Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

T972. október Í9. fcÉLET-MAGYARORSZAO 9. oldal Csökkentik a tanulók túlterhelését Végrehajtás útján a* állami oktatásról szóló párthatározat kólákig terjedő egészére. A múlt tanévben csökken­tették az általános iskolák első osztályában kapott elég­telen osztályismétlésre uta­sító hatását. Jófe a tapaszta­latok erről az intézkedésről, a pedagógusok és a szülők várják a folytatást. Az idén néhány, önként jelentkező általános isköla első osztá­lyában próbaképpen telje­sen megszüntetik az évismét­lést, majd a jövő tanévtől kezdve — természetesen a szükséges elemzések után — általánossá teszik ezt a gya­korlatot. Ez nem jelenti azt, hogy a tanulók nem kapnak osztályzatot, beleértve akár áZ élégteléht is; hiszen na­gyon fontos az önellenőrzés, valamint áz, hogy a diákok így is ösztönzést kapjanak a szorgalmas tanulásra. Az át­lagosztályzatot még az idén eltörlik az általános és a középiskolában. A jövőben az általános tskölák ötödik osztályában; valamint a töb­bi osztályban a belépő új tantárgyakban a tanulók fél­évkör néítt kapnak dSztály- zatot. Fontos és sürgős feladat az érettségi és dz egyetemi, fő­iskolai felvételi vizsgák egy máshoz való közelítése is. Ennek keretében csökkente­ni kívánják az érettségi tár­gyak száfhát, továbbá az érettségi anyagát. Arra tö­rekszenek, hogy ne a négy esztendő teljes IShiferiétárityá- gából kelljen a diákoknak vizsgát tenniük, hanem a tananyag kiemelt, fontds fe­jezeteiből. A szakembereit körében egyetértés van ab­ban is, hogy eltöröljék az érettségi vizsga átlagát. So­kan támogatják azt az el­képzelést, hogy az érettségi írásbeli dolgozatot úgy te­kintsék, mint egyetemi fel­vételi munkát is. Az érettsé­git a jövőben nem kívánják beszámítani a fölvételi pórit, száiriokba, helyette — éz A terv — a felvételi tárgyakból a második, harmadik és ne­gyedik évben élért középis­kolai eredményeket veszik figyelembe. Ezzel is arra akarják ösztönözni a diáko­kat, hogy az érettségi átla­gért folytatott küzaélérh he­lyett áltálában a tisztességés tanulásra, kivált pedig azok­ra a tantárgyakra fordítsák figyelmüket, ene f.;ájukai, amelyeket a későbbiek so­rán hasznösitáni tüdhák. Szabolcsi szülészek tanulmánya Az állami oktatás tovább­fejlesztéséről HbZott páfthá- tározat riyömáh a MüvélÖ- désügyi Minisztérium szak­emberek bevonásával hozzá­fogott a feladatok végrehaj­tásához. A várható legfon­tosabb intézkedésekről — köztük a tanulók túlterhelé­sének csökkentéséről, az érettségi vizsga kbriszerűsi- téséről — tájékoztatták a minisztérium közoktatáspo­litikai főosztályán Szőke Sánddrt, az MTI thtlhkátáf- gát. A határozat a feladatok két nagy szakaszáról beszél: egyrészt a jelenlegi iskolai munka javításáról, másrészt a későbbi feladatok előké­szítéséről. az iskolarendszer távlati korszerűsítésének megalapozásáról. Napirenden van például a tanulók túlterhelésének csökkentése, valamint az érettségi vizsgák és a felvé­telik összhangja. A Központi Bizottság hátározatának megfelelően napirendre ke­rült a táhüíők rhürikájának értékelése, az osztályozás Az általános iskolai munka javítása kiemelt feladat, az erre vonatkozó kormánytelö- terjesztéséri tíiár dolgoznak. Foglalkoznak a szakközépis­kolák továbbfejlesztésével,' hozzákezdtek a gimnáziumi fakultatív tantárgyi rend­szer kimunkálásához. Készül az iskolaigazgatók Öt éVré szóló megbízatásának terve, javaslatot dolgoznak ki A pedagógiai kutatások és kí­sérletek országos összehan­golására. Váltbzátlanül fel­adat az iskolai felügyelet és ügyvitel ésszerűsítése, vala­mint az iskolai demokratiz­mus fejlesztése. Annak ré­szeként az idei tanév prog­ramjában szetépel a tanuló- ifjúság és az ifjúsági szerve­zetek helyzetének vizsgálata, a tanulói jogok és kötelessé­gek harmonikus továbbfej­lesztése. A határozat hagy súlyt he­lyez a túlterhelés csökken­tésére. A minisztérium isko­lai főosztályai utasítást kap­tak: dolgoznák ki á tan­anyagcsökkentő javaslato­kat, használják fel e mun­kába a pedagógusok észre­vételeit, vitassák meg a ter­vezetet tudorhányös és szak­mai körökben, gbndoskodja- nak a bsökkentés 1973. szep­tember 1-ével történő beve­zetéséről. Legkésőbb augusz­tus 20-ig a pedagógusok ke­zébe adják a tananyagcsök- keritő Utasításokat tartalma­zó füzetekét. A csökkentés egyaránt vonatkozik a tan­tervekre. és a tankönyvekre, a heti kötélező órák számá­ra, esetleg némely .tantárgy elhagyására vagy fakultatív­vá tételére. Különös figyel­met fordítanak az ismétlé­sek. átfedések megszünteté­sére. Minden csökkentéinél ügyelnek a más tantárgyak­kal való kapcsolatokra, va­lamint a tárgyakra az ál­talános iskolától a középis­OLVA'.ÓNK IRIA A nagykállói OTP-fiókban dolgozik a hatszoros szocia­lista címet nyert, zöldkoszo- rús jelvénnyel kitüntetett „Béke“ szocialista brigád. 1966-től napjainkig a brigád nyert oklevelet, ezenkívül zőldköszörüs, bro'rizkoszorúr jelvényt. Két alkalommal — éspedir 1989-ben és 1971-bén a gaz dasági eredményei alapján — elnyerte a Takarékpénztár Szaboícs-Szatmár megyei Igazgatósága és a szakszer­vezeti bizottság által meg­hirdetett, úgynevezett komp­lex versenyt. Emellett több ízben különböző célversenyt nyertek A gazdasági eredményé) elérésében, a takarékosságra való nevelésben jeleritős részi vállaltak. E kis kollektív? éppen a közös munkábáfl kö- vácsolódott össze, a közös si­A direkt termő ellen Megdöbbérltő a? áz adä,t, amelyet a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola tart nyil­ván. Ebbői kitűnik, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye összes szőlőtermelő területének mintegy 40 százaléka dirékt termő fajtákkal van beültet­ve. Aki ért a szőlőhöz és a borhoz, annak ez a szám gazdasági következményéit tekintve is sokat mond — mégpedig hém örömét okoz­va. Amit talán nyugodtan a gazdasági kárök elébe hfe- lyezhetürik, az áz a következ­mény, ami egészségügyi téren jelentkezik. Különösén most, az alkoholellenes hőrtáp Idő­szakában érdemes néhány triéMdötíbéritő adat, éséí fel­villantása. Mindenekelőtt egy általá­ban ismért körülfnérty: a di­rekt termő szőlőkből készüli borban igen nagy mennyisé­gű metilalkbliö'l találhktó. -Az úgynevezett csigerborokban, különösen ha direkt térrriő tör­kölyből készülnék, ez a mennyiség riiég fokozottabb. Ennek ismeretében folytatott messzemenő következteté­sekre alkalmas kutatást Nyír­egyházán dr. Bodnár Lóráni és dr. Silfiikí tsaba szülész­orvos. 61 OOp szülés elemzése után szűrték ki a fejlődési rendellenességekét, mégpedig figyelembé vévé, högy triely területeken terem sok. köze­pes mennyiségű, illetve ke­kerélményék éltétik, tartják együtt a szocialista brigádot. A brigád fiatalabb tagjai! az idősebb OTP-dolgozók ta­nítják, vezetik bé a takarék- pénztári feladatok éltátáüáHd? szükséges tudnivalókba. A takarékpénztár egyre széle­sedő pénzkezelési, hitelezési feladatokat végez. melyet egymást segítő dolgozók ré­vén tud eredményesen meg­oldani. A brigád tágjai a ko zÖS muriké, közös tanulás ré­vén mindinkább összeková- ssölődhak. Az így együtt lévő kollektívának könnvebb a banki rhürikábán időnként 'éléritkező nagv fela­datók — például: hitel­számlák zárása; betétek tő­késítése — sikeres megoldása. Á takárékpénztárl muhka kifejezetted adminisztratív jellegű, hiszen a lakosság be­tétállományának — ftéltve ör­vös dirfekt térmő szőlő. Termé­szetesén figyelembe vettek égy sor más tényezőt is, Szociális faktort, stb. Minden­esetre fontos, mindenkit ér­deklő tény az, hogy a direkt termő területekén szüléiéit gyermekeknél igen sok prob­léma adódik abból, hogy a szülők niérget tartalmazó bort iszndk. Általános tapasztalat, hogy az újszülöttek 10—11 százalé­ka a direkt termő bőrt fo­gyasztó területekért izöHl- és csontrendszeri elváltozásokat ihutat. Idegrendszere áltálá­ban 3—4 Százaléknak káro- Súlt. Ä szív- és érrendszert, a légző- és emésztőszerveket 3 százalékúknál találták rend­ellenesen fejlődöttnek. A szerzők, akik munkájuk­ban igen óvatosan vonják le következtetéseiket, minds:' égyéb számbavétel mellett k fherik jélerlterii. hogy o szü­lők tartós novaborfogyasztás feltétlenül összefüggés!' hozható az utódokon észle’ élváitozdsckkal. Ezen á pon tön a szóiök felújítása, kies' riélésé rhár mesSze túlnő b’ zonyös gazdásági rrieggopdc Iá-sokon, és előtérbe kerülne' olyan egészségügyi szempo” tok, artiélyek még sürgető'' bén követelik a direkt term fpjták irtását, melyek nemze dékek életére kihaíőari ká ros következményeket is tar fogatnák. <í>. I.' zott vagyonának — kezelése, a dolgozók lakásépítkezései­nek meghitelezése, különböző tervezett célok előrehozásá­nak elősegítése képez) fel­adatát. rfbgy a fiók kollek­tívája a betétgyűjtési és hi­telezési feladatot a lakosság megelégedésére végezze és ezt a munkát politikai tarta­tommal is meg tudja tölteni. dHhoz összekovácsolődott, ta­nult és a bankszakmában jártas dolgozókra van szük­ség. Ebben viszorit az együtt töltött idő, a közös tanulás, az időnkénti szórakozás, az esetenkénti társadalmi mun­ka közepette, igen nagy sze­repet vállalhat és igen nagy segítséget tud nyújtani a szo­cialista címért küzdő brigád. Sándor István brigádvezető Bronzkoszorűs brigád — a hivatalban Az idei őszi tárlat Aki megnézte áz október 7-én a megyei művelődési központ hagytermétíen meg­nyílt és 21-ig nyitva tartó XVII. megyei őszi képzőmű­vészeti tárlatot, meglehetősen vegyes érzelmekkel vonja még rhagábah a látottak mér­legét. Sok szép alkotás, or­szágosan is helytálló fest­mény hívja fel magára a fi­gyelmet. Ezek között akad jó néhány, amelyekkel már korábbi tárlaton is találkozott a közönség, de vannak egé­szen friss munkák is. Ennek gz is a titka, högy aZ őszi tárlátra elfogadott 63 mű mellett ott találjuk azt a 43 festményt is, amelyet a me- gvéí tanács által meghirde­tett képzőművészeti pályázat­ra küldtek be a megyében élő művészek és a festészet magaslatait ostromló amatő­rök. Összesen 106 alkotás ke­rült a közönség elé; ez a ma­gas szám önmagában is jel­zi, hogy az idei Őszi művésze­ti seregszemle egyik, a ko­rábbiaktól elütő vonása: a mennyiségi bemutatkozás. Szót kért az utánpótlás S ezzel már részben vála­szoltunk arra: miért kelt vegyes érzelmeket a XVII. őszi tárlat. Kétségtelen, hogy a pályázaton elfogadott mun­kák együttes kiállítása új színeket kölcsönzött a tárlat­nak, megmutatta az utánpót­lás „orbszlánkörmeit”. Kell is a nyilvánosság a kísérlete­zőknek, akik között nem csak fiátálök, idősebbék is akad­nák. Közülük többért önma­guk örömére festenek, nem pályáznak művészi babérok­ra. A közös tárlaton azonban az az érzésünk, hogy csak a legkiemelkedőbb alkotások­nak kellett volna helyét ad­ni, s erősebben meghúzva a vonalat a kísérletező, tapoga- tódzó munkák és a megyei tárlat rangjának megfelelő művészi színvonalú művek között. Igv hihetetlenül szé­les az a skála, amelyen a közönség élé került több mint száz munka elhélyézke- dik. Nem csák a közönség jön zavarba, hogy a Nemzeti Ga­lerijában. vagy a Műcsarnok­ban Is helytálló alkotások kerültek egy sorba a már- mdr Semátizfhusba, itt-ott gictsbe hajlő, kevés vágy annak híján lévő művészi ér­téket képviselő próbálkozá­sokkal. Nem adja a művészi teljesítmények, a tehetség tükrét a festészettel éppen hogy ismerkedők számára sem. De nem ösztönzi az őszi tárlaton még érettebb alkotá­sok létrehozására azokat, az évek óta jelentős eredménye­ket felmutató művészeket sem, akik a művészi alkotá­sok egy magasább állomásá­hoz érve igyekézriek mind jobb művekkel megjelenni a közönség előtt. Miért nem itthon? Tudjuk, a szűkös helyiség­problémák is válószínű köz­rejátszottak abban, hogy ézeh a tárlaton inkább a mennyi­ségi szemlélet érivényesült a miriőségi rovásába. Nerri is arról van sző, hogy a kö­zös tárlatokon csak a „befu­tották” kapjanak helyet, hisz régen bebizonyosodott, hogy a művészi alkotások értékét nem az alap vagy szőve sági tagság fémjelzi, hanem ma­ga a mii.. . KapjOH lehetősé­get az utánpótlás, de csak a legjobb munkák kerüljenek a közönség elé. Ide kívánkozik az a megjegyezés is. ha már nerh kis fáradozással és anya­giakkal megrendezzük a Sás- tón a nemzetközi művész’i- bort, miért nem tették színe­sebbé néhány kiemelkedj al­kotás „Vendégszere 'lésével’’ a megye élvonalbelibe képző­művészet! eredményeként tartott őszi tárlatát. Tény, hogy a megyébeh dolgozó művészek és kísérle­tező tehetséges amatőrök összteljesítménye szabja meg, milyen lesz egy-egy őszi tár­lat, De á tendftdttja is igaz, a tárlat megrendezésének kon- ceptiója. légköre és színvo­nala is visszahat az alkotókra. Talán ennek is tulajdonít­ható, hogy élvonalbeli művé­szeink fejlődését, tartalmi és művészi munkájuk gazdago­dását, új színeit kevésbé tud­juk nyomon követni, érzékel­ni egy-egy őszi tárlaton. Egy részük a korábbi munkáival szériepel a megyei tárlaton, rangosabbnak tartja a fővá­rosi vagy rinás bemutatkozást, vagy valamelyik közös orszá­gos, tájegységi tárlaton való részvétéit. Nem is akarjuk őket lebeszélni erről, csupán azt jelezzük; jó lenne na­gyobb rangot, patinát szerez­ni a megyei őszi seregszem­lének, s a legjobb alkotásokat először itt a közönség elé vinni. Különben kulturális éle­tünkben másodrendű esemény- nyé válhak a korábbi évek­ben országosan is figyelmet keltő őszí tárlatok, amelyek­nek pedig szép múltjuk, ér­tékes hagyomáriyáik varinak. p. a. „A hétköznapi munka váll meg44 BESZÉLGETÉS GYÖNGYÖSSY IMRE FILMRENDEZŐVEL ES LAKATOS MENYHÉRT FILMSZAKÉRTŐVEL A nyáron Kisvárdán egy tanfolyam hallgatóinak, nép­művelőknek, moziüzerní dol­gozóknak bemutatták a Meztelen vagy című filmet, Gyöngyössy Imre legújabb alkotását. A vetítés Után a rendező résztvételével film- ar.kétdn beszélték meg a felvetődött kérdéseket. A rendező Lakatos Menyhért fiirihs2akértő, cigáhyíró tár­sasagában az elmúlt napok­ban ismét a megyébén járt. bemutató- és ánkétsoriözatoí tartottak azokban a közsé­gekben, ahol a legnagyobb a cigánylakosság száma. Ezek az események szolgáltatták áz alkalmát arra, högy a szabolcsi cigányság helyzeté­ről, a filmrendező személyes élményeiről és a cigányok életét kutató szakemberrel a cigányság speciális és általá­nos problémáiról beszélges­sünk. — Miért éppen Szabolcsot választották ki az ahkétso- rozatrá? — Szérivezhi nem kellett — válaszol Gyöngyössy Imre. — Jöttek maguktól, még gondot is okozott, hogy ki­ket engedhetünk be. a film Ugyanig 16 éven félüllékHek készült. Hodászon olyan tö­meg gyűlt össze — hozták a kicsi gyerekeket, vagy volt olyan 13—14 éves „gyerek”, akiről kiderült, hogy már férjhez ment — hogy végül is úgy döntöttünk, 16 éven felüliek és 4 éven aluliak maradhatnak. Miért Sza­bolcsot? Mert itt találtuk meg a moziüzerrii vállalatnak azt az országos szinten is kiemelkedő munkáját, amellyel lehetővé tették, hogy a filmét azok láthas­sák, akiknek készült. Akik­ről és nem akiknek. Nekik is készült a film; de nem­csak nekik. Ez mégsem ci­gányfilm. Szabolcs, azzal, högy így vállal ebből a problémából, az öriszágnak segít — Ami pedig speciális helyzetüket illeti, — veszi át a szót Lakatos Menyhért — arra égy példát (mondanék. Nagykőrösön egy 4 éves kí- sériléti rrtühkátéléperi isrrilér- kedtem meg szabolcsi ci­gányokkal. Életszínvonaluk még a cigányság országos átlagát sem éri el. Persze ennek másik oldala is van; sokkal mélyebben őrzik né­pi kultúriájdkat. Később, amikor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kutatócso­portjában dolgoztam, két éven át minden hétből há­rom napot Szabolcsban töl­töttem. Ismerem a zárkó­zottságukat, benne nőttem fel, s áthíkbr szerHbenézünk ezzel a kérdéssel, nem a speciális dolgokat kell ke­resni, hanem azt az általá­nost, ami lényeges, ami or­szágos kérdés. — A film tehát „óda ért, ahova érnie kellett”. Bemu­tatták Mátészalkák, Kisvár_ dán, Baktalórántházán, Ho­dászon. — Én nem vagyok cigány. Apám fálüsi orVös Volt, ak­kor láttam a hodásziakhoz hasonló cigánygyerekeket. 3 a torkomat ugyanúgy fojto­gatta most is valami, mint akkor. A hatás lényeges. A közönség ki van szolgáltatva a filmnek. A rendező pedig a közönségtifek. De nerhesak azért akarunk találkozni hogy a pisszenéseket, a ne­vetéseket, a csendeket le­mérjük. A fesztiváipódiümok szmokingját le kell vetni, s ezeknek a találkozásoknak a: egyik motívuma, hogy a ren­dező egy nagyon szürike héti. művelő feladatot vállal. Egy­szerű cigányasszony azt mondta Hodászon: „Építhet - nek nekünk palotákat. ha nem tudunk benne élni.” Eb­ben már van valami, ami a film hatására született Anyanyelvükön szol hozzá­juk, a saját népi kultúráju­kat mutatja be. A kísérőze­nét — még a kutatók előtt is új mötívurriökat —• teljes egészében itt gyűitöttük a megyében. Nyírbélteken é* Nagyecseden. A cigány sze- rieplők pedig féltáriták azokat az életformákat, amelyeken változtatni kellene. Az eddigi ankétok nyomán Nagyecsed, Nagyhalász, Dombrád is jelentkezett, hogy szeretné az alkotókdt meghívni. Ahöl hermái, vagy szélesvásznú mozi van, ott bemutatható. Sajnos a film 16 milliméteres változatbah nincs meg, a keskenyfilmes mozikban nem tudják vetí­teni. — Lesz-é folytatása akár ilyen, akár hasonló témá­ban? — Kellene folytatás — mondja Lakatos Menyhért, — A példák mutatják, mi* lyen érdeklődést váltott ki a film. Én hiszek abban, högy Ha emberi körülmé­nyeket teremtünk; alkotás a képes emberek lesznek. De ne úgy, mint két futó, akik sohasem érik utói egymást, mért ellentétes irányba szá­ladnak. Szabolcsban 63 ezer cigány él. Ezért kellene mind több helyen beszélni róluk. — De ez a film sem ad választ, csak feltár, nem mutat egy kivezető utát. — Nem tudjük a megol­dást. De már az is nagy eredmény, hogy a mátészal­kai gimnazisták olyan kultu­rált kérdéseket tettek fel a filmmel kapcsolatban. mint ikármelyik értő budapesti közönség. Arról a biztató mozgolódásról kell beszélni, hogy nyiladozik a cigányok éhtüdátá”. , Égyelőré áz nőit a cél. hbgy rádöbbe?ijé- nek az életformájukra. M^st, a film elkészítése után. a hatások lemérése után me­rem állítani azt, amiről a film egyik cigányszere»- >je beszélt; „Minket csak a hét« “öznapi munka vált meg.” Baraksó Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom