Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

1972. október 20. KÉT,ÉT-MAG Y 4G S. oldat BŐVÜL A VÁLASZTÉK IS Olcsóbb és több hal kerül a boltokba A Halértékesítő Vállalat Nyíregyházán, a Himes utcán 2.5 millió forintos köl'séggel nagykereskedelmi telepet épített. A telep átadására ok­tóber 18-án került sor. Az új épületben a szociális létesít­ményeken és az irodákon kí­vül tárolómedence és raktár kapott helyet. A tárolómedencében 1 va­gon halat lehet tartani. A raktárban nagyméretű hűtő­gépet helyeztek el, ebben tá­rolják majd a pácolt, a füs- tölt és a fagyasztott halakat. Ugyancsak az új raktárban tárolják a megye boltjr. i kerülő halkonzerveket, va­lamint a halételekhez szük­séges fűszereket és ízesítőket. A vállalat gondolt a diétások­ra is: a jövőben zsírtalan, nö­vényevő halfajtákat is hoz a Hortobágyról és a tengerek­ről a tárolómedencébe, s a növényevő halak — a belföl­diek élve — innen kerülnek majd a megye boltjaiba. A vállalat a kiskereskedel­mi vállalattal és több megyei ÁFÉSZ-szel tárgyalt a hal­értékesítés bővítéséről. Ennek következtében a közeljövő­ben megyénk több húsboltjá­ba és élelmiszerboltjába ak­váriumot vásárolnak, s ezek­ben a boltokban naponta friss halakat lehet majd kap­ni, mert a vállalat túrakocsi­jai a Hortobágyról és a nyír­egyházi tárolómedencéből hetente többször is feltöltik a boltokban lévő akváriumokat. Ez az intézkedés enyhít majd a húsellátás gondjain is. Ed­dig Nyíregyházán a halbolto­kon kívül csak az Északi Al­központban lévő ABC-áruház- ban és a Bocskai utcai hús­boltban lehetett élő halat vá­sárolni. A vállalat kezdemé­nyezésére azonban néhány nappal ezelőtt a Guszev-tele- pen lévő élelmiszerboltba ak­váriumot vásárolt a kiskei'es- kedelmi vállalat, így ebben a boltban is kapható már élő hal. A vállalat igazgatóját'' megtudtuk azt is, hoey októ­ber 1-től december 31-ig a vállalat boltjaiban 3 forinttal olcsóbban árulják a belföldi, élő halakat (n. 1.) « Uj mosás — novembertől Háziasszonyoknak kedvező újdonság a Patyolatnál A háziasszonyok régi óha­ja teljesül akkor, amikor a Patyolat Vállalat megnyitja az új szalon jellegű gyors­mosó üzemét Nyíregyházán, az északi szolgáltatási ház­ban, a Vasvári Pál utca vé­gén. A gyorsmosó üzemben kilenc darab öt kilogrammos — mosáshoz alkalmas — mosógépet szerelnek fel, ami lehetővé teszi, hogy a beadott ruhák mosását külön-külön végezze el az üzem. Nagyon sokan azért nem mosattak eddig a Patyolat üzemeiben, mert a felszerelt huszonöt kilogrammos mosógépekben „összemosták” a ruhákat. Ht ez a gyakorlat megszűnik és a háziasszonyok mosásra át­adott fehérneműfélesége't az ötkilós kis mosógépek külön-külön tisztítják. A szolgáltatási házban lé­vő új üzemben nemcsak kü­lön mossák a ruhákat, de külön szárítják és vasalják is a gépek. A mosás időtartama kü­lönböző. Igénybe vehetik a 24 órás mosást, ami azt je­lenti, hogy ha reggel bead­ják, másnap délután négy­kor kimosva, frissen vasalva adják át a beadott ruhákat. A negyvennyolc órás rnosás pedig azt jelenti, hogy a szennyes ruha beadását kö­vető harmadik nap vehetik át a tiszta ruhaneműt. A 72 órás mosás egy nappal ké­sőbb készül el. Bevezetik a hatnapos mosást is. Ha hét­főn reggel beadták mosásra a ruhaíéleséget, szombaton átvehetik. A 24, 42, 48, és 72 órás vállalásoknál gyorsmosási felárat számítanak fel. A hatnapos mosás után az árak nem változnak. Az űj mosóüzem szalon- jellegű szolgáltatást ad, a nyugatról vásárolt gépek és felszerelések megérkeztek, a Patyolat Vállalat vezetőségé­nek véleménye szerint no­vember hónapban már üze­melni is fog. Az új Patyolat-szalon kü­lönleges minőségi munkát ad. Az új felszerelés és az ott dolgozó szakmunkások bizto­sítják majd az új Patyolat­szalon népszerűségét. (F. P.) KLUß AZ AUTÓSOKNAK A „sárga angyal“ és társai Közismert a kis, sárga szín­re festett segélyszol-álati ko­csi, amellyel a Magyar Autó­klub me°vei szervezete segít a bajba jutott autósokon hét végeken a Nyíregyháza—Deb­recen—Tokaj közötti úton. A közismert sárga ansval” viszont csak az egvik segít­ségadási mód, amelyik a klub tanainak rendelkezésére áll. Mellette még több új szolgál­tatás várja a szabolcsi autó­sokat, mint ahogy azt Erőss Károly, a megyei szervezet titkára elmondotta. Mindennek elsősorban a feltételeit kellett megterem­teni, amire a közelmúltban, október 13-án került sor, arcúkor a megyeszékhelyen, a Bethlen Gábor utcán átad­ták a klub új irodahelyiségét, ahol egész nap várják az ügyfeleket. Lehet is a forga­lom növekedésére számítani, hiszen előreláthatólag meg­haladja a 7800-at a megyében lévő személygépkocsik száma az év végére. A tervek között már egy pontos dátum is van. Október 28-án délután a Búza téren a „sárga angyal” segítségével díjtalan fényszóró-beállítást végeznek az autósoknak. A hamar sötétedő téli időjárás­ban minden közúton megfor­duló ember tudja, hoey mi­lyen haszonnal jár ez. Ké­sőbb, — valószínűleg szintén a téli „uborkaszezont” ki­használva — emelt színtű KRESZ-oktatás indítását is tervezik, együttműködve a Közúti Balesetelhárítási Ta­náccsal. Hasznos ez az autós­nak is, de nyer a gyalog köz­lekedő ember is vele, hiszen a szabályok pontos ismerete, betartása révén sok balesetet lehet elkerülni. A műszaki ismeretek okta­tása szintén nem marad el. A különböző motortípusok sze­rint — főleg a szocialista or­szágokban gyártott autókról — előadásokat tartanak, hogy a különben műszaki dolgok­hoz nem értő autós is megis­merje saját járművét, köny- nyedén elhárítsa a kisebb hi­bákat. A klubtagoknak pedig a jogásztagok bevonásával díjtalan tanácsadással sietnek a segítségére. Többek között a garázsépítés, a kártérítés, a biztosítás, a javítási számlá­zás jogi ügyeit beszélhetik meg.’ Az idén még csak külföldi élménybeszámolót tartanak autósszemmel járva a vilá­got, jövőre viszont már cso­portos külföldi utazást is szerveznek valamelyik szo­cialista országba úgy, hogy útközben szakszerű idegenve­zetés is legyen, de a meghibá­sodott autóknak is legyen szakember javítója. Á környezet védelmében Korszerű szennyvíztisztító rendszer az Alkaloidában LAPSZELEN Elkerülhető lett volna A Hortobágy-csatorna tu­lajdonképpen csak hangza­tos név Tiszavasvári határá­ban, hiszen nem nagyobb egy jókora ároknál. Mégis, ennek az aligcsatornának kell felfognia az Alkaloida Vegyészeti Gyár napi két­ezer köbméter szennyvizét úgy, hogy néhány kilomé­terrel lejjebb — igaz, hogy most már a Keleti-főcsa­tornából pótolt vízzel együtt — öntözzenek, táplálják a hortobágyi halastavakat. — A kacsák a tavon, azok a mi legbiztosabb műszere­ink — int tréfálkodva Ná- dasdy Gábor, a vízüzem ve­zetője a patak mellett lévő 12 hektáron tisztító tórend­szerben úszkáló szárnyasok­ra. ,, Méreggődör“ Mintegy 35 millió forintos költséggel hazánk egyik leg­korszerűbb biológiai szenny­víztisztító telepét építették meg Tiszavasváriban. A pró­baüzemelése a közelmúlt­ban, szeptember végén feje­ződött be, az eddigi eredmé­nyek biztatóak. Nem kis összeg a tisztító beruházása még a főbb száz milliós gyárbővítés egészét nézve sem, de érdemes volt rá áldozni, hiszen vizeink vé­delme, tisztasága napjaink-, ban egyre inkább központi kérdéssé válik, ott, ahol nem védekeznek hathatósan, az ember önmaga ellenségévé válik. Az Alkaloidában már az üzemi csatornarendszer úgy épült, hogy különválasztották azokat a vegyi anyagokkal szennyezett vizeket, amelyek egyáltalán nem tisztíthatók. A téglagyár egyik, használa­ton kívüli agyaggödrébe, az úgynevezett méreggödörbe vezetik .ezeket. Másik veze­téken folyik a savas szenny­víz és másikon az egyéb szennyeződést tartalmazó, de még a csapadékvíznek is kü­lön csatornája van. Ezeket aztán szivattyúk nyomják ki a gyártól másfél kilométerr; lévő külső telepre, a bioló­giai tisztítóba, de előtte a savas vizeket még lúggal közömbösítik. A biológiai tisztítás folyamatát Nádasdy Gábor tömören így fogal­mazza meg: Levegőt kevernek a vízbe — A folyókban egyébként különleges beavatkozás nél­kül végbemenő öntisztulás gyorsított folyamata. A víz­be levegőt keverünk be, s a kitenyésztett baktériumte­lepek — amit a vízben le­begtetünk — lebontják a szerves anyagokat szervet­len anyagokká, amelyek már nem károsak. Komoly kísérletsorozat előzte meg a tiszavasvari beruházást. Az alapkísérle­teket a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet végezte a mostani berende­zések százszorosán kicsinyí­tett másával, végig kísérle­tezve több fajta szennyező- dési lehetőséget, ami a gyár­ban előfordulhat. Majd a VEGYTERV tervei alapján építették meg a teljes be­rendezést. Fényesen világító lámpák, mérőműszerek sorakoznak a berendezéseket irányító mű­szerszobában. Kezelésükhöz elég két ember, akik innen bentről, a műszerek állásá­ból, a lámpák jelzéséből lát­ják, hogyan működnek a szivattyúk, milyen a tisztí­tott víz minősége. Innen in­dítják, állítják le a szivaty- tyúkat, nyitják, zárják a to­lózárakat. Mellettük két laboráns dolgozik, akik a rendszeresen vett vízmintá­kat ellenőrzik, vizsgálják, meghatározzák, hogy milyen adalékanyagok kellenek a szennyvízbe, a bontást vég­ző baktériumok életfunkció­jának biztosítása érdekében, hogy abból már csak közön­séges víz legyen. A kacsák jelzik A tisztítás hatásfoka mint­egy 90 százalékos. Előbb egy 10 ezer köbméteres átlagosí- tó medence, aztán a biológi­ai tisztítás következik — ahol háromnegyed részben el­veszti káros szennyeződését az ide jutott víz. Végül át­kerül a tórendszerbe, amely­ben a végső, mondhatni ön­tisztulás folyamata zajlik le. Két hónapba telik, amíg a víz idáig elfolyik, s innen kijut a Horlobágy-csatorná- ba. De már előtte, a falusi kacsák jelzik; a víznek sem­mi baja —, vidáman úszkál­nak benne. Lányi Botond Kötelező a sú!yhiányos szifonpatronok cseréje Az utóbbi időben megsza­porodtak a panaszok az au- toszifon patronokra, mert az eredeti zárás mellett Is gyakran súlyhiányosak és így a patronban lévő szén­dioxid nem elegendő a szó­davíz, vagy a tejszínhab elkészítéséhez. A Belkeres­kedelmi Minisztérium ille­tékes főosztályán elmondot­ták, hogy a fogyasztói ér­dekvédelemmel kapcsolatos rendelkezés előírja a fel­használatlan súlyhiányos patronok kötelező, díjtalan cseréjét, amelyre egyébként a patronos dobozokon lévő felirat is figyelmeztet. An­nak ellenére, hogy a hi­ányt a szénsavtermelő vál­lalat minden esetben elisme­ri — s a nagykereskedelmen keresztül a hiányos patro­nokat visszaveszi, kicseréli — egyes boltokban vonakod­nak a cserétől. A kedvezőtlen tapasztala­tok nyomán, a fogyasztói érdekvédelemre tekintettel a minisztérium felhívta az ér­dekelt kereskedelmi válla­latok figyelmét a rendelke­zésre, hogy minden körül­ményeskedés nélkül cseréljék ki a felszúratlan, súlyhiá­nyos patronokat. (MTI) Bukási rekord motorvezetésből Felkészületlen yizsgázók — A rutin már nem elég A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az üzemi bal. esetek nagyobb része elke­rülhető lett volna. Ezt álla­pította meg a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók S— i- szervezete megyei bizottsága is, amikor a munkavédelem helyzetét, a baleseteit okait vizsgálta a hozzátartozó üze­mekben, gazdaságokban. Mert például megyénk álla­mi mezőgazdasági üzemei­ben, gazdaságaiban az év el­ső hét hónapjában összesen 365 baleset történt, — töbo, mint 1971-ben egész eszten­dőben! — 211 esetben a dolgozók hibájából. Ez a szám önmagában elvezet bi­zonyos következtetéshez amit csak megerősítenek a feltárt előzmények, a szomorú sta­tisztikai adatok. Megdöbbentő mennyire ki­védhető helyzetekben tör­ténnek súlyos balesetek, kö­vetkeznek be tragédiák, mennyire oktalanul kell meghalniuk embereknek. Két esztendő alatt hét halálos végű baleset történt az álla­mi mezőgazdasági vállalatok, nál, gazdaságoknál megyénk­ben. Családos emberek hal­tak meg. Tizenkilenc gyer­mek; közülük tizenöt kisko­rú maradt apa nélkül. Tár­sadalmunk, de közvetlenül a vállalat, a gazdaság termé­szetesen messzemenően gon. doskodik a családokról, d« semmi esetre sem egyenérté­kű ez a családfői gondosko­dással, nem pótolhatják a* apát. A balesetek következmé­nyei nemcsak az érintett dol­gozót és családját sújtják. Érthetően megzavarja * munkahelyi légkört, nyo­masztóan hat a münkatársak hangulatára hosszú ideig. A baleset súlyosságától függő­en bizonyos ideig visszafog­ja a munka lendületét. Ki­mutatható, hogy a példaként vett balesetek következtében tavaly több, mint nyolc é* fél ezer, az idén a hét hó­nap alatt közel 10 ezer mun­kanap „esett ki” a mezőgaz­dasági üzemek termeléséből. Csupán amiatt, hogy a bal­esetet szenvedett dolgozó hosszabb-rövidebb ideig nem állhatott munkába. Azt vi­szont még senki sem állapí­totta meg, — mert nem iá lehet — hogy mekkora kárt okoz az üzemnek és végső soron a népgazdaságnak a balesetet követően a munk« menetében beállott zavar. Mindezekre nem árt gon­dolni mielőtt az a bizonyos egy-két féldeci lecsúszik munkába menet, mielőtt meggondolatlanul kapkodni kezdenénk a gépek körül. Mielőtt legyintenénk egyet a figyelmeztető szóra, a biz­tonságunkat szavatoló mun­kavédelmi előírásokra. <k- e.) Meglepően magas a buká­si arány a vizsgázóknál, a jogosítvány megszerzésénél. Október 16-án például az Autóközlekedési Tanintézet nyíregyházi iskolájában vizs­gázó 38 motorkerékpárveze­tő-jelölt közül csak öten tud­ták megfelelően kiállítani az elméleti vizsga KRESZ- és műszaki kérdéseit tartalma­zó tesztlapokat. Egy nappal később még ettől is szomo­rúbb rekord született: 43 motoros közül mindössze egy felelt meg a követelmények­nek! Csak valamivel jobb az arány a többi kategóriánál. Október 18-án 24-en autó- buszvezetői jogosítványért pótvizsgáztak. Ezek az em­berek hosszú gépjárműveze­tői gyakorlattal rendelkez­nek, korábban szerezték mef a jogosítvány különböző ka­tegóriáit, egészen a „D”-ig, azaz az autóbuszvezetői en­gedélyig. Az eredmény még­is elgondolkodtató lett. Min­den negyedik vizsgázó meg­bukott ! Az autóbuszvezető­jelöltekkel együtt négyen motorkerékpárra szóló jogo­sítványért vizsgáztak. Mind a négyen megbuktak! nem mindenki. Nem tanul­ták meg, nem ismerik az új jelzőtáblákat, rutinból ve­zetnek. Mint megtudtuk a meg- bukottaknak még egy lehe­tőségük van. Ha harmad­szor sem felelnek meg a vizsgán, akkor az addig szer. zett jogosítvány-kategóriákat visszavonják, kezdheti a vizsgát elölről az illető. Ez azonban korántsem meg­nyugtató. Mert mi van ak­kor, ha az illető mondjuk nem akar autóbuszvezető lenni ? Hiányos tudásával továbbra is részt vesz a köz­lekedésben, egészen addig, amíg balesetet nem okoz, vagy szabálysértésen rajta nem kapják. Pedig a szabá­lyokat semmibe vevők mel­lett nyilván a hiányos is. méretekkel rendelkezők és •utinból vezetők is közreját­szanak abban, hogy Ma­gyarországon 12 óránként meghal egy ember, óránként egy pedig súlyosan megsé­rül! Ezért is lenne arra szükség, hogy kötelezzék a gépjárművezetőket évenkén­ti továbbképzésekre, ahol megtanulják az esetleges új közlekedési szabályokat, vagy felfrissítik a régieket. Szerdán tízen buktak meg az elméleti KRESZ- és mű­szaki vizsgán. Négyen nem vezethetnek gépjárművet, jelen esetben motorkerék­párt. De hatan továbbra is részt vesznek a közlekedés­ben. Autójukkal járják az országot. De mi lesz, ha pontosan azzal a táblával találják szembe magukat a gyakorlatban, amelyre most a vizsgán nem tudtak vá­laszt adni? (bagoly) Szabálysértési ügyek Bírság — fizetés elmulasztásáért Papp Gyula, a tanintézat helyettes vezetője, elméleti vizsgabiztos: — A baj ott kezdődik, hogy sokan csak formaságnak tekintik a vizs­gát. Jól mutatja ezt a szer­dán vizsgázó autóbuszvezető­jelöltek példája is. Ezek az emberek évekkel ezelőtt sze­reztek jogosítványt. Az ak­kori tudás azonban már ke­vés. Az 1962-ben kialakított közlekedési szabályokat ed­dig hét esetben módosítót ták. Ezzel azonban az em­lítettek nem tartottak lé­pést, — vagy legalábbis A társadalombiztosítási járulékok befizetésének el­mulasztása. vagy késedelmes fizetése ezer forintig terjed­hető pénzbírsággal sújtható. A legutóbbi időben a ma­gánmunkáltatók közül töb­ben nem vették figyelembe a társadalombiztosítási já­rulék befizetésének elmu­lasztásával járó rendelkezé­seket. Ezért M. I. nyíregy­házi lakos fuvarozót 150 forint pénzbírsággal sújtotta a szabálysértési hatóság. A társadalombiztosítási igaz­gatóság feljelentése alapján megállapították, hogy az 1972. május hóra kirótt 339 forint és a június hónapra kirótt 357 forint járulékot az esedékesség idejére nem fizette be. Hasonló K. F. nyíregyhá­zi kisiparos esete is. Ugyan­csak 150 forint pénzbírság­gal sújtották. I. F. cipész kisiparos pedig június és július hónapokra kirótt tár­sadalombiztosítási járulékot „felejtette el” befizetni, 200 forint pénzbírsággal büntet­ték. B. K. kisiparos össze­sen 2537 forint járulékot az esedékesség idejére nem fi­zette be. A szabálysértési hatóság 300 forint pénzbír­sággal sújtotta, azzal a fi­gyelmeztetéssel, hogy a jö­vőben tartózkodjék hasonló szabálysértés elkövetésétől es a munkavállalója után ki­rótt járulékot az esedékes­ség idejére pontosan fizesse be, mert a szabálysértés 2 éven belüli megismétlődése esetén már mint visszaesőt, sokkal szigorúbban fogja a szabálysértési hatóság bün­tetni. K. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom