Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

MT». október 22. m?LET-MAGTARÖÍlS2Ae pL oAfcd FELHÍVÁS A megyéikben nagy gazdasági kárt oko­zó fertőző állatbetegség — ragadós száj- és körömfájás — lépett fel. A betegség megelőzése és felszámolása mindannyiunk érdeke. Jelenlegi állategész­ségügyi és technikai felkészültségünk' mellett a ragadós száj- és körömfájás terjedése meg­fékezhető és az okozott kár csökkenthető, eh­hez azonban szükséges a lakosság segítsége is. A sikeres védekezés érdekében kérjük az állattartó tulajdonosokat, hogy a hasított kör- ír. v. állatok minden megbetegedését a helyi ta- n i.csnak vagy az állatorvosnak jelentsék be és az elrendelt védekezési szabályokat mara­déktalanul tartsák meg. A fertőzött udvarokból a hasított körmű állatokat elkülönítőbe szállítjuk, ahonnan a g gyűlt szarvasmarhákat a tulajdonosok visz- sxafapják, a sertéseket állami tulajdonba vesszük. Az állami tulajdonba vett serté­sekért kártalanítást fizetünk. Mindazon személyek ellen, akik a fertőző állatbetegség bejelentését elmulasztják, sza­bálysértési eljárást indítunk, 5000 Ft-ig ter­jedő büntetéssel sújtjuk és kizárjuk az állami kártalanításból. A megyei járványügyi bizottság nevében kérem megyénk lakosságát, helyi, állami és társadalmi szerveit, hogy fegyelmezett maga­tartásukkal segítsék elő védekezési rpunkán- kat. hogy a jár vány veszély miatt szükségessé vált rendkívüli intézkedéseket mielőbb meg­szüntethessük. Megyénk lakossága a példás helytállás te­rén már számtalanszor bizonyított, ez ad re­ményt arra, hogy közös erővel ettől a veszély­től is miélőbb megszabadulunk. Nyíregyháza, 1,972. október 21. DR. PÉNZES JÄNOS a megyei tanács elnöke, a járványvédelmi bizottság elnöke Védekezzünk a ragadós száj- és körömfájás ellen A megye területén rend­kívül nagy gazdasági kárt okozó ragadós száj- és kö­römfájást állapítottak meg az állategészségügyi szolgálat szakemberei. A ragadós száj- és köröm­fájás a kérődző állatok (szarvasmarha, juh) és a ser­tés fertőző betegsége. Előidé­zője rendkívül nagy fertőző képességű ragályanyag. A be­tegség az állat- és személy­forgalommal, valamint az ál. lati eredetű termékekkel es azok csomagolására használt anyagokkal terjed. A ragályanyag rendkívüli fertőző képessége mellett is a betegség megelőzése és fel­számolása ésszerű, szigorú in­tézkedésekkel és kellő fe­gyelmezettséggel biztosítható. A betegség rágályanyagát a beteg állatokon kívül, legin­kább az azokkal közvetlehül, vagy közvetve érintkezett személyek és tárgyak (pl. te­jeskanna, táposzsák), vala­mint állati nyerstermékek (tej, hús) és a takarmány közve­títik. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében éppen ezért rendkívül fontos a betegség mielőbbi felisme­rése .és bejelentése. A fertő­zött gazdaságokban, udvarok­ban és községekben az állat- forgalmat, szem: )i i nat, valamint az állati nyerster­mékek forgalmát korlátozni és ellenőrizni kell. A ragadós száj- és köröm­fájás behurcolásának meg­akadályozása végett az üze­mek, a gazdaságok és az egyé. ni állattartók gondoskodja­nak az állattartó telepek zárásáról, lehetőség szerinti bekerítéséről, mert csak az állandó és biztosan záró ke­rítéssel és ellenőrizhetően jól zárható bejáróval ellátott ál­lattartó telepek védhetők meg kellő biztonsággal min­den fertőző anyag behurco- lásától. Idegen személyt az állat­tartó telepre ne engedjenek be. Az ott alkalmazott dol­gozókat lássák el munkaru­hával és lábbelivel, ámitpsak a telepen belül viselhetnek. Biztosítsanak részükre meg­felelő öltöző- és mosdóhelyi­séget. A ragadós száj- és köröm­fájás ragályanyagát hús hul­ladéka. vagy mosóleve is köz­vetítheti. A hús hulladékát és mosólevét ne adjuk sertések­nek. hanem azokat semmi­sítsük meg. Összegyűjtött konyhai moslékot és konyhai hulladékot feletetés előtt főz. zük meg. A ragadós száj- és köröm­fájás tünetei az egyes fogé- konv állatfajoknál különbö­zőé1 '’hetnek. Az állatok lá­zasak, a szájban — sertésen túrókarimán is — a lábvé­geken is, esetleg a tőgyön hó­lyagok keletkeznek. Az álla­tok "•'■•iizanak és rosszul esz­nek \ beteg állatok sántíta­nak ?s sokat feküsznek. Az az állattartó illetőleg állatgondozó, aki az állato­kon a betegség tüneteit ész^ leli, azonnal jelentse a köz­ségi tanácsnak, vagy a keze- ,lő állatorvosnak. A bejelen­tést ne maga, hanem olyan megbízottja útján tegye meg, aki a beteg állatokkal nem érintkezett. Az állatorvos ér­kezéséig maradjon az állatok tartási helyén és az udvar­ból, illetőleg tanyáról vagy telepről másokat se engedjen eltávozni. A járvány leküzdése és a betegség felszámolása érdé. kében a ragadós száj- és kö­römfájás ragályanyagát kell megsemmisíteni. Ennek több­féle módszere ismeretes. A ragályanyag leginkább a beteg állatban es annak kör­nyezetében található meg. Szétszóródásának megaka­dályozása végett a fertőzött helyet zárlat alá kell helyez­ni. A zárlat lényege röviden az, hogy a Jezárt,.helyről, bi­zonyos ideig szérftély^ektték kimenni, onnan állatokat, ál­lati termékeket és olyan tár­gyakat, amelyekkel a beteg­séget terjeszthetik, kivinni nem szabad. Gyakorlatilag a fertőzött helyen levő minden tárgyat ilyennek kell tekin­teni. Azt a községet, amelyben csak egyetlen helyen is je­lentke u a' betegség, szintén zárlat alá kell helyezni. Ez az álla »forgalom és a legel­tetés megszüntetésével, eset­leg a személyforgalom és az állati termékek forgalmának korlátozásával jár. A fertő­zött község szomszédságában levő községeket bizonyos tá­volságon belül védőkörzetbe kell vonni, ahol az élőállat- ' forgalom ugyancsak korlá­tozva van. Ezek a szigorú intézkedé­sek azért szükségesek, mert a rendkívül nagy ragályozó képességű vírus továbbhurco- lását csak ilyen módon lehet megakadályozni. * A fertőzött gazdaságokban és az egyéni állattartók fer­tőzött udvaraiban levő kór­okozót a zárlat tartama alatt meg kell semmisíteni. Ennek a legmegbízhatóbb módja a 2—3%-os lúgos fertőtlenítő anyaggal történő lemosás és permetezés. Ha egy ' községben több egyéni állattartó udvarában állapították meg a betegsé­get, a fertőzött helyek szá­mának csökkentése végett •» fertőzött udvarban és annak szomszédságában levő álla­toknak egy helyre, elkülöní­tőbe (karanténba) történő szállítását rendeli el a ható­ság. A ragályanyag megsemmi­sítésére legalkalmasabb a lú­gos kémhatású . fertőtlenítő­szerek 3%-os vizes oldata. Az egyik legmegfelelőbb a ke­reskedelmi ‘forgalomban levő * „CSEPEL,—12”, amely mind a személyi, mind az- állatok, valamint a tárgyak és helyi- ’ ségek fertőtlenítésére egy­aránt alkalmas. A tárgyak, ál­latok és istállók fertőtleníté­sére a HYPÓ és a klórlúg 3%-os oldata is jó eredmény­nyel vehető igénybe. A ragadós száj- és köröm­fájás leküzdése nem kizáró­lagosan a hatóságok és az ál­latorvosok feladata. Munká­juk eredményes végzéséhez elengedhetetlenül szükséges valamennyi állattartó és a la­kosság segítsége. Tapasztalat van arra, hogy ahol a ható­ság intézkedését megértette! és részükre társadalmi segít­séget is nyújtottak, az ismer­tetett védekezési módszere1 alkalmazásával ezt a veszé­lyes betegséget aránylag kis károsodással, eredményesen fel lehetett számolni. Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi Állomás Pótszabadság, szülési segély, több járadék R gyermekes anyák javára A szatmár-beregi tsz-ek nőbizottságai küldöttértekez­leten tárgyalták meg, hogyan jutott érvényre a nőbizottsá­gok javaslatai az alapsza­bály-módosításokban. A legtöbb tsz-ben előkészí­tő bizottság alakult, amely­ben a nőbizottsági elnök is helyet kapott. A nőbizottsá­gok javaslatai általában be­kerültek a módosított alap­szabályokba. A korábbi alapszabályhoz képest, lényeges előrelépés történt a juttatások differen. ciáltságában. Ezen belül első­sorban az egyedülálló nők, a többgyermekes anyák ja­vára. Vannak tsz-ek, ahol az . alapszabályt ilyen értelemben már előbb módosították. A nők fizetett szabadságá­hoz szükséges munkanapok számát többek közt mérsékel­te az ópályi Kossuth Tsz. Ahol a régi, évi 160 kötelező munkanappal szemben most 110 munkanapot állapítottak meg. Teljesítésével minden ledolgozott 21 ‘nap után egy fizetett szabadságnap jár. Több szövetkezeti gazda­ságban módosították az alap­szabályt a gyerekes anyák javára. Ennek lényege, hogy gyerekeit egyedül nevelő nő­nek, az alapszabadság mel­lett 3—3 nap, kisgyerekes anyáknak 2—2 nap pótsza­badságot állapítottak meg. A tyukodi Kossuth Tsz-ben pél­dául, 250 tízórás munkanap teljesítése esetén 8 nap kü­lön fizetett szabadság jár ~ az alapszabadságon felül. A szülési segély mértei-« 75—100 százalék között ala­kul a tsz-szövetség gazdasá­gaiban. A nag 'sze.: -esi 'Egyesült Erő Tsz módosított alapszabálya szerint 80 mun. kanap teljesítése után 70 szá. zalék,. 250 munkanap teljesí­tése után 100 százalék szülé. si segély jár. Egyre inkább kifejezésre jut az idősek és nagycsalá­dosok iránti tisztelet és meg­becsülés is. Nyugdíj-, illetve járadék-kiegészítést vagy évi egyszeri segélyt ad sok tsz.. Ezek közé tartozik a csenger- újfalui, vállaji, szamostatár- falvi közös gazdaság. (asztalos) Lehetne több Iskolatej városfalun Megyénkben sok oktatási intézmény elzárkózik az is­kolatej árusítása elől. Pedig a kezdeményezés jól indult. Az első évben, tavaly, Nyír­egyháza 17 általános, közép- és felsőfokú iskolája mellett Mátészalkán, Kisvárdán, Uj- fehértón, Nagykállóban és Balkányban árusítottak isko. latejet. 'Szeptember elsejétől még kedvezőbb a helyzet, Nyíregyházán már 20 iskolá­ban, s emellett Mátészalkán, Kisvárdán, Nagykállóban, Uj- fehértón, Nyírbátorban, Nyír- mihálydiban, Nyírlügoson, Vaján, Baktalórántházán, Vá_ sárosnaményban, Tiszalökön és Kemecsén juthatnak a diá­kok az olcsó tízóraihoz. S hányán juthatnának még? Nyíregyházán például a, .Vé- cssy közi 12-es számú ‘álta-- lános iskolában, a borbányai 10-es számú iskolában, a víz­ügyi szakközépiskolában, a 13-as, a 6-os. a 3-as, a 4-es, a 7-es számú általános isko­lákban, a 107-es iparitanuló ; intézetben, a közgazdaság 1 zakközépiskolában és a pénz. ügyi szakközépiskolában nen árusítják az iskolatejet. A Szabolcs-Szatmár megye Tejipari Vállalat augusztus ban felkereste ezeket az is "kólákat, s javaslattal élt árusítsák az úttörők, vagy i hivatalsegédek az iskolatejet természetesen a kereskedelm haszonért, amit munkadíjkén kapjanak. Sajnos, sikertele nül. Többen azzal érveltek hogy későn szállítják ki a te. jet, s későn érkezik a péksü­temény is. A tejipar és a sü­tőipari vállalat vezetői meg állapodtak abban, hogy hi a hiányzó iskolák is bekap csői ódnak, külön gépkocsi indítanak Nyíregyházán amely egyszerre viszi a teje a néksüteménnyel. Nem ke­rült rá sor... Ennek ellenén a vállalatok igyekeztek idő­ben kiküldeni a szállítmányt. S ma már nincs is emiatt reklamáció. Vidékről nagyobb az isko­latej iránt az érdeklődés. A tejipar viszont csak olyan helységeket. tud bekapcsolni az ellátásba, ahol naponta van járata, és más árut is Visz a gépkocsija. Külön gép. kocsit e célra nem lenne gaz­daságos beállítani, hiszen reg­gel hét és fél tíz között kell leszállítahi az árut. Koráb­ban nem lehet, mert nincs aki átvegye a diákok tízórai­ját. Két és fél óra. glatt pe­dig a gépkocsi csak négy-öt községbe tudná eljuttatni a tejet. Megoldás azonban van. Az ÁFÉSZ-ek sokat tehetnének a vidéki iskola tej-ellátásért Úgy, mint ahogy azt a Tisza- löki és a Kemecsei ÁFÉSZ teszi. A tejipartól valamelyik korán nyitó üzlete átveszi a küldött árut, s a szövetkezet gondoskodik arról, hogy az a megfelelő időben eljusson az iskolásokhoz. Jelenleg 10 vidéki község »iskolája kap tejet. A tejipari Vállalat túra járatai azonban több települést is el tudnának látni. így' például kérés ese­tén Tiszavasvári, Nyírmada, Rohod, Pusztadobos, Kálló- semjén, Nyírtelek, Dózsasző- lő, Kótaj és Sóstóhegy is kaphat iskolatejet. Csakren-1" delni kell, s megszervezni á* árusítást. (bagoly) (3y@rmekho!misí felre yan elegendő kabát — Ciböszállítmány október végén — Gond a legkisebbek öltöztetése i Nyíregyházán, a Tanács- köztársaság téri gyermekru­házati szakboltba pénteken délelőtt egymás után érkez­tek a télikabátokkal, cipők­kel megrakott teherautók. Több áru tehát eltűnik az időszakos hiánylistáról, mi­vel az előrendelések lassan­ként megérkeznek. A gyermek- és bakfiskon- fekcióval eddig gém volt prob­léma. Bő választékban, ízlé­ses öltönyök, jersey ruhák álltak a vásárlók rendelkezé­sére a legkülönbözőbb mére­tekben. Sókan azonban hiába keresték a lányka télikahátot és az egy éve különösen meg­kedvelt orkándzsekiket. A A tárgyalóteremből Gyilkosság ióílókenységből A múlt év szeptemberé­ben, a máriapócsi búcsún is­merkedett meg a nagycserke- szi Balogh Miklós Lakatos Lídiával. Igaz, hogy az ak­kor 21 éves férfi már nős volt és három gyerek várta otthon, de hiába, mert ő La­katos -Lídia nyíregyházi la­kására költözött. Kerese.té. nek egy részét hazaküldte fe­leségének és vasárnaponként a gyerekeket is meglátogat­ta. Balogh Pesten dolgozott, s amikor tudomást, szerzett ar. •ól, hogy élettársa nem uta­sítja vissza alkalmi ismerő­sei ajánlatát, otthagyta mun. ahelyét és Nyíregyházán, a fÜZÉP-nél vállalt alkalnl" nunkát, hogy mindig együt- ehessenek. A nem egésze' alaptalan féltékenység mia* megromlott köztük a viszont ^gyre gyakrabban veszeked ek, néha még verekedtek is Augusztus 13-án ismét ősz. szevesztek és mivel Balogh nem volt hajlandó elköltözni a lakásból, Lakatos Lídia hagyta ott és nagynénje laká­sába költözött. Balogh ezután állandóan kereste az alkal­mat, hogy találkozzanak, ki­béküljenek és ismét vissza­állítsák az életközösséget. La­katos Lídia azonban hajtha­tatlan maradt, megmondta, hogy nem hajlandó tovább vele élni. * Augusztus 16-án — há­romnapi különélés után — este volt élettársa keresésére indult Balogh. A Halászcsár. iában megtalálta egy isme­retlen férfi társaságában. Ba- ogh léült egy asztalhoz és ügyelte, mi történik a közeli asztalnál. Később Lakatos Lí- iáék elindultak a Halászcsár­dából az Ezerjó étterem fe­lé. Balogh utánuk ment és felelősségre vonta á férfit, hogy mit akar az ő feleségé­től, aztán pofon vágta a fér­fit, aki elterült a kövön. La­katos Lídia összeszidta Ba- loghot és újra kijelentette, hagyja őt békén, úgy sem kell neki. Aztán felemelték a föld­ről a férfit és mentek to­vább az Ezerjó felé. Lakatos Lidia, hogy végre megszalj^- duljon Baloghtól, három arra járó katonát kért meg, hogy zavarják el a hivatlan ven­déget, a katonák pedig eleget tettek kérésének. Balogh el­szaladt előlük a Körte utca felé, aztán hazament az Ál­lomás térre. Lakatos Lídia pedig az Ezerjóban szórako­zott. Mikor befejezték a szóra­kozást, taxiba ültek és ők is az Állomás térre vitették ma. gukat. Meglátták, hogy Ba­logh már otthon van, ki­szállás nélkül folytatták út­jukat. Balogh észrevette, gyorsan átöltözött és Ismét Lakatos Lídia keresésére in­dult. Hajnali egy óra körül lát­ta meg volt élettársát egy is­meretlen férfi társaságában a Holló utcán, de Lakatos Lí- diáék is észrevették őt. A férfi elszaladt, Balogh pedig Lakatos elé merjt. Még egy kísérletet tett, hogy vissza­csalja magához, és amikor is. mét elutasításra talált, elő­kapta zsebkését \és nyakon szúrta Lakatos Lídiát, majd elindult a rendőrségre és be­jelentette önmagát. Lakatos Lídia még bezörgetett néhány helyre, hogy segítséget kér­jen, de mire a mentő megér­kezett, már halott volt. Balogh Miklóst emberölés­ben mondta ki bűnösnek a bíróság és 9 év szabadság- vesztésre ítélte, amelyet szi. gorított börtönben köteles le­tölteni. "Mélllkbüritetésként öt évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. 1 Súlyosbította cselekményét; élettársát ölte meg, aki ebben az időben öt­hónapos terhes volt. Az íté­let kihirdetése után az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett. Másodfokon a Legfel­sőbb Bíróság dönt. (balogh) helyi nagykereskedelmi vál­lalat nem tudott szállítani — Pestről, Szegedről és Mis­kolcról is csak ígéreteket kap­tak. A napokban azonban több, mint kétszáz darab ér­kezett, ami enyhít a nagy ke­resleten. A cipők között a 27—30-as gyermek egészcipő és a női műbőr csizma mutatkozott a legtartósabb hiánycikknek. Pedig a kereskedelem áz utóbbi termékből a tavalyi­nak a hétszeresét — közel 700 ezer párat rendelt. A* ipar küldi ezt a mennyise­get, de többségét csak októ­ber végén tudja szállítani. A gyermekcsizmákból kielégítő az ellátás. A 35—38-as mére­tekből nemrég 1350 darab ér­kezett. Az idei sláger a lány­ka lakk- és a fiú velurcipő volt, de az utóbbit is inkább a lányok keresték. A választékbővítést talán legjobban a kötött ruházati cikkeknél oldották meg, bár az alapanyag-ellátás zavarai ezen a területen is gyakran okoztak hiányt. A szakbolt rendszeresen kapcsolatot tart a budapesti férfiruha, a mis­kolci és a szegedi nagykeres­kedelmi vállalatokkal, me­gyén belül pedig több szö­vetkezettel'. A fehérgyarmati, aktól szoknyát, nadrágot, a nagykállóiaktól pantallót és kötényeket kapnak. A Nyír­egyházi Háziipari Szövetkezet pedig a kicsik részére készít sapkát, sálat és kocsikabáto- kat. így a megyei szövetke­zetek a bolt éves forgalmának 10—15> százalékát adják. Sajnos, állandó hiánycik­kekkel kell számolni az 1—3 éves korosztálynál. Nagyon kevés mennyiség érkezett ballonmackóból, nincs tipe­gő és a legtöbb probléma a háromnegyedes méretnél adó­dik. A beszerzés is nehéz, mivel nemcsak Szabolcsban jelentkeznek ezek a hiányos­ságok. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom