erkölcsnek sza­bályozó ereie. ahol nem sza­kad el, avagy nem kerül szembe a gazdasági törvé­nyekkel. s a rá luk énülő ér­dekviszonyokkal. Gyakran lehetünk tanúi annak. / hogy egyesek a társadalmi. gaz- dnsá-d. politikai valóság és az erkölcsi követelmények szemben állásáról beszélnek, ök azok, akik erkölcsi elve­ikkel összeegyeztethetetlen­nek tartják a társadalom ügyeiben való cselekvő rész­vételt, a tevékeny elkötele­zettséget. Ók azok, akik az igazi erkölcsösséget morali- zálással helyettesítik, irtóz­nak a tettektől, mert félnek, hogy közéleti cselekvésük so­rán beszennyezik magukat. Ugv akarnak erényesek ma­radni, hogy tekintetüket ál­landóan egy elvont erkölcsi eszménykéore függesztik és távol tartják magukat az élet ütközeteitől. Erényességük a farizeus erényessége, mert a kívülállás pozíciójánál mon­danak ítéletet mások tettei felett. AZ ERKÖLCS AKKOR TÖLTHETI BE valódi szabá­lyozó szerepet, ha megmarad a reális társadalmi talajon és cselekvésre ösztönöz, nem pedig a cselekvéstől való tá­volmaradásra. Az erkölcsi szabályozás, mint minden szabályozó eszköz, csak élet­közelségben hatásos. Ha el­szakad az élettől, akkor mo- ralizálássá válik és képmuta­tást termel. Az emberek lát­szólag és formálisan enged­nek az „erkölcsi nyomásnak” és a gyakorlatban egészen mást csiná’nak. mint. amit az üres. életidegen normák előírnak. Gondolom, érthetőbb lesz ennek a fontos elvi kérdés­nek a tárgyalása, ha tapasz­talataink közül kiragadunk néhány tói ismert jelen«é- get. Legjellemzőbb ezek kö­zül a munka erkölcsi és anvagi ösztönzésének problé­mája. Gváknri hiba. hogv a két oldalt elválasztják egy­mástól. Vannak munkahe­lyek, ahol az a szokás, hogy két csoportra osztják a dol­gozókat. Egyik csoportba azokat sorolják, akik anyagi javakkal késztethetök na­gyobb teljesítményre, a má­sikba azokat, akik erkölcsi elismeréssel. A hibás gyakor­lat hatására kialakul az a vélemény, hogy az anyagi el­ismerés nem tartalmaz erköl­csi mozzanatot, az erkölcsi elismeréshez pedig nem já­rulhat anyagi. hiszen azzal földre húznák az emelkedett erkölcsiséget. Valójában ak­kor tartanák tiszteletben az erkölcsi követelményeket, ha a legnagyobb következetes­séggel alkalmaznák a munka szerinti elosztás szocialista elvét, vagyis, ha a jobb mun­káért adnák a nagyobb anya­gi és a nagyobb erkölcsi elis­merést is. MÉG NAGYOBB HIBA, ha a különböző jelképes erkölcsi elismeréseket, a megbecsülés jeleit az anyagi elismerés helyett adják. Ezek a jelké­pes, ünnepélyes aktusok, ha csupán formális szükségle­teket elégítenek ki és nin­csenek összekötve a teljesít­mények ésszerű értékelésével nemcsak, hogy nem érik el a kívánt erkölcsi hatást, ha­nem még rombolhatják is a közösség szellemét, mert minden ami ellenkezik a közvélemény ítéletével, kö­zömbösséget, sőt cinizmust szül. Szeretném' hangsúlyozni, hogy a különböző erkölcsi el­ismerési formák, kitünteté­sek, stb... nagyon fontosak és eredményesek lehetnek, de csak akkor, ha alkalmazá­suk találkozik a szőkébb munkahelyi és a társadalmi közvélemény egyetértésével, a szocialista elosztás köve­telményeivel; ha a megbe­csülés valóságos teljesítmé­nyért jár; ha a hivatalos el­ismerés nincs ellentétben a munkatársak véleményével. Az erkölcsi szabályozók szerepe rendkívül nagy az emberi cselekvésben, a mun­kahelyi magatartás és lég­kör formálásában. De csak akkor fejthetik ki hatásukat, ha nem szakítjuk el őket azoktól a valóságos feltéteT lektől, amelyek között ér­vényesülniük kell. A termelő­üzemekben. intézményekben a munkaerkölcs fejlődéséhez a legjobb környezetet a munkahelyi demokrácia te­remtheti meg. Az anyagi ösz­tönzők csak akkor hatéko­nyak, ha együtt járnak, nemcsak véletlenül talál­koznak; ha tekintélyük van és vonzást gyakorolnak az emberek többségire. Mind­ez ott járhat, együtt, ahol ? döntéseket, ésszerűen meg­osztják; ahol a döntések a nyilvánossá" előtt és a köz yileménv támogatásával szü­letnek: ahol rrt»gf'M"lő táié- knztetárrs I énftPr a kÖ7ÖSséei ellenőrzést és phol a műnk" erodménves folyamatossá­gát nem O'-édP-ációval. ha­nem m""felelő szervezeti eszközökkel, s a tárgvi fel­tétetek megteremtésével biz­tosítják. AZ ERKÖLCSI SZABÁ­LYOSOK az emberi cselek­vés semmivel nem pótolható eevre nacvobb jelentőségűvé váló eszközei, de csak akkor érvényesülnek. ha nem a gazdasági szabályozók és pnv-agi ösztönzők helyettesíté­sére, a munkaszervezet héza­gainak a tömörítésére hasz­nálják. Az erkölcsi értéke1-- ott virágoznak, gyarapodnak ahol igazságos munka szerin ti elosztás van és demokra­tikus, nyílt szellem uralko­dik. Pozsgay Imre Dr. Varga Sándor 39 éves és nemzetközi szaktekintély. A közgazdaságtudományok doktora, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem ipari üzemszervezési tanszé­kének professzora. Tagja az Akadémia ipargazdasági és munkatudományi bizottságai­nak, a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának, a Ve­zetőképzés és a Szervezés-Ve­zetés című folyóiratok szer­kesztő bizottságainak, az egyetem pártbizottságának. Az üzem- és munkaszervezés­ről azóló párthatározat elő­készítésében a Központi Bi­zottság mellett működő egyik munkaközösség vezetőjeként veti részt. Rendszeresen előad a KGST vállalati szervezési, irányítási koordinációs bi­zottságában. Három közgazdasági könyv­sikere jelent meg eddig. A munka termelékenysége és az átlagbérek az iparban 1963-ban, az Iparvállalatok vezetése, szervezése és terve-, zése két kötetben 1960-ban és 1968-ban. Egy éve jött ki az Iparvállalatok belső irá­nyítási rendszere című műve, amelynek most második, bő­vített kiadásán dolgozik. A napokban egy, a vállalati vezetésről írott, hat nyelven megjelenő kötetbe adott le egy fejezetet. Orosz, német és angol nyelven is publikál. Az ipari vállalatok belső irányítási rendszerének idő­szerű kérdéseiről szóló nyír­egyházi előadása után mond­ta el. hogy amikor megkapta a város iparvállalatainak hosszú listáját, meglepődött: nagvon sokat változott Nyír­egyháza, ahol középiskolás diákéveit töltötte. Ebben a városban . már lehet az üzem- cs munkaszervezésről ' beszélni. Éltünk az alkalom­mal és arra kértük dr. Varga Sándort, válaszol ion a Kelel- Magvarország néhány ezzel kapcsolatos kérdésére. Szervez?« és moralitás — Van gazdasági vezető, aki úgy ítéli meg, hogy az üzem- és munkaszervezés csupán divat kérdése, egy kampány a többi között. Mi a véleménye érről? — Az, hogy az ilyen gaz­dasági vezető nem érti a cél­jainkat, saját feladatát. Az üzem- és munkaszervezés szükségszerűség. Egv olyan tényező, ami nélkül nincs ha­tékony gazdálkodás. Fejlesz­teni kell a szervezés formáit, korszerűsíteni a vállalati mű­ködést, a vezetést, jobb sza­bályozókra van szükség. Ám van ennek a problémakörnek egy tudati, morális oldala is. Mégpedig az — amiről a kelleténél kevesebbet beszél­nek —, hogy mindenki ko­molyan és fegyelmezetten dolgozzon. Mert enélkül hiá­ba csinálunk mi csodálatos működési szabályzatokat, ha­tározunk meg munkakörö­ket, valósítunk meg korszerű szervezési formákat, módsze­reket. Ahhoz tehát, hogy a dolgok előre menjenek, job­ban kell szerveznünk a mun­kát, az üzemet, az irányítást, s általában felelősségteljeseb­ben kell dolgozni mindenki­nek a saját posztján. •• Ul év eredménye — Milyennek értékeli a magyar iparvállalatok belső szervezettségét? Milyen a he­lyünk a világban? — Erre a kérdésre nagyon nehéz röviden válaszolni. Anyagaink sorozata van er­ről. Nagyon heterogén a hely­zet. Vannak igen jól szerve­zett vállalataink, s ez jó do­log. Vannak azután, ame­lyeknél csak egyes területek jól szervezettek, s még töb­ben olyanok, ahol szervezet­lenség tapasztalható. Különö­sen a kis vállalatoknál je­lentkezik az utóbbi. A kérdés másik részéhez: a tőkésorszá­gokban , az üzemszervezésnek nagyobb múltja van, mint ná­lunk, ez tény. Magyarorszá­gon a szervezési problémák csak az utóbbi ö—6 évben kerültek előtérbe. Ennek elle­nére e kérdést ma már igen komolyan vesszük, ezt az or­szágos erőfeszítések is bizo­nyítják. Ha közelebbről vizs­gáljuk a helyünket. az.t mondhatjuk, hogy a legjob­ban szervezett tökésvállalat- nál sincsenek olyan dolgok, amit egy jól képzett magyar szakember nem tud, vagy nem tudhat. Amiben előrébb kell mennünk, hogy felzárkóz­zunk, az — mint említettem —, a fegyelmezett munka. Ki a jó vezető ? — Sokan hivatkoznak arra, hogy a munka- és üzemszer­vezés megfelelő érvényesülé­sét gátolja néhány szabályo­zónk, mit például az átlagbér­szint. Mit tart ön erről? — Több ólyan vitában vet­tem részt, ahol elhangzott, hogy nem elég ösztönző a mechanizmus, s azért nem nyúlnak a szervezési tarta- talékokhoz, mert a vállalato­kat erre nem kényszerítik: Az én véleményem, hogy a mechanizmust valóban vizs­gálni, elemezni kell. Állandó­an keressük az utakat, mó­dokat, amelyekkel fokozni le­het az ösztönző hatást. Most legalább két évig stabila'.: a szabályozók. A kérdés azon­ban állandóan napirenden van és 1974-ben nyilvánva­lóan módosítások lépnek be Addig is megvan a jobb munka lehetősége. Megvan az önállósági fok, a társadal­mi elvárások fokozódtak, na­pirenden tartják ezt a kér­dést a pártszervek, miniszté- riumok. A vállalati magatar­tásra persze a nyereségszem­lélet és sok más is hat. de az érdekütközések nagyon széles körben nem akadá­lyozzák a mechanizmus érvé­nyesülését. Az viszont már inkább probléma, hogy sok vezető egyszerűen nem vállal felelősséget, nem indít pozi­tív akciót. Az ilyen vezető­vel nincs nagyobb baj. az sajnos hosszú idrig eldolgoz­gat egy-egv vállalat élén. Nyilvánvaló, hogy nem ad övéké a jövő. hanem a^oké, akik határozottak, keresik az újat még akkor is. ha azzal bizonyos részérdekeket sérte­nek, s emiatt ma még esetleg bajuk is származhat. Tanácsadás. szakemberek — .4 vállalatok külső se­gítség nélkül képt-lenck'meg­felelő tempóban fejleszteni a belső irányítást. a munkát. Miiven támogatásra számít­hatnak? — Ez alapkérdés. Amit ki­emelnék, n szervezési intéze­tek növekvő szerenp. v"gynn lényeges, hogy amit ök csi­ráinak. az modern légiiért Tovább kell erődíteni a mód­szertani kutatásokat. Ezzel összefüggésben: elsősorban ezeknél az intézeteknél kel­lene kialakítani a tanácsadó szolgálatot. Döntőnek tartom a módszertani útmntatők, a iá olások kidolgozását is, akár tárcák égisze alatt. Ez különösen a kis- és középvál­lalatoknak. ielentene sokat, ahol hiányzik. vaev gyenge a b"lső irányítási bázis. Zá- róíelben említem hogv a fővárosi tanácsnál ezt a munkát megkezdték. A to­vábblépés másik lényeges alapja. hogv megfelelő menv- nyiségben képezzünk szak­embert az egyetemeken, fő­iskolákon Egy átfonn képzé­si, illetve továbbképzési rendszerre lenne szükség. Nem utolsósorban arra. hogy a politikai és az állami veze­tés — a pártszervek, a mi­nisztériumok. a tanácsok — morálisan is jobban ösztö­nözze. ellenőrizze és értékel­je e folyamatot, alakítson ki mellette megfelelő közhangu­latot. SesiMff Szabolcsnak — Különösen nagy szük­sége lenne a segítségre Sza­bolcs fiatal iparának. Mit tud megoldásként ajánlani? — Meggyőződésem, hogy az önöknél nemrég alakult Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság megyei cso­portja dicséretes aktivitással kezdeményez. Munkájukat mi is készséggel támogatjuk. Ab­ban magam is szívesen köz­reműködöm, hogy erősödjön egyetemünk és a megye kap­csolata. Beszélnünk kell arról is. hogy mind a nappali, mind a levelező tagozataink­ra több szabolcsit küldjenek. Tanszékünk szívesen segíti megyéjük szervezési szakem­bereinek képzését, az üzem- és munkaszervezés elméleti és gyakorlati tapasztalatcse­réje színvonalas fórumainak kialakítását. Amennyiben igénylik, módszertani. segít­séget adunk a vállalatoknál létrejövő szervezési bizottsá­gok kialakításához is. Kopka János A moszkvai diplomás — Furcsa dolog a pad másik oldalán állni. Akiknek sze­mináriumot vezetek, alig fia­talabbak nálam. Néha leg­szívesebben tegeződne az em­ber. Az órákon nem arra gondolok, hogy én fogom a nagy igazságokat kimondani, csupán arra. hogy amit meg­tanultam, miért ne adhatnám át annak, aki még nem ta­nulta meg ugyanazt. Aki „a pad másik oldalán áll” — 24 éves, fiatal tanár­segéd. a tanárképző főisko­lán. Néhány hónapja még ugyanúgy tanult. ugyanúgy készült a vizsgákra, mint azok, akiknek most a politi­kai gazdaságtant tanítja. Csak éppen az út volt valami­vel kacskaringósabb Öfehér- tótól Nyíregyházáig. Timku Józsefnek hat testvére van. Szülei — ahogv ő fogalmazza — egvszerű emberek, nem ta­nultak. A testvérek közül többen továbbtanultak, ki nappali, ki a munka mellett esti tagozaton. Amikor ő je­lentkezett Kecskemétre, a konzervipari szakközépisko­lába. nem gondolta, hogy va­laha is gépészmérnök lesz. Negyedikben külföldi egye­temre ielenfkezett. Moszkva ba. élelmiszeripari gépész szakra. Felvették. — Úgy érzem, beférköztem az ottani emberek közé. Az első éveknek volt egy bizo­nyos idegfeszültsége. Hogy kellett vigyázni, ha megszólí­tottak, magyarul nem vála­szolhattam. Később már a trolin, vagy a metrón eszem­be sem jutott, nem éreztem magam külföldinek. Köztudott, hogy a szovjet­unióbeli egyetemeken a ha­zaiaknál jóval speciálisabb képzés folyik. A magyarokat az első perctől az orosz cso­portokkal egvütt oktatták. Még a kollégiumban sem számított az államoölsárság, együtt laktak, egvütt főztek vacsorát egymásnak. Mert a menza bármilyen me"felelő is, egy kis hazai íz miatt szí­vesen áldoztak a szabad idő­ből. A fiö rubeles állami ösztöndíjból — ebből a kollé­gium 1 fubél 70 kópék ha­vonta — a vacsórsfőzésen kívül egy-egy színházjegy­re. hanglemezre is tellett, És ehhez jött még a nvári gya­korlaton keresett pénz. — Harmadiktól kezdve rendszeresen jártunk gya­korlatra. Egy tejipari gép­gyárban dolgoztunk. Fizikai munkát. Esztergapad, maró­gép mellett olyan fémmunká­kat, amit elméletben már tudtunk. A másik évben a Nyíregyházi Konzervgyárban voltam egy hónapig. Majd újabb egy hónap egy moszk­vai kenyérgyárban. öt éve egy idegen ország­ban. Fenyeget-e vajon az a veszély, hogy vagy teljesen elszakadnak az országtól, vagy az, hogy egy egészséges honvágy miatt nem tudnak beilleszkedni az Ottani kör­nyezetbe? Az az öt év. amit Timku József ott töltött, ezt a kettőt egyesítette. Beil­leszkedtek. de nem szakadtak el. Időnként összejöttek, olvan nagy hazai események­ről beszélgetni, mint a párt- és a KISZ-kongresszus, az if­júsági törvény, a nők érde­kében hozott intézkedések, az alkotmánymódosítás. Tim­ku József másodikban alap­szervezeti KTSZ-tttkár volt Harmadikban a csúcsszerve­zet vezetőségi tagja. 1969-ben felvették a pártba. Negyedik­ben és ötödikben pedig az ófehértói fiatalembert meg­választották a 600 kint tanuló egyetemista „vezetőjévé”. Ö lett a moszkvai KISZ-titkár. — Csak vázlatosan mon­dom el. Hétfőn marxista esti egyetemre jártam, pol.-gazd. szakosítóra. Erre külön en­gedélyt kaptam. Kedden' párt­vagy KISZ-gyűlésre. Szer­dán kéthetenként KISZ vb- ülésre. Pénteken KISZ-tit- kári, vagy bizottsági érte­kezletre. Vasárnap délután volt az irodalmi színpad. Ma­radt a csütörtök és a szom­bat, Ha lemaradtam a tanu­lással. olyankor pótoltam. Olvasásra is maradt idő, meg zenére. Láttam néhány szép balettet. Szeretem Csajkovsz­kijt és Hacsaturjánt. Hoztam is haza néhány lemezt a műveikből. Friss gépészmérnöki dip­lomával pályakezdés előtt. Több lehetőség közül még­sem az eredeti szakmáját vá­lasztotta. Azt mondja, azt is szerette volna, hogy ter­melőüzembe, munkásembe­rek között dolgozzon. De abban is lehetőséget látott, hogy a politikai gazdaságtan tanításával továbbadja azt a pluszt, amit Moszkvában | megtanult. Most bejár Ofe-1 hértóról. Minden reggel há­romnegyed 6-kor kel, este há­romnegyed 6-kor indul visz- sza a vonat. A főiskolán már dolgozik a KlSZ-bizottság- ban. Azt szeretné, ha a bi­zottság külföldi kapcsolatait segíthetné, például egv ele­ven kapcsolatot kialakítani KTSZ-esok és komszomolis- ták közölt, az ungvári egye­temistákkal. Jubileumi ez az új tanév Húsz éve tanulnak rendszere­sen a szovjet unióbeli egyete­meken. főiskolákon magyar fiatalok. Aki tapasztalatairól terveiről beszámolt, egv a sok ezerből. Talán ennek az egv fiatalembernek a gondo­latai is sejtetnek valamit ab­ból a munkából, ameb’et a Szovjetunióban szerzett ma­gas színtű tudásukból itthon kamatoztatnak. T-lálo vett a Magvar—Sznvlet Baráti Tár­saság főtitkárának a jubile­umra adott nyilatkozatából az egvik megjegyzés: „Ezek a fiatalok a szovjet—magyar barátság nagykövetei.” Barakso Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom