Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

1972. október Í8. KELÉÍ-MAGYARORSZÁG 8. óidat SZAMOSKÖZI HÍRADÁS A fehérgyarmati járás életéből A FEHÉRGYARMATI RUHÁZATI ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZETBEN NSZK-MEGRENDELÉSRE NŐI BLÚ­ZOKAT KÉSZÍTENEK. A iohb húsellátásért Szakosítóit telepek Fehérgyarmaton Nyolc termelőszövetkezet fogott össze, hogy Fehérgyar­maton korszerű sertéskombi­nátot építsen. A hatalmas, több mint SO milliós beruhá­zást a Mátészalkai TÖVÁLL kezdte el, s a jövő év végére készülnek el az építéssel. Évente 5100 hízott sertés ke­rül ki a telepről majd, az „utánpótlásról” pedig 460 ko­ca gondoskodik. A fehérgyarmati járásban jó kukorica terem. így a két gyarmati, a szatmárcsekei, ti- szakóródi. turistvándi, kömö- rői, nábrádi és kérsemjéni termelőszövetkezet a takar­mányellátást javarészt saját erőből kívánja megoldani — hiszen csak így gazdaságos egy ilyen korszerű létesít­mény üzemeltetése. Gondot okoz viszont az építkezésnél, hogy a TÖVÁLL' az idén nem végzett el annyi munkát, mint amennyit előre terveztek. Bár a jövő évi be­fejezést ez nem hátráltatja, de a hitelek átcsoportosítása különböző pénzügyi nehézsé­geket támaszthat. A szarvasmarhaprogram­ban látszólag jobban állnak Fehérgyarmaton. A Győzhe­tetlen Brigád és az Uj Élet Termelőszövetkezet közös, 325 férőhelyes szakosított telepé­nek átadására a napokban kerül sor Ám hiába van meg a szép telep, ha nincs elég jó minőségű szarvasmarha, amit oda betelepítsenek. A Győz­hetetlen Brigádnák van ugyan egy 150 tehenes állo­mánya, a másik tsz tehenei viszont nem alkalmasak ar­ra, hogy az új telepre kerül­jenek. Á gazdaságok előtt most két út van: vagy saját nevelésből látnak hozza, hogy feltöltsék az állományt, vagy pedig vásárolnak újakat még annak az árán is, hogy a nem megfelelő, továbbtar- tásra nem alkalmas szarvas­marhákat eladják. Ahhoz vi­szont, hogy az átadásra ke­rülő szakosított telep való­ban gazdaságosan üzemeljen, ezeket a problémákat min­denképpen meg kell oldani. A takarmányellátásban már jó a helyzet, hiszen mind a két tsz-nek hagyományai vannak a szálaslakarmány-termesz- tésben. Vízrendezés 14 ezer hektáron „A legközelebbi három év legsürgősebb feladata a tér­ségben mintegy 14 ezer hek­tár vízrendezése” — szólt a múlt hét szombatján Fehér- gyarmaton megtartott MÉM- miniszteri értekezlet egyik megállapítása. A fehérgyar­mati járásban pedig ennek egyik gazdája a Tisza—Sza- mos-közi Vízgazdálkodási Társulat. Csapó Géza műsza. ki vezető mondta el. milyen munkákat végeztek el eddig, milyen munkákat terveznek az árvíz sújtotta területeken és az árvizet nem ért. de a belvíz miatt sok nehézségek­kel küszködő községekben. A járás tsz-ei mintegy 106 ezer hold föld után fizetnek érdekeltségi hozzájárulást a társulatnak, ez viszont csak a meglévő csatornák fenn­tartására elég, a felújításra, újak épi ésére már kevés lenne. Ugyanakkor viszont — például az idén — 37 ter­melőszövetkezettől és községi tanácstól kaptak megrende­lést vízrendezésre. Nem kis pénzről van szó, hiszen a gazdaságok, községek több mint 12 milliót áldoztak er­re a célra. A visszatérülés viszont ennél jóval több, hiszen nem keli attól félni, hogy tavasszal a víz el­árasztja a kertek alját, a különben jó minőségű föl­deket. A nagyobb megrendelők között szerepel a gacsályi Dózsa Tsz, ahol közel egy­milliót fordítottak a komp­lex vízrendezésre. A csa- holci Erdőhát Tsz-nél vi­szont az idén még csak az agronómiái előfeltételeket teremtették meg. az üzemi vízrendezésre csak a jövő évben kerül sor. Ugyancsak az idén fejeződött be a tel­jes vízrendezés a kispaládl Uj Barázdánál — 700 ezret költöttek rá — és a fehér- gyarmati Uj Élet Tsz-nél, ahol az árvíz után kezdtek hozzá a munkákhoz, s majd kétmilliót ér az eddig vég­zett csatornázás. Nagy teljesítményű föld- munkagépek, szállítóeszkó. zök várják a következő mun­kákat is. A vízgazdálkodási társulat több, mint 200 mun­kása jövőre újabb 4—5' mil­lió forint értékben végzi majd néhány községben a belsőségi vízrendezést, tíz­millión felül lesz az üzemi megrendelések értéke, amellyel egy-egy gazdaság keresi meg őket. UJ HÁZAK ÉPÜLNEK. UJ UTCÁK SZÜLETNEK FEHÉRGYARMATON. KÉPÜNK A TOLNAI UTCÁN KÉSZÜLT. tELEK EMIL FELVÉTELEI) A fehérgyarmati járás alig hasonlítható hazánk más tájaihoz, főleg sűrűn egymás mellett megbúvó apró telepü­lései miatt. A járás ötvenezer lakosa negyvennyolc telepü­lésen él. Ezen eddig is úgy segítettek és ezután is úgy kí­ván segíteni az államigazgatás, hogy több kis községet kö­zös tanácsok alá von össze — a megfelelő tájékoztatás után, a lakosok kívánságára. Az ilyen nagyobb egységeket aztán el lehet látni megfelelően jól képzett ügyintéző szakembe­rekkel. Egy részük nagyközség is lesz és jóformán minden hatáskört átörököl a volt járási tanácsoktól. Modern bútor Jó termés, szép jövedelem és Csendes, hasznos, a régeb­bi évek nehézségéiből egyre jobban kilábaló üzem a Fe­hérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet. Egyik legnagyobb károsultja a két év előtti árvíznek, összedől­tek nem is régen épített csar­nokai, melyek félmilliót ér­tek. Ez volna a kisebbik baj. Nagyobb at, hogy több, mint kétmillióba kerülnek a mai követelményekhez szabott új épületek, melybe január el­sején költözik be a szövet­kezet. A megújuló munkáról és a megerősödő, 46 községet ki­szolgáló közösség életéről kértünk tájékoztatást Deli István elnöktől: Termelésünk gyorsabban halad, mint ahogyan a lét­szám emelkedik. Az 1970-es évben nyolcmillió volt az ösz- szes termelés értéke. Idén ti­zenkettő. Az 1975-ös évre fö­lötte lesz jóval a tizennégy- i milliónak És mindehhez a két évvel ezelőtti 94-es össz- lélszámhoz képest összesen 129 fővel akarják elérni ezt. De hogy mennyivel más lesz az egész üzem gárdája mégis, ahhoz elég megjegyezni, hogy szoláltatás száz felnőtt dolgozónkhoz ké­pest egészen nagyszámú ipari tanulót, ötven fiatalt taníttat jelenleg. Ok fogják átvenni a nyugdíjba menők helyét. Hogy miért van szükség rá­juk? Elsősorban azért, mert igen jelentős szolgáltatásaik vannak. A környék negyven­hat községének végzik a te­levízió, rádió és egyéb ház­tartási gépek javítását. Még­pedig hozom-viszem alapon, tehát csak jelezni kell a hi­bát és kimennek. Ami faipari munkájukat il­leti, a régi profil, az Erzsébet típusú hálószobabútorok ké­szítése már a múlté. Be se nagyon férnének a sok új lakásba, nem illenek a stílu­sukhoz. Viszont nem marad­nak munka nélkül, mivel a TÜZÉP egész idei, sőt jövő évi kapacitásukat is lekötötte ajtók, ablakok és üvegfalak elkészítésére. Mert Szatmár — és az árvízlátott Szamos- köz — ha szerényebb kere­tekben is — tovább építke­zik. És az új ipartelepen ja­nuár első munkanapjaitól vállalkozhatnak korszerű, egyedi bútorok elkészítésére is, rendelés szerint. Az október a fehérgyar­mati járásban is kedve­zett a mezőgazdasági munkák jobb végzésére. A mezőgazdasági nagyüzemek járásszerte éltek is a lehe­tőségekkel. Az őszi szántá­soknak már háromnegyedét elvégezték. A búza fele a földben van. A burgonyasze­dés teljes egészében kész. (Igaz, nem sok münka volt vele azon a mindössze 625 hektáron, egy-két falu föld­jein, mivel ez nem burgo­nyatermesztő járás.) A zöldségszüret is végefelé jár. (Növekedő, de nem túl jelentős, mindössze kettő- száz hektárnyi területről van még szó.) A kukorica­szüret háromnegyede felé közeledik. Silóznak, vetnek, szántanak, több-keveseoo nehézséggel az ország leg­északkeletibb járásában. Rizsaratásról egész Sza­bolcsban csak itt lehet hal­lani. Eddig nyolcvan hektár termését csépelték el és összesen 165 tonna rizst kaptak belőle. Ez a közepes­nél jobb termést jelent. Végül talán a legfonto­sabb őszi munkáról a hír: 1863 hektárnyi almáskertből 1686 hektáron befejezték az almaszüretet. Ez azt jelenti, hogy itt is végefelé tuft a fontos munka. A termés na­gyon szép és a minőség is kielégítő, mert eddig az al­maszüret eredménye 16 453 tonna. Ez megfelel a hektá­ronkénti százmázsás termés­nek, amely — tekintve a jó szatmári minőséget —, elég tekintélyes jövedelmet biz­tosít a járás mezőgazdasági üzemeinek. I*mét felgördül a íiiggöny A járókelők hitetlenül áll­nak meg a fehérgyarmati járási művelődési központ bejáratánál. Öles plakát hir­deti, hogy november hetedi­kén a Déryné Színház elő­adja Fehérgyarmaton a nép­szerű „Princ, a civil” című játékot. A meghökkenés természe­tesen csak egy pillanatig tart. Utána rendszerint az öröm következik. Ugyanis az árvíz óta nem volt elő­adás a szép nagy színházte­remben. Idén ugyan már itt tartották meg az augusz­tus huszadiki ünnepséget és a közelmúltban itt. a járási székhely legrangosabb nagy­termében volt a Magyar— Szovjet Baráti Társaság gyű­lése. De ezenkívül a járás lakói úgy szokták meg ezt a korábban már forró sikere­ket. szép előadásokat is lá­tott termet, mint ami arra való, hogy hosszú asztalso­rok mellett előbb segélyt osszanak benne, azután pe­dig az építési kölcsönöket adminisztrálják. A művelő­dési ház többi terme sem SZÁLLÍTÁSP \ VÁRÓ TÉGLÁK A FEHÉRGYARMATI Jj AUTOMATA TÉGLAGYÁR UDVARÁN. Uj üzem Fehérgyarmaton közvetlenül a kultúrát szol­gálta az elmúlt években. Az emeleti termekben hónapo­kig dolgoztak az árvizes újjá­építés tervezőmérnökei, akik innen, a járási köz­pontból könnyebben futhat­tak ki a helyszínre, egyez­tetni a méreteket, megbe­szélni községfejlesztcsi el­gondolásaikat. Ez is kultúra volt, persze, szép falvak, községi központok megálmo­dása. De nem olyanfajta mint amire mindennap szüksége van az embernek. A könyvtár olvasótermét, ahol a mérnökök dolgoztak, festik. A földszinten seré­nyen dolgoznak a szerelők: bevezetik a központi fűtést. A két földszinti szoba, ahol az OTP árvizes kölcsönök­kel foglalkozó részlege dol­gozott egészen az elmúlt nyárig, nemsokára vissza- változik klubbá. Idősek és fiatalok felcsillanó szemmel vásárolják az öt előadásra szóló bérleteket. Még három hét és ismét felmegy a füg­göny a színészek játékának kezdetét jelezve. Hamarosan új üzemmel yarapodik Szatmár legke­letibb járási székhelye. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár, röviden HÓ­DIKÖT szándékozik egy te­lepét itt felépíteni. A gyár azt kérte a járási székhely vezetőitől, hogy még az idén megkezdhesse kétszáz lány és asszony be­tanítását a némi képzést igénylő munkához, hogy mi­re az új üzemépület elkészül, már szakértő munkásokkal népesíthesse be. A kétszáz „tanulóhelyre" közel három­százan jelentkeztek. Munká­júkat már november elején elkezdik. Számukra ideigle­nesen a fehérgyarmati sport­pályán még meglévő, úgyne. vezett árvizes barakkokat alakítják át. A nagy víz után ugyanis a kitelepített családok egy részének itt létesítettek házuk újjáépü- láséig szükséglakásokat. Ezeket szerencsére még nem bontották el. Most tizenkét helyiségből megfe­lelő munkatermeket tudnak kialakítani 250 000 forintos költséggel és november má­sodikén már meg is kezdőd­het a rrtunka. Ezzel egyidőben folynak az előkészületek az új ötven­millió körüli költséggel épí­tendő végleges üzem meg­építésére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom