Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

Keltetőgép a klubban Nem divatból mentek a pincébe — Barkáesklub — Niért népszerű mm. tftm* s. Szépül a megye legnagyobb községe 0 Ujfehértói mozaikok LÁTOGATOK A NÉPMŰVÉSZETI ÉS BARKÁCSKlALr- LITÁSON. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Ujfehértó a megye legna- gjobb községe. Kétszáz hí­jával tizenötezer lakosa meghaladja Mátészalka, Kis- várda városoKét. Évi saját erős költségvetése 12 millió 600 ezer forint, melyhez 1 millió 900 ezer forint ál­lami támogatást kap. Ez az alap azonban csak a tanácsi intézmények fenntartására elegendő. Lényegesebb fej­lesztéshez szükség van a gazdasági, társadalmi szer­vek és a lakosság támogatá­sára. így készült el a múlt évben az a gyönyörű mű­velődési ház, amely 12.5 mil­lióba került, megszépítve a községi centrumot. Tavaly készült el 10 kilométer szi­lárd járda, s idén további 8.5 kilométerrel hosszabbo­dik. A három szakszövetkezet Aranyalma Gyümölcstermelő Közös Vállalkozása 3 kilomé­ter makadám bekötő utat épít, rövides befejezéssel. A Vörös Hajnal Tsz egy 30 vagohos terményraktárral és Egy tsz az egyik megyei mezőgazdasági vállalattól 34 ezer folyóméter, 70—80 Cel- sius-fokos termálvízzel mű­ködő talajfűtő polietilén csöveket rendelt. A vállalat a megbízatást egy műanyag- feldolgozó vállalathoz to­vábbította, amely a csöve­ket csomagolatlanul, köte­gelve leszállította. A tsz hajtatóháza altalajának fű­tésére 5400 folyóméter csö­vet beépített, míg a többit a szabadban, szalmával le­takarva tárolta. Már a be­építés megkezdésekor a tsz szerelői észrevették, hogy a csövek töredeznek és — mint később kiderült — a rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak bizonyultak. Ilyen előzmények után a tsz a mezőgazdasági vállalat ellen félmillió forint kárté­rítés fizetéséért pert indított. A tárgyaláson a vállalat azzal védekezett, hogy a hi­báért egy kereskedelmi vál­lalat felelős, amely a csöve­ket forgalomba hozta. A baj­hoz azonban hozzájárult, hogy a csöveket a tsz hely­telenül tárolta. Végső fo­kon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a mezőgazdasági vállalatot a peresített 500 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet leszögezte: szerződéses kötelezettségét a vállalat hi­básan teljesítette, ezért sza­vatossági felelősség terheli. A Műanyagkulató Intézet véleménye szerint a csövek, tönkremenetelének elsősor­ban anyag- és esetleg fel- dolgozási hiba az oka. Bár a csöveket nem tárolták szak­szerűen, a tsz mentségére szolgál, hogy az áru átadá­sakor nem látták el hasz­nálati és kezelési utasítás­sal, ezenkívül jó minőségű cső ilyen hamar semmikép­pen sem mehetett volna tönkre. Tehát a helytelen tárolás a bekövetkezett kár­ral nincs összefüggésben. Az egyik városban lévő szövetkezeti lakás lakója, hél évvel a beköltözés után ész­revette, hogy lakásának padlózata megsüllyedt. Ta. pasztalatát közölte a lakás- fenntartó szövetkezettel, amely a panaszt a kivitele­ző vállalathoz továbbította. Ez azonban arra hivatko­zott, hogy az épület átadása óta több, mint hét év telt el. tehát a szavatossági igény vele szemben elévült, ezért a hibát nem köteles kijavítani. Ezek után a lakó a szövetkezet ellen pert in­dított, amelyben a padlózat helyreállítását, vagy annak költsége megtérítését köve­telte. A járásbíróság marasz­taló, fellebbezésre a megyei bíróság elutasító ítéletet ho­zott Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a köveiké. zö álláspontot foglalta el: szociális épülettel — ebéd­lő, öltöző, mosdó — gyara­podott idén. A tsz e két lé­tesítménye 730 ezer forintba került. A község lakossága, a főtéren társadalmi mun­kában parkot épített ki, aminek értéke mintegy 300 ezer forint. Kivitelezés alatt áll két. egyenként 50—50 személyes óvoda — jövő szeptemberre készülnek el velük. A lako­sok és a gazdaságok itt is jelentős társadalmi munká­val segítenek. 1975-ig még egy harmadik 50 személyes óvoda és egy 75 személyes iskolai napközi otthon is el­készül. Célcsoportos állami beru­házásból az öregek részére nyolc lakás építése fejező­dik be hamarosan. Lakóik már idén beköltözhetnek. Ugyancsak ilyen fedezetből épül hat család lakása, két­szintes kivitelezésben. Ezt lakói a jövő évben vehetik birtokukba. A tanács a következő — A kérdés eldöntésénél nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy nemcsak a felpe­res lakásának padlózata süllyedt meg, hanem több más lakásé is, sőt, a talaj- süllyedés a ház előtti járda alatt is észlelhető. Ilyen helyzetben pedig további ká­rosodásokra kell számítani, amelyek az épület állagát is veszélyeztethetik, s ez a sú­lyos helyzet akkor is fenn­marad, ha a felperes laká­sát helyreállítják. A folya­mat megszüntetéséhez olyan széles körű munkálatok el­végzésé szükséges, amelyek az egész épület fenntartásá­val kapcsolatosak, vagyis amelyek az állagfenntartás érdekében nélkülözhetetle­nek. A lakóház fenntartásá­ról (kezeléséről, karbantar­tásáról, felújításáról) a szö­vetkezet köteles gondoskod­ni. Márpedig ebben az eset­ben a szóban forgó lakás meghibásodása a lakásszö­vetkezeti tulajdonban álló épületrészben keletkezett ok­ra, illetve a talajban bekö­vetkezett elváltozásra vezet­hető vissza. Tehát a másod­fokú bíróság a keresetet alaptalanul utasította el, ezért ítéletét halályon kívül kellett helyezni és új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasítani. Egy mezőgazdasági tsz szerződésben vállalta, hogy egy másik tsz-nek 330 ezer forintért 4300 férőhelyes, au. Immár négy éve annak, hogy az Országos Takarék- pénztár Nyíregyházán beve­zette az átutalási betét­számlarendszert. Már az el­ső hónapokban nagy érdek­lődés kísérte az új szolgálta­tást, hiszen ez a betétfajta a lakosság kényelmét szol­gálja. Ma már Nyíregyházán kö­zel 1700 család gondján se­gít az Országos Takarék- pénztár, s számuk napja­inkban tovább nő. Lényege e kedvező szol­gáltatásnak az, hogy a számlatulajdonos megbízás ad a takarékpénztárnak a általa megnevezett számlák rendszeres kiegyenlítésére és mnek érdekében teendője isupán az, hogy minden hó­nap 8. napjáig a hónapban .isedékes dijak együttes ösz- ízegét saját számlájára be­fizeti az OTP-nél. vagy a postahivatalnál. Az egyes szolgáltató szervek részére a években tovább építi — a község fejlesztése céljából — a járdahálózatot. Még közel tíz kilométer szilárd járda megépítése a terv. Egy kilo­méter műút a Béke, Mártí­rok és a Pósa Angéla utcáik­ba kerül. A négyszáz személyt fog­lalkoztató építő és faipari szövetkezet jövő évben par­kettakészítő üzemet nyit. Ez további száz dolgozónak ad állandó munkalehetőséget. A Debreceni Ruhagyár csak­nem félszáz bedolgozó nőt foglalkoztat. Egyezkedés indult az Újpesti Gyapjúszövő Gyár­ral. gyáregység telepítésére. Amennyiben e tárgyalások eredményesen fejeződnek be — amire remény van —, erőteljes lendületet kapna a nagyközség iparosodása. Kez­detben — már a jövő évben —, a tervek szerint legalább félezer dolgozó számára nyílna állandó helyi munka- lehetőség. (ab) tomatikus távvezérléses to­jótelepet épít. A munka el­készült, de hamarosan kide­rült, hogy a berendezésnek konstrukciós hibája van, ami ki sem javítható. Mind­ennek az lett a következmé­nye, hogy a tojóhibridek nagy mennyiségben hullot­tak el és a tojástermelésben jelentős kiesés mutatkozott. Ezek után a megrendelő tsz bejelentette: a szerződéstől eláll, egyben kártérítési és kötbérigényt támasztott. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a beperelt tsz-t 463 ezer forint megfizetésére kö­telezte. Az ítélet indokolása sze­rint, ha a szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és megfelelően, vagy kellő idő­re, illetve gazdaságosan ki sem javítható, a megrendelő a munka újból való elvég­zését követelheti. Amennyi­ben azonban ez nem áll ér­dekében, a szerződéstől el­állhat. A perben kihallgatod bírósági szakértők vélemé­nye szerint a szóban forg" telep a rendeltetésszel', használatra alkalmatlan é kijavítása túlságosan sokk kerülne, ezért a felperes r vállalkozási szerződéstől jo gosan állt el, az alperes PC dig kártérítési felelősséggé tartozik. Hajdú Endr számlákat az OTP egyenlíti ki. A kiegyenlített számlá­kat az OTP minden hónap­ban — a számlán lévő kö­vetelésről szóló értesítéssel egyidöben — megküldi a számlatulajdonosnak. Az átutalási betétszámla nagyobb megtakarításokra is alkalmas, mert a havi leg­alacsonyabb betétösszeg fi­gyelembevétele mellett évi 1 százalékkal kamatozik. A számlák kiegyenlítése után fennmaradó összeg felett a számlatulajdonos szabadon rendelkezik. A számla előnyeit felis- nerve került bevezetésre Iátészalkán is 1972. október '.-gyei az átutalási betét­számla. Eddig meghaladja a 00 családot azoknak a szá­ma, akik a rendszeresen is­métlődő díjak kiegyenlítésé­re — átutalási betétszámlán keresztül — megbízást adtak az OTP mátészalkai fiókjá­nak. . (n. gy.) Hogy kerül egy keltetőgép a művelődési házba? — kér­deztük Vásárosnaménvban, a járási művelődési központ pincéjében Sánta Miklós igazgatótól és munkatársától, Antal Györgytől. Hamar meg­nyugtattak bennünket; nem akarnak ..profilt” változtatni és csibekeltetéssel növelni a művelődési központ bevételi forrásait. — Alakult nálunk egy bar- kácsklub. Sok helyről kap­tuk a berendezést, villanyfor- rasztót, hegesztőt, eszterga- padot. A faforgácslapgyár hulladékanyagokat adott, mások különböző masinákat. Az egyik helyről egy kivénült keltetőgépet is felajánlottak. Először ml is csak mosolyog­tunk az ajánlaton, később rá­jöttünk. talán a villanymotor­ját tudnánk használni vala­mire... Nincs nagy múltja a vásá- rosnaményi járási művelődési központ barkácsklubjának, de már 30—40 fiatal és idősebb ember járogat be szombaton, vasárnap a pincében berende­zett helyiségbe. Nem egysze­rűen műhely ez, hanem va­lóban klub. A Hobby és az Ezermester című újságok, fo­lyóiratok több éves példá­nyai éppúgy megtalálhatók, mint a legfrissebbek. Vas­sal. fával és más anyagokkal dolgoznak a klubtagok, akik között találunk ügyvédet, nyugdíjas állomásfőhököt, rendőrt, pártbizottsági dolgo­zót, hivatali alkalmazottat, tsz-tagot, kisiparost, peda­gógust, diákot. — Egyelőre nem volt más célunk, mint az, hogy lehető­séget adjunk a barkácsolók­nak a szabad idő hasznos el­töltéséhez — magyarázza Sánta Miklós. Ezért (.ter­jeszkedtünk” a föld alatt, a raktárnak használt pincét át­alakítottuk. berendeztük bar- kácsklubnak. A Népművelési Intézet is segített bennünket 5000 forinttal; a berendezések, gépek értéke meghaladja a 40 000 forintot. Mi hozza a klubba a külön­böző foglalkozású és korú em ­bereket? A technikai és bar­kácsoló hajlamon túl sokszor praktikus okok is. Valakinek elromlik otthon az ajtózár a másik meglátott egy szép virít‘artót és szeretné saját kezűleg megcsinálni. Egyesek iparművészeti hajlamaiknak Vasárnap délelőtt a me­gyei könyviár, a járási hi- .atal és könyvtár, valamint a Tiszabecsi Községi Tanács ünnepséget rendezett Tisza- ^ecsen Szabó Lőrincnek, a huszadik századi magyar irodalom egyik kiváló köl­tőjének emlékére, abból az alkalomból, hogy a költő tizenöt éve halt meg. Vargha Zsigmond helybeli iskola- igazgató bevezetőjében el­mondotta, hogy megyénk és a járás térképén ismét egy- gyel szaporodik az irodalmi emlékhelyek száma. A köl­tő kora ifjúságában állan­dóan Tiszabecsen töltötte a nyarakat és a felszabadulás után írt egyik fő művében, a fücsökzene című verses önéletrajzában nemcsak megkapó szavakkal festi le a szatmári tájat, hanem megemlékezik a tiszabecsi emberekről is és többször, részletesen írja le, hogy itt, ebben a kis faluban ébredt fel benne az irodalmi éx'dek- lődés, a világ megismerésé­nek vágya, az első sírig tar­tó szellemi élmények itt ér­iek. Dr. Katona Béla irodalom- történész, a Nyíregyház- Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola docense em­lékbeszédében méltatta a költő életművét, aki igen sok műfordításával széles ablakot nyitott a magyar ol­vasóknak is a világirodalom, ra. A mozdonyvezető fia. aki tíz évig itt vakációzó diák volt. olyan emberek­kel találkozott ití és olyan beszélgetéseknek lehetett ta. núja, amelyek a kisdiák engedelmeskedve iratkoztak a klubba. Szórakozva, játékos formá­ban ismerkednek az anyagok megmunkálásának fizikai tör­vényeivel, elemi technikai fogásokkal. S közben a népi és iparművészet alkotóvilágá­ba Is „kirándulnak”, akik a barkácsolásban esztétikai él­ményt is keresnek. Vannak népi használati tárgyakat ké­szítő fafaragók, intarziás do­bozokat nagy műgonddal ké­szítők, szőlőgyökérből figurá­lis alakokat kibontó amatőr művészek, míg mások forgat­ható tv-asztalí. saját konst­rukciójú nagyítógépet szer­kesztenek. Ebben a hónapban kiállításon is bemutatkozott a barkáesklub: Hodosi István. Schmidt Sándor, Bo2ó Sán­dor, Fejes Gábor és mások. Az egvik teremben népművé- vészeti kiállítást is rendeztek, a nyíregyházi Horváth Vince fafaragásaiból és a naményi Petrovics Janómé hímzőasz- szony munkáiból. Az érdeklő­dés a művelődési ház vezető­it is meglente. — Úgy látszik, az a titka — mondták —. hogy az ismerő­sök munkáit láthatja a kö­zönség. Ez mindig izgalma­sabb, több kíváncsit vonz... Alig 36 négyzetmétert széliemében termékeny ta­lajba hullott magnak bi­zonyultak. Az ünnepségen a járás legjobb szavalói és a tisza­becsi irodalmi szakkör rész­leteket adtak elő a költő ti­szabecsi vonatkozású költe­ményeiből. Az ünnepség után került sor az iskola falán a költő emléktáblájának leleplezé­sére. Karádi Gyuláné, a megyei tanács nevében ad­ta át az új emléktáblát. „foglaltak el” a művelődési ház pincéjében a barkácsolók. S egyáltalában nem divatból mentek a pincébe, nem volt másutt hely. — Egy kis pluszt is szeret­nénk adni a klubtagoknak. Nemcsak a technika, hanem az irodalom, a film, a tévé is szóba kerül itt. És a klubnak nemcsak az a célja, hogy a helyes forrasztást, hegesztést, esztergályozást tanulják meg. így éan ez a pinceklu­bunkkal is, ahol legutóbb Ta­mási Áron-emlékestet rendez­tünk. Megfordult ná­lunk Fábián Zoltán író, Ratkó József költő. Telephy Katalin művészettörténész, a debrece­ni „Ketten” Színház... Nemrég alakult meg a mű­velődési központban a kert­barátok klubja. Dísznövény- kiállítást is rendeztek, jár­tak Pomózon, az ország egyik legjobb kertbarát klubjában. Diafilmek vetítésével „tobo­rozzák” az érdeklődőket, az esztétikusabb otthon és kör­nyezet népszerűsítése a cél. Nem öncélú, divatos játék Vásárosnaménvban a klubok létrehozása. S ebben néha olyan, a művelődéstől messze eső tárgy is segíthet, mint egy csibekeltető gép... P. G. Wintráger Vilmos, a közsé­gi tanács elnöke, amikor a község lakossága nevében átvette, egyben megígérte, hogy a község új művelődé­si otthonát Szabó Lőrincröl fogják elnevezni. A vendé­gek ezután megtekintették a nemrég berendezett Szabó Lőrinc-cmlékszobát, melyben a költő kéziratai és fényké­pek tanúskodtak azokról a rekkenő nyarakról, melyek­nek — a költő szavaival él­ve — parazsait a húsába itta. író-olvasó találkozó, nyelv­tanfolyam — a munkásszállóban A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál közel ötezer em­ber dolgozik. A négy mun­kásszálláson több, mint ez­ren laknak. Ezek a szállá­sok nemcsak az ott lakók­nak, hanem a kultúrának is otthonai A művelődési le­hetősége adottak. A fő­épületben lévő szakkönyv­tár melle.i, mind a négy szállóban van könyvtár, rá­dió, tv-, olvasóterem. Az ismeretterjesztő előadásokat is itt rendezik. Az idei munkásakadémia fő témája a katonapolitika. Á Cilmve- .ítéssel egybekötött beszél­getések tájékoztató jellegű­ek. Ebben az évben író-ol­vasó találkozó színhelye volt a SZÁÉV kultúrterme. Bede Anna költő találkozott megyénk építőipari dolgozói, val. önálló angol nyelvtan­folyam is működik, heti négy órában. Évente több, mint húsz dolgozó sajátítja itt el az angol nyelv alapjait. Terv, hogy jövőre a néme­tet is oktatják. Az „Ismerd meg hazádat” mozgalom a leglátogatottabb. Az elmé­letben, a térképen megis­mert nevezetesebb helyekre — ha nem is mindegyikre — kirándulásokat szervez­nek. A költségeket, részben a vállalat, részben a részt­vevők fedezik. A TIT a „gyakorlati órákra” is küld idegenvezetőt. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Köze' 2000 Cja’ád gondján segít az OTP Ci szolgáltató* Mátészalkán Szabó Lorinc-emíékünnepség Tiszabecsen É^LCT-MÁÖ^AttORSZÁf? S «AM

Next

/
Oldalképek
Tartalom