Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

'ifl'i. október 22.

KW ,-PT-M AGY ARC*'»? *t>

S. oMal

Jegyzetek:

Városiasodunk

áramlást jelenti, hanem a városias életmód teltételeinek terjedését — még a városok határain túl is. S ez nagyon egészséges folyamat csakúgy, mint vidéki városaink fejlődése, gyarapodása is. így különösen vidéki városaink növekedése — a népesség gyarapodásával együtt, de azt meghaladva, azon túl is — egészséges és az emberek igényeiből következő természetes folyamat. Mindemellett nyilvánvalóan a főváros és — különösen — környéke is tovább fog növekedni egy valamivel enyhébb, ésszerűbb ütemben, s így adódik több lehetőség korszerűsítésére, csinosítására. Hiszen a városok fejlődésének a lakosság növekedésével is lépést kell tartania, — s emellett állaguk, intézményeik fenntartása és ezen túl a szükséges korszerűsítés is nagy munka.

Az anyagi jellegű gondok közepette sajátos — nem elhanyagolható társadalmi, tudati problémákkal is jár az urbanizáció.' Olyan jelenségcsoporttal, amelyet a szociológusok vizsgálnak és elemeznek. így a városba telepedők- magatartásának, életmódjának, tudatának változásaival foglalkoznak, vagy kutatják a régi és új lakónegyedek lakóinak „elvárásait”, megítélésüket és igényeiket környezetükkel, körülményeikkel, szomszédságukkal kapcsolatban.

Fontosak ezek és a hasonló, kutatott kérdések, hiszen végül is a városiasodás értelme, célja a jobb körülmények, a kiegyensúlyozottabb életmód, az elégedettebb, emberibb élet feltételeinek kialakítása. Ember és környezet összhangját kell megteremteni fokozatosan — ahogy lehetőségeink engedik —, s ehhez időről időre „mértéket kell venni”, folyamatosan tájékozódni annak véleményéről igényeiről és vágyairól, akinek ez a környezet készül

állományba. Sok tanulsággal szolgál erről néhány adat. Száz dolgozóra jutó betegségi napból 1965-ben a tbc volt az ok 127 esetben, 1970-ben mindössze 83 esetben. A bőrbetegségeknél is csökkenés tapasztalható, 87- ről 75-re, a gyermekápolási táppénzes napok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyilván a hároméves gyermekgondozási segély bevezetésének eredményeként. Néháhy betegségfajta azonban feltűnően és kiugró növekedést mutat; így a szív- és érrendszeri betegségek aránya 193-ról 230-ra. az ideg- rendszerieké 57-ről 82-re, s az abortuszoké 33-ról 65-re nőtt, holott köztudott, hogy nagyon sok nő nem is veszi igénybe a terhesség-megszakításra a táppénzes állományt.

A négymilliárdos évi táppénz kifizetés tehát függvénye és mutatója egész egészségügyi és orvosi ellátottságunknak, munkahelyi körülményeinknek és egészében véve életkörülményeinknek. Sokatmondó az is, hogy milyen dolgozó rétegek és mely városok a listavezetők táppénzügyben. A szén- bányászatban évente 28,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, az építőanyag-iparban 19,4, a kohászatban 19,1, a textiliparban 18,9, a vegyiparban 15,7, a villamosenergia-iparban pedig csak 13 nap. Ugyanakkor vannak „kiemelkedő” városaink. Az országos adat szerint száz dolgozóból öten kerülnek havonta betegállományba. Ez a szám ugyanakkor Salgótarjánban 7,2, Esztergomban 8,6, Miskolcon 6,4, Tatabányán 5,6, Budapesten 5,1- et mutat. Nem lehet eleget ismételni, nem az a négymilliárd forint a sok, amit évente társadalombiztosításunk a táppénzek kifizetésére fordít, hanem a munkahelyi, munka- védelmi és az egyéni egészségvédelmi megelőzési törekvés a kevés, a betegségek időbeni feltárására és kiküszöbölésére.

Csala László:

Próbaházasság

Olvasom, hogy a múlt esztendőben körülbelül húszon, háromezer volt a házassági bontóperek száma. Ez, ahogy mondani szokás; növekvő tendenciát, mutat a korábbi évekhez képest. Egyúttal a válás okai is sokrétűbbek let. tek. Például, éive az egyenjogúság adta lehetőséggel már arra is akad példa, hogy mértéktelenül italozik azasz- szony (a statisztika szerint ez új jelenség!) s máris felborul a házasélet. Az okok közé sorolandó továbbá a szülőkkel való együttélés, a lakáshiány, a felbukkanó harmadik, aki elcsábítja a feleségtől a férjet vagy fordítva. S nem kevés végül a válás azért, mert a házasságok meggondolatlanul köttetnek, illetőleg bontatnak.

A körülbelül huszonhárom- ezer pár között ismerek egy férfit és egy nőt, akik majdnem ugyanolyan arányban javították a statisztiKát, mint rontották. S hogy miért csak majdnem — az a végén kiderül.

Mintegy tizenkét évvel ezelőtt szakította meg először a frigyet Alajos barátom és neje, Jolánka.

I

— Pedig ez szerelmi házasság volt — hüledeztem —, mi történt veletek? — Alajos bánatosan legyintett: — Az anyósom, akivel együtt éltünk... Kell ehhez magyarázat?

Aztán, mintegy hathónapi különélés után. újból összeházasodtak. És albérletben él. tek. Először együtt, majd kü. lön-külön, mert időközben ismét elváltak, mondván hogy az albérlet a házastársi elidegenedés főbenjáró oka.

Harmadszor azért-váltak e; — s ebből már nyilvánvaló, hogy ezt megelőzően Is újból összeházasodtak —, mert Jolánka a névnapjára piros szegfűt kapott a főnökétől. márpedig egy aránylag fiatal nődolgozó nem kaphat a

főnökétől csak úgy egyszerűen piros szegfűcsokrot. Alajos gyanút fogott, s törvénye, sen menesztette a hűtlennek vélt nejét.

Mikor aztán egy bizonyos idő elteltével kétségbevonha. tatlanul kiderült Jolánka ár. tatlansága, határtalan és forró szerelme Alajos iránt, ismét frigyre léptek. Szövetkezeti lakást vettek, születeit egy kislányuk, előjegyezte’.- ték magukat egy Trabantra is — Jolánka anyai öröksé géből —, de a csúcsra mái nem juthattak fel, mert Alajos egyszerűen megvadult. Dúvad lett belőle. Részeges disznó. Kocsmatöltelék. Go. romba családapa. „A jó ég áldjon meg — ragadtam gal. léron, amikor negyedszer is elváltak —, hát mi lett veMiinkásfómm Záhonyban

SZEGEDI NÁNDOR VÁLASZOL A FELVETETT KÉRDÉSEKRE

Első alkalommal október

20-án került sor munkásfórumra Záhonyban, amelynek lényege az, hogy a munkások kérdeznek, a vezetők válaszolnak. E párbeszédnek ez a formája izzó légkört teremt. Egyik oldalon az asztalnál a vezetők, szembe velük a padsorokban a munkások százai. Kíváncsi tekingetek, várakozás, nos, mit válaszolnak a kérdéseikre?

Éz történt itt is a MÁV művelődési házában. Jól előkészített tanácskozás volt. A körzetben dolgozó csaknem 6 ezer vasúti munkás előre tudta, mikor kerül sor a fórumra. Csaknem 200-an jelentek meg. Többségükben fizikai munkások. A kérdéseiket — félezer kérdés, 132 levél — előre eljuttatták a MÁV debreceni igazgatóságának. Erre napokéin át 40 hozzáértő szak- és társadalmi vezető kereste a választ. Nem lehettek jelen, különben egy időre le kellett volna állítani a munkát az igazgatóságon. Szegedi Nándor, az igazgatóság vezetője válaszolt a sok kérdésre, problémára, felvetésre, javaslatra. Mindenkinek, személy szerint. Ott voltak a helyi gazdasági, párt-, társadalmi vezetők is.

Milliós kölcsön kamatmentesen

Jó lehetőség volt ez a kölcsönös informálódásra, arra, hogy munkások, vezetők közös dolgaikról tájékoztassák egymást, segítséget adjanak részint a vezetésnek, igazgatóságnak, másrészt tájékoztassák a dolgozókat. E munkásfórum egyik formája, megnyilvánulása az üzemi demokráciának is. A tanácskozás bizonyította, nagy tartalékokkal rendelkezünk, olyan erőforrással, amelyet rendszeresen ki kell használni.

Hogy miért? Mert bizonyos

led, miért csinálod ezt?” Két fél konyak között s már vágj a hatodik után, így válaszolt: „Tudod, öregem, a boldogság miatt. Hogy olyan szépen rendbe jött nálunk minden . De most vége. Mindennek vé.kérdéseket másként látnak, ítélnek meg „fent”, s másként „lent”. Melyik a helyes? Ez a vitákban derül ki. Ezeket kell egyeztetni, s közelíteni, közös nevezőre hozni. így volt sok kérdésben, melyek valamennyiét lehetetlen lenne most itt boncolgatni. Csak néhányat emelünk ki utalásként. Például a legégetőbbet: a lakásproblémákat.

Érdekes, mert a kérdések zömében egy szó sém esett arról, mennyit fejlődött lakásellátásban Záhony. Pedig ez is a valósághoz tartozik. Elhangzott a kérdés a lakáselosztásról. Kinek a feladata legyen, kik kapják, s miért nem biztosít a MÁV minden dolgozójának lakásépítéshez pénzt? Nyílt, őszinte választ kaptak a kérdezők. Ez az igazgatóság hatásköre, sok szempontot vesz figyelembe, míg a szűkös keretet el tudja osztani. Tavaly Zá- honvban 23 dolgozó kapott 1 millió forint értékben kamatmentes kölcsönt lakásépítéshez. A kölcsön is a jövedelem függvénye, csak annyit adhatnak, amennyit e célra biztosítani tudnak a nyereségből.

Bár kétségtelen, hogy a kérdések személyek részéről hangzottak el, így elsősorban egyéni érdekjellegük volt, de mögöttük meg lehetett találni. fel lehetett fedezni az üzem érdekét, sőt a népgazdaság érdekét is. Különösen ilyen' jellegűek voltak a bérproblémákkal kapcsolatos kérdések. Ezt a termelőberendezések, a nagy értékű gépek kihasználásának a függvényében vizsgálták. így jutottak közelebb az igazsághoz. Elhangzott egy panasz: kevés a mozdonyvezetők, az átállítós gépek kezelőinek a bére. Egy rákérdezés után kitűnt, hogy 4—5 ezer között ingadozik. És a másik oldala a dolognak ? Ezeket a nagy teljesítményű M—62-eseket alig 50 %-ra használják ki, nem is szólva a figyelmetlenségből adódó törésekről. Pedig egynek az értéke 14 millió! Ez a helyzet a darukkal is. Igaza volt a munkásnak, aki kifogásolta, miért tart 5—6 óráig a beállításuk. Ez termeléskiesést okoz, csökkenti a teljesítményt, s természetesen a keresetet is.

A minap aztán kiket látok? Alajost, Jolánkát, kézen fogva vezették a kis Jucikét, arcukra írva a családi harmónia boldogsága, sétáltak derűs nyugalommal, fecskepár, amely röpülni ta- nítgatja kicsinyét.

— Nagy szalcállú csodatevő

— csaptam össze a tenyeremet —, hát megint... megint összeházasodtatok?!

Alajos és Jolánka szerelem, ittasan összemosolyogtak, majd szégyenlősen fejüket , rázták.

— Nem, barátom — mondta Alajos és filozófusi bölcsesség borult az arcára. — Nem házasodtunk össze. Egyelőre. Most próbaházasságban élünk. Elvégre alaposan meg kell azt fontolni, ha két ember egy egész életre akarja összefűzni a sorsát.

Ebéd — mikrobuszon

Égy ilyen munkásfórum fényt derít a fehér foltokra. Történetesen arra, hogy baj van a helyi tájékoztatással, a kölcsönös információval.

Vagyis: közelebb kell kerülni helyben is vezetőknek — munkásoknak. Számos olyan kérdés került az igazgató asztalára, amelyet Záhonyban, Eperjeskén a körzet különböző állomásain már rendezni kellett volna. Ilyenek az öltözővel, fürdővel, a szociális ellátással, az ivó- vízpanaszokkaj! kapcsolatos problémák. Szinte akuttá válnak a helyiek közömbössége miatt. Sok' panasz volt az üzemi koszt minőségére. Ez főleg a szállításokból ered. Nincs még most sem erre alkalmas kocsi. ígérte az igazgató, hamarosan két mikrobusz szállítja majd az

ebédet a kijelölt körzetekbe. Beszerzése most történik. Hasonlóan a helyi vezetésre tartozik, hogy végre megoldják az üzletek nyitvatartási rendjét. Ez 6000 embert, sok családot, munkásanyát érint. Ilyen jellegű és záhonyi megoldást igényel a MÁV rendelőintézetében az ügyelet biztosítása isi Panaszolták ugyanis, hogy egyes orvosok nem tartottak ügyeletet. Persze, olyan kérdéssel is fordulnak orvosi ellátás érdekében az igazgatósághoz, mely nem tartozik hozzá. Éspedig miért nincs körzeti orvos Záhonyban? Mint Szegedi Nándor említette, e kérdést is továbbították a megyei tanács illetékeseihez intézkedés végett.

Tapasztalni, hogy ilyen fórumhangulatban jobban megnyílnak az őszinteség csatornái is. Jelzi ez, hogy a vezetőkhöz bizalommal vannak az emberek. Három nődolgozó panaszolta el levélben, hogy őket nem a képességüknek, képzettségükének, a megszerzett vizsgáiknak megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Noha nem mutatott „felháborodást” az igazgatóság vezetője, de sürgős vizsgálatot kért. így tett egyéb más égető probléma rendezése érdekében is. Úgy tapasztaltuk, hogy e munkásfórum alkalmas volt arra — noha első volt , hogy a nézetek közelebb kerüljenek egymáshoz _ vezetők és munkások részéről.

Második vágány,

rekonstrukció

S, hogy valójában széles skálán mozogtak a kérdések, ezt legjobban bizonyítja: volt olyan munkás, aki ezt kérdezte; ismertesse az igazgató elvtárs, hogyan halad az igazgatóság, de főleg a záhonyi körzetben a párt 1971. decemberi határozatának a végrehajtása. Igaz, ez külön tanácskozást érdemelt volna, s erre nem vállalkozhatott. Néhány jellemző példával, számmal, intézkedéssel azonban bizonyította, hogy nem feledkeztek meg erről. Ennek eredménye — s országosan is figyelmet érdemel — a záhonyi körzetben alkalmazott 12—36-os szolgálati rendszer bevezetése. Elmondta, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének egyik kezdeti eredménye néhány millió forint megtakarítása is.

E munkásfórumok egyik feladata az is, hogy a vezetők tájékoztatást adjanak a jövőről, fejlődésről. fejlesztésről, tervekről. Elmondta az igazgató: tervezik Záhony és Fényeslitke között a második vágány megépítését, s Záhony rekonstrukciójával, Záhonyban a dominórendszerű biztosítást, járműmosó építését. Ennek a terve elkészült.

Több, mint félezer kérdés alapos megválaszolására kellett felkészülnie az igazgatóságnak, a vezetőknek. Érdemes volt. ök is, a munkások is tisztábban látnak közös dolgaikban. így könnyebb a cselekvés is.

Farkas Ráírnia

Négymilliárd — táppénzre

Világszerte megfigyelhető folyamat, az urbanizáció. Amiből ez a szó ered, az urbs a régi rómaiaknál nagybetűvel kezdve magát Rómát, „a” várost, a fővárost jelentette. S valóban, az urbanizáció — vagy most már magyar szóra fordítva: a városiasodás — elsősorban a fővárosok, a nagy világvárosok sajátossága. De nemcsak a városok városiasodnak! E furcsaság miatt érdemes egy kicsit elidőznünk a szó tartalmánál.

Valójában olyan folyamat az urbanizáció. amely térben és időben, az egész világra kiterjedően és történelmi folyamatban mutatkozik. Egyik feltűnő és lényeges jele az. hogy a föld népességének mind nagyobb hányada él városokban, azaz több tíz-, százezres, sőt milliós tömeget magába foglaló településeken. A tanyai ember maga áshat kutat, emésztőgödröt, megtermelheti táplálékát, viszonylag jóval kevesebb dologban van mások közreműködésére utalva. Természetesen ő is él a társadalmi munkamegosztás előnyeivel, a civilizáció hozzáférhető javaival, de lakóhelyi körülményei’ olyanok, hogy nagyobb mértékben képes lenne önellátásra, mint a nagyváros lakója, aki nemcsak táplálékát kénytelen üzletben beszerezni, hanem ivóvizét, fűtőanyagát vagy a fűtést, a villanyáramot, a szemét elszállítását és a szennyvíz elvezetését és a tömeg- közlekedési járműveket valójában nem nélkülözheti — az ilyen szolgáltatásokra szerveződött intézmények és vállalatok teszik lehetővé városi életmódját.

E példából is kirajzolódnak a városias életmód külső velejárói. S elég, ha körültekintünk az országban, máris látjuk, hogy nemcsak a városlakók igyekszenek hozzájutni a városi életmód civilizációs előnyeihez.

Az urbanizáció nemcsak a városokba

Hazánkban jelentősek a társadalombiztosítás kiadásai, csak táppénzre évente négy- milliárdot fizetünk ki; ennyibe kerül a dolgozók betegállománya. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán most készült el az első hathónapi statisztika, s eszerint az 1971. első félévi egymilliárd 918 milliós táppénzkifizetéssel szemben 1972. első tel évében kétmilliárd 83 milliót tett ki a táppénz. Érdekes. hogy a , kilencszázalékos emelkedés nem jelentett több táppénzes napot.

Esztendőnként tehát négymilliárdot visz el csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy népgazdaságunk ae orvosi, kórházi és rendelőintézeti ellátásra 6—6,5 milliárdot költ évente, Ha feltesszük a kérdést reális-e ez az összeg, reális-e, hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba kerül, akkor a szakembereit azt válaszolják! ez az összeg reális, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmények, a munkahelyi körülmények javítása, az alaposabb táppénzellenőrzés, az orvosi liberalizmus csökkentése, dg főleg a táppénzes fegyelem az, ami mfegtakarítást eredményezhetne. Főleg a fiatal szakmunkások szerepelnek gyakran betegállományban, az évi 12 nap pihenőidejüket megkísérlik megtoldani néhány nappal, s rendszerint sikerrel.

i A javuló életkörülmények is szerepet játszanak a betegállomány növekedésében, amit az jelez, hogy ma sokkal hamarabb elmennek az emberek az orvoshoz, mint régen, sokkal többet törődnek az egészségükkel. Olyan betegségek megelőző gyógyítására is sor kerül manapság, amibe az emberek régebben a betegség korai felismerése és kezelése nélkül egyszerűen meghaltak. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága vizsgálja és számon tartja azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táppénzes