Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

S -.Wa! FRrVT-MAGYAROR<57 < 9 WS. ofRSS* n Saigon térségét támadják a népi erők Mibe kerül november lfNe? Saigon térségében a Me­kong deltavidékén, a kam­bodzsai határnál, az úgyne­vezett északi fronton és Dél-Vietnam középső részé­nek tengerparti tartományai­ban fejtettek ki akciókat va­sárnapról hétfőre virradóan a népi felszabadító fegyveres erők. A saigoni hadsereg páncélosok bevetésével, az amerikai légierő B—52-es nehézbombázók szőnyeg­bombázásaival próbálja sem­legesíteni a népi erők kato­nai tevékenységének ered­ményeit. A felszabadító fegyveres erők Saigon körzetében vég­rehajtott akciói következté­ben a fővárosba vezető négy országút közül hármon szü­netel a forgalom, ami azt jelenti, hogy Saigon nem jut kellő mennyiségű élelemhez. A főváros térségében a fel­szabadító erők több rajta­ütésszerű zaklató támadást hajtottak végre a Thieu-had. sereg alakulatai ellen. A Saigon közelében fekvő tá­maszponttól mindössze 17 ki­lométerre szórtak le 100 ton­nányi robbanóanyagot a B— 52-es amerikai nehézbombá­zók. Saigon térségében egyébként a B—52-es straté­giai légiflotta összesen 1000 tonna bombát dobott le. A magánfuvarozók és a kiskereskedők sztrájkja miatt meghirdetett rendkívüli álla­pot Chile 25 tartományából immár 17 tartományra ter­jed ki. Nehézségek mutat­koznak a benzinellátásban, különösen az ország főváro­sában, Santiagóban. Hector Bravo tábornok, a rendkívüli állapot körzetparancsnoka, ideiglenes korlátozásokat rendelt el a magánjárművek számára történő benzinel­adás terén. Szombat este dr. Salvador Allende elnök tanácskozott a népi egység politikai párt­jainak vezetőivel. A megbe­szélésen részt vett Jaime Suarez belügyminiszter és Daniel Vergara belügymi­niszter-helyettes is. A balol­dali pártok vezetői elemez­ték az országban kialakult politikai helyzetet és kidol­gozták a válságból kivezető Szőnyegbombázásokat haj­tottak végre ezenkívül más dél-vietnami hadszínterek térségében, így az úgyneve­zett északi fronton és a ten­gerparti tartományok terüle­tei ellen is. A saigoni pa­rancsnokság közlése szerint a B—52-esek 15 légitáma­dást hajtottak végre Észak- Vietnam területe ellen va­sárnap és hétfőre virra­dóan. A legfrissebb hadijelenté­sek szerint ismét Hűé, a volt császári főváros közvet­len közelében tűntek fel a felszabadító fegyveres erők: megint támadást intéztek a néhány hónappal ezelőtt többször gazdát cserélt Bas- togne tüzérségi támaszpont ellen. A VDK kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a hanoi francia képvi­selet épületét mielőbb újjá­építsék — jelentette ki a TASZSZ tudósítójával foly­tatott beszélgetésében Etien­ne Manac’k francia nagykö­vet. Elmondta, hogy az ok­tóber 11-i amerikai légitá­madás során lerombolt épü­let romjait már eltakarítot­ták. Valótlanok azok az állí­tások — hangsúlyozta a to­vábbiakban a diplomata — amelyek szerint a francia út legsürgősebb intézkedé­seit Santiagói politikai megfi­gyelők szerint a népi egység kormánya alig kétéves fennállásának legsúlyosabb válságát éli át az utóbbi na­pokban. Hangsúlyozzák, hogy a múlt hónapban meg­hiúsított Szeptember-terv elnevezésű puccskísérlet után a jobboldal újabb össz­pontosított támadást indít Allende kormánya ellen. A chilei nép e napokban ismét erőteljes harcot vív az ország belső és külső ellensé­geivel szemben. A népi egy­ség kormánya következetes imperialistaellenes politiká­jával 1970 óta sikerrel állja a reakció támadásait és ez alkalommal is minden erőt mozgósít a chilei forradalom vívmányainak védelmére. Hétfőn délelőtt Santiagó­képviselet épületének rom­ba dőlését föld-levegő rakéta okozta volna. A francia kép­viselet munkatársai a romok között számtalan bombare- peszt találtak és az ezeken látható jelzések kétségkívül tanúskodnak az amerikai eredetről. A talált repeszek mennyisége és jellege arra enged következtetni, hogy nem is egy. hanem két egy­idejűleg robbant bombáról van szó — fűzte hozzá Etienne Manac’k. Saigoni kormánykörök­ben nem számítanak arra, hogy Indokínában még az amerikai választások előtt fegyverszünet lesz. Megítélé­sük szerint sem a tárgyalá­sokon nem alakultak ki eh­hez az előfeltételek, sem pe­dig a katonai helyzet nem teszi sürgőssé a fegyverszü­netet. Ezt az értelmezést juttat­ták érvényre hétfőn nem hi­vatalosan, de nagyon hatá­rozottan mértékadó saigoni kormánykörökben, miközben kormányszinten helyzet­megbeszéléseket tartottak, amelyekben részt vett Dél- Vietnam párizsi és washing­toni nagykövete is, akiket Thieu elnök jelentéstételre rendelt haza. ban közölték, hogy ismeret­len tettesek felrobbantották a fővárost Valparaiso kikö­tőjével összekötő vasútvonal egy részét. A rendőrség megkezdte a tettesek felkuta­tását. A népi egység kormány rá­diója bejelentette, hogy há­rom személyt letartóztatlak Santiagóban, mivel „akadá­lyozták a szabad munkafel­vételt.” Salvador Allende chilei el­nök az Humaniténak adott nyilatkozatában kijelentet­te: „Chile olyan nemzet, amely büszkén tépi szét a külföldi hatalmaktól való függőség láncait.” Allende háláját fejezte ki a francia népnek és a de­mokratikus szervezeteknek amiért szolidaritásukról biz­tosították Chilét a Kennecot; rézmonopólium agressziójá­val szemben. Szovjet—aireriKa! egyezmény Washingtonban Tyimofej Guzsenko, a Szovjetunió ten­geri flottaügyi minisztere és Peter Peterson, az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere október 14-én alá. írta a tengerhajózás néhány kérdésére vonatkozó szovjet —amerikai egyezményt. Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke megelégedését fejezte ki az egyezmény megkötése fölött. Peterson sajtóértekezleten úgy értékelte a megállapo­dást. mint „fontos lépést a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelem új korszakához vezető úton.” Ez az egyez­mény — mondotta a minisz­ter — lerakja „az alapot az olyan átfogó kereskedelmi egyezmények számára, ame­lyeket megkötni remélünk a Szovjetunióval.” Csőn En-faj— Le Dúc Tito találkozó Egynapos pekingi tartóz­kodás után hétfőn reggel to­vábbutazott Hanoiba Le Dúc Tho, a párizsi Vietnam-ér- tekezleten részt vevő VDI£- küldöttség különleges ta­nácsadója, aki a múlt héten hosszabb megbeszéléssoro­zatot tartott a francia fővá­rosban Henry Kissingerrel, az amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadójával. Vasárnap Pekingben Csou En-laj miniszterelnök és Li Hszien-nien miniszterelnök­helyettes fogadta Le Dúc Thót, aki beszámolt nekik az amerikai agresszió elleni vietnami háború helyzetéről. A kínai vezetők vacsorát adtak Le Dúc Tho tisztele­tére. Az AFP értesülése szerint pekingi tartózkodása alatt Le Dúc Tho tárgyalt Szihanuk herceggel, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnö­kével is. Összeül a Biztonsági Tanács Szenegál hétfőn a Bizton­sági Tanács sürgős összehí­vását kérte egy portugál fegyveres alakulat Szenegál ellen intézett október 12-i tá­madásának megvitatására. A Biztonsági Tanács csütörtö­kön ül össze a szenegáli pa­nasz megvitatására. Ma még senki nem tudná megmondani, melyik párt al­kotja majd a törvényt no­vember 19-e után a hetedik bonni Bundestagban. Meg- őrzi-e pozícióját a szociál- • demokrata—szabaddemok­rata koalíció, vagy három­éves „kisiklás” után ismét a kereszténypártok képviselői lesznek többségben? Egy do­log azonban biztos: aki be­ül a kancellári székbe, az a mostaninál hoszabb időre tarthatja kezében az ország irányítását. A hatalmas tét rányomta pecsétjét a válasz­tási harc első pillanataira is. A CDU—CSU az NSZK 23 éves történetében páratlan kampányba kezdett. Százmil­lió márka segíti a hadjáratot. Elkészült a párt választási stratégiája is, amelynek leg­fontosabb új vonása, hogy a politikai improvizációt fel­váltja az átgondolt tervező- és szervezőmunka, összehan­golták a párt szövetségi köz­pontjának tevékenységét va­lamennyi tartomány párt- szervezeteivel. Majdnem öt­száz lap áll a keresztényde­mokraták szolgálatában és a választás időpontja közeled­tével hangvitelük egyre kí­méletlenebb lesz. Infláció, banditizmus, szo­cializmus! — ez a hármas jelszó szolgál arra, hogy el­lenzéki hangvételben össze­foglalja a Brandt-kormány hároméves tevékenységét. A kereszténydemokraták vádjai jó néhány tartomány.' ban, különösen Bajorország­ban, megértésre találtak. De vajon mi a tényleges alapja a három pontból álló „vádiratnak”? Az NSZK-ban az évi infláció elérte a 6 szá­zalékot. A koreai háború időszakát — tehát az ötve­nes évek elejét — kivéve ha­sonló méretű drágulás nem volt az NSZK-ban. Azt azon. ban .minden nyugatnémet közgazdász és politikus tud­ja, hogy az NSZK még ez­zel az árdrágulással is elő­kelő helyen áll a nyugat­európai országok között. Azt is kevesen vonják kétségbe, hogy a nyugatnémet infláció részben a tőkés nemzetközi drágulás következménye. Azt pedig csak az ellenzéki poli­tikusok nem akarják észre­venni, hogy ezzel az infláció­val szemben ők sem tudnak ellenszert ajánlani. A rend és törvény bűvöle­tében élő nyugatnémet pol­gár számára a banditizmus- sal való fenyegetőzés külö­nösen jó eszköz arra, hogy sokak hangulatát a kor­mány ellen fordítsa. A CDU—CSU jól kihasználta tavasszal a Baader-Meinhof elnevezésű anarchista cso­port tevékenységét, vagy a müncheni olimpiai faluban lezajlott véres eseményeket arra, hogy bizonygassa: a Brandt-kormány nem képes fenntartani a rendet, garan­tálni a törvényességet. Ahhoz pedig, hogy a Brandt—Scheel kormány „szocialista”, nem kell külö­nösebb kommentár. Három­éves kormányzása idején a nyugatnémet nagytőke csor­bítatlanul megtarthatta po­zícióit, a szociálpolitika nem változott lényegesen. A bajor kispolgár mégis ellenségesed hördül fel, amikor azt hall­ja, hogy a Schamburg palo­tában „szocialisták” ülnek. Nagyon nehéz felmérni, milyen következményekkel járna az NSZK külpolitiká­jában a CDU—CSU kor. mány megalakulása. Min­denesetre bizonyos támpon­tot nyújt a wiesbadeni kong. resszuson elfogadott külpo­litikai program, amelyről so­kat elárul az, hogy a dema­góg békeszólamok mellett ki­látásba helyezi az NDK-val esetleg addig megkötött po­litikai szerződés érvénytele. nítését. Az ellenzék nem ve­szi figyelembe azt sem, hogy a Nyugat-Berlinről kötött négyhatalmi szerződés ki­mondja az NSZK és Nyugat- Berlin jogi különállását. Függetlenül attól, milyen színezetű kormány ül majd a bonni Schamburg palotá­ban, az NSZK külpolitikai lehetőségeit hosszú távon megszabja az európai reali­tás. Ezt a CDU—CSU sem hagyhatná figyelmen kívül. Európa szempontjából azon­ban nem mindegy, hogy ez a szükségszülte felismerés évek múlva következik-e be, — egy esetleges CDU—CSU- kormányzás alatt — vagy- pedig az NSZK a mostani reálpolitikát folytatja a Brandt-kormány irányítá­sával. Brandték választási straté­giáját az jellemzi, hogy egy­felől támaszkodnak a kül­politikai sikerekre és a je­lenlegi irányvonal folytatá­sát ígérik, másfelől igyekez­nek meggyőzni. a lakosságot arról, hogy saját belpolitikai és gazdasági programjuk mentes ugyan a látványos ígéretektől, de a realitásokon alapul. És mivel a választá­si harchoz hozzátartozik az ellenhadjárat is, a koalíció szintén nagyarányú sajtó, kampányt folytat. A közpon. ti kasszából 40 millió már­kát szánnak a választásokra és ezt egészíti ki a tarto­mányi pártszervezetek saját, jól felduzzasztott költségve­tése. Nagyon nehéz lenne pon- ! .san kimutatni, mibe kerül majd az NSZK-nak novem­ber 19-e. 150 millió már­kába. vagy 200-ba? És ami pénzben sem fejezhető ki?... Dr. Gubcsi Lajos Szüts Déness ■ ■ 0HWitkoúté# ? a k'atbihá uUdáan CHILEI IELENTÉS; Allende minden erőt mozgósít a forradalom megvédésére 10 Balátai már nem érzett sem­mi gátlást, túl sok nagy em­berrel, államtitkárral, üzleti hiénákkal, mocskos pénzek­től lezüllött vigécekkel talál­kozott ahhoz, hogy nemes cél­jától eltöltve ne tudott volna e közéleti fertő fölé emelked­ni. Légy erős, légy ember! — erre a keményítésre azért volt szüksége, hogy nyugodtan, tü­zetesen mondja el Chorin Fe­rencnek, miért jött hozzá, mit hozott. Chorin udvariasan fo­gadta, s Balátai előadása köz­ben komoly képpel hümmö- gött. — Bauxit?... Érdekes, na­gyon érdekes, de mit kezdjek vele? — KI kell aknázni! Millió és millió tonna fekszik a föld alatt. És nem kell, mint a szénért, mélyre menni. Tizen­öt-húsz méter alatt már dönti az anyagot, timföldgyárat kell létesíteni. A timföld elektrolíziséhez sok áram kell, ezt csak kis részben old­hatjuk mi meg, de vegyünk áramot a szomszédos népek­től. Ha adunk timföldet, ad­nak érte áramot... Az alumí­nium meg ide visszakerül, a kincs itt marad... Százezer magyar munkásnak biztosíta­nánk kenyeret» — Nézze Balátai úr! — Chorin fáradtan pillantott a mennyezetre. — Nekem any- nyi bányám van. Szén, villa­mosmű, gyárak... Minek ne­kem még egy gond?... A kon­junktúrának vége... Nagy bessz várható... Ha valaki, hát én megérzem, mint macs­ka az esőt... Én is szegény emberből küzdöttem fel ma­gam, eddig... Eddig! — Fel­emelte hangját— szeretem azt az embert, aki mer, de most nem látom a befektetés ered­ményét^ Az üzletet. De tudja mit?... Készítsen nekem azért erről egy expozét. Alaposan át kell gondolnom... — Vezérigazgató úr! Én ba­rátaimtól, ismerősöktől fel­vettem annyi pénzt, hogy a zártkutatmányi díj első rész­letét ki tudjam fizetni. Ren­geteg adósságom van. Ha én nem bíznék ügyemben, azt hiszi, vállaltam volna ekkora kockázatot? Nagy, óriási üz­let ez! — Expozét, barátom! — ráncolta homlokát Chorin. — Expozét, és aztán még tár­gyalhatunk. Viszontlátásra. Balátai nagyokat nyelve kö­szönt el az ipari hatalmasság­tól. Úgy érezte, valami hal­vány remény mégis felcsil­lant... Nem hagyta magát, be­jelentkezett még Eszterházy herceghez, de az nem fogad­ta. Az iparügyi miniszter majdnem a lakájával dobatta ki. Balátai hazament otthoná­ba, és megírta az expozét. Le­velek százait, beadványokat küldött szét. Válasz azonban sehonnan sem érkezett... Szász gondosan elolvasta írásának ezt a már befejezett részét. A régi feljegyzések, a dr. Dénes Györgynél, Balátai ügyvédjénél lerakott iratok azt bizonyítják, hogy így zaj­lott le találkozása a három legjelentősebb emberrel. A bauxitért senki sem volt haj­landó egy fityinget sem ad­ni. Balátai kétségbeesését jól adta vissza Abzingerpek egy másik levele, amit szintén Pávai Vajnától szerzett meg... „... A Duna partján sétál­tunk. Egy lehorgonyzóit, füs­tölgő kéményű uszályba rak­tak ládákat. A munkások vé­kony deszkapallón egyensú­lyoztak. A hajó kormányfül­kéje előtt állt a pallér, egy nagy darab, húsos ember. Én még arra is gondoltam, csak Bajorországban lehet látni ilyen hentes formájú, piramis alakú férfiakat... Jenő is őrá szegezte szemét. — Mi lenne, ha én is inkább ide szegőd­nék? — kérdezte keserű mo­sollyal. Aztán hirtelen lá­Az NDK népi kamarájának ülése zongva: — ... Mondd, Gyula, hát lehetséges, hogy egy kin­cset, amelynek kiaknázása annyi lehetőséget, annyi pro­fitot rejt magában, mindenütt visszadobjanak? Azt még megértem, mert finom formá­ban tudomásomra hozták, nem lényeges, hogy a magyar munkásnak elég kenyere, munkája, becsületes megél­hetése legyen. De a profit? Hát a profit sem izgatja őket? Az angolok az olajért véres háborúkat vívtak. A franciák a tuniszi foszfátért, az ame­rikaiak a perui ónért kormá­nyokat buktatnak meg, em­bereket mészárolnak le... Had­seregek állnak készenlétben ágyúkkal, gépfegyverekkel a nyersanyag védelmében... A magyar bauxit me; itt hever a lábunk alatt és nem moz­dul érte senki?!... ! Nagyon megsajnáltam, és hidd el, kipréseltem agyamból az összes ötletet, hogyan se­gítsek rajta, de egyszerűen nem jutott eszembe semmi. Dühömben már azt mond­tam, bár a szovjeteknél len­nénk, mert ők vízi erőműve­ket építenek, és valami ötéves tervciklusuk is van, iparosod­ni akarnak (te jó isten, azon­nal égesd el a levelemet)... (Folytatjuk) Fontos ülést tartott hétfőn a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarája. Az ülésen megjelent Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, Willi Stoph, az NDK miniszterel­nöke, a párt és* az állam ve­zetői. Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke előterjesztet­te az NDK minisztertanácsá­ról szóló törvényjavaslatot. A javaslat lényege, hogy meghatározza a miniszterta­nács szerepét, erősíti a mi­nisztertanácsnak, mint szo­cialista munkás-paraszt kor­mánynak helyzetét és maga­sabb színvonalra emeli az egész állami tevékenységet. Az NDK népi kamarájának hétfői ülésén délután először az NDK és az NSZK között a közlekedés kér­déséről kötött szerző­dést terjesztették elő elfoga­dás végett. Otto Winzer kül­ügyminiszter a közlekedési szerződést elfogadásra java­solta. A népi kamara a köz­lekedési szerződést törvény­erőre emelte. A népi kamara ezután tör­vényt hozott a bakteriológiai (biológiai) és toxikus fegyve­rek gyártásának, fejlesztésé­nek és raktározásának tilal­mára és e fegyverek meg­semmisítéséről szóló nemzet­közi konvencióhoz való csat­lakozásról. Végül a minisztertanács el­nökének javaslatára a népi kamara felmentette tisztségé­ből dr. Kurt Wünsche igaz­ságügyi minisztert, aki egész­ségügyi okokból maga kérte leváltását. Helyébe dr. Hans- Joachim Heusingert választot­ta meg igazságügy-miniszter­ré, egyúttal a minisztertanács elnökhelyettesévé is. Dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtit­kára közölte az MTI berlini tudósítójával, hogy kedden délelőtt 11-kor Bonnban sor kerül arra a jegyzékváltós­ra, amelyben a két szerződő fél egymás tudomására hozza a közlekedési szerződés köl­csönös ratifikálásának té­nyét. A szerződés kedden 24 órakor lép életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom